Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-19 / 247. szám

1WT. OKTÓBER 19. napló 5 Méltó megemlékezés A Zipernovszky Károly Gépipari Technikum Kala- már József Kollégiumának vezetősége és diáiktanácsa a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére pályázatot hirdetett a kollégium tagjai részére. A pályázat négy ág­ból áll, de szervesen kap­csolódik hozzá a diáktanács által — a pécsi középiskolai kollégiumok között — meg­hirdetett szavalóverseny is, melyet október 28-án, szom­baton délután négy órai kez­dettel rendeznek meg a kol­légium ebédlőjében. Gépipari Technikumról lé­vén szó, külön érdekessége a pályázatnak, hogy irodalmi részében „Majakovszkij köl­tészete a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének szolgálatában” cím­mel, legalább 18 gépelt oldal terjedelmű, komoly tanul­mányt kellett a részvevők­nek benyújtani. Természetszerűleg sokan, szám szerint kilencen jelent­keztek a fizikai vetélkedőre, hiszen az mégis természettu­dományos felkészültséget kí­ván, és ennél is több, tíz tanuló jelentette be részvé­telét a Szovjetunió történel­mével, földrajzával, politikai és gazdasági életével kapcso­latos vetélkedőben. Előbbit október 29-én, utóbbit októ­ber 22-én délelőtt kileno óra­kor rendezik meg, a részve­vők nagyobb száma miatt korábban elődöntőt iktatnak közbe. Tanácsadó tanárként, játékvezetőként, zsűri tagként közreműködik a technikum több tanára, Lőrincz József igazgató és Szántó László igazgatóhelyettes egy-egy zsűri elnöki tisztét tölti be. A vetélkedők kivételével, ahol a győzelem és a helye­zés kizárólag a versenyzők­től függ, a kollégium vezető­sége és diáktanácsa csak ak­kor oszt díjakat, ha a pálya­művek megütik a kívánt szín­vonalat. A pályázat támoga­tása a szülői munkaközösség munkatervében is szerepel, jutalmazására külön 1500 fo­rintot biztosítanak. Száznegyvenhárom gépkocsinveremény Baranyában A Baranya megyei gépkocsi nyereménybetétkönyvek tulajdono­sainak kedvezett a szerencse. En­nek a betétfajtának 1961, áprilisi beindulása óta megyénkben ösz- szesen 143 gépkocsit nyertek a szerencsés betétkönyv-tulajdono­sok. A nyertesek közül 77-en 10 ezer, 66-an pedig 5 ezer forintos betétkönyvvel nyertek gépkocsit. A nyereménygépkocsik tizen­nyolc féle gyártmányból tevőd­nek össze. Közülük 41 Moszkvics, 33 Trabant, 29 Wartburg, 25 Sko­da, 7 Renault, ezen kívül 3 Zas- tava, 2 Fiat 850-es, 2 Hilma és egy Ford Corsair. A legközelebbi sorsolás ez év novemberében lesz, amlkoris a július 31-ig váltott betétkönyve­ket sorsolják. A most október 31-ig váltott könyvek az 1968. februári sorsoláson vesznek majd részt­Fedél alá jutnak-e télig a sásai járás árvízkárosultjai? A pécsi és a sásdi járás hét községét sújtó júliusi felhő- szakadás kárairól és károsult­jairól részletesen beszámol­tunk annak idején, s többek között hírt adtunk a tanácsi és társadalmi szervek azon­nali segítségnyújtásáról is. Az alábbiakban rövid összefogla­lót adunk a fentebb említett községekben történt helyre- állítási munkák jelenlegi állá­sáról. melyet részben az erre illetékes Megyei Helyreállítási Bizottság információi, más­részt a károsultakkal való sze­mélyes beszélgetés alapján állítottunk össze. Bevezetőben néhány példát az árvizet kö­vető napok, hetek eseményei­ről. A július 10—11-i felhősza­kadást követő napon alakult meg a Baranya megyei Ta­nács ellenőrzése alá tartozó Helyreállítási Bizottság, amelynek intézkedése folytán már július 15-én megkezdő­dött a gyorssegélyek kiutalá­sa. Egy héttel később, július 22-én már pontosan felmérték a károkat és a Pénzügymi­nisztérium. az Országos Terv­hivatal, valamint a KPM öt­millió forintot utalt ki a tönkrement utak. hidak stb. mindenekelőtt! helyreállításá­ra. Augusztus 3-án a fentebb említett bizottság tüzetes szemlét tartott a községekben és a kövekezőket állapította meg. A kártszenvedett lakos­ság zöme az OTP, a helyi községi, illetve járási tanács A gépjárművezetés őszi-téli technikája Az őszi esős és téli havas időszak a gépjárművezetők számára sok-sok veszélyt rej­teget; ősszel és télen a jár­művezetés egyéb — egyálta­lán nem lebecsülendő — ne­hézségeit a megváltozott, a zord időjárás még felfokozza, sőt, újakkal, különlegességek­kel is szolgál. Ilyen többek között a köd és a havas, je­ges úttest. A köd A köd a járművezetők egyik legnagyobb ellensége. Mit kell tudni a gépjármű­vezetőknek a ködben való vezetésről? Elsősorban a haladási se­bességet annyira kell lecsök­kenteni, amennyire azt a köd sűrűsége megköveteli. Elő­fordulhat, hogy járművel csak lépésben lehet haladni. A közepesen sűrű, vagy ritka ködben rendkívüli óvatosság­gal kell megválasztani a se­bességen kívül a követési tá­volságot is, mert a köd nem­csak a belátható útszakasz hosszát csökkenti, hanem a távolság becslést is megnehe­zíti. Különleges óvatosságot igé­nyel ködben az előzés és az akadályok, valamint az álló járművek kikerülése. Sűrű ködben az előzés tilos, mert hiányzik annak egyik fontos előfeltétele: a szabad kilátás. Ködben a járműét akár ál­lő, akár haladó helyzetben van, mindig ki kell világíta­ni. Ritkás ködben elegendő lehet a városi világítás be­kapcsolása (jelzőfények), sűrű ködben — a KRESZ rendel­kezésének megfelelően — la­kott területen belül a tom­pított fény használata kötele­ző. Lakott területen kívül is célszerűbb sűrű köd esetén tompított fénnyel haladni, mert a fényszóró felfelé irá­nyuló fénysugarai a ködöt megvilágítják és a ködszem­csékről visszaverődő fény erő­sen vakít. Ha van ködfény- szóró, annak használata a legcélszerűbb, de azt tudni kell, hogy a ködfényszórók sem biztosítanak kellő látási távolságot. Az éles, szűk, sár­ga sugarat adó lámpák csu­pán arra valók, hogy az út szélét, vagy a jármű előtti közvetlen útfelületet megvi­lágítsák. A síkos út A járművezetők ősi eJlen- séke a síkos út. Síkos úton a gumiabroncsok tapadása az útfelületen jelentős mérték­ben csökken. A tapadással együtt csökken a jármű irá­nyíthatósága, viszont ugrász- szerűen növekszik a fékút. Ha összehasonlítjuk egyrészt a száraz, jó tapadással ren­delkező útfelületen, másrészt a havas, jeges úton biztosít­ható fókutat, szembetűnő lesz a síkos út veszélye. Például ha egy 50 km/óra sebesség­gel közlekedő személygépko­csi fókútja száraz aszfalton 16,3 méter, a fékút nedves aszfalton 24,5 méterre, nedves havon 49 méterre, száraz jé­gen 98,1 méterre növekszik. A fékút tehát jelentősen nő, s a sebesség fokozásával ez még növekszik. A veszély azonban nemcsak a fékút megnövekedésében rejlik. Talán még nagyobb gonddal kell a járművezető­nek ügyelni arra, hogy a ta­padásnak a síkos úton levő Igen csekély értékét gördülő gumiabronccsal használja ki. Ezt azt jelenti, hogy a fék- szerfcezetet enyhén kell mű­ködtetni, nehogy a kerekek megcsússzanak, mert akkor a jármű elveszti úttartását és megfaroL A legnagyobb veszélyt nem az egyenletesen síkos út je­lenti, hiszen ennek tudatá­ban a gépjárművezetők foko­zott figyelemmel vezetnek, hanem az olyan utak, ame­lyek nagyrészt szárazak, de egyes helyeken bejegesedtek. Ezek a jegesedósek