Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-10-22 / 250. szám
I 4 napló 1987. OKTÓBER 22. Ha újságíróval találkozna... őszintén megvallom, magunk sem számítottunk ilyen felfokozott érdeklődésre a ma egy hete beindított közvéleménykutatásunkkal kapcsolatban. A zsákszám érkező kitöltött, megválaszolt kérdőívek, az olvasóankétok látogatottsága és örvendetes aktivitása azt mutatja, hogy olvasóink nagy figyelmet fordítanak a Dunántúli Naplóra, — nemcsak megveszik, elolvassák. de arra is készek, hogy tanácsaikkal, javaslataikkal, őszinte bíráló megjegyzéseikkel segítenek is bennünket. — A Napló a mi lapunk, a dolgozók lapja. — Elégedett vagyok, mert sokszor frissebben tájékoztatnak az ügyekről, mint a fővárosi lapok, — ilyen és ezekhez hasonló válaszokat olvashatunk a kérdőíveken, de mégsem ezek miatt örülünk és vagyunk hálásak a közvéleménykuta- tásban résztvevő sokezer olvasónak, hanem, mert igen sok használható szerkesztési ötletet adnak, véleményt mondanak. cikktémét javasolnak — ténylegesen az „élet sűrűjéből”. A tulajdonképpeni feldolgozás még nem kezdődött eL Legalább tízezer kérdőívet szeretnénk visszakapni, mert ennyi feltétlenül kell és elég is ahhoz, hogy valós képet kapjunk mind a pozitív, mind a negatív oldalról, hogy a javaslatok, kívánságok summáz- hatóak legyenek. Mégis, hogy némi betekintést kapjunk menetközben is a kialakuló véleményekről, találomra kiragadtunk 20 kérdőívet a terjedelmes halmazból. Felét Pécsről, a másik felét vidékről küldték be. Javarésze névtelen, a foglalkozás és az életkor s zerint az alábbi megoszlásiak: útőr (56), tsz-tag (43), egyén! földműves (63). vájár (26), gép- ísv s kocsivezető (30), politikai , munkás (42). háztartásbeli (56), nyugdíjas (80), kesztyűvarrónő (17), lakatos (40), mérnök (35), tanár (27) lakatos (40), vállalati ellenőr (33), nyugdíjas (73), tímár (59), MÁV dolgozó (45), segédmunkás (43), vájár (43), lakatos (40). Egyetlen kérdést vizsgáltunk meg a kiválasztott kérdőívek közül: „Ha újságíróval találkozna, mit javasolna sürgős megírásra?” Nagyon sokat vártunk ettől a kérdéstől, sok jó „tippet”, megírandó problémát, amelyek egy-egy területen, üzemben, községben, termelőszövetkezetben gondot jelentettek. megoldásra várnak és ehhez éppen az újságíró, a lap segítségét igényük. Az olvasók a húsz kérdőív ilyen szempontból is tanulságos, de méginkább azért, mert a konkrét javaslatokon kívül jónéhányan általános tanácsokat adnak a lap szerkesztői, az újságírók számára. „Nem annyira, a „mit” a probléma, hanem a hogyan — tanácsolja egyik olvasónk. — Több érdekes, színes írást, megfelelő tálalást! Érdekelnének a szociológiai felmérések, alapos, gondos, elemzések, például az ifjúságról, a kis és nagyobb kollektívákról. — Az újságírók vegyenek részt minél többször az üzemek, intézmények rendezvényein, legyenek ott végig az emberek között a forróhangú vitákon, kis községek életében, a társadalmi szervek fontos döntésein, tehát társadalmi életünk fontosabb alkalmain. Nem „odafutni” az anyagért' és a dolgok felszínes ismeretében szürke, semmitmondó anyagot leadni. Az újságírók legyenek az ügy megszállottjai, akik időt. fáradtságot nem kímélve szívügyüknek tartsák, amiről írnak. Egy mérnökolvasónk hasonló szándéktól vezetve így fogalmazta meg az újságírók feladatát: Sokat tanuljanak, sokoldalúvá képezzék magukat. Elismerem, nem könnyű szakma. De egyik sem az, ha színvonalasan akarjuk művelni. „Küzdjenek erőteljesebben az emberi gyengeségek, hibák ellen.” „Az igazságnak megfelelően írjanak.” „Mielőtt valamit leírnak, mindig győződjenek meg róla.” Ne csak vállalatok vezetőit szólaltassák meg, hanem az egyszerű embereket is. Népszerűsítsék, ami jó. előremutató. Nem ezer vagy száz, — mindössze húsz kérdőíven találtuk ezeket a megállapításokat és hangsúlyozom, mindéin válogatás nélkül. Persze, a kérdőívek többsége nem ilyen átfogó, nagyfontosságú kérdésekkel foglalkozik. Többségük nagyon is konkrét, amikor ilyeneket javasol, vagy éppen hiányol az újságból. — Megírnám, hogy kár volt leállítani a falusi téglaégető- ket. Ha működnének, most nem volna nehéz az egyéni építkezés. Írjanak a kokszmű mögötti cigánytelepről, általában a cigánykérdésről, amely még korántsincs megoldva. — Miért nevezik Mohácsot „link” helynek? Miért tiltották be a táncesteket? — Mi lesz a baksai OTP- telkek sorsa? Írjanak a vendéglátóiparban történő manipulációkról. Nemcsak a pesti vendéglőkben rövidítik meg a fogyasztót, hanem a pécsiekben is. — Ha valaki huligán, ne titkolják el a nevét, akkor se, ha fiatalkorú! — Sokat kell még írni az új mechanizmusról, mert az életben sok-sok rémhírrel találkozni. De, ha írnak, érthetően írjanak az egyszerű emberek nyelvén, ne hivatalos, kifordított nyelven ... — Miért nem gyártanak nikotex cigarettát 1— erről írnék, ha újságíró lennék. — Megírnám. milyen új cikkek érkeznek a boltokba, milyenek az árak, nincs-e burkolt árdrágítás — ez mindenkit érdekel, közérdekű! — Mindez húsz kérdőíven ... Azt hiszem, sikerült érzékeltetnünk. hogy miért tartjuk hasznosnak a beérkezett válaszokat és miért reméljük, hogy olvasóink többsége beküldi a múlt vasárnap, vagy hétfőn kikézbesített kérdőíveket. Akinek még nem volt ideje, nyugodtan kitöltheti akár ma is, mert a kérdőívek feldolgozását csak november elseje után kezdjük meg. Addig még további ankétokat, üzemi, hivatali beszélgetéseket rendezünk, rovataink külön szakmai felméréseket végeznek, amelyekre szintén nagy súlyt fektetünk, mert nagyszerűen kiegészítik a kérdőívek tömeges statisztikai adatait. Talán még annyit, hogy a jövő hét közepétől új rovatot indítunk be: Ha újságíróval találkoznék jelige alatt, éppen a közvéleménykutatás során felbukkanó, olvasóink által javasolt témák feldolgozása segítségével. V. F. Múzeumi hónap 1967. Kiállítások a megyében Baranya második falumúzeuma nyílt meg Egerágon Tegnap délelőtt 9 órakor bemutatták Pécsett a Janus Pannonius Múzeum két vándorkiállítását, amelyek a Mozgó Művelődési Ház segítségével már tegnap útra is keltek. Baranya falvaiban mutatják be őket, kb. két évig vándorolnak majd, s mintegy 400 helyen láthatják az érdeklődők. Mindkét kiállítást két példányban készítették el. Az egyik kiállítás címe: A szovjet hatalom 50 éve, 1917— 1967. A múzeum helytörténeti osztályának kiállítása eredeti szovjetorosz újságok, iratok, fotók másolatait, az egykori hazai dokumentumokat tartalmazza, főként a 17- es forradalom baranyai hatásaival kapcsolatos anyagot Dokumentumok mutatják be a magyar internacionalisták csatlakozását a Vörös Hadsereghez, valamint a 6. gyalogezred emlékezetes lázadásának eseményeit. A kiállítás tablóin statisztikai adatok jelzik a Szovjetunió fejlődését napjainkig. A másik kiállítás, amely a Kitaibel Pál és baranyai útja címet viseli, a múzeum természetrajzi osztályának munkája. Kitaibel Pál, a neves magyar természettudós 150 évvel ezelőtt született Hazai útjai során bejárta Baranya megyét is, és terjedelmes naplóban örökítette meg tapasztalatait. Nemcsak a megye flórájával és faunájával, hanem helytörténetével kapcsolatban is forrásértékű munka ez a napló. Részben a naplófeljegyzések fotókópiái, részben az általa följegyzett különleges baranyai növények képezik a kiállítás anyagát Újra érik a körte Okorágon Szántó József okorági tiszta# kertjében van egy 15 éves korai körtefa. Július elején már beérett a gyümölcs, le is szedték. Most azonban újból van a fán néhány körte és szépen sárgul, érik. Nem is a gazdája vette észre, hanem a szomszéd, aki Szántóéktói hordja a vizet. Az ötvennyolc éves Szántó József évtizedek óta foglalkozik gyümölcsfákkal, méhekkel, de azt mondja, ilyen kései, másodszori körteérést csak most látott először. Az 1967. évi múzeumi hőnap baranyai eseményei közé tartozik a tegnap esti falumúzeum-avatás Egerágon. Görcs László, a Megyei Tanács kulturális állandó bizottságának elnöke nyitotta meg az Egerág története és népélete című kiállítást a községben. A község erre az alkalomra rendbehozatott egy épületet és a múzeum rendel-, kezésére bocsátotta. A megye — Tormás után — második falumúzeuma négy helyiséget tölt meg anyaggal. A bevezető teremben a község történetének dokumentumai láthatók, a legrégibb emlékekkel. Az itt feltárt római sír teljes rekonstrukciójával kezdődik a régészeti anyag, és a későbbi korok emlékeivel, köztük néhány érdekes török fegyverrel folytatódik. A következő teremben a község további története látható, egészen napjainkig. A helyi Gyöngyvirág Tsz ismertetésével, rövid mezőgazdasági áttekintéssel zárul a történeti rész. Két terem foglalkózik a falu népművészetével, egyikben a fazekas és faragott anyag, valamint a bútorok, másikban a szövés-fonás és a szép színes egerági népviselet látható. A megnyitásra a község rendbehozta az utcákat is, megszépítette a házakat, és kultúrműsort állított össze. Személyautó és mozdony karambolja 3 halott, egy életveszélyes sérülés Súlyos karambol történt október 21-én, szombaton éjjel 1 árakor a bala tanfenyvesi állomásán. Egy személyautó — 4 utassal — a lezáratlan sorompó miatt összeütközött egy mozdonnyal. Az összeütközés következtében a gépkocsiban ülők közül a helyszínen meghalt Kelemen István tanár, fomyódi lakos, Szerdahelyi Imre tanár, fonyódí la-' kor, a gépkocsi vezetője és tulajdonosa Tóth István felvásárló, ha laton bogi ári lakot. A negyedik utast Gazda István tanárt, fonyódí lakost életveszélyes sérüléssel a kaposvári kórházba szállították. Ez is pályaválasztási gond Csökkent munkaképességűek „fenntartott * Hasznos kezdeményezések Pesten — Jogszabály »csak felnőtteknek-? Pécsett is lehetne — Doktornői Most azért fordulok önhöz, hogy meggyógyítson, hanem, hogy mondja meg: mit szabad dolgoznom! Higgye el, megöl a tétlenség és a tudat, hogy nem érek annyit, mint más ember. Fiatal kamaszlány — akinek a szívbetegség következtében Illa az ajka — írta ezeket a sorokat dr. Péntek Erzsébet főorvosnőnek, s levele nem az egyetlen ilyen tárgyú levél. Évek óta írják, vagy szóban panaszolják a csokiként munkaképességű fiatalok: dolgozni szeretnének, de oly nehéz számukra alkalmas munkát találni. Pedig ez nagyon fontos volna: — Mégpedig két szempontból — mondja dr. Péntek Erzsébet, a Baranya megyei Tanács Gyermek-szívbeteggon- dozójának főorvosa. Az egyik szempont népgazdasági: a beteg maga is termelő munkát végezhet, s nem szorul rá, hogy tétlen életmódja miatt eltartsák, s nem kell neki 17 éves korán túl is magasabb összegű családi pótlékot igényA sárga murci bugyborog..." /# Az egykori pécsi kisdiák, Babits Mihály írta felnőtt korában az idézett verssort, őszi pincézés c. versében. Többen kérdezik kedves olvasóink közül: mi is a murci, honnan ered e szó. A borászati szakkönyvek szerint az utóerjedésben lévő, még cukrot is tartalmazó bort murci- nak, az első fejtésig újbornak, majd éves koráig fiatal bornak, egy év után pedig óbornak