Dunántúli Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
196T SZEPTEMBER M. napló 2 Megkezdte tanácskozását az országgyűlés könyve, az életet adó mankának alaptörvénye, és eló- készítői az alkotó ember, a dolgozók iránti tisztelettói tervezték meg. Kérem, hogy a javaslatot az Országgyűlés vitassa meg és fogadja el. Veres József munkaügyi mlniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Molnár Ernő az Ipari Bizottság elnöke, dr. Jókai Loránd Fejér megyei* Korponai Lajos debreceni* Erdei Lászlóné Szabolcs-Szat- már megyei, Molnár István budapesti, majd Gáspár Sáli- dór a SZOT főtitkára, Pécs város képviselője emelkedett szólásra. további eredmények elérésé- hez. A javaslat a korábbi törvénykönywel szemben igen nagyjelentőségű változta táso- kát tartalmaz, mert nagyok a társadalmi, politikai, gazdasá- gi és szociális eredményeink. Ezek az eredmények a pár- tunk és kormányunk, vala- mint egész dolgozó népünk közötti együttműködés, köl- csönös bizalom és megbecsü- lés révén jöttek létre. Csak e kölcsönös bizalom tette le- hetővé hazánk gyors szocia- lista fejlődését, a nyugodt légkört, a szorgalmas építő munkát. Az új Munka Törvényן tenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kiala- kult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén, már 35, illetve 45 munkában töltött év után biztosítja a jubileu- mi jutalmat. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tér vezete híven tükrözi a ha- zánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a A munkához való jog érteime az, hogy az állam az egész népgazdaság fejlesztő- sének keretei között köteles arról gondoskodni, hogy min- denki számára legyen munka- hely, vagyis biztosítsa a mun- kaképes lakosság megfelelő foglalkoztatását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden kinek élete kezdetétől nyug- díjazásáig egy ugyanazon vál- lalatnál kell dolgoznia, — még akkor is, ha ennél a vállalatnál a munkalehetőség jelentősen csökkent, ugyan- akkor más vállalatoknál pe- dig nagyméretű a munkaerő- hiány. Az alkotmány értelme- zése szerint mindenki szá- mára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy ha munka- viszonya megszűnik, újból munkába tudjon állni. Gáspár Sándor: sajátos vállalati követeiményék miatt a központi rendel- kezéstől eltérni, a törvény megmondja a szabályt és csu- pán lehetőséget ad arra, hogy a kollektív szerződések attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál, vagy a heti pihenőnapok összevonásá- nál). Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni, ha a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Ez a törvényjavaslat meg- felel a párt és kormány tö- rekvéseinek, amelyek a szó- cialista demokrácia tovább- fejlesztését célozzák. (Folytatás az 1. oldalról) osztásáról, az esetleges túl- munka elrendelésének félté- teleiről, vagy a dolgozók fel- mondási idejének meghatáro- BásáróL A kollektív szerződéssel kapcsolatban meg kell emlí- teni, hogy a törvény égyés esetekben kötelezően előírja valamely kérdésnek a kollek- tív szerződésben történő sza- bályozását, ez a helyzet pél- dául a munkaidőbeosztás ren- dezésénél, vagy a részesedési alap felosztásánál. Más ese- tekben, amikor központilag aránylag széles körben ren- dezhető kérdésekről van szó és csak kevés helyen kell a Hz élet nem tűri a megcsontosodott, elavult módszereket Tisztelt Országgyűlés! Az új Munka Törvény* könyv nemcsak lehetővé teszi, hanem feltételezi a dolgozók aktivitásának teljes kibonta- koztatását, a szocialista de* mokrácia továbbfejlesztését. A gazdaságirányítás új rend- szerének megvalósulásával a dolgozók bevonása a veze- tésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelye- ken az eddiginél jobban ér- vényesül. Ennek feltétele, hogy az üzemi, munkahelyi pártszerve- zetek. szakszervezetek és a gazdasági vezetés az üzem előtt álló célok meghatározó- sába vonja be a dolgozók leg- szélesebb rétegeit. A felada- tok végrehajtásában csak ak- kor tudnak a dolgozók akti- van résztvenni. ha szerepük van a célok meghatározásé- bán. Ez különösen időszerű, mert most térünk át az új gazdaságirányítás! rendszerre, most készülnek az 1968. évi vállalati tervek, a közeljövő- ben megkötik a kollektív szer- ződéseket és egyre több vál- lalatnál készítik elő a munka- idő csökkentését. Azt hiszem, ma már min- denki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztala- tok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű köte- lessége minden üzemi, mun- kahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerniük kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazda- sági vezetés elképzeléseit, döntéseit. így közvetlen ér- vényesül a szocialista de- mokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály ve- zető szerepe, növekszik ak- tivitása és történelmi fele- lössége. A dolgozók igazságérzetévél találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadé- lomtól és nagyobb megbecsü- lésben részesüljön az, aki mun- kája révén többet ad a közös- ségnek. ra kerülő kollektív szerződé- sek a párt és a kormány min- den intézkedése lényegében egy célt szolgál. Azt, hogy minden alkotó erőt felszaba- dítva, a szocialista rendsze- Tünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva nö- véljük társadalmi rendsze- rünk gazdasági és politikai