Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-22 / 250. szám

1961 OKTÓBER 22. napló — 3 A társadalmi tulajdon védelmének helyzete Baranyában írta: dr. Szalmásy Lajos megyei főügyész S társadalmi tulajdon elle­ni bűncselekmények mind aaennyiség, mind súly tekin­tetében a legfontosabb és egy­ben legnagyobb részét alkot­ják , a bűnözés egészének. (27,3%.) A bűnözés alakulásá­nak helyzete a lakosság szá­mához viszonyítottan azt mu­tatja, hogy a 10 000 lakosra eső büntettek és terheltek száma szempontjából megyénk bűnügyi fertőzöttsége megha­ladja az országos átlagot. Ugyanez a megállapítás tehe­tő a társadalmi tulajdont ká­rosító bűnözésre vonatkozóan is, mind a bűntettek, mind a terheltek számárrak alakulását illetően. A bűntettek számá­nak némi emelkedése nem vonta maga után a társadalmi tulajdonban keletkezett károk emelkedését Ez azzal van összefüggésben, hogy a bűnö­zés a nagy anyagi károsodást eredményező súlyos bűncse­lekményekkel szemben a ki­sebb kárt okozó, csekélyebb tárgyi súlyú bűnözés irányá­ba tolódott el. Ezt mutatja az is, hogy 3 év alatt csupán 8 ügy került elbírálásra megyei bírósági hatáskörben, és hogy az 1000 forintot el nem érő károsodással járó lopás, sik­kasztás, kisebb súlyú bűntett és tulajdon elleni bűntett ará­nya a társadalmi tulajdont érintő összes bűntettekhez vi­szonyítva 52,9 százalékot tesz ki. A légáltalánosabb és leg­gyakoribb büntetti típus a népgazdaság minden ágában a lopás. Ennek aránya a töb­bi büntetti típushoz képest 36 százalékot tesz ki. Ennek elle­nére a veszedelmesebb, leple­zett módon végrehajtott és lényegesen nagyobb kárt oko­zó cselekmények elkövetési tí­pusa a sikkasztás, csalás és hűtlen ' kezelés. A sikkasztás és hűtlen kezeléssel elkövetett büntettek száma ugyan némi csökkenést mutat, nincs azon­ban megnyugtató adat olyan következtetés levonására, hogy a társadalmi vagyon vámsze­dőinek, fosztogatóinak száma is csökkent volna. A lopások többségét kis kárértékű cse­lekmények adják, ezek túl­nyomó részben alkalmi jelle­gűek. Annak ellenére, hogy a sikkasztás, csalás és hűtlen kezeléssel elkövetett büntettek együttes száma kisebb, mint a lopásoké, mégis a károkozás mérve szempontjából a társa­dalmi tulajdonban keletkezett összkárhoz képest, e három büntetti típus aránya a leg­magasabb. (50,7%, 23,9%, 32,8% volt 1964—1966. évek­ben.) A népgazdaság egyes ágait tekintve 3 év átlagában a me­zőgazdaság területén fordult elő a legtöbb bűncselekmény. A mezőgazdaság sérelmére el­követett büntettek a társadal­mi tulajdont károsító bűncse­lekmények több mint egyne­gyed részét teszik kL Az oko­zott kár összege a társadalmi tulajdonban keletkezett kár­hoz viszonyítottan 15—16 szá­zalék között mozgott. A me­zőgazdaság területén a legjel­lemzőbb a kisebb kárösszegű lopással való bűnelkövetés. Gyakoriak a rongálással meg­valósított bűncselekmények és viszonylag kisebb számban fordulnak elő csalással, sik­kasztással elkövetett büntet­tek. A lopások leggyakoribb elkövetési módja: terménylo­pás a határból, terménylopás szállítás közben, erdei falo­pás, épületanyag- és egyéb anyaglopás, betöréses, s bemá- szásos lopás, baromfi- ésszer- számlopás. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vagyonvé­delme, főként az utóbbiaké megerősödött és megszilár­dult. Fokozott figyelmet kell azonban fordítani a termelő- szövetkezetek segéd- és mel­léküzemi, illetve kiegészítő tevékenységére. A 18/1967. Korm. sz. rendelet a gazdasá­gi reform keretében széles körben biztosítja ezt a ter- Bielőszövetkezetek és más me­zőgazdasági nagyüzemek ré­szére. Ez a lehetőség csábitó- lag hat a kétes elemekre, és arra indíthatja őket, hogy a tsz-ek segítésének és támoga­tásának leple alatt bűncselek­ményeket kövessenek el; rend­szerint üzérkedést és csalást. Ezek az elemek rendszerint büntetett előéletűek, igyekez­nek bekapcsolódni a tsz-ek kiegészítő tevékenységébe, fő­ként a közvetlen termelői- és áruértékesítési tevékenységbe. Igyekeznek kihasználni a ma­guk javára azokat a lehetősé­geket, amelyek abból adód­nak, hogy a tsz-közgyűlés és ellenőrző szervek nem minde­nütt tudják e személyek tevé­kenységét alaposan ellenőriz­ni. Tevékenységüket élősegíti az a helyenként érvényesülő helytelen szemlélet, mely sze­rint nem kell a kiegészítő te­vékenységet szabályozó rénde- leteket túl komolyan venni, hiszen a még nem engedett tevékenységből származó jöve­delem egy része a tsz-eket il­leti, és így a saját zsebredol- gozás mellett a tsz sem jár rosszul. Nem lehet megenged­ni, hogy bárki törvényellenes módon, meg nem engedett spekuláció útján jusson mun­kanélküli jövedelemhez. Nem hányhatunk szemet a termelő­szövetkezeti tevékenység égi­sze alatt folytatott üzérkedés felett sem. A mérték, amelyet a jogpolitikai elvekből követ­kezően a törvényesség bizto­sításánál szem előtt kell tar­tani, a társadalmi érdek és az érvényesített egyéni érdek, vagy csoportérdek összhangja. Erősödött a tsz-ek hitelgaz­dálkodása, azonban az eltelt időben többször előfordult, hogy a hiteleket a támogatás céljától eltérően használták fel. Az erdőgazdaságok sérel­mére elkövetett bűncselekmé­nyek nagy részét külső sze­mélyek által okozott kis kár­értékű falopások képezték. Az ipar területén a társa­dalmi tulajdon védelme a gaz­dasági vezetők és szervek terv­szerű intézkedései, az idősza­kos vizsgálatok, az üzemren­dészet tevékenysége, az őr­zési, tárolási lehetőségek ja­vulása, a bizonylati fegyelem és rend szilárdulása következ­tében erősödött és a bűnözés számottevően csökkent; fertő­zött gócok nincsenek. Jó a helyzet a telepített, illetve zárt területen folytatott ipar­ban. Az iparon belül legtöbb eljárás az építő- és építőanyag iparban indult A büntető el­járások zömét a kisebb kár­értékű lopások teszik kL Az építőiparban is érezhetően ja­vult a társadalmi tulajdon védelme. A vállalatok, kisebb mértékben az építőipari szö­vetkezetek is tervszerű meg­előző intézkedéseket tettek az építőanyagok őrzésének, táro­lásának, szállításának védel­mében. Emellett az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az építőipar átalakulóban van. A nagyobb építkezéseknél nem a hagyományos építőanyagok­ból építkeznek, hanem előre­gyártott nagy blokkokat hasz­nálnak fel. Ez kevesebb lehe­tőséget teremt az építkezés színhelyén történő lopásokra. Ennek ellenére az építőipar sajátos helyzete még mindig „jó” terület a bűnözés szá­mára. Az építőipar korlátozott ka­pacitása jelenleg nem tudja kielégíteni az évről évre