nevezzük. A murci elnevezésen a Magyar Értelmező Szótár szerint félig-meddig kierjedt, már erősen szénsavas, csípős mustot, erjedésben lévő újbort értünk. És a szó eredete? Valószínűleg dunántúli tájszó és a murcos, morcos (szurtos, piszkos) szónak a származéka. A csonkult tőhöz hozzáillesztették az -i becézőképzőt, s a csoki, cuki, szaki, mozi mintájára létrejött a murci szó. Egyes vidékeken az erjedő bort harcsáknak vagy rámpásnak is mondják. Az előbbi szó szlovák, az utóbbi német eredetű. Néhol harcosnak is nevezik az erjedő újbort. Décsy Gyula szerint e szó a „megkarcolt, érdes” jelentésből keletkezett, s általában a savanyú, gyenge bort nevezik karcosnak. A „pécsi tükék” persze tréfásan a majomtej, szamártej szavakat is szokták használni — bizonyára a murci kiváltotta hatásra utalva. Forr a bor a pécsi pincékben. Pedig hát nemis a bor forr, hanem a must. De megszoktuk már így mondani, s a szokás nagyhatalom. Azt is szeretnénk megszokni, írja R. F. nemrégiben a Naplóban, hogy Pécsett lehet vásárolni pécsi cirfandlit, olasz rizlin- get vagy rizling szilvánit. Hogy e pécsi tájboroknak külföldön is milyen hírük van, bizonyltja egy pécsi főiskolai tanár, akitől Belgrádból felvilágosítást kértek a pécsi cirfandli szó eredetére vonatkozóan. A kérés teljesítése meglehetősen nehéz, mert a cirfan- del, vagy ahogy népiesen mondják: cirfandli nevének eredetét ma sem tisztázták véglegesen. Ismeretes, hogy a szőlő fiatal hajtásának a végét vitorlának nevezik. Ennek német neve: Fahne. Sokan a Zierfahnler (magyarul: díszes vitorlájú) kifejezésből akarják a nevét megmagyarázni. Csak az a baj, hogy a régi német szőlészet ilyen nevet nem ismer. Minthogy a cirfandli a szilváni szőlővel egyidőben tűnt fel, újabban azt tartják, hogy a cirfandel hév a szilváner szó népetimológiai változata. Ennek a nézetnek csak az a hibája, hogy a szilváni egészen másfajta szőlő, mint a cirfandli. A szilváni szőlőnév azért érdekes, mert egyesek szerint Erdély (Trans-szilvánia) latin neve rejtezik benne. E felfogás is téves, mert Erdélybe csak a múlt század közepén telepítették be ezt az ausztriai szőlőfajtát, amelynek neve valószínűleg latin eredetű, és erdei-t jelent. A rizling nevében Riess- land, a római Raetia tartomány helyneve él. Talán a rizling a legrégibb szőlőfajtánk, valószínűleg már a rómaiak is termesztették. Németek közvetítésével került hozzánk az olasz rizling, amely azonban francia eredetű szőlőfajta. Hazája a Champagne vidéke. Az olasz jelzőt Németországban kapta megkülönböztetésül a rajnai riz- lingtől. Azóta más ikertestvérei is születtek: a bánáti és a budai rizling. Baranya megye kiváló borait mintegy négyszáz évvel ezelőtt már Oláh Miklós, a kiváló humanista történetíró is említi. Érthető tehát, ha a nyelvtudomány álláspontját figyelmen kivül hagyva egyesek megyénk nevét is a Boranyából származtatják. Mindez még az asszonyjogú társadalom idején történhetett, különben az, apák boltjának látogatói tiltakoztak volna ellene. TOLLSEPRÜ be Tenni. A másik gzemporrt lélektani: a betegnek nem szabad éreznie, hogy hasznavehetetlen ember. Ez az utóbbi okozza, hogy a csökkent munkaképességűek gyakran erejüket meghaladó munkát vállalnak, vagy betegségüket eltitkolják a munkaadó előtt A tizennyolc éven aluli lakosságnak körülbelül két és fél százaléka szenved különböző keringési- és szívbetegségben. Pécsett és Baranyában a számtalan egyéb betegségcsoportba tartozó fiatal közül csak keringési és szív- betegség miatt évente mintegy 150—200 olyan gyerek fejezi be az általános iskolát, aki szorongva gondol a pályaválasztásra: ha nem veszik Del középiskolába, milyen