erejét. Arról van szó. hogy a mun- kás. a dolgozó ember számá- ra tartalmas, gazdag, kulturált életet teremtsünk. Az a cé- lünk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújt- sunk minden dolgozó számá- ra, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszín- vonalat biztosítsuk egész né- pünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt, ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a szocialista fór- radalom alapvető követeimé- nyeinek eleget tettünk. Most a szocialista viszonyok töké- létesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyv tér- vezetet, amelyet a Tisztelt Országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi an- nak a társadalomnak a jelle- gét. lényegét, amelyikben lét- rehozták és alkalmazzák. Kü- lönösen így van ez az alap- vető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvény- javaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követel- ményeinek tesz eleget a tár- sadalm! lét legfontosabb te- rületén. a munka területén. Az új Munka Törvény- könyv összhangban van mind- azon intézkedéseinkkel, ame- lyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdaság! és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvény- könyv nem szabályozza rész- letesen a munkajogi kérdése- két, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A keret- törvény kettős célt szolgál. Egyrészt, hogy legmagasabb színtű jogsza- bályban, törvényben bizto- sítsák a dolgozónak a mun- kaviszonnyal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit. Más- részt lehetőséget nyújt arra, hogy a törvény keretei kö- zött és annak szellemében a munkaviszonyt érintő kér- déseket a helyi körűimé- nyékhez és feltételekhez igazodva szabályozzák. A gazdaságirányítás reform- ja, a Munka Törvénykönyv és az ennek alapján kidolgozásA kereset nem függhet szubjektív tényezőktől vezetésre ró feladatokat Fon- tos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervek- re, a szakszervezetek közpon- ti vezetőségeire, a miniszté- riumokra, főhatóságokra, tó- nácsokra. Segíteniük kell áz üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségek- kel. Elvtársak! Most együttesen keressük, kutassuk az újat. a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a megcsontosodott, az elavult módszereket, dogmákat. Le-' gyen bátorságunk, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdi- nek. ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjek- tív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A mégha- tározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a vég- zett munka mennyisége és minősége legyen, a Munka Törvénykönyv tartalmazza a differenciáltabb anyagi ősz- tönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződések- ben pontosan, a helyi viszo- nyokat figyelembe véve meg- határozni. Az üzemi demokrácia fej- lesztése nem csupán az üzemi A Munka Törvénykönyve hathatósan intézkedik a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, amikor 51. paragrafusában kimondja, hogy ezt a vedel- met már a beruházások elő- irányzásánál, a tervezésnél, a kivitelezésnél figyelembe kell venni. Erre a célra a válla- latnál megfelelő munkavé- delmi szervezetnek kell működnie. — A munkavé- delmi felügyeletet nálunk Magyarországon — teljes jog- körrel és megfelelő szánk- dókkal felruházva — a szak- szervezetek látják el. Az üzemi munkavédelem terén az eredmények a gyorsüte- mű fejlődéshez mérten is jelentősek. Nálunk az összes nyugdíjba menőknek csak néhány szá- zalékát teszik ki azok, akik üzemi baleset miatt kényte- lenek rokkantsági nyugdíjba menni és valamennyi egyéb betegség miatt megrokkantak- kai együtt sem teszik ki az összes nyugdíjba menők ne- gyedét. Számos nyugati ipari országban a férfiak 60, a nők 70 százaléka válik rokkanttá nyugdíj-korhatár elérése előtt. A közvélemény helyesli a javaslatot Tisztelt Országgyűlés! A Munka Törvénykönyvé- nek tervezete a közvélemény széleskörű meghallgatása után került a Parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról el- mondhatjuk, hogy az társa- dalmi ellenőrzés mellett ké- szült. A törvényjavaslat a SZOT-tal, és az Igazságügyi Minisztériummal együttmű- ködve, teljes összhangban ké- szült el. A nyilvános vitában mint- egy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véle- ménynyilvánítás lehetőségé- vei. A vita bebizonyította, hogy a közvélemény a tér- vezet alapvető koncepcióját helyesli, elfogadja és azt szűk ségesnek tartja. Ugyanakkor sok olyan javaslat is volt, amelyet hasznosíthatunk, ezért az előzetes tervezetet módo- sítani kellett. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dől- gozók felgyógyulása utáni új- bóli alkalmazásának kötele- zővé tétele korábbi munkál- tatójuknál; a többgyermekes anyák szabadsága és a juta- lomszabadság bevezetése, ami a jól dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A jutalomszabadsággal kap- csolatban szeretném a figyel- met felhívni arra, hogy ez a rendes szabadságon felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyanígy a rendes sza- badságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi sza- badság is. Az országos vitában szám- tálán hozzászóló szóvátette, hogy a 40 és az 50 éves ju- bileumi jutalmakat a dolgo- zók jelentős hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősor- bán a nőkről van szó. továb- bá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanul- mányeikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíja- zásukig rendszerint nem tölA viták során számosán kér ték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyará- zását, hogy mi lehet a szó- cialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő in- tézkedés. Erre csak azt lehet válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek. Foly- tón tovább fejlődnek, nem le- hét tehát sematikusan parag- rafusba szorítani őket. Ha egy adott intézkedést a jogok és kötelességek tükré- ben nézünk, kiderül, hogy ha- sonló ügyek esetében máskép- pen kell fellépni a jól dolgo- zókkal és másképpen a ha- nyagokkal szemben. A he- lyes eljárást tehát, hogy mi- lyen esetekben hogyan kell intézkedni, az élet fogja ki- alakítani. Tisztelt Országgyűlés! Igen lényeges változásra ke- rül sor a felmondás kér- désében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi fel- mondási rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötő ttsé- geket mind a dolgozó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a vállalat helyze- te között bizonyos különbség azonban továbbra is fennma- rád. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmond- hat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból faka- dó — felmondási tilalmak és korlátozások továbbra is ér- vényesek, sőt ezek köre bő- vül is; Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmon- dási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra is. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos felmondási idő az esetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozó számára nem ele- gendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rend- szert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hó- napig terjedhet —, hogy ezen belül mennyi —, az a kol- lektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegyezésére van bízva. hogy a gazdasági vezetőknek többet" kell törődniök a jól dolgozó megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. Egyik képviselőtársam az előzetes megbeszélések során szóvátette: náluk a megyében felmerült olyan aggály, hogy a szabad vállalati felmondás lehetősége nem ellentétes-e a munkához való jog állami garantálásával. Ezzel kapcso- latban elsősorban azt kell le- szögezni, hogy a munkához való jogot alkotmányunk biz- tosítja. Ezen a Munka Tör- vénykönyve nem változtat, sőt éppen ellenkezőleg —, mint erre a törvényjavaslat 18. paragrafusa kifejezetten ki is tér — biztosítja, hogy mindenki szabadon munkavi- szanyt létesíthessen. Már a viták során felme- rült, hogy a vállalati önálló- ság növelése, a gazdasági ve- zetők szélesebb jogköre nem eredményezi-e a dolgozók vé- leményének háttérbe szorítá- sát, nem ragadtatja-e a veze- tőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jo- gok növekedésével kapcsolat- bán is felmerültek aggályok: nem lesz-e túl széleskörű a szakszervezetek beleszólási joga, s nem fogja-e ez hát- ráitatni a termelési érdeke- két? A mi véleményünk az, hogy a túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellen- tétes alapokból álló, nem va- lami kapitalista típusú gaz- dasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rend szerhez hű, a jogokat és kő- telességeket jól ismerő, a mun kásosztály törekvéseit minden- ben támogató gazdasági szak- emberek. A bizalmat minden- képpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket. Másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány — a szó- cialista demokrácia fejleszté- se érdekében — javasolja a '1 dolgozók érdekvédelmét kép- viselő szakszervezetek jogai- nak növelését. A szocialista demokrácia messzemenő fejlődését je- lentik, hogy a szakszerveze- teknek törvényben lefekte- tett joga: a dolgozók érdé- kében bármikor, bárhol fel- léphetnek, joguk van a gazdasági veze- tők tevékenységének megíté- lésére is. Meg vagyunk győ- ződve arról, hogy szakszer- vezeteink a legnagyobb jog- körrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes fel- fogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehető- sége és a vállalat tervezés nagyobb hatásköre nem egy- mással ellentétes, hanem egy- mást kiegészítő. A Munka Törvénykönyvé- nek 14. paragrafusa tartalmaz- za a szakszervezetek közre- működési jogait. Ez a parag- rafus jogot ad a szakszerve- zetek vállalati szervének, hogy a munkaviszonyt érintő sza- bályokkal, valamint a szocia- lista erklöcsnek megfelelő bá- násmódot súlyosan sértő in- tézkedésekkel szemben kifo- gást emelhessen. Ebben az esetben az intézkedést a fel- sőbb szervek döntéséig nem szabad végrehajtani. Többen felvetették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező vál- tozásoknak milyen követkéz- menyei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerő- vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb mun kaerő-felesleg. Ami a munkaerő-felesleg- tői való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, ha- nem bővítése, tehát az ered- mény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csökkené- se lesz. Természetesen a gaz- dasági élet időnként megkí- ván bizonyos átcsoportosítá- sokat, egyik iparágból a má- síkba. Ami pedig a munka- erő-mozgást illeti: nem vitás, Aggályok, vélemények Célunk a termelés bővítése