általában bukkanóknál, útkanyarokban, emelkedéseknél a legveszélye­sebbek. Gépjárművezetés síkos úton különös gondosságot, figyel­met, magas fokú vezetési technikát igényel. A jármű irányítását, lassítását, gyor­sítását igen óvatosan, mér­tékeit sebességgel kell elvé­gezni. Tartózkodni kell min­den hirtelen irányváltozta­tástól és erőteljes fékezéstől. Nagyon fontos, hogy a fék és a kormányszerkezet ki­fogástalan legyén. A hibás féket, kormányszerkezetet idő­ben meg kell javítani, ügyel­ni kell arra, hogy a négy ke­rókfék mindig egyenletesen fogjon. A síkos utakon lecsökkent tapadást még veszélyesebbé teszi az, ha a gumiabroncsok futófelületének mintázata ko­pott. A kopott mintázat ru­galmassága csökken, a nyílá­sok hamarabb eltömődnek, így az ilyen gumiabroncsok hajlamosabbak a megcsú­szásra, mint a jó állapotú, egészséges futófelületek. Minden óvatosság ellenére azonban előfordulhat a jármű megcsúszása, vagy farolása. Ilyenkor a baj rendszerint akkor következik be, ha a járművezető ijedtségből vagy gyakorlatlanságból kapkodni kezd, a kormányt helytelen irányba forgatja, vagy bele­tapos a fékpedálba. Megcsú­szás esetén a járművezetők­nek a faroló járművet nyu­godt mozdulatokkal mindig a farolás irányában kell kor­mányozni. Annak ellenére, hogy az őszi-téli közlekedésnek meg­vannak a maga sajátos ve­szélyei, mégis elkerülhetők a balesetek Edekor, ha a jáirmű- vezetők felkészülnek a téli közlekedésre, betartják a köz­lekedési szabályokat, figyel­mesen, fegyelmezetten és elő­zékenyen közlekednek. és a legkülönbözőbb társadal­mi szervek által folyósított járandósággal, kedvezményes hitelekkel és segélyekkel ké­sedelem nélkül hozzáfogott otthonának újjáépítéséhez. Alábbhagyott a lendület A kezdeti lendület azonban a legkülönbözőbb akadályok miatt szeptemberre alaposan alábbhagyott, s ez ideig a kö­vetkezőkről számolhatunk be. Az állami lakások, intézmé­nyek (iskolák, pedagógus, il­letve orvoslakások stb.) zöme elkészült, vagy a befejezés stádiumába került, kivéve a szintén kárt szenvedett hetve- helyi tanácsi lakásokat. Építői már egy hónapja hiá­ba várják a befejezéshez szükséges betongerendák ki­utalását. Reklamálásukra a pécsi TÜZÉP arra hivatko­zott. hogy a közvetlen városi igényeket is nehezen tudja ki­elégíteni. a dunaújvárosiaktól pedig azt a választ kapták, hogy a fővárosi Betonelem- gyártó Vállalat engedélye nél­kül nem utalhatnak ki árut más megye részére. Egy hó­napja már. hogy a hetvehe- lyiek engedélyhez folyamod' tak a fővárosi vállalathoz, de ez ideig még választ sem kap­tak levelükre. Nagyobb probléma van a magán lakóépületek helyreál lításával illetve újjáépítésével. A sásdi járás hat árvízsújtot­ta községében a 28 helyreállí­tandó lakásból 12, az újjá­építendő 20 lakóházból pedig mindössze egy áll tető alatt és négyet építettek ez ideig falegyen be. Nem állt módunkban min­den községbe ellátogatni, de úgy véljük, hogy a hetvehelyi és az okorvölgyi tapasztalatok általánosíthatók a másik négy kártszenvedett községre is. A látogatásokból, beszélgetések­ből mindenek előtt az derült ki, hogy három csoportra oszt­hatók a károsultak. A leg­szerencsésebbek azok. akik a folyósított biztosítási illetve OTP kölcsönből beköltözhető házat vásároltak, őket köve­tik azok. akik vállalták a sok utánajárással, fáradtsággal já­ró építőanyag beszerzését és magánkisiparossal építtették fel lakásukat, ők még a sze­rencsések közé sorolhatók, mert a tél beállta előtt biztos fedél alá jutnak. Kevésbé mondható el ugyanez azokról, akik a Sásdi Építők