foko­zódó igényeket és a magán­építkezések egyre növekvő vo­lumene kínálkozó alkalmat je­lent a magukról megfeledke­zett emberek számára arra, hogy építőanyag, csatorna, vil­lanyszerelési és egyéb anyag- szükségletüket bűncselekmény útján szerezzék be. Az orgaz­dák tevékenysége e területen eléggé kiterjedt, mert a ma- gánépitkezők egy része a rosszhiszemű szerzés nyilván­valósága esetén sem zárkózik el a részére szükséges anya­gok megvétele elől. Ezen a területen is a kisebb kárérté­kű bűncselekmények előfor­dulása a leggyakoribb. A tár­sas, bűnszövetségben való el­követés ritkábban fordul elő, de jelentkezése esetén rend­szerint nagyobb visszaélést ta­kar. Pl. a Cementipari Válla­lat bűnügye, ahol több válla­lati dolgozó játszott össze az építőanyagokkal való vissza­élésben. A kereskedelem területén az eltelt időben a kiskereskedel­mi egységekben rendszerint sikkasztással, hűtlen kezelés­sel elkövetett büntettek for­dultak elő. Gyakori a leltár­többletekkel való visszaélés, habár ennek leleplezése igen nehéz, büntető eljárás ezért ilyen ügyekben ritkán indul. A többletek nagy része a fo­gyasztók megkárosításából ered. Ezt igazolják a próba- vásárlások, amelyekből az ál­lapítható meg, hogy a fagylalt és kimért szeszesitalok árusí­tásánál minden második vá­sárlót, az élelmiszerboltokban pedig minden negyedik, ötö­dik vásárlót megkárosítanak. Korántsem lehetünk elégedet­tek a feljelentési kötelezettség alá nem eső gazdasági vesz­tegetés és a komoly társadal­mi veszélyességgel bíró, vásár­lók megkárosítása bűntettének felderítése és az eljárások kezdeményezése terén. Gazda­sági vesztegetés és vásárlók megkárosítása miatt indult el­járások száma viszonylag ke­vés. Ez utóbbi bűncselekmény­nél igen kevés a feljelentés is, habár a kereskedelem szinte minden területén elő- forduL A kereskedelmi egysé­gek vezetői sokszor elnézik, sőt nem egy esetben maguk is részesei ennek, de részben a vevők közömbössége, rész­ben az ellenőrzések nem kellő hatékonysága is hozzájárul az eljárások ilyen alacsony szá­mához. A vállalati ellenőrzé­sek nagyszámú ellenőrzéseihez viszonyítva kevés olyan irá­nyú ellenőrzést végeznek, amely konkrétan a fogyasztói árak, a minőség és a mérés szabályainak betartására irá­nyul. Ezenkívül az ellenőrök által feltárt ilyen visszaélé­seknek nincs mindig megfe­lelő következménye és a vét­kes. dolgozókat esetenként csu­pán figyelmeztetésben része­sítik, amelynek nyilvánvalóan nincsen kellő nevelő és visz- szatartó hatása. Ez a helyzet felveti a felelősségrevonás ha­tékonyabb alkalmazásának kérdését és indokolt esetek­ben a büntetőjogi felelősség­revonás fokozottabb érvénye­sülését A jogalkalmazás jogpolitikai ? elveiről szóló 3221/1963. Korm. \ számú határozat a bűnüldöző ! szervek feladatává tette vala- 5 mennyi bűncselekmény tette- > sének felderítését és a tette- < sek differenciált felelősségre- < vonását A jogpolitikai elvekJ helyes érvényesülését mutat- i ja, hogy megyénkben a bűn- í üldöző munka differenciáltá í vált melynek során követke- í zetesen különbséget tesznek a) tudatosan ellenséges elemek, a > szokásos, a visszaeső bűnözők ! és garázda elemek, valamint! a csekélyebb súlyú bűncselek- f ményeket elkövetők között. 