Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
1961. AUGUSZTUS 10. napló Műszol* gazdasági klub Szabolcson A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, valamint az üzem műszaki dolgozóinak javaslatára műszakigazdasági klubot létesítettek a pécsszabolcsi István-ak- nán. Az ünnepélyes megnyitóra tegnap délután került sor. Az érdekes kezdeményezés célja: lehetőséget teremteni a különböző területen dolgozó szakemberek rendszeres, baráti tapasztalatcseréjére. A Bartók Béla Művelődési Házban berendezett klubban műszaki könyvtár is létesült. A klub programjában a legaktuálisabb műszaki és ' közgazdasági kérdésekről szóló előadások mellett a társüzemekbe szervezett üzemlátogatások is szerepelnek. A közel 2200 munkást foglalkoztató üzemben a közelmúltban alakult meg a Társadalmi Gazdasági Tanács azzal a céllal, hogy hatékony segítséget nyújtson az új gazdasági mechanizmusból fakadó feladatok megoldásához. A most megnyílt klub e munkához kíván kedvező feltételeket teremteni. A nagy fehér autók nyomában Hogyan készül a mirelit? Mit kap a pécsi háziasszony Bajáról? — A híítoa agút és a perforált vályú — Bemutatjuk a Bajai Hűtőházat Egy idő óta hatalmas fehér autókolosszusok járják a pécsi utcákat, a baranyai országutakat. Oldalukon felