Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
A népművelés eredményei A tanácsi fenntartású és irányítású művelődési otthonokról Svad végekor és az új évad kezdetekor hasznos dolog számot vetni egy-egy népművelési terület helyzetével, problémáival. Népművelési munkánk alapbázisát változatlanul a művelődési otthonok hálózata jelenti. Művelődési otthonaink művelő-nevelő tevékenységük mellett ugyanis alapvető szerepet vállalnak a dolgozók szórakoztatásában is. A városi tanács két művelődési ház, egy művelődési otthon és hét művelődési terem íenntartását és működtetését biztosítja. Egyéb területeken népművelési ügyvezetőink végeznek intézményeinkhez hasonló tevékenységet. Tanácsi művelődési otthonaink és népművelési ügyvezetőink tehát a város minden részében megtalálhatók. A Doktor Sándor Művelődési Ház központi szerepet tölt be városunk kulturális életében. Művelődési otthonaink zöme azonban a többségében munkás és dolgozó paraszt lakta peremterületek kulturális igényeinek felkeltéséért, illetve kielégítéséért munkálkodik. A körülmények akadálya Alapvető nehézségünket az jelenti, hogy napjainkban sokkalta szebb, jobban felszerelt művelődési intézményekre lenne szükség Pécsett. Művelődési otthonaink többsége sem épületük állagában, sem helyiségeik számában és színvonalában; sem berendezésükben és felszerelésükben nem a legalkalmasabbak a korszerű népművelés kívánalmainak megfelelő színvonalas munka végzésére. Hogy csak néháhy példát említsünk: a — Doktor Sándor Művelődési Ház épületének korszerűtlensége, elhasználódottsága közismert tény — a Meszesi Művelődési Ház kapacitása pedig már újonnan is minimálisnak bizonyult és csak emeletráépítéssel válna e fontos peremterület teljesértékű kulturális bázisává. A Doktor Sándor Művelődési Ház teljes felújítási munkálatai 1967. szeptember 1-gyel megkezdődnek, és hozzásegítenek ahhoz, hogy a művelődési ház egyelőre betöltse városunk reprezentatív művelődési intézményének szerepét. E felújítás természetesen nem oldja meg az összes problémákat. Továbbra is égető szükségszerűség egy — a tervekben már több éve szereplő — nagy kultúrkombinát, ifjúsági ház (klubház) felépítése. Itt lehetne megoldani a rangosabb rendezvényeket, képkiállításokat és a pécsi ifjúság nevelésében, szórakoztatásában elodázhatatlan klubéletet. Feladatunk még (és itt elsősorban a kerületi tartá- csok segítőkészségére van szükség) a peremvidéki művelődési termek felújítása és gazdagabb felszerelése. Hasznos lépések történtek már e területeken is. Jelentős pozitívum a város kulturális életében a Tudomány és Technika Háza klubjainak és kiállítási nagytermének működése. A kerületi tanácsok megértő támogatását pedig a Nagypostavölgyi Klub és a megnyitásra váró Nagyárpádi Művelődési Terem bizonyítja (mind a kettő a II. kerületi tanács jóvoltából kezdte meg működését). Gazdagabb fartalmi munka Feladatok a következő népművelési évadra Ennek ellenére művelődési Otthonaink tevékenységét, tartalmi munkáját a gazdagodás és fejlődés jellemzi. Igazolják Ismeretterjesztő előadások Művészeti műsorok összlátogatók Művelődési otthonainkat a népművelési csoport dolgozóin kívül a szakreferensek, a Pécs—Baranyai Népművelési Tanácsadó munkatársai és a Doktor Sándor Művelődési ház előadói segítik, ellenőrzik, illetve patronálják. Művelődési otthonaink igen jó kapcsolatot tartanak a helyi párt- és tömegszervezetekkel. Vezetőik közül többen kaptak helyi pártfunkciót és kerületi, illetve városi tanácstagságot. A peremterületi tsz-ek segítségét , még fokozni kellene. A nagy művelődési otthonok munkatársai általában jól felkészültek és nagy gyakorlattal rendelkeznek. Művészeti csoportjaink eredményes munkája is bizonyítja a szakvezetők tudását és tehetségét. Minden művelődési terem-ve• megállapításainkat elsőül a Doktor Sándor Művelődési Ház alábbi adatai: 1964—65. 1965—66. 