5 Amíg az előbbiekkel szem- s ben a törvény szigorának al-! kalmazására törekvés érvénye- í sül, addig az utóbbiakkal S szemben nevelő jellegű bűn- ; tetések, indokolt esetben a! büntető eljárás mellőzésével! fegyelmi, társadalmi bírósági í eljárások kerültek alkalma- > zásra. Szélesítette a differen-! ciálás körét az 1966. évi 16.> sz. tvr., amely a gazdasági ve- ! zetök önállóságát kívánta fo-> kozni azzal is, hogy módot s adott a kisebb súlyú társadal- \ mi tulajdont károsító bűncse- j lekmények esetében a felje-í lentés mellőzésére és a vál-} lalatvezető hatáskörébe utalta ( a felelősségrevonás módjának! megválasztását ! Hat darab szőlőbogyó-szikkasztót helyeztek üzembe az idei szüretnél, a szőlő feldolgo­zásnál az Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Pincészetének bólyi szőlőfeldolgozójában. A szikkasztókkal nyert színmustot külön tárolják a présmusttól. A szőlőfeldolgozóban eddig mintegy hatezer mázsa termést dolgoztak fel és még három és félezer mázsa sző­lőre számítanak. Elektronikus számítógépek segítségével készítik Pécs városfejlesztési és közlekedésfejlesztési terveit Több gyalogosutca a belvárosban — A vasúttól délre: új lakótelep hatvanezer lakosnak A Közlekedéstudományi Egyesület csütörtökön és pén­teken Budapesten közlekedési konferenciát rendezett. Ezen megvitatták — a vidéki vá­rosok — közöttük Pécs — közlekedésfejlesztésének idő­szerű kérdéseit Az előadók hangsúlyozták, hogy korunk két sajátos jellemzője, a tech­nika fejlődése és a népesség- tömörülés, az urbanizáció már a magyar vidéki váro­sokban is érezteti hatását, s éppen az urbanizáció követ­keztében megváltozik a tele­pülések szerkezete. A törté­nelmi városok is óriási lép­tekkel fejlődnek, s ez meg­követeli a városi közlekedés nagyarányú korszerűsítését. Csakhogy a fejlesztés előtt nagyarányú felméréseket kell Találkozás a történelemmel Tegnap délután a meszesi munkásszálló klubjában a történelemmel találkoztak azok a bányászfiatalok, akik a Szabolcs-bányai KISZ- bizottság idei politikai okta­tása keretében részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szóló előadá­som. Az oktatási év nyitó rendezvényén ugyanis Már- haffer Miklós, egykori orosz hadifogoly, a Vörös Hadse­reg volt harcosa is megje­lent, s a fiatalok kérésére élményeiről mesélt. A politikai kör az idei év­ben a nagy jubileum jegyé­ben végzi munkáját Az első összejövetelen a színes él­ménybeszámoló után rövid előadás hangzott él Lenin életéiről, majd a jelenlevő propagandisták és KlSZ-ve- zetők a fiatalok kérdéseire válaszoltak. Az összejövetel kötetlen, közvetlen légkör­ben zajlott — a résztvevők őszinte érdeklődése köze­pette —, szemléletesen bi­zonyítva, milyen lendületet adott az ifjúsági munkának az évfordulóra való készülő­dés. végeznL s az ott nyert ada­tokból kell kialakítani a táv­lati elképzeléseket A konferencián Aradi La­jos, a KPM tanácsi közleke­dési főosztályának osztályve­zető * főmérnöke, Vesztergál Lajos főmérnök, és Kiss Dé­nes, Pécs város főépítésze tá­jékoztatta a szakembereket arról, milyen újszerű tervező munkára került sor Pécsett, s milyen tapasztalatokat sze­reztek az elektronikus számí­tógépes eljárással Pécs álta­lános rendezési tervének ké­szítése során. A szakemberek