Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-22 / 250. szám
1961 OKTÓBER 22. napló — 3 A társadalmi tulajdon védelmének helyzete Baranyában írta: dr. Szalmásy Lajos megyei főügyész S társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények mind aaennyiség, mind súly tekintetében a legfontosabb és egyben legnagyobb részét alkotják , a bűnözés egészének. (27,3%.) A bűnözés alakulásának helyzete a lakosság számához viszonyítottan azt mutatja, hogy a 10 000 lakosra eső büntettek és terheltek száma szempontjából megyénk bűnügyi fertőzöttsége meghaladja az országos átlagot. Ugyanez a megállapítás tehető a társadalmi tulajdont károsító bűnözésre vonatkozóan is, mind a bűntettek, mind a terheltek számárrak alakulását illetően. A bűntettek számának némi emelkedése nem vonta maga után a társadalmi tulajdonban keletkezett károk emelkedését Ez azzal van összefüggésben, hogy a bűnözés a nagy anyagi károsodást eredményező súlyos bűncselekményekkel szemben a kisebb kárt okozó, csekélyebb tárgyi súlyú bűnözés irányába tolódott el. Ezt mutatja az is, hogy 3 év alatt csupán 8 ügy került elbírálásra megyei bírósági hatáskörben, és hogy az 1000 forintot el nem érő károsodással járó lopás, sikkasztás, kisebb súlyú bűntett és tulajdon elleni bűntett aránya a társadalmi tulajdont érintő összes bűntettekhez viszonyítva 52,9 százalékot tesz ki. A légáltalánosabb és leggyakoribb büntetti típus a népgazdaság minden ágában a lopás. Ennek aránya a többi büntetti típushoz képest 36 százalékot tesz ki. Ennek ellenére a veszedelmesebb, leplezett módon végrehajtott és lényegesen nagyobb kárt okozó cselekmények elkövetési típusa a sikkasztás, csalás és hűtlen ' kezelés. A sikkasztás és hűtlen kezeléssel elkövetett büntettek száma ugyan némi csökkenést mutat, nincs azonban megnyugtató adat olyan következtetés levonására, hogy a társadalmi vagyon vámszedőinek, fosztogatóinak száma is csökkent volna. A lopások többségét kis kárértékű cselekmények adják, ezek túlnyomó részben alkalmi jellegűek. Annak ellenére, hogy a sikkasztás, csalás és hűtlen kezeléssel elkövetett büntettek együttes száma kisebb, mint a lopásoké, mégis a károkozás mérve szempontjából a társadalmi tulajdonban keletkezett összkárhoz képest, e három büntetti típus aránya a legmagasabb. (50,7%, 23,9%, 32,8% volt 1964—1966. években.) A népgazdaság egyes ágait tekintve 3 év átlagában a mezőgazdaság területén fordult elő a legtöbb bűncselekmény. A mezőgazdaság sérelmére elkövetett büntettek a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények több mint egynegyed részét teszik kL Az okozott kár összege a társadalmi tulajdonban keletkezett kárhoz viszonyítottan 15—16 százalék között mozgott. A mezőgazdaság területén a legjellemzőbb a kisebb kárösszegű lopással való bűnelkövetés. Gyakoriak a rongálással megvalósított bűncselekmények és viszonylag kisebb számban fordulnak elő csalással, sikkasztással elkövetett büntettek. A lopások leggyakoribb elkövetési módja: terménylopás a határból, terménylopás szállítás közben, erdei falopás, épületanyag- és egyéb anyaglopás, betöréses, s bemá- szásos lopás, baromfi- ésszer- számlopás. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vagyonvédelme, főként az utóbbiaké megerősödött és megszilárdult. Fokozott figyelmet kell azonban fordítani a termelő- szövetkezetek segéd- és melléküzemi, illetve kiegészítő tevékenységére. A 18/1967. Korm. sz. rendelet a gazdasági reform keretében széles körben biztosítja ezt a ter- Bielőszövetkezetek és más mezőgazdasági nagyüzemek részére. Ez a lehetőség csábitó- lag hat a kétes elemekre, és arra indíthatja őket, hogy a tsz-ek segítésének és támogatásának leple alatt bűncselekményeket kövessenek el; rendszerint üzérkedést és csalást. Ezek az elemek rendszerint büntetett előéletűek, igyekeznek bekapcsolódni a tsz-ek kiegészítő tevékenységébe, főként a közvetlen termelői- és áruértékesítési tevékenységbe. Igyekeznek kihasználni a maguk javára azokat a lehetőségeket, amelyek abból adódnak, hogy a tsz-közgyűlés és ellenőrző szervek nem mindenütt tudják e személyek tevékenységét alaposan ellenőrizni. Tevékenységüket élősegíti az a helyenként érvényesülő helytelen szemlélet, mely szerint nem kell a kiegészítő tevékenységet szabályozó rénde- leteket túl komolyan venni, hiszen a még nem engedett tevékenységből származó jövedelem egy része a tsz-eket illeti, és így a saját zsebredol- gozás mellett a tsz sem jár rosszul. Nem lehet megengedni, hogy bárki törvényellenes módon, meg nem engedett spekuláció útján jusson munkanélküli jövedelemhez. Nem hányhatunk szemet a termelőszövetkezeti tevékenység égisze alatt folytatott üzérkedés felett sem. A mérték, amelyet a jogpolitikai elvekből következően a törvényesség biztosításánál szem előtt kell tartani, a társadalmi érdek és az érvényesített egyéni érdek, vagy csoportérdek összhangja. Erősödött a tsz-ek hitelgazdálkodása, azonban az eltelt időben többször előfordult, hogy a hiteleket a támogatás céljától eltérően használták fel. Az erdőgazdaságok sérelmére elkövetett bűncselekmények nagy részét külső személyek által okozott kis kárértékű falopások képezték. Az ipar területén a társadalmi tulajdon védelme a gazdasági vezetők és szervek tervszerű intézkedései, az időszakos vizsgálatok, az üzemrendészet tevékenysége, az őrzési, tárolási lehetőségek javulása, a bizonylati fegyelem és rend szilárdulása következtében erősödött és a bűnözés számottevően csökkent; fertőzött gócok nincsenek. Jó a helyzet a telepített, illetve zárt területen folytatott iparban. Az iparon belül legtöbb eljárás az építő- és építőanyag iparban indult A büntető eljárások zömét a kisebb kárértékű lopások teszik kL Az építőiparban is érezhetően javult a társadalmi tulajdon védelme. A vállalatok, kisebb mértékben az építőipari szövetkezetek is tervszerű megelőző intézkedéseket tettek az építőanyagok őrzésének, tárolásának, szállításának védelmében. Emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az építőipar átalakulóban van. A nagyobb építkezéseknél nem a hagyományos építőanyagokból építkeznek, hanem előregyártott nagy blokkokat használnak fel. Ez kevesebb lehetőséget teremt az építkezés színhelyén történő lopásokra. Ennek ellenére az építőipar sajátos helyzete még mindig „jó” terület a bűnözés számára. Az építőipar korlátozott kapacitása jelenleg nem tudja kielégíteni az évről évre fokozódó igényeket és a magánépítkezések egyre növekvő volumene kínálkozó alkalmat jelent a magukról megfeledkezett emberek számára arra, hogy építőanyag, csatorna, villanyszerelési és egyéb anyag- szükségletüket bűncselekmény útján szerezzék be. Az orgazdák tevékenysége e területen eléggé kiterjedt, mert a ma- gánépitkezők egy része a rosszhiszemű szerzés nyilvánvalósága esetén sem zárkózik el a részére szükséges anyagok megvétele elől. Ezen a területen is a kisebb kárértékű bűncselekmények előfordulása a leggyakoribb. A társas, bűnszövetségben való elkövetés ritkábban fordul elő, de jelentkezése esetén rendszerint nagyobb visszaélést takar. Pl. a Cementipari Vállalat bűnügye, ahol több vállalati dolgozó játszott össze az építőanyagokkal való visszaélésben. A kereskedelem területén az eltelt időben a kiskereskedelmi egységekben rendszerint sikkasztással, hűtlen kezeléssel elkövetett büntettek fordultak elő. Gyakori a leltártöbbletekkel való visszaélés, habár ennek leleplezése igen nehéz, büntető eljárás ezért ilyen ügyekben ritkán indul. A többletek nagy része a fogyasztók megkárosításából ered. Ezt igazolják a próba- vásárlások, amelyekből az állapítható meg, hogy a fagylalt és kimért szeszesitalok árusításánál minden második vásárlót, az élelmiszerboltokban pedig minden negyedik, ötödik vásárlót megkárosítanak. Korántsem lehetünk elégedettek a feljelentési kötelezettség alá nem eső gazdasági vesztegetés és a komoly társadalmi veszélyességgel bíró, vásárlók megkárosítása bűntettének felderítése és az eljárások kezdeményezése terén. Gazdasági vesztegetés és vásárlók megkárosítása miatt indult eljárások száma viszonylag kevés. Ez utóbbi bűncselekménynél igen kevés a feljelentés is, habár a kereskedelem szinte minden területén elő- forduL A kereskedelmi egységek vezetői sokszor elnézik, sőt nem egy esetben maguk is részesei ennek, de részben a vevők közömbössége, részben az ellenőrzések nem kellő hatékonysága is hozzájárul az eljárások ilyen alacsony számához. A vállalati ellenőrzések nagyszámú ellenőrzéseihez viszonyítva kevés olyan irányú ellenőrzést végeznek, amely konkrétan a fogyasztói árak, a minőség és a mérés szabályainak betartására irányul. Ezenkívül az ellenőrök által feltárt ilyen visszaéléseknek nincs mindig megfelelő következménye és a vétkes. dolgozókat esetenként csupán figyelmeztetésben részesítik, amelynek nyilvánvalóan nincsen kellő nevelő és visz- szatartó hatása. Ez a helyzet felveti a felelősségrevonás hatékonyabb alkalmazásának kérdését és indokolt esetekben a büntetőjogi felelősségrevonás fokozottabb érvényesülését A jogalkalmazás jogpolitikai ? elveiről szóló 3221/1963. Korm. \ számú határozat a bűnüldöző ! szervek feladatává tette vala- 5 mennyi bűncselekmény tette- > sének felderítését és a tette- < sek differenciált felelősségre- < vonását A jogpolitikai elvekJ helyes érvényesülését mutat- i ja, hogy megyénkben a bűn- í üldöző munka differenciáltá í vált melynek során követke- í zetesen különbséget tesznek a) tudatosan ellenséges elemek, a > szokásos, a visszaeső bűnözők ! és garázda elemek, valamint! a csekélyebb súlyú bűncselek- f ményeket elkövetők között. 5 Amíg az előbbiekkel szem- s ben a törvény szigorának al-! kalmazására törekvés érvénye- í sül, addig az utóbbiakkal S szemben nevelő jellegű bűn- ; tetések, indokolt esetben a! büntető eljárás mellőzésével! fegyelmi, társadalmi bírósági í eljárások kerültek alkalma- > zásra. Szélesítette a differen-! ciálás körét az 1966. évi 16.> sz. tvr., amely a gazdasági ve- ! zetök önállóságát kívánta fo-> kozni azzal is, hogy módot s adott a kisebb súlyú társadal- \ mi tulajdont károsító bűncse- j lekmények esetében a felje-í lentés mellőzésére és a vál-} lalatvezető hatáskörébe utalta ( a felelősségrevonás módjának! megválasztását ! Hat darab szőlőbogyó-szikkasztót helyeztek üzembe az idei szüretnél, a szőlő feldolgozásnál az Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Pincészetének bólyi szőlőfeldolgozójában. A szikkasztókkal nyert színmustot külön tárolják a présmusttól. A szőlőfeldolgozóban eddig mintegy hatezer mázsa termést dolgoztak fel és még három és félezer mázsa szőlőre számítanak. Elektronikus számítógépek segítségével készítik Pécs városfejlesztési és közlekedésfejlesztési terveit Több gyalogosutca a belvárosban — A vasúttól délre: új lakótelep hatvanezer lakosnak A Közlekedéstudományi Egyesület csütörtökön és pénteken Budapesten közlekedési konferenciát rendezett. Ezen megvitatták — a vidéki városok — közöttük Pécs — közlekedésfejlesztésének időszerű kérdéseit Az előadók hangsúlyozták, hogy korunk két sajátos jellemzője, a technika fejlődése és a népesség- tömörülés, az urbanizáció már a magyar vidéki városokban is érezteti hatását, s éppen az urbanizáció következtében megváltozik a települések szerkezete. A történelmi városok is óriási léptekkel fejlődnek, s ez megköveteli a városi közlekedés nagyarányú korszerűsítését. Csakhogy a fejlesztés előtt nagyarányú felméréseket kell Találkozás a történelemmel Tegnap délután a meszesi munkásszálló klubjában a történelemmel találkoztak azok a bányászfiatalok, akik a Szabolcs-bányai KISZ- bizottság idei politikai oktatása keretében részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szóló előadásom. Az oktatási év nyitó rendezvényén ugyanis Már- haffer Miklós, egykori orosz hadifogoly, a Vörös Hadsereg volt harcosa is megjelent, s a fiatalok kérésére élményeiről mesélt. A politikai kör az idei évben a nagy jubileum jegyében végzi munkáját Az első összejövetelen a