szakmát tanulhat? — A ml munkaterületünkön, a szívbeteg gyermekek és ifjak körében ez mind égetőbb kérdéssé válik. Ezek egy része, akik rheumás szív- gyulladáson estek át, csak néhány évig szorul nagyobb kíméletre. Másik részük viszont, akiknél a rheumás szívgyulladás szervi szívelváltozással gyógyult, Illetve azok, akiknek veleszületett szívhibájuk van, — állandóan csökkent munkaképességűeknek számítanak. Nagy részük azonban képes arra, hogy a neki megfelelő munkakörben száz százalékos munkát végezzen. A baj ott van, hogy az eddig meghozott rendeletek és határozatok nem foglalkoznak külön a csökkent munka- képességű fiatalokkal, hanem csak általában a munkájuk közben csökkent munkaképes ségű vé vált betegekkel. Például, a szakmunkás- képzésre jelentkező fiatalkorúak orvosi alkalmassági véleményezéshez szolgáló útmutató sem támogatja az orvosi véleményezést, mert a betegségre alapoz, holott nemcsak a betegség fajtája, hanem a beteg állapota dönti el: alkalmas-e valamilyen pályára, vagy sem. Lényegében tehát a fiatalkorúak úgynevezett orvosi rehabilitációjával, pontosabban a beteg fiatalok munkába helyezésével kapcsolatosak ezek a problémák. Pedig a felnőttek orvosi rehabilitációja világviszonylatban fejlett. A Szovjetunióban a nyilvántartott négymillió csökkent munkaképességű közül három és fél millió dolgozik. Angliában az iparvállalatok kötelesek az iparág jellegétől függően meghatározott arányban csökkent munkaképességűeket alkalmazni. Ugyanezt az NDK-ban is törvény írja elő, sőt, ott már számos kiképző és átképző iskolával is rendelkeznek. Lengyelországban a rokkantak: szövetségének rentábilis vállalatai vannak. Az NSZK-ban magas színvonalú a rehabilitáció orvosi és technikai felkészültsége. Magyarországon a kormány márciusban már szélesebb körben hozott határozatot a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről. Ebben rendelkezik a megoldsáról, amely az előzetes számítások szerint mindent egybevetve, évente mintegy 400 millió forintot igényel, s ezen dolgozók helyzetének rendezése a tervek szerint 1968. január elsejével megkezdődik. De mi lesz a fiatalkorúakkal? Ezért aggódik, t ezen kíván segíteni, ha mással nem, hát szakmai tanáccsal a Baranya megyei Gyeim ek-szívbeteggondozó. Törekvésében azonban nem áll egyedül, hasonló irányban tevékenykedik a KISZ Központi Bizottságának Csökkent Munkaképességűekkel Foglalkozó Irodája Budapesten. Ez a szervezet másfél éve alakult, s társadalmi munkában tevékenykedik. Hetente kétszer fogadja ügyfeleit, idén áprilisig az 1867 segítséget, elhelyezést kérő budapesti fiatalból 1672-t, a a vidéki 628 közül 150-et helyeztek d egészségi állapotának megfelelő munkakörben. Az Iroda tizenkét munkatársa most olyan javaslatokkal áUt élő, hogy állítsák össze az illetékes szakminisztériumokban a csökkent munkaképességűek számára alkalmas munkakörök jegyzékét, s ezeket a munkaköröket tartsák fenn az ilyen fiatalok számára. Javasolják többek között azt is, hogy ha esetleg nem találnak olyan munkakört, ahol a beteg teljes értékű munkát végezhet, ebben az esetben csökkent munka- képességű fiatalok normáját, az egészségesekhez viszonyítva 35—75 százalékkal lazítsák. Budapesten ők már úgynevezett „gyógyműhdyefcet” létesítettek, mégpedig kertész- képzőt, papír, bőrdíszmű, műanyag, kötő és varró műhelyt. Dr. Péntek Erzsébet pecRg ezt mondja: — Az említett márciusi kormányhatározat alapján Pécsett is foglalkozni kellene az érintett fiatalok szakképesítésével és elhelyezésével. A Megyei és Városi Tanács munkaügyi osztálya egyébként már tervez ilyen jellegű megoldásokat. Földessy Dénes