Ktsz-szel kötöttek kivitelező szerződést a tél előtti beköltözés remé­nyében. De talán vegyük sor­ra őket. A szerencsések Ahhoz, hogy Grunda Jánost és tíztagú családját soroltuk a legszerencsésebbek közé, ter­mészetesen az is hozzájárult, hogy a tönkrement háza biz­tosítva volt. Így a 39 ezer fo­rintos ÁB kiutalásból, vala­mint a sásdi vöröskereszttől kapott 10 ezer forintos gyors­Pályázati felhívás! A Í>UNA ÉS KARASICA MENTI TERMELŐSZÖVET­KEZETEK SZÖVETSÉGE pályázatot hirdet az alábbi állásokra: 1. Egy fő tervezés, termelésfejlesztés, fizemélelme- zésj munka terén jártas, legalább 10 éves nagy­üzemi gyakorlattal rendelkező üzemgazdász mér­nök, vagy szakmérn ök. 2. Termelőszövetkezeti, pénzügyi, számviteli, gazda­ság-politikai kérdésekben jártas közgazdász. 3. Bel- és külkereskedelmi területen tapasztalt, kap­csolatokkal rendelkező közgazdász, vagy agrár­mérnök. 4. Jogász, aki jogi és szövetkezet-politika] kérdé. sekben átlagon felüli jártassággal rendelkezik. Fizetés megegyezés szerint, lakás nincs. A pályázatot be lehet nyújtani a szövetség címére: MOHÁCS, SZÉCHENYI TÉR 3. segélyből, továbbá az OTP által folyósítandó 100 ezer fo­rintos hosszúlejáratú kölcsön­ből már be is költözött 164 ezer forintért vásárolt házá­ba. A hetvehelyiek közül ha­sonlóan szerencsés volt Gyári János, nyugdíjas, aki ugyan mindössze 27 800 forint hitelt kapott az OTP-től, de 25 évi kamatmenes törlesztésre, s ezen felül a Siklósi Járási Ta­nács is a segítségére sietett. Tizenötezer forint értékű tár­sadalmi munkát vállalt a ház felépítésében, s e nagyszerű gesztusból mitsem von le az a körülmény, hogy az anyagbe­szerzéssel járó hosszas huza­vona miatt kénytelen volt át­adni a munkát a kishajmáíi tsz építő brigádjának. Olyan­formán történt ez. hogy a sik­lósiak pénzben fizetik ki az építőbrigád munkáját, akik vi­szont nem számolnak fel ki­vitelezői hasznot az építésért. Ez újabb 10 ezer forintos en­gedményt és tél előtti beköl­tözést jelent Gyári János szá­mára. A következő „kategóriába” az okorvölgyi Majoros József és Bíró Ferenc családját so­roltuk. Mindkét család 100 ezer forint hosszúlejáratú OTP hitelt kapott az építke­zésre, azzal a különbséggel, hogy Majoros 17 ezer forint, Bíró Ferenc pedig 38 ezer fo­rintnyi kamatmentességet ka­pott, amit a kárbecslés után állapított meg számukra az OTP. A többit évi 2 százalé­kos kamattal törlesztik, 25 évre szóló kedvezménnyel, ök Eizok, akik a rizikósabb meg­oldást választva magukra vál­lalták az anyagbeszerzés min­den terhét, bonyolultságát és kisiparosra bízták az építte­tést. ök jártak jól. Igaz, van­nak ugyan még cserép, kúp­cserép beszerzési gondjaik, de még a tél beállta előtt beköl­tözhetnek két szoba-konyhás, fürdőszobás új házaikba. Akik még szükséglakásban élnek De hogyan állnak azok, akik betartották a „szolgálati” utat? Pilári Kálmán és Rapp An­tal még mindig az okorvölgyi kultúrotthon szükségszobáiban rostokol a családjával, s el­keseredve okolják magukat a jóhiszeműségükért. — Lám, mennyivel jobbsin jártak azok. akik maszekkal szerződtek, — célozgattak Bí- róékra. — Minket hónapokig hitegetett a sásdi ktsz és csak a napokban fogtak hozzá az alapozáshoz. Nem is tudjuk mi lesz, ha a tél itt ér ben­nünket gyerekestől, ebben az egyszál szobábEm. bár ígérge­tik. hogy decemberre beköl­tözhetünk ... Sajnos nekünk sem állt mó­dunkban. hogy szavukon fog­juk az építőket, mert a láto­gatásunkkor éppen „szünna­pot” tartottak. Ez a helyzet Hetvehelyen és Okorvölgyben. s úgy hírlik, hogy a fentieknél is kedvezőt­lenebb