színes élménybeszámoló után rövid előadás hangzott él Lenin életéiről, majd a jelenlevő propagandisták és KlSZ-ve- zetők a fiatalok kérdéseire válaszoltak. Az összejövetel kötetlen, közvetlen légkörben zajlott — a résztvevők őszinte érdeklődése közepette —, szemléletesen bizonyítva, milyen lendületet adott az ifjúsági munkának az évfordulóra való készülődés. végeznL s az ott nyert adatokból kell kialakítani a távlati elképzeléseket A konferencián Aradi Lajos, a KPM tanácsi közlekedési főosztályának osztályvezető * főmérnöke, Vesztergál Lajos főmérnök, és Kiss Dénes, Pécs város főépítésze tájékoztatta a szakembereket arról, milyen újszerű tervező munkára került sor Pécsett, s milyen tapasztalatokat szereztek az elektronikus számítógépes eljárással Pécs általános rendezési tervének készítése során. A szakemberek különös érdeklődéssel tárgyalták meg ezt a beszámolót, hiszen ezeket a módszereket hazánkban Pécsett alkalmazták először. Az új módszer lényege, hogy az eddiginél sokkal részletesebben feltárják forgalom-számlálással, megfigyeléssel és kérdőívek útján a városszerkezet és a városban jelentkező forgalmi áramlatok összefüggését — beleértve a gyalogos és teherforgalmat is és a kapott adatokból elektronikus számítógép segítségével állapítják meg a jövőben várható forgalom eloszlását és a tervezett úthálózat terhelését. A közlekedéstervezésnél messzemenően igyekeztek figyelembe venni Pécs történelmi értékű városközpontjának, műemlékei együtteseinek különleges hangulatát. Éppen ezért a közlekedésfejlesztés előirányzata szerint a jármű- forgalmat lehetőség szerint a központ körül' vezetik és a központban több gyalogos utca kialakítására törekednek. A megmaradó útvonalak elsősorban a belváros kiszolgálását, célforgalmát és tömeg- közlekedéssel való ellátását szolgálják. Előirányozza a terv a Széchenyi térnek az átmenő forgalomtól való tehermentesítését is. — Minthogy — a műemléki jelleg miatt — nagyobb arányú bontással forgalmi területek létesítése nem irányozható elő, a jövőben számolni kell parkoló garázsok létesítésével, amelyek helyét és az úthálózattal való kapcsolatát a terv megadja. A történelmi város- központ dél felé teljesen új bevásárlóközponttal bővülhet, amelynek jármű- és gyalogos- forgalmát a terep-adottságok jó kihasználásával külön szintben oldják meg. Ennek a korszerű és érdekes megoldásnak a megvalósítása csak a távolabbi jövőben lesz lehetséges, és a terv végleges jóváhagyása még további részletes vizsgálatokat kíván. Különösen nagy problémát okozott és okoz Pécsett a 6-os számú út átvezetése, annál is inkább, mert a főútvonalon érkező járművek legnagyobb részének úti cél ja a város belsejében van. Várható, hogy az átmenő forgalom növekszik a határátkelőhelyek nagyobb arányú megnyitásával. Pécs városának azonban akkor is érdeke, hogy az autós turisták ne haladjanak át megállás nélkül a városon. Ezért igen nagy gonddal kell kialakítani a 6-os számú út és a városi úthálózat, valamint a parkolóhelyek kapcsolatát. Sok vitát váltott ki az észak-déli irányú forgalmi kapcsolat kialakítása, különösen a vasúttól délre levő lakó- és ipartelepeket kiszolgáló siklósi úttal kapcsolatban. A terv egyébként a vasúttól délre 60 000 lakosú telep és új városközpont kialakítását irányozza elő — nagyobb távlatban. Az új tervezési módszer alkalmazása úttörő jelentőségű Pécs és az ország többi városa szempontjából egyaránt, mert a Pécsett szerzett tapasztalatok alapján, azok felhasználásával készül Miskolc, Eger, Vác, Szolnok és több más város közlekedés- fejlesztési terve is. A konferencia különös figyelmet szentelt az autóbusz- ós villamoshálózat kérdésének. Az a vélemény alakult ki, hogy Miskolc, Szeged és Debrecen kivételével vidéki városaink — így Pécs — tömegközlekedését kizárólag autóbuszközlekedés fejlesztésével kell és lehetséges megoldani. Uj villamosvonal építése, illetve a meglevő egyvágányú vonal kétvágányúra történő átalakítása ugyanis egyszerre nagy beruházást igényel
