Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-18 / 246. szám

2 tiapiö 1P'*7. OKTOBER 18. VIETNAMI JELEMÉS Az Aurórától a csillagokig Hákorúeilenes tömegtüntetések az USR-ban — Égetik a katonai behívókat — Ezüsturna a templomoltáron — / éti dó Johnson elnökhöz SAIGON Az amerikai haditengeré­szet gépei hétfőn Haiphong térségében, valamint a demi- litarizált övezettől közvetle­nül északra hajtottak végre bambatámadásokat. Canberrában Harold Holt ausztráliai miniszterelnök kedden bejelentette, hogy or­szága az eddigi két zászlóalj mellé még egy zászlóaljat küld Vietnamba, helikopter­támogatással együtt. Ausztrália egy harckocsiegységet is küld Vietnamba. Ezzel Ausztrália Vietnamban harcoló katonái­nak száma 6300-ról 8000-re emelkedik. Wellingtonban Holyoake Üj-Zéland-i minisz­terelnök közölte, hogy 170 fővel növelik a Vietnamban harcoló Űj-Zéland-i katonaság létszámát, amely így 546-ra emelkedik. WASHINGTON Az Egyesült Államokban az Atlanti-óceáni partoktól a Csendes-óceánig tucatnyi vá­rosban százával tiltakoztak hétfőn a békeharcosok a kor­mány vietnami háborúja el­len.­New Yorkban több mint 1200 ember gyűlt össze egy nagygyűlésen: 181 fiatal küld­te vissza behívóját, 525 pedig nyilatkozatot írt alá, amely­ben támogatásáról biztosítot­ta a Resistence elnevezésű tiltakozó mozgalmat* SAN FRANCISCO San Franciscóban kétszáz iratai próbálta átnyújtani ka- ’ tonakönyvét a városi ügyész­nek, az azonban nem volt hajlandó átvenni. Phila­delphiában hasonló tömeg tüntetett a függetlenségi há­borúból ismert Szabadság­harang előtt. Boston városá­ban 5000 fiatal vonult fel az utcákon. Hetvenen pedig nyil­vánosan elégették katonai pa­pírjukat, a hamut ezüst ur­nába rakták, azt pedig temp­lom oltárra helyezték. A háború hívei megpróbál­tak ellentüntetéseket szervez­ni, a hírügynökségek jelen­tései szerint ezek meglehe­tősen ritkák és érdektelenek voltak — viszont a békehar­cosok több mint harminc városban tüntettek. A TASZSZ washingtoni je­lentése szerint az amerikai békeharcosok hétfőn több mint harmincezer aláírással ellátott petíciót küldtek Johnson elnökhöz: követel­ték, hogy változtassa meg azt az ítéletet, amely három ame­rikai katonát sújtott több évi kényszermunkával, mert nem voltok hajlandók résztvemni a vietnami háborúban. A VNA jelentése szerint Dél-Vietnamban megalakult „A Dél-vietnami Népi Bi­zottság az amerikai néppel való szolidaritás előmozdítá­sára”. NEW YORK A Saturday Review című amerikai magazin hétfői szá­mában cikket írt Theodore C. Sorensen, Kennedy elnök volt tanácsadója és ebben felszólította a Johnson-kor- mányt, feltételek nélkül szüntesse meg a VDK bombá­zását Sorensen szerint az Egyesült Államok ugyan nem vesztheti el a háborút, de nem is várhat győzelmet OSLO Lyng norvég külügyminisz­ter hétfőn lemondását helyez­te kilátásba a koalíciós kor­mányban résztvevő liberális pártnak ama határozatával kapcsolatban, hogy a parla­mentnek követelnie kell az Észak-Vietnam elleni ameri­kai légiháború feltétel nél­küli beszüntetését. John Lyng a konzervatív párt tagja. I bulira Gandhi Romániában Bukarest: A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó Indira Gandhi kedden délelőtt a Prahova völgyében járt, megtekintette a Brazi olajfinomítót, majd Ploestibe, az olajvárosba érkezett. A román személyisé­gek kíséretében tett utazás újabb alkalmat kínált azok­nak az eszmecseréknek a folytatására, amelyek a hétfői hivatalos tárgyalásokról kiadott közlemény értelmében szívélyes légkörben folytak le a baráti kapcsolatok szé­leskörű elmélyítéséről Románia és India között. A közle­mény különben beszámolt arról is, hogy tanácskozást folytattak a nemzetközi helyzet néhány problémájáról. Roscsin felszólalása a genfi leszerelési értekezleten A genfi tizennyolchatolmi leszerelési tárgyalásokon ked­den felszólalt Alekszej Ros­csin. a Szovjetunió képviselő­je. Kijelentette, hogy az atom- sorompó-szerződésről folyó tárgyalások rendkívül felelős szakaszba léptek. A bizottság­nak most az a feladata, hogy befejezze a szerződés-tervezet kidolgozását és ezzel mozdít­sa elő egy olyan nagy problé­ma megoldását —. amelyről hosszú idő óta folynak tár­gyalások mind Genfben, mind Mauritius reneszánsza Az utóbbi időben, amióta a Szuezi-csatorna zárva van a forgalom elől, az „Indiai-óceán csillagáénak nevezett Mauri­tius régi dicsősége ismét fel- elevenedett. Százezer lakosú fővárosának, Port Louisnak kikötője előtt tucatjával hor­gonyoznak az ivóvizet felvevő hajók, mint a régi időben, amikor még az Afrika meg­kerülésével Indiába és Auszt­ráliába vezető hajózási útvo­nal egyik fontos megállója volt. A stratégiailag Is fontos 1865 négyzetkilométer terüle­tű sziget, az afrikai partoktól több mint 2000, Madagaszkáré­tól 700 km-nyire keletre, az Indiai-óceánból emelkedik ki. Mascaranhas portugál hajós 1510 táján fedezte fel. 1715- ben a franciák vették birto­kukba, mig 1810-ben, a napó­leoni háborúk idején az ango­lok kaparintották meg. A szigetet valamikor teljes egészében dús, trópusi őserdő borította, amelynek legérté­kesebb kincse az ébenfa volt. Ma az erdők a sziget összte­rületének csupán egyötödét teszik ki és Mauritius az el­múlt évtizedekben települé­sekkel. utakkal sűrűn behá­lózott kultúrtájjá alakult át. Legfőbb termény itt a cu­kornád, melyet annak idején ■ franciák honosítottak meg a szigeten. A vetésterület 93 százalékán cukornádat ter­mesztenek, s a cukornád szol­gáltatja csaknem az egész nemzeti jövedelmet. Újabban szorgalmazzák a tea-, dohány-, kávé- és korpatermelést, Mau­ritius gazdasági élete azon­ban változatlanul a cukor­nádtól függ. Évente 5—6 mil­lió tonna cukrot termelnek, s ezzel Kuba után a második helyet foglalják el a világ cukortermelésében. A cukornád-ültetvényekre a múlt század derekán töme­gestül hozták be az olcsó munkaerőt, az éhinség elől menekülő indiaiakat, akiknek leszármazottjai ma a sziget lakosságának (750 000 fő) két­harmadát alkotják. Az in­diaiakon kívül 4 százalék kí­nai is él itt, a többit mulat­tok, afrikaiak és fehérek te­szik ki, akik leginkább a fran­cia helyi „kreol" változatát beszélik: ez az angol mellett a második hivatalos nyelv. Két esztendővel ezelőtt nagy erővel fellángolt a sziget la­kóinak függetlenségi mozgal­ma. Ennek nyomán London 1965 szeptemberében meg­ígérte. hogy 1966 végéig biz­tosítja Mauritius teljes füg­getlenségét. Az ígéret betar­tása azonban elmaradt. A kö­zelmúltban rendezett népsza­vazáson a mauritiusiak több­sége ismét a függetlenség mellett szavazott, s így elő­reláthatólag a jövő év elején a térképen új önálló állam jelenik meg. FRANCIA hadgyakorlatok Párizs: Egy hete az egész francia légierő részvételével Fatex—67 néven nagyszabású had­gyakorlatok folynak Fran ciaországban. A Le Mon­de jelentése szerint az 1945 óta végrehajtott leg­nagyobb francia légihad­gyakorlat egy Nyugat- Berlin miatt kitört kelet­nyugat! konfliktus fel- tételezéséből indul ki, s számol az atombomba bevetésével is. Feltétele­zés szerint azonban a „vörösök” atomtámadása először nem Franciaor­szág, hanem Nagy-Bri- tannia területe ellen irá­nyul. A későbbiekre a hadgyakorlat nem terjed ki A hadgyakorlat, ame­lyen