70 8 577 fő 92 10 829 fő 114 42 383 fő 127 47 208 fő 206116 fő 210 301 fő zertő helyünk betöltött a minimális dotáció ellenére is. E munkatársak nagy tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Intézményeink éves munkaterv alapján működnek és tevékenységüket a tartalmi munka gazdagodása jellemzi. Művelődési otthonaink változatos eszközöket és módszereket sorakoztatnak fel az általános műveltség terjesztése tekintetében. Kellő szerepet biztosítanak az eszmei-politikai, világnézeti nevelésnek. E mellett már a technikai ismeretek nyújtását is megkísérelték. Gondolunk itt elsősorban a műszaki propaganda hónapban való részvételre. A tartalmi munka intenzitását és minőségét az alábbi 1966- os adatok jelzik. Száma: Résztvevők: Ismeretterjesztő előadás 190 12 616 Modern ism. term. forma 66 13 283 Ism. térj. tanfolyam '13 679 Nyelvtanfolyam 23 635 Ism. térj. szakkör 15 699 Művészeti csop. és tanfolyam 68 1230 Műsoros est 77 11 819 Műsor nélküli táncest 55 6 579 Klubfoglalkozás 1842 43 421 Játékfilm vetítés 219 10 932 Gyermekműsor 133 7 274 Egyéb 911 35 824 Magasabb színvonal — országos elismerés Az ismeretterjesztésben to- sorozat jellegre. Növekedett a vábbra is a hagyományos, hallgatók száma, növelték a előadásos formák érvényesül- szemléltető előadások számát, tek elsősorban. Törekedtek a Rendkívül elterjedtek az isMűvelődési otthonaink többségében folyik filmvetítés. E filmszínházak zömében a Moziüzemi Vállalat biztosítja a műszaki feltételeket és a megfelelő műsorpolitikát. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy tanácsi fenntartású és irányítású művelődési otthonaink ma már mindinkább a világnézetileg fejlett, művelt és közösségi érzéssel bíró szocialista ember kialakításának — és elsőül az ifjúság nevelésének — műhelyei. Most csak a tanácsi intézményekkel foglalkoztunk, de hasonló képet mutatnak a szakszervezeti irányítású és fenntartású intézmények is. A két hálózat kapcsolata egészséges. Egymást kiegészítve igyekeznek teljesíteni nagy célkitűzéseinket Mi tehát alapvető felada- tünk az 1967—68-as népművelési évadban? Egyrészt annak biztosítása, hogy művelődési termeink külső képükben és felszerelésükben is alkalmasak legyenek a ma már szép lakással rendelkező dolgozók vonzására, nevelésére. Távlatban pedig feltétlen napirenden kell tartani egy Pécshez méltó, országos vi szonylatban is számottevő kultúrcentrum, kultúrkombi nát létesítésének megoldását. Tartalmi szempontból a következő feladatok megoldását látjuk szükségesnek: segíteni kell a felnőttoktatásban résztvevő dolgozókat, gondoskodni kell a gazdag ismeretterjesztési programokról (különös tekintettel a politikai ismeretterjesztésre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára, a közgazda- sági ismeretterjesztésre és a termelést segítő műszaki propagandára), fokozni kell a könyvek és a folyóiratok propagandáját, jobban kell élni a helyi lehetőségekkel (múzeum, kultúrpark stb.), szín-; JLi állítás o k- káuiikulálmtt Lehet, hogy az olvasó már a cím láttán ráncolja gyöngyöző homlokát és óvatosan int nemet: kánikulában senki sem jár kiállításra. Ilyen forró és fülledt nyáron, mint az idei, örül, ha strandra, evezni mehet, egy-egy hideg pohár sörre néha munka után, s legfeljebb — ha már mindenáron kultúrára művészetre van igénye — kertmoziba, szabadtéri színpadra, egy hűs előadás erejéig. — Mondják: nem bolond az ember meleg múzeumokban, fülledt kiállítótermekben elaprózni a drága szabad időt strand és üdülés helyett. A legújabb tapasztalatok alapján külföldi és hazai múzeumi emberek mégis arra esküsznek, hogy a nyár csak látszólag uborkaszezon a kiállítások életében. Elég egy borús nap, egyetlen viharos délután, hogy az üdülőhelyek, sőt a városok kiállításai is megteljenek. Strandolás után, vagy kirándulás részprogramjaként, borús időben vagy röpke szabad percekben igény lik nyáron is az emberek a múzeumot, s sokszor — ha nem is annyiszor, — mint télen — felkeresik. Balaton-parti múzeumok A munkájukat lelkesen vég ző múzeumok, kiállítási intézmények ma már nemcsak tudják, hogy nyári látogatókra is számíthatnak, hanem speciális rendezvényekkel vonzzák a közönséget, olyan kiállításokkal, amelyeket sem a nyári szezon előtt, sem utána nem láthatnak. Jó példa lehet a tihanyi kiállítás: az ősi apátság épületében évek óta különleges, országos jelentőségű képzőművészeti kiállítást láthatnak nyaranta — az idén Bene Géza kitűnő emlékkiállítást — s mindig valami olyasmit, amellyel legnagyobb gyűjteményeink, fővárosi múzeumaink sem dicsekedhetnek. Van olyan nyár, hogy százezer látogatónál is több lép be a hűvös tihanyi boltívek alá. é vonalában emelni kell művelődési otthonaink propaganda munkáját (különös tekintettel a pécsi műsor tartalmának gazdagítására) és végül ötletekkel kell telíteni a klubok tevékenységét. Így válik még eredményesebbé a következő népművelési évadban művelődési otthonaink munkája. Várady Géza, a Városi Tanács népművelési