különös érdeklődéssel tár­gyalták meg ezt a beszámo­lót, hiszen ezeket a módsze­reket hazánkban Pécsett al­kalmazták először. Az új módszer lényege, hogy az ed­diginél sokkal részletesebben feltárják forgalom-számlálás­sal, megfigyeléssel és kérdő­ívek útján a városszerkezet és a városban jelentkező for­galmi áramlatok összefüggé­sét — beleértve a gyalogos és teherforgalmat is és a ka­pott adatokból elektronikus számítógép segítségével álla­pítják meg a jövőben vár­ható forgalom eloszlását és a tervezett úthálózat terhe­lését. A közlekedéstervezésnél messzemenően igyekeztek fi­gyelembe venni Pécs történel­mi értékű városközpontjának, műemlékei együtteseinek kü­lönleges hangulatát. Éppen ezért a közlekedésfejlesztés előirányzata szerint a jármű- forgalmat lehetőség szerint a központ körül' vezetik és a központban több gyalogos ut­ca kialakítására törekednek. A megmaradó útvonalak első­sorban a belváros kiszolgálá­sát, célforgalmát és tömeg- közlekedéssel való ellátását szolgálják. Előirányozza a terv a Széchenyi térnek az átmenő forgalomtól való te­hermentesítését is. — Mint­hogy — a műemléki jelleg miatt — nagyobb arányú bon­tással forgalmi területek lé­tesítése nem irányozható elő, a jövőben számolni kell par­koló garázsok létesítésével, amelyek helyét és az útháló­zattal való kapcsolatát a terv megadja. A történelmi város- központ dél felé teljesen új bevásárlóközponttal bővülhet, amelynek jármű- és gyalogos- forgalmát a terep-adottságok jó kihasználásával külön szintben oldják meg. Ennek a korszerű és érdekes meg­oldásnak a megvalósítása csak a távolabbi jövőben lesz le­hetséges, és a terv végleges jóváhagyása még további részletes vizsgálatokat kíván. Különösen nagy problémát okozott és okoz Pécsett a 6-os számú út átvezetése, annál is inkább, mert a főútvonalon érkező járművek legnagyobb részének úti cél ja a város bel­sejében van. Várható, hogy az átmenő forgalom növek­szik a határátkelőhelyek na­gyobb arányú megnyitásával. Pécs városának azonban ak­kor is érdeke, hogy az autós turisták ne haladjanak át megállás nélkül a városon. Ezért igen nagy gonddal kell kialakítani a 6-os számú út és a városi úthálózat, vala­mint a parkolóhelyek kap­csolatát. Sok vitát váltott ki az észak-déli irányú forgal­mi kapcsolat kialakítása, kü­lönösen a vasúttól délre levő lakó- és ipartelepeket kiszol­gáló siklósi úttal kapcsolat­ban. A terv egyébként a vas­úttól délre 60 000 lakosú telep és új városközpont kialakítá­sát irányozza elő — nagyobb távlatban. Az új tervezési módszer alkalmazása úttörő jelentőségű Pécs és az ország többi városa szempontjából egyaránt, mert a Pécsett szer­zett tapasztalatok alapján, azok felhasználásával készül Miskolc, Eger, Vác, Szolnok és több más város közlekedés- fejlesztési terve is. A konferencia különös fi­gyelmet szentelt az autóbusz- ós villamoshálózat kérdésé­nek. Az a vélemény alakult ki, hogy Miskolc, Szeged és Debrecen kivételével vidéki városaink — így Pécs — tö­megközlekedését kizárólag autóbuszközlekedés fejleszté­sével kell és lehetséges meg­oldani. Uj villamosvonal épí­tése, illetve a meglevő egy­vágányú vonal kétvágányúra történő átalakítása ugyanis egyszerre nagy beruházást igényel

Next

/
Thumbnails
Contents