Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
i! filozófiakutatás néhány problémája Beszélgetés dr. Kiss István egyetemi tanárral BEMUTATJUK cA pécsi színház áj marxista etika. A marxista etika kutatásának előzmé- nyei is alig voltak, ezzel szemben 1956, pontosabban 1960 után olyan időszak kő- vetkezett valamennyi szocia- lista országban, hogy az éti- ka és a kommunista erkölcs kérdései az érdeklődés hóm- lokterébe kerültek. Az ad- dig megjelent munkákból hiányzott a marxista etika normáinak, kategóriáinak a szocialista építés gyakorla- tával összhangban történő vizsgálata, s az erkölcs fej- lődésének történeti vizsgá- lata. A szocialista orszá- gokban — nálunk is — az etikát a marxista filozófia egészen periférikus terüle- tének tekintették, nem ré- szesítették figyelemben; Hazánkban 1945-től 1961- ig egyetlen etikai tárgyú monográfia jelent meg, az is történeti jellegű volt! Az utóbbi időben azonban meg- nőtt az etika iránt érdek- lődő kutatók száma, s ezt az 1963-ban, illetve 1965-ben megtartott első, illetve má- sodik országos etikai kon- ferencia előadásai és vitái is bizonyították. Bár ezek a konferenciák alapvetően az oktatást voltak hivatva segíteni, mégis mércéi let- tek a tudományos kutatás helyzetének is, és fórumai az etikai kutatómunkának. Jövőre kerül sor a harma- dik országos etikai konfe- renciára, amelyen még pon- tosabban fel lehet majd mérni, mennyi előrelépés történt ebben az új mar- xista tudományágban. Végeietül megkérdezzek; milyenek a filozófiai kutatás nemzetközi kapcsolatait — A szocialista országok filozófusai között egyre szélesedő kapcsolat van, egy- részt a művek megjelente- tése, kölcsönös megismerése; másrészt a kollektív kuta- tómunka révén. A szocia- lista országok között erre vonatkozólag pontos mun- katerv és megállapodás lé- tezik, ennek értelmében je- lenleg például közösen dől- goznak a következő témá- kon: a személyiség-elmé- let, a szocialista humaniz- mus kérdései és a szocialista tudat fejlődésének néhány konkrét kérdése. A polgári filozófusokkal néhány té- mában szintén jól együtt le- hetne működni. Ezen a té- ren még kevés az eredmény, de az első lépések mostaná- bán történnek meg. re. A tanszék mellett tudó- mányos diákkör is műkő- dik, a hallgatók ennek ke- rétében bekapcsolódnak a kutatómunkába. Dr. Kiss István tehát ok- tatói és tudományos kutatói tevékenységet végez egy- szerre. Ezúttal elsősorban az utóbbira vonatkozólag, a marxista filozófia alapvető kérdéseiben jártas kutató- hoz tettünk fel néhány kér- dést. Melyek napjainkban a marxista filozófia fő felada- fai? — Azok a mélyreható változások, amelyek az el- múlt tíz évben társadal- műnk politikai és szellemi közéletében bekövetkeztek, teremtették meg a felada- tokát. Hogy csak a leg- főbbre utaljunk: fel kellett venni a harcot azokkal a legyőzöttnek hitt antimar- xista nézetekkel, melyeket a személyi kultusz időszaká- bán ugyan számtalanszor megbélyegeztek és ״lelep- leztek”, de valójában — a szó tudományos, marxista értelmében — nem cáfol- tak meg és ezért tovább él- tek. Meg kellett tisztítani a marxizmust a személyi kultusz idején rárakódott torzulásoktól. Választ kellett adni az új helyzet új prob- lémáira, kidolgozni számos olyan problémát, amelyet a természet- és társadalomtu- dományok fejlődése vetett fel. Ebben az időben mind- jobban kibontakozott az egészséges, alkotó szellemű kutatómunka. A marxista filozófia hitelét és társadal- mi hatását nagymértékben növelték azok a színvona- las kritikák és viták, ame- lyek a tekintélyelvre épülő deklaratív kijelentések he- lyébe az ellenfél vélemé- nyének tényeken és' tudomá- nyos érveken alapuló elem- ző bírálatát állították. Milyen helyzetben van, ml- lyen színvonalon áll hazánk- bán a filozófia mint tudó- mányT Milyen eredményeket ér el a filozófiai kutatás? — A filozófiai kutatás súlyát nagymértékben az határozza meg, hogy meny- nyire tud választ adni azok- ra a problémákra, mennyire tud megfelelni azoknak a társadalmi elvárásoknak, amelyek a szocializmus épí- tésével együttjáró problé- mákból következnek. Meg kell mondani, hogy ebben a vonatkozásban még nem olyan eredményes, mint lennie kellene. Persze ugyanez a helyzet a többi népi demokratikus ország- bán is. És így az, hogy szá- mos területen nemzetközi színvonalat értünk el, nem megnyugtató, inkább foko- zott tevékenységre és szel- lemi bátorságra kell hogy serkentsen. Eredményeik a következő területeken a legjobbak: esztétika, etika, a polgári filozófia és ideológia kriti- kája, valamint a valláskri- tika. A legkiemelkedőbb eredményeket az esztétika terén értük el, e tekintet- ben a magyar kutatások a nemzetközi élvonalban ha- ladnak. Azok a területek viszont, ahol leginkább le vagyunk maradva mind a hazai szükségletekhez, mind a nemzetközi élvonalhoz viszonyítva, elsősorban a természettudományok filozó- fiai problémáihoz kapcso- lódnak. Professzor úr, ön alsősor- bán az etikai kutatások terén tevékenykedik. Összefoglalná röviden: hogy áll a marxista esztétika ügye hazai és nem- zetközl vonatkozásban? — Egy 1960-as felmérés megállapítottá, hogy a mar- xista filozófia egyik legel- maradottab területe itthon és külföldön egyaránt a Dr. Kiss Istvánt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető docensét, a fi- lozófiai tudományok kandi- dátusát kinevezték tanszék- vezető egyetemi tanárrá. Dr. Kiss István létesítése, — tehát 1963 óta — vezeti az Orvostudományi Egyetem marxizmus—leninizmus tan- székét, korábban a Jogtudo- mányi Egyetem filozófia tanszékének vezetője volt. 1953-ban lett a moszkvai Lomonoszov Egyetem filo- zófiai fakultásának aspirán- sa, 1960-ban bölcsészdoktor- rá avatták az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Tagja az MSZMP Központi Bízott- sága elméleti filozófiai munkaközösségének, a Ma- gyár Tudományos Akadémia filozófiai bizottságának, el- nöke a Művelődésügyi Mi- nisztérium Etikai Bizottsá- gának, s az MTA keretében ő az etikai kutatások koor- dinátora. Ö szervezte az ed- dig két alkalommal meg- rendezett országos etikai konferenciát, ami tudó- mányszervezői tevékenysé- gét dokumentálja, önálló kutatásainak eredményeit pedig 18 tudományos dől- gozat őrzi. Ö kezdeményezte az etikának, mint kötelező tárgynak az egyetemekre való bevezetését. Az orvos- karon működő marxizmus tanszékek közül a vezetése alatt álló tanszék kiemelke- dik abból a szempontból is, hogy kilenc oktató közül máris hárman rendelkeznek orvosi és filozófiai diplo- mával is. Olyan filozófia-ok- tatókat igyekszik tehát ki- nevelni, akik ismerik az orvostudományt is, vagyis a lehető legjobban felkészül- tek erre a speciális területa ״Lantos■* nemesi levele szerint ״Apja és anyja sze- gény jobbágy volt”( 1551-BEN Tinódi Péter Szigetváron a Palánk mél- letti utcában lakik, Kál- nai János házában. Felesé- gén kívül van két szol- gája, két lova, 2 tehene és 5 disznója. Ugyanezen Ti- nódi Péter 1542-ben Mozs- gó bírája, 1554-ben pedig Szigetvár (Sziget) bírája is. A két helyen említett bíró ugyanazon személy. A hajdani baranyai Bü- dösfa (ma Rózsafa) és Botyka községek között volt Tinód község. Szent- dénesi öregek emlékezeté- ben még fennállott ״Tinód- mező” neve. Ezek után a költő szülőhelyét felesleges más megyében keresnünk. Tinódi vitathatatlanul ״Baranya lantosa”. Feltehető, hogy a korán árvaságra jutott ifjú, aki- nek rokonai Mozsgón lak- tak, itt élő rokonaihoz fór- dúlt segítségért. Korához mérten magas képzettségét az akkor még működő, Nagy Lajos király által alapított pécsi főiskolán nyerhette. A TINÓDIAK mozsgói kapcsolatai történelmi té- nyék. Éppen ezért a köz- ség végrehajtó bizottsága már 1948-ban megemléke- zett Tinódi Lantos Sebes- tyén érdemeiről és egyik legszebb völgyét ״Tinódi- völgynek”, míg a községet délről határoló Aranyos-he- gyet ״Tinódi-hegynek” ne- vezte el. Lengyeltóti János él. S ahogy a színpadon pró- bálnak, a kollegák noteszbe diktálják a fiatal művész életútját, miközben fél sze- műk a színpadon: Kézdy György — Hatvankettőben végzett a főiskolán, Mendelényivel, Karikás Péterrel, Pécsi II- dikóval, azóta a Debreceni Csokonai Színház tagja volt. Ez alatt az öt esztendő alatt több kisebb nagyobb szerep- re emlékezik szívesen, így Németh László Utazás című darabjában a tanítványra, Móricz Űri murijában Szép- legényére, a Peer Gynt Gombkötőjére, a Bolond lány Morestan törvényszéki ímo- kára vagy Csehov Sirályá- nak Medvegyenkájára. Azt mondják: a színpaddal majdnem egyenrangúan sze- réti a pódiumot, s vágya, hogy Pécsett mint vers- és prózamondó is bemutatkoz- zék. Így a Monumenta Vaticana a maá Sumony vidékén (Baranya megye) 1332—34- ben egy Tinód nevű köz- séget említ. Dr. Csánky Dezső: Magyarország tör- ténelmi földrajza a Hunya- diák korában című művé1 ben Tinódról azt mondja: ;,Mosgó vidékén kereshet- jük a baranyai határszé- len”. Viszont 1375-ben ok- irat emlékezik meg Visz- lói (Vörös) Lászlónak Ti- nódon és Mosgóon levő 40 holdas zálogbirtokáról. Az oklevél azt is megemlíti, hogy Tinód és Mosgó (ké- sőbb Mozsgó) egy család birtoka. Az egyik család- tag neve: János. Fiai: Dö- mötör és János. Dömötör fia András, János fia Do- monkos. Az 1375-i okirat- bán a két unokatestvér és Domonkos két kiskorú fia: István és Jakab szerepel- nek. A családnak ezenkívül volt még egy ága. Ennek egyik tagja sánta volt és éppen ezért ״Sánta” né- ven fordul elő. Mivel Tinódon és Mozs- gón ugyanazon család tag- jai voltak birtokosok a Tinódon lakó magát meg- különböztetésül ״Tinódi- nak”, míg a Mozsgón lakó, magát ״Mozsgóinak” nevez- te. (Érdekesség, hogy a ״Mozsgai” családnév Szi- getváron ma is több ősi család neve.) A család 1370-ben a birtokon meg- osztozott. A XVI. század- bán számos tagra oszló család tagjai a későbbiek folyamán mint ״egytelkes nemesek” szerepelnek, sőt —• Kaposvárról jöttem — mondja — Egyébként 1950- ben végeztem a főiskolát, s egy évig az akkor alakított honvédszínházban, majd ti- zenhárom évig a Nemzeti Színházban játszottam. Szép emlékeim? A Csongor és Tünde egyik ördögfiókája, az Othello Rodrigója, aztán a Tűzkeresztségben Ható lm- rét, a Bessenyei alakította főhős fiát játszottam, meg az Ozorai példa és még nagyon sok epizódszerep. Kaposvá- rótt pedig főleg rendezőként működtem, s elsősorban ze- nés darabokat állítottam színpadra, így sok operettet. Pécsre megint csak színész- ként jöttem, bár a VI. Hen- riknek én vagyok a játék- mestere, mert ilyen termé- szetű vágyaimat is szeretném kielégíteni. Pécsre érkező színészektől megszokott, szinte illő do- log, ha elmondják, szívesen jöttek ebbe a városba, s itt milyen kulturált a légkör. Bagó István most tiltáko- zik a pusztán udvariassági formák ellen: — Nem, én ezt nagyon őszintén mondom. Úgyis, mint született pesti. Pécs le- vegője, a színház struktúrá- ja, az a tény, hogy itt ope- ra és balett is van, a hang- versenylehetőségek, szóval most úgy érzem, nem ke- rültem ״vidékre”. S hogy az első impressziók megma- radnak-e, azt természetesen az itt kapott feladatok dön- tik majd el. Ha ezekkel be- töltöm vágyaimat, akkor nagyon szeretem majd Pé- eset. Közben a próba tart, keményen dolgozik a VI. Hen- rik gárdája, tíz perc, húsz, Kézdy György most valahol egy királyi udvar világában A NEMZETEK értékét szellemi kincseikkel mér- hét jük. Féltő megbecsülés- sei kell tehát összeszed- nünk minden kis emlék- mozaikot, amellyel széllé- mi életünk kincstárát szí- nesíthetjük. Tinódi Lantos Sebestyén költői életműve a magyarság szellemi kin- cseinek maradandó érté- két képviseli. Mozsgó ezért sorol be a Tinódi emlékezetét ,őrző baranyai helyek sorába. Ki gondolná, hogy ennek a magyar igrickirálynak, főúri udvarok és jobbágy- kunyhók melegszívű lan- fosának, talán a Domboró- ból lett Mozsgó is otthont adhatott? A Tinódi-család szárma- zásával foglalkozó tudósok között a születéshelyet il- letően különböző vélemé- nyék alakultak ki. A ma- gyár családnevek esetében — ha nincsenek a névre okirati bizonyítékok — a származási, helynevekből szoktak kiindulni. A név- kutatás folyamán Baranya, Győr, Bihar és Fejér me- gyékben találtak Tinód helynevekre. Fejér megyé- ben ma is van ״Tinód” ne- vű puszta. Mivel pedig a Török-családnak tetemes birtokai voltak ebben a megyében — hiszen Török- bálint község ma is léte- zik; Tinódi pedig Török Bálintnak kedvelt embe- re volt, Tinódi Fejér me- gyei származását kézenfek- vőnek fogadták el. OKIRATI bizonyítékok vannak azonban, amelyek ezt a látszatot megdöntik. — Ronyec, keresnek az új- •ágtól! Erre VI. Henrik Margitja kijön a színpadról és vissza- változik Ronyecz Máriává. Beülünk a női öltözőbe, ar- rébb tol néhány tanulásra előkészített szöveglapot. — Jó hosszú szöveg! — mondom. —■ Az. De tudja, hogy egy mondattal is be lehet utazni fél Európát? — Hogyan? Ronyec Mária — A Madách Színházban voltam szakmai gyakorlaton, a Koldusoperában volt egy- mondatos szerepem. Mind- össze ennyi: ״De furcsán ne- vetsz, Jenny!” De ezt ef- mondtam Moszkvában, To- rinóban, fél Olaszországban. A Madách társulatával mindezeket végigjártam; Aztán sorolja, hogy a ma- gyár közönség előtt hol mi- két mondott, vagyis milyen filmekben, darabokban ját- szott: A Szevasz Verában a fiatal tanárnőt, a Változó felhőzetben egy fiatal apá- cát, de első nagyobb film- szerepét a Fiúk a térről cí-» mű alkotásban kapta. — S a színpad? — A főiskolán Adám Ottó volt a tanárom. Az ő ren- dezésében játszottam el Brecht: A szecsuáni jóem- bér című drámájának kettős főszerepét. Azonkívül vizs- gaelőadásokon alakítottam a Musgrave őrmester táncában Marit, a Figaró házasságé- bán Marcellinát és a Woy- zeckben Marit. — És Pécsett? Bagó László — Dobai Vilmos rendezé- sében játszom Margitot a VI. Henrikben. De a színház másik két új prózai színész tagja is ebben mutatkozik be a pécsi közönségnek. Valóban a VI. Henrik já- tékmestereként érkezik a próbára Bagó László — Honnét is? A Tinódiak mozsgói kapcsolatai I