főelőadója Soltra Elemér: Moszkva mellett (úti vázlat) A Balaton-parti múzeumok —, hogy még mindig ott időzzünk, ahová mindenki legszívesebben megy nyáron — új ötletekkel várják a közönséget. Siófokon hajózástörténeti kiállítás, Szemesen a régi posta lóváltó állomás épületében különleges postatörténeti kiállítás nyílt —, különleges bélyegekkel — Badacsonyban — a Szegedy Róza házban — a balatoni almanach legnevesebb költőink eredeti kézirataival, eredeti illusztrációival, s Keszthelyen, ahol új, egész Balatont bemutató állandó kiállítás nyílt. Látnivalók a várakban De nem marad el a többi idegenforgalmi központ sem. A szegedi nyári tárlat mai magyar művészetünkkel kíséri a játékokat, Sopron a Liszt Ferenc Múzeum és a Fabricius-ház újjárendezett anyagát kínálja, Esztergom most megnyíló új történeti gyűjteményét, Patak Rákóczi emlékeit, Siklós modern kerámiáit —, mind csak kiragadott példa arra, hogy bármerre járunk, mindenütt találunk látnivalót. Kényelmes és okos dolog ez, hiszen az idegenforgalomnak végtére is két célja van. A turisták azért utaznak, hogy pihenjenek és lássanak. Ezért fontos évadja a nagy külföldi és hazai múzeumpk- nak egyaránt a nyár. Tehát —, bármilyen furcsán hangzik — a művészetek, a kultúra, a népművelés szezonja is. Nagyon sok olyan ember téved ilyenkor a kiállítások környékére, aki év közben, munkaidő után, rövid hétvégeken sajnálja az idejét, de nyaralási idejéből szívesen — márcsak a változatosság kedvéért is — áldoz a múzeumra. S ha megtetszett a szórakozás, biztosan nem vár a következő nyárig: a múzeum nyáron szerez sokszor téli közönséget is magának R. Gy. meretterjesztés modern formái: szellemi vetélkedők, ankétok, beszélgetések, kiállítások, élménybeszámolók, kirándulások, kisfilmvetítések stb. Ezek igen népszerű formák. A városi műszaki isme-' retterjesztés legfőbb bázisa a több tagozattal és gazdag programmal működő Technikai Klub. Ugyan még nem kellő mértékben, de elszaporodtak az ismeretet nyújtó ízlésfejlesztő tanfolyamok, illetve szakkörök. A reprezentatív Mecseki Fotoklubon kívül pl. számos intézményünkben találunk fotoszakkört. A művészeti munka alapbázisai a művészeti együttesek, csoportok. Ezek egy része ma már országos, illetve nemzetközi hírnévre tett szert (pl. Mecsek Művészeti Együttes, Liszt Ferenc Kórus, „Bóbita Bábegyüttes” stb.). Ezekhez csatlakoznak új együtteseink (pl. a József Attila Művelődési Ház „Fekete Színpad”-a). A kis művelődési termek is igyekeznek művészeti csoportot szervezni (pl. színjátszó csoport működik Istenkúton és Patacson). A műsorok közül kiemelkedett például a Mecsek Együttes énekkarának önálló hangversenye és az Irodalmi Színpad forradalmi műsora. A gyermekműsorok száma arra is rámutat, hogy művelődési otthonaink rendszeresen törődnek a fiatalokkal, a gyermekmunkával. Művelődési otthonaink és termeink közül többnek saját zenekara van (pl. Vasas II. falu). Az óvodai bábcsoport a város számos helyén szerepelt. Meszesen és Gyárvároson mindennaposak a műsoros estek, táncos rendezvények, zené: klubestek és gyermekműsorok. Rendszeresek kis művelődési termeinkben a társadalmi szervek táncestjei é: a saját rendezésű műsorok táncalkalmak. E műsorok so kát tesznek a tudatformálás a szocialista gondolat terjesztésének területén. Még többe kell tennünk azonban a cse reműsorok megszervezése é: propagálása ügyében. A kö zeljövő tematikáinak köz pontjában a Nagy Október Szocialista Forradalom megünneplése áll. Minden műve lődési otthonunkban színe: klubéletet találunk. A klub foglalkozások kötött és kötet len formában valósulnak meg Lassan kialakul a klubtagol törzsgárdája a város klubjaiban. Természetesen més több ötlet, kezdeményező: szükséges e területen; elsősorban helyi lehetőségeinké kellene jobban kihasználni Azonban már e pillanatbar is értékes munkát végez pl a Fiatal Utazók Klubja, a: Ifjú Zenebarátok Klubja, Gyárvárosi Ifjúsági Klub é: Nőklub stb. Művelődési termeinkben . is rendszeres i klubfoglalkozás. Hetente kétszer, háromszor 20—30 fiata nevelődik, szórakozik e klubok mindegyikében. Művelődési otthonaink többségéber a Városi Könyvtár fiókjai találhatók. Eredményes együttműködést figyelhetünk meg t könyvtári egységek és művelődési otthonok között. Ez évben ellátjuk művelődési otthonainkat a legszükségesebb folyóiratokkal is. Ám a kluboknak még több, a könyv propagandájával kapcsolatos rendezvényt kell szervezni.