kizárólag francia egységek vesznek részt, feltételezi az együttmű- 5 ködést a NATO légierői- S veL A cár atyuska országa i ki a városba ment, hogy az iparban keressen munkát, az sem menekülhetett sorsa elöl. A prohorovszki gyárban Így töltötték éjszakájukat a munkások. A nappalok? Tizen- négy-tizenhat órás munkaidő, egy tányér káposztaleves, némi vodka és mahorka. Nyomorban és tudatlanságban tartotta a cárizmus a tömegeket. Hogyan szabadulhatnak meg a munká­sok és parasztok ettől a sorstól? Már a múlt század végén szervezkedtek az elnyomottak, hogy sorsukat jobbra fordít­sák. dgy nőtt fel a bolsevik párt, s annak zseniális, az egész emberiség számára utat mutató vezére, Vlagyimir Iljics Lenin. tsz a felvétel a cári időkben készült. Nők vontatják a hajót Pj a folyópart mentén, görnyedve. A cári Oroszország Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Még a XIX. század derekán fennálltak a feudális viszonyok, a paraszt adás-vétel tárgya lehetett, akár csak a marha, vagy bármely más jószág. Később, amikor forma szerint már megszabadult a paraszt a rögtől, odakötötte, földesurainak továbbra is kiszolgáltatta őt, a nincstelenség, a nyomor. j cár fogdmegjei ezrével hurcoltak a munkásmozgalom har- fl cosait a börtönbe. Működtek az osztálybiróságok. Hosszú gyalogmenetben haladtak a megbilincselt, száműzetésre ítéltek a kietlen Szibéria felé. Kényszermunka lett az osztály­részük. Ezt a felvételt a forradalom győzelme után, a cári család holmija között találták. Egy kényszermunkára ítélt forradalmár fényképe, akit a talicskához láncoltak, t a ke­gyetlen bilincset még éjszakára sem vették■ le róla. A bánya, ahol a szerencsétlen robotolt, egyébként a cári család tulaj­donában volt. A cár rendjének ellenségeit nemcsak szenve­désre ítélték, hanem arra is, hogy az ő gazdagságát szapo­rítsa. A sok áldozat végül a szabadsághoz vezetett. Az el­nyomottak ledobták láncaikat. Forradalmi bíróság elé kerülnek az egyiptomi összeesküvők Kairó: Az EAK közvéleménye sür­geti és nagy érdeklődéssel várja az öngyilkosságot el­követett Amer marsall cso­portjának összeesküvési perét, valamint a felderítő szolgá­lat vezetőinek felelősségre vonását Perbefogják a jú­niusi katonai vereségért fe­lelős tábornokokat is. Az A1 Ah ram szerint aa EAK vezetői elhatározták, hogy forradalmi bíróságot hoznak létre az említett két per tárgyalására, a vereségért felelős tábornok-csoportot pe­dig különleges hadbíróság dé állítják. pedig az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Gyakorlatilag a tizennyolchatalmi bizottság valamennyi tagja ezt a ter­vezetet a leszerelési tárgya­lások fontos eredményének te­kinti. olyan eredménynek, amely közelebb hozza az atomfegyverek további terje­désének megakadályozását — mondotta Roscsin. A Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy a tervezet harmadik cikkelye (az ellen­őrzés) egyelőre kidolgozatlan, az a fő nehézség, hogy az NSZK befolyásos körei min­denképpen igyekeznek meg­akadályozni e cikkely elfoga­dását és ezzel megtorpedózni az atomsorompó-szerződés egé­szét Bonn-nak ez az állás­pontja feltétlenül óvatosságra int és felveti a kérdést, me­lyek tulajdonképpen Nyugat- Németország igazi céljai és szándékai az atomfegyverek további terjedésének megaka­dályozása kérdésében — je­lentette ki Roscsin. Adrián Fisher amerikai de­legátus válaszában védelmébe vette a nyugatnémet álláspon­tot és azt bizonygatta, hogy a Szovjetunió „túlságosan sö­tét képet fest” a szerződés harmadik cikkelyéről kulisz- szák mögött folyó tárgyalá­sokról.

Next

/
Thumbnails
Contents