Dunántúli Napló, 1967. október (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-10-18 / 246. szám

1961. OKTOBER 18. napló 3 Szilikózis a bányászatban Pécsi mérnök nagy sikerű könyve — A porelhárítás legújabb eredményei X bányaegészségügy legtra­kusabb időszaka a XIX. ázad végétől a XX. század ső negyedéig tartott. Az új ■pék és új technológiák — indenekelőtt a robbantások i a sűrített levegős szerszá- ok —, ugrásszerűen megnő­tték a bányabeli porok ennyi ségét, s ennek követ­eiében a bányamunkások tokzatos betegsége, a szili- ózis — s a vele összefüggő x — valósággal aratott A etegség jellemző tüneteit unden orvos ismerte — mi- enléte és okozója azonban lég hosszú ideig titok ma- idt. A mélyművelésű dél- trikai aranybányák megnyi- isa szolgáltatta az első fon- ys tudományos megfigyelé- sket, melyek igazolták azt feltevést hogy a kvarc po- ok belégzése a baj egyik kozója. Collis, dél-afrikai rvos, adta a félelmetes be- jgségnek a szilikózis nevet nem sokkal ezután, a rörnt- lenátvilágítás széleskörűvé álása volt az első győzelem z ellene vívott harcban. A szilikózist körülvevő ti- okzatosság szertefoszlott íiindenki tudja, a megbete- edést a szabad kovasavtar- almú kőzetpor tartós belég- ése okozza, az ellene való védekezés, a megelőzés és . gyógyítás azonban még zámtalan nehézségbe ütkö- ik. Szerte a világon hatalmas ntézetek foglalkoznak a ke­dés és a prevenció problé­máival, s ha létszám és fel­szerelés tekintetében jelen­éktelennek is tűnik, közőt- íik a Mecseki Szénbányák iutatási Osztálya, az elmúlt ■vek eredményeinek bizony­sága szerint helye valahol íz élvonalban van. Ezt bi­„Sztár66­kelteto Az idei országos mezőgaz- iasági kiállítás egyik sztárja * kanadai Shaver-cég által ki­nemesített „Starcross" tojó- cyúk volt, amelyet hazánk­ban a Bólyi Állami Gazda­ság bári üzeme tenyészt. A siállításon kétezer hófehér Shaver-Starcrosst mutattak be. Ez a kiváló tojófajta első ízben szerepelt ilyen nagy számban az országos mező- gazdasági kiállításon és mind járt elnyerte a nagydíjat Eb- oen szerepe van a múlt évi bári tojáshozamnak is: több, mint negyvenezer tyúk átlagában 265 tojást termeltek a Shaver- Starcrossok. A jelenlegi és a várható nagy kereslet kielégítésére új keltetőüzem épült Bárban. Ez az ország legnagyobb „sztáro­kéi tetője: évente hatmillió Shaver-Starcross lát majd napvilágot itt Szeptemberben lezajlott a próbaüzemelés és megkezdte termelését a hatal­mas, korszerű „csibegyár”. Az ötven keltetőberendezésbe egyszerre félmillió tojást tud­nak elhelyezni. Az országban először itt szerelnek fel tojás- mosó-gépet, amely a keltetés­re kerülő tojásokat tisztítja és fertőtleníti. A berendezést az USA szállítja majd. A keltetőüzem egyedi terv alapján készült és a gazdaság saját beruházása. összesen tízmillió forintba került, amely — előreláthatóan — három év alatt térül majd meg — Korszerűsítik a Lyceum teái televízió szervizt. A fel- jítási munkálatokat novem- erben kezdi meg a Pécsi Ta­gozó Vállalat. A szervizben olgozó televízió műszerészek íyan munkaasztalokat kap­ák, melyek biztonsági beren- ezései. leválasztó transzfor- íátoraj kizárják az áramütés eszélyét. zonyítja az a szép kivitelű, nagy érdeklődéssel várt és nagy megelégedettséggel fo­gadott könyv is, mely a kö­zelmúltban, a műszaki könyvnapok keretében jelent meg Vékény Henrik okleve­les bányamérnök tollából. A pécsi szakember sok év megfigyeléseit és kutatásait összegező könyvében elsőként a porok tulajdonságait elem­zi. A porok súlya és felülete, a parrészecskék mozgása a levegőben, a porok villamos tulajdonságai — mindmeg­annyi izgalmas, egyértelmű magyarázatra váró kérdés. A kisméretű kvarcszemcse, mely a szilikózis fő okozója, igen kis súlyú. A számítások bizonysága szerint egyetlen milligrammban 707 353 szem­cse van. Külön fedezet foglalkozik a kovasav néhány kőzettani és portechnikai jellemzőjével, a porok egészségügyi vonat­kozásaival — és a szilikózis­sal, mint betegséggel. A könyv — melyben társ­szerzőként két-két fejezet erejéig dr. Szirtes Lajos bá­nyamérnök, a műszaki tudo­mányok kandidátusa é6 Kun Béla bányamérnök is közre­működött —, elsősorban ab­ban különbözik hasonló té­májú elődejitől, hogy az el­méleti állásfoglalások mellett gyakorlati, védekezési eljárá­sokat is ismertet. Vékény Henrik rangját és tudomá­nyos . hírnevét a porelhárítás terén elért eredményeivel szerezte — s az ezzel foglal­kozó részek nyújtják a könyvben is a legtöbb újat. Minden szakembert érdekel a lyukfúrás portalanítása, a robbantáskor képződő por el­hárítása, a jövesztés portala­nítása —, hogy csak a leg­fontosabb fejezetcímeket em­lítsük. A sok ábrával és grafikon­nal gazdagított kötet fontos állomása a szilikózis-megelő­zés érdekében folytatott küz­delemnek, s külön érdeme, hogy világos, logikus felépí- tettsége, egyszerű nyelvezete következtében nemcsak a kutatók és orvosok, de a ter­melést közvetlen közelről irá­nyító műszakiak is haszonnal forgathatják. A Műszaki Könyvkiadó szép kiállítású kötetét dr. Szirtes Lajos szerkesztette, dr. Ember Kálmán és dr. Esztó Miklós ellenőrizte szak­mailag, B. S. Aszfaltozzák a Szigeti utat Nem hittünk a szemünk­nek, amikor hétfőn délben elkezdték a Szigeti út nyu­gati részénél a kiskockaköves, síkos, eddig Pécs egyik leg- balesetveszélyesebb útszaka­szának aszfaltozását. Utána néztünk, hogyan tör­tént a régóta húzódó munka beindítása. — Megtudtuk, hogy a pécsi és kaposvári közúti igazgatóságok, az Asz­faltútépítő Vállalat, a MÁV, a Beremendi Cementgyár, az ÉM. Ut- és Vasútépítő Vál­lalat, a Pécsi Gabonatröszt és az AKÖV összefogásából született a megvalósulás, ugyanis a fenti vállalatok, il­letve szervek biztosították az anyagot, a munkaerőt és a szállítást. Új kedvezmények — új lehetőségek Kormányhatározat a tsz-ek jövő évi állami támogatásáról Tíz éven keresztül az éven­te megjelenő 3O04-es kormány- határozatok rögzítették azokat a kedvezményeket, melyekkel az állam igyekezett segíteni a termelőszövetkezetek gazdál­kodását. Most a közelmúltban kiadott 1028-as kormányhatá­rozat lépett ezek örökébe, több évre meghatározva a közös gazdaságoknak nyújtandó ál­lami kedvezmények formáját és mértékét Közvetett és közvetlen kedvezmények Az 1068. január 1-vel életbe­lépő határozat szerint az ál­lam továbbra is két módon; egyrészt közvetve, másrészt közvetlenül kívánja támogatni a termelőszövetkezeteket Köz­vetve úgy, hogy az ipari ere­detű termékeket anyagokat január 1-től is a kedvez­ménnyel csökkentett áron vá­sárolhatják a termelőszövet­kezetek. Közvetlen kedvezmé­nyeket beruházási és üzem­viteli célokra kapnak a közös gazdaságok, ezen felül megkü­lönböztetett állami támogatás­ban részesülnek a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek. E kedvezmények mértékét az állam érthetően úgy álla­pította meg, hogy a népgazda­ság szempontjából fontosabb ágazatok vagy beruházások nagyobb, a népgazdaság részé­re kevésbé fontos ágazatok vagy beruházások kisebb ked­vezményben részesülnek, eset­leg egyáltalán nem kapnak kedvezményt nymodon az 1028-as kormányhatározat je­lenti a legfőbb információt a tsz-eknek 1968. évi tervük el­készítésénél, de ebből a hatá­rozatból kaphatnak választ a tsz-vezetők arra a kérdésre is az elkövetkezendő években, hogy milyen szempontok sze­rint alakítsák ki, vagy módo­sítsák üzemük termelési szer­kezetét Előre kapják meg A beruházási és üzemviteli kedvezmények egyaránt vo­natkoznak minden tsz-re. A 3004-esekkel szemben az új határozat döntő változást ho­zott abban, hogy az állami kedvezményt beruházások ese­tében nem utólag, hanem elő­re kapják meg az üzemek. Ezentúl a beruházási számla benyújtásakor a Nemzeti Bank állapítja meg, hogy az adott beruházásra hány szá­zalékos állami kedvezmény adható. A népgazdaságilag legfon­tosabb beruházásoknál, mint például sertés- és szarvasmar­ha-tartási épületek létesítése, bogyós gyümölcsösök telepíté­se, vagy történelmi borvidé­keken — mint például Vil­lány—Siklós — szőlő telepíté­se, ezeknél az állami kedvez­mény mértéke eléri a maxi­mális 70 százalékot. Valami­vel kisebb 50 százalékos ked­vezmény jár például feldol­gozók és terménytárolók, ha­lastavak és víztározók, vagy palánta-hajtatóházak építésé­re. Egyáltalán nem ad az ál­lam kedvezményt téli alma és őszibarack ültetvények te­lepítésére, valamint kulturális, sport és üdülési létesítmé­nyekre. A fel nem sorolt be­ruházásokra 30 százalékos ked_ vezmény jár. Továbbra is száz százalékos kedvezményt nyújt viszont az állam a tsz bekötő utak építésére, kis és nagy feszültségű villanyhálózatra, valamint transzformátor állo­mások építésére. Üj kedvez­mény az üzemi hírhálózat — telefon — kiépítésének 100 százalékos dotálása. Gépi beruházásokra a köz­vetett kedvezmények vonat­koznak, tehát az erő- és mun­kagépek és egyéb gépi beren­dezések fogyasztói árának egy bizonyos százalékát a tsz he­lyett az állam fizeti meg. Kiemelt körzetek és ágazatok Megváltozott a mellórációs munka állami támogatásának mértéke is, s ezzel külön fe­jezetben foglalkozik a határo­zat. A kiemelt területeken, mint például megyénkben a Baranya csatorna vízgyűjtője, vagy a Dráva menti kiemelt körzet, a továbbiakban csak a kijelölt községek kapják meg a 100 százalékos dotációt — megyénk esetében Felső- mindszent és Gödrekeresztúr. — Ahol a meliorációs mun­ka még nem indult meg, ott csak 70 százalékos a kedvez­mény. Itt viszont sokat segít­hetnek a megjavult hitelezési lehetőségek. Az üzemviteli kedvezmé­nyek közül legtöbbet az állat- tenyésztés élvez, ezen belül is a szarvasmarha-ágazat. Ilyen a gümőkór mentesítési kedvezmény, mely két rész­ből tevődik össze. Egyrészt a mentes tejért magasabb árat kap a tsz, másrészt az állam fedezi a beteg tehenek selej­tezésével. illetve kicserélésével felmerülő költségeket. Ha a tsz maga kezdeményezi vagy kéri a mentesítést, akkor az állam az emiatt kiesett tej­mennyiség dupláját téríti meg a tsz-nek. Űj kedvezmény a minden élve született borjú után járó 2000 forint. Meg ma­rad változatlanul a rét-legelő javításáért adható holdanként 300—1000 forintos kedvez­mény. A háztáji állattartókat úgy támogatja az állam, hogy 5000 forintos kedvezménnyel vásárolhatnak a tsz-tagok vemhes tehenet. Jövedelemkiegészí tés a gyengéknél Továbbra Is érvényben ma­radt a gépek nagyjavításáért felszámolt gépjavítói költsé­gek 50 százalékos dotálása. Ez a kedvezmény ki is bővült oly módon, hogy ha több tsz társul egy közös gépjavító ál­lomás létesítésére, akkor az itt javított gépek után is meg­adja az állam az 50 százalékos kedvezményt A cél ezzel az, hogy a tsz-ek főleg a kiseb­bek ne önálló gépjavításra rendezkedjenek be, hisz javí­tóüzemük kapacitását nem tudnának kihasználni. Az új kormányhatározat nem tesz különbséget objektíve és szubjektíve gyenge tsz-ek kö­zött, hanem a gyenge tsz-eket egyértelműen kedvezőtlen adottságúként tünteti fel. Ezek állami kedvezménye magában foglalja a kedvezőtlen adott­ságukból származó alacso­nyabb jövedelmezőségük ki­egészítését E kiegészítésnek több formája lesz az egyes tájak vagy megyék választhat­nak a számukra előnyösebb formák között, s maguk dön­tik el, hogy az árkiegészítéses vagy munkadíj kiegészítéses, esetleg a korábban alkalma­zott dotációs megoldást vá­lasztják. E kedvezőtlen adottságú tsz-ek továbbra is jelentős állami támogatást kapnak szakemberek beállítására, a korábbi mértékben. Űj ked­vezmény a szakmunkástanulók bérének állami támogatása ar­ra az időre, míg gyakorlati idejüket töltik az üzemben. E tsz-ek továbbra is megkapják a más vállalatok által végzett gépi munkák után járó 20—40 százalékos állami kedvez­ményt A fentiekben az állami ked­vezményeknek csak egy ré­szét érintettük s próbáltunk képet adni a változásokról. Azt azonban már most meg lehet állapítani, hogy az 1028-as kormányhatározat az előzőekhez képest az összked- vezmények növekedését jelen­ti, melyet az állam 1968. ja­nuár 1-től a tsz-eknek kínál, de csak abban az esetben, ha a közös gazdaságok élnek is a kedvezményadta lehetősé­gekkel. •— Rné — Reméljük, hogy az út teljes hosszában rövidesen újjá­születik és megszűnik az autósok, motorosok, kerékpá­rosok és nem utolsó sorban a gyalogosok réme lenni, el­tűnik majd végre a volt vil­lamosvasút régi vágánya is a Petőfi utcától a Tüzér ut­cáig. Akik ezen az úton sze­rencsétlenül jártak, meghal­tak vagy életük végéig nyo­morékok lettek, — helyett mi köszönjük az összefogást, a jó utat, pécsi autósok, mo­torosok, kerékpárosok és gya­logosok. Sz. Li A M EDIMPEX kiállítása Prágában Kedden a prágai Obecni Dum kiállítótermeiben nyi­totta meg Nagy István ke­reskedelmi főtanácsos és Er­dei Tibor, a MEDIMPEX ve­zérigazgató-helyettesé a Md- gyar Gyógyszeripar kiállítá­sát. Az ízlésesen megrendezett kiállítás célja, hogy a Ma­gyar Gyógyszeripar számos szív, fekély, neurotikus meg­betegedések elleni, valamint daganatok és a leukémia ke­zelésére alkalmas gyógysze­rét, valamint görcsoldókat és altatókat mutasson be és ajánlja az orvosoknak, és az egészségügyi intézményeknek, továbbá, hogy elősegítse a két ország gyógyszeripara kö­zött a szakosítást A magyar gyógyszer ex­port jelentős helyet foglal el Csehszlovákia behozatalában. 1964 óta Magyarország gyógy­szer exportja Csehszlovákiá­ba 50 százalékkal emelkedett és jelenleg meghaladja az évi 2,5 millió rubelt Szilázs, fóliacsomagolásban A műanyagfóliás tartósítást egyre több terményre terjesz­tik ki a baranyai mezőgazda- sági nagyüzemekben. Tavaly az állami gazdaságok szemes­kukorica termésük 40 száza­lékát már fóliacsomagolásban tárolták, földbe ásott gödrök­ben. illetve prizmákban. A módszer gyors elterjedésének és sikerének titka a gazda­ságosság, mivel a költséges magtárépítkezés, valamint a kukorica előszárogatása he­lyett mindössze néhány négy­zetméter fóliabélés szükséges hozzá. A Szentlőrinci Tangazda­ságban, ahol a megyében el­sőként használták fel termény tárolásra a műanyagfóliát, most kidolgozták a lucemaszilázs készítésének és fóliás tartósí­tásának a módszerét. A zöld­lucernát itt bármiféle erjesz­tést elősegítő anyag hozzá­adása nélkül, önmagában si- lózzák be egy falközli silóba, melyet kisvasúti sínekre épí­tettek, közvetlen a tehénistál­lók szomszédságában. így a szilázs csilléken gördül az is­tállókba. biztosítva az etetés folyamatosságát és zavarta­lanságát. valamint az olcsó Az elmúlt két évi kísérle­tek során megállapították, hogy a lucemaszilázs bioló­giai értéke — ellentétben a lucerna szénáéval — 100 szá­zalékban megegyezik a frissen vágott zöldlucemáéval, s a téli hónapokban jelentősen növeli a tehenek tejhozamát. A Tangazdaságban ezért az idén már 40 vagon lueerna- szilázst tettek el fóliacsoma­golásban télire. E példa nyomán a szomszé­dos szabadszentkirályi tíz­ben 60 vagon silókukoricából készült szilázst tartósítottak fólia bélésben. A silókukori­cához zöld szudáni füvet és napraforgót is kevertek, hogy ezzel növeljék a szilázs fe­hérje tartalmát. A tavalyi kí­sérleti eredmények birtoká­ban a tsz szakemberei meg­állapították, hogy a fóliás tartósításra történő áttéréssel^ a korábbi 15—20 százalékról, 5 százalékra csökkent a siló­takarmány tárolási vesztesége. A 60 vagon szilázs becsoma­golásához szükséges fólia ára mindössze 1200 forintjába ke­rült a tsz-nek.

Next

/
Thumbnails
Contents