képet kapnánk a má­sik négy községben. Tudomá­sunk szerint ugyanis többen vannak azok, akik a „harma­dik kategóriában” várnak sor­suk jobbrafordulására és a Megyei Helyreállító Bizottság­tól remélnek további segítsé­get. Nem többet, csak annyit, hogy gyorsabb, s hathatósabb munkára inspirálja a Sásdi Építő Ktsz-t, kötelezettségei­nek most már igen csak ese­dékes teljesítésére. P. Gy. Lakat alatt a harmincötszörös betörő Lapunkban néhány hete hírül adtuk, hogy Komlón, Hosszúhetényben, Pécsvára- don sorozatban fosztogatták a pincéket, besurranva a la­kásokba pénzt, ruhaneműt vittek el ismeretlen tettesek. A Komlói Rendőrkapitányság erélyes nyomozást indított a tettes kézrekerítésére. A be­törő Kristofecz Károly 25 éves, komlói lakos szemé­lyében néhány napja lakat alá került. Bűnlajstroma oldalakat tesz ki. Kristofecz Károly nem is­meretlen a bűnüldöző szervek előtt. Legutóbb 1967. június 23-án szabadult a börtönből — lopásért ítélték el. Lopás miatt már 17 éves korában is összeütközésbe került a törvénnyel, — elítélték. Egy évvel később fegyverrejtege­tésért és tiltott határátlépé­si kísérletért kellett ismét „zárt helyre” vonulnia. A 25 éves fiatalember eddig össze­sen 6 évet ült börtönben. Legutóbbi szabadulása után alig néhány nappal már be­tört Komlón, a Sallai u. 5. számú ház pincéjébe, ahonnan kerékpárt lopott. A kerék­párral Budapestre akart haj­tani, de Dombóvárnál defek- tet kapott. így aztán vissza­ment Komlóra, ahol tovább „portyázott”. Augusztus 8-án a Mikszáth u. 2. számú ház pincéjéből vitt el szerszámo­kat, augusztus 12-én Komlón, a kökönyösi városrész több lakóilázának pincéjét látogat­ta meg. Amit szemé meglá­tott, keze nem hagyta ott. Augusztus hónap végén Hosz- szúhetény és PécsVérad volt a területe, sorozatban törte fel a pincéket. A szeptember már ismét Komlón találja. Kökönyösböl szinte naponta érkeztek a rendőrségre felje­lentések ismeretlen tettes el­len, aki éjszaka besurranva a lakásokba, órát, ruhaneműt, pénzt vitt el. A Gorkij u. 9. sz. házban közel 4000 forint értékű holmi „kelt lábra”. A hónap közepén Budapestre utazott, ahol folytatta komlói „munkáját”: betört a XXII. kerület, Alkotmány u. 22. sz. ház pincéjébe, a IX. kerület, Mester utca 27. sz. ház sem maradt ki látogatása alól. Szeptember vége felé ismét Komlóra indult. Végül, szep­tember 23-án a rendőrség el­fogta. Középmagas testalkatú, so­vány fiatalember. Egész éle­tében összesen csak néhány hetet dolgozott, — a többi időt hol börtönben töltötte, hol pedig betörésből, lopás­ból tartotta el magát. Ez év június 23 óta nem kevesebb, mint 35 betörést és lopást követett el, ennyit bizonyí­tott rá a rendőrség, — nem is tagadta. — A napnak melyik idő­szakában követte el a betö­réseket, lopásokat. — Általában éjszaka — mondja. A 35 bűncselekményben 10 pincebetörés szerepel, a töb­bi besurranásos lopás. — Hogyan sikerült a laká­sokba észrevétlenül besurran­nia? — Könnyen. Az emberek nagyon hanyagok. Különösen nyáron, éjszaka nyitva hagy­ják a földszintes házak ab­lakait, ajtóit. Bemásztam az ablakon — itt, Komlón is — és a sötétben jól kiismertem magam, volt már gyakorla­tom. Míg a szobában alud­tak, addig én például a kony­hában „körülnéztem”. Első­sorban a ruhák zsebeibe nyúl­tam. Volt kabát, amelyben 2000 forintot is találtam. Egyik helyen még meg is vacsoráztam a konyhában ta­lált ételből. „Hanyagok az emberek. Nyitva hagyják a lakások ab­lakait, ajtóit” — mondta. A tanulság levonható.. j <—y>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents