Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja____ 1 967. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK ÄRA: 50 FILLÉR XXIV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Az Országgyűlés ülészaka szerdán délelőtt megkezdte tanácskozásait. Képünkön: Ajtaj Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Foek Jenő a Minisztertanács ejnöke. Tisztelt Országgyűlés! A Munka Törvénykönyve tervezetének rendelkezései kö- zül elsőként a vállalati ön- álló gazdálkodást elősegítő néhány új intézkedésre sze- retnék utalni: A Munka Törvénykönyvé- nek 45. paragrafusa a mai- nál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatás- körbe adja a bérezési sza- bályok megbatározását. Ezzel az intézkedéssel a bér- gazdálkodás eddigi túlzott kö- töttsége, — amit mind a tér- melési érdekek, mind a munka- erőgazdálkodás vonatkozásé- bán az utóbbi években erő- sen vitattak — megszűnik. Lehetőség adódik a vállala- tok számára, hogy fokozottab- bán differenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is. A Munka Törvénykönyve 39. paragrafusa szerint válla- lati hatáskörbe kerül a mun- kaidő-alappal történő gzdál- kodás. A vállalat — a köz- ponti elvek keretei között —, maga határozhatja meg — tér melési igényeinek legmegfele- lőbben — a munkaidő beosz- tást. A vállalati hatáskör nőve- lésével kapcsolatban első között kell említenem a kollektív szerződések rend- szerének bevezetését, amelyről a törvényjavaslat 10 paragrafusa rendelkezik. Á törvénykönyvet és végre- hajtási rendeletét azóta mint- egy 50 alkalommal kellett mó- dosítani. Ennek következté- ben a rendelkezések — egy sor vonatkozásban — ellent- mondásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítá- sok ellenére — nem valósi- tóttá meg teljes mértékben azokat a követelményeket, amelyeket a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolttá tett volna. E körülmények önmaguk- bán is indokolják egy új Mun- ka Törvénykönyve kiadását. De elkerülhetetlenül szüksé- gessé teszi ezt az is, hogy az 1968-ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágá- bán — igen jelentős önálló- ságot biztosít a vállalatoknak. Az új törvénykönyv terve- zetének alapelve, hogy ma- gát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vál- lalatokná! megkötendő kol- Iektív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése köny- nyebbé, áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mind- azok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körűimé- nyeinek fejlesztése tekinteté- ben a törvény-tervezetben• és annak végrehajtási utasításé- bán világosan kifejezésre jut- nak. mány ez évben hozott hatá- rpzatát a csökkent munkáké- pessegű dolgozók védőméről. Pártunk IX. kongresszusának határozatai és az annak nyo- mán hozott intézkedések sorá- bán külön kiemelendők azok, amelyek a nagyüzemi mező- gazdaság útjára tért szorgal- mai parasztságunk élet- és szociális körülményeinek to- vábbi javítására irányulnak. Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése során — folytatta Veres József — meg kellett vizsgálni, hogy a mun- kaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Mun- ka Törvénykönyve — mennyi- ben felel meg az új követel- ményeknek. A jelenlegi Munka Törvény- könyve 1951-ben jött létre. A centralizált, utasításokon ala- puló gazdaságirányítási rend- szerre épült, központilag sza- bályozta a részkérdéseket is. Napirend: L A Munka Törvény- könyvéről szóló törvény- javaslat. 2. A mezőgazdasági tér- melőszövetkezetekről szó- ló törvényjavaslat. 3. A földtulajdon és a földhasználat továbbfej- lesztéséről szóló törvény- javaslat. 4. A Magyar Népköz- társaság és a Német De- mokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt ba- rétsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtás! szerződés tör- vénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat. 5. Interpellációk. tárgyát Prieezoi Olga jegyző ismertette. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló tör- vényjavaslat tárgyalása Veres József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Czerdán délelőtt ti órakor összeült az Országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztár- saság Elnöki Tanácsának elnöke, Foek Jenő, a Forradal- m! Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró An- tál, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizott- ság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a KB titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok- bán a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető- je foglalt helyet. Kállai Gyula megnyitó beszéde lősífásának lehetőségeit, te- gyék meg a szükséges intéz- kedéseket és a képviselőknek egy hónapon belül válaszolja- nak. A képviselők — a hatá- rozatnak megfelelően — a vá- laszokat megkapták. A két ülésszak között került első ízben sor arra, hogy a terv és költségvetési bizottság kibővített ülésén — amelyen részt vettek a többi bizottsá- gok elnökei és a képviselő- csoportok vezetői is — előze- tes tájékoztatást kaptak a képviselők a jövő év! állami költségvetésről és az azzal összefüggő gazdaságpolitika: kérdésekről. E tájékoztató alapján megvitatták a jövő évi költségvetés főbb előirány- zalait. Az elnök beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az interpellációk Az ülést Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az El- nöki Tanács az Országgyűlés ez év július 14-én berekesz- tett ülésszaka óta alkotott tör- vény erejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az Országgyűlés az Elnöki Ta- nács jelentését tudomásul ve*- te. Kállai Gyula ezután beszá- molt arról, hogy a múlt ülés- szakon elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat a Minisztertanács megtárgyal- ta és azokkal kapcsolatban ha- tározatot hozott: felhívta az illetékes minisztereket és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgál- ják meg a javaslatok megvaVeres Józsefi A% új Munka Törvénykönyve a% életadó munkának alaptörvénye ményeket érjünk d a dolgo- zók életszínvonala, valamint munka- és életkörülményei- nek javítása terén. Jelentős intézkedésként em- lítette meg a miniszter a kor- j A Munka Törvénykönyve és a kollektív szerződés vállalat — a dolgozók bevo- násával — köt meg. Az üzemi demokráciának ez a széleskörű fejlődése, nagy- mértékben teret ad az alkotó kezdeményezéseknek, bevonja a vállalatokat és a dolgozókat az őket érintő legközvetlenebb kérdések rendezésébe. Együt- tesen döntenek vállalaton be- lül az anyagi ösztönzők ki- alakításáról, a munkaidő be(Folytatás a 2. oldalon) A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a részletes szabályokat vállalati szinten határozza meg — egy- idejüleg szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és egy- ben a dolgozók érdekeinek fo- kozott védemét. A kollektív szerződések tehát végső soron nem mások, mint a Munka Törvénykönyvének üzemi vég- rehajtási utasításai, amelye- két a dolgozók érdekvédelmi szerve, a szakszervezet és a Veres Jőzsef munkaügyi miniszter. a réginő! nyugoüftahb öregkort biztosító — nyugdíjrendszerré. A mezőgazdaság nagyüze- mesetésével együttjáró jelen- tős fejlődés lehetővé tette, hogy legutóbb a mezőgazdasá- gi dolgozók számára is — az iparéhoz hasonló — új nyug- díjrendszert hozzunk létre. 1959-ben. majd 1965-ben és 1966-ban emeltük a családi pótlékokat. A szülőanyák és a család megbecsülését kifejező fontos intézkedése volt pár- tunknak és kormányunknak a szülési szabadság 20 hétre tör- ténő felemelése. Az iparban mintegy 210 000 egészségre ártalmas munka- területen foglalkoztatott dől- gozó munkaidejét 36—42 őrá- ra csökkentettük. Pártunk IX. kongresszusa fontos határozatokat hozott dolgozó népünk életkörül- ményeinek további javítása- ra. Jóváhagyta — 1970-ig törté- nő bevezetéssel — az ipar te- rületén a munkahét 44 órára történő csökkentését. Ennek előkészítése folyamatban van. Az előkészítéséhez gondos elemző, szervező munka szűk- séges, és az, hogy felhasznál- juk a munka- és üzemszerve- zés terén meglévő tartaléko- kát. Ezek kivétel nélkül min- den vállalatnál megtalálhatók. E tartalékok feltárását nem- csak a 44 órás munkahétre való áttérés teszi szükségessé, hanem az új gazdasági me- chanizmus bevezetése is, mely- nek az a célja, hogy a terme- lékenység gyorsabb méretű növekedésével további eredTisztelt Országgyűlés! Tiszteit Képviselő Elvtársak! Az új Munka Törvény- könyvről szóló törvényjavas- latot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából tisztelettel az Or- szá ggyűl és elé terjesztem meg- vitatás és elfogadás céljából. Az új Munka Törvény- könyve elkészítését a hazánk társadalmi, politikai és gazda- sági körülményeiben bekövet- kezett jelentős változások te- szik szükségessé A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tar- tozott a gazdaság állandó fej- lesztése, a szocialista demok- rácia szélesítése, a dolgozó tö- megekkel való kapcsolat erő- sítése, népünk életszínvonalé- nak növelése, szociális körül- ményeinek szakadatlan javí- fásáért. E törekvések eredményeként a« elmúlt 10 esztendőben népünk életszínvonala nagy- mértékben emelkedett. A bérből és fizetésből élők átlagos reálbére 1956-tól 1966- ig 47 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pedig 64,3 százalékkal emelkedett A bérből és fizetésből élők számaránya 1951-től 1966-ig több mint másfélszeresére nö- vekedett. Az iparban és épí- tőiparban foglalkoztatottak száma pedig 1966-ra az 1951. évinek mintegy kétszeresére nőtt. A rég! elavult nyugdíj- rendszerünket 1958-ban átala- ütöttük egy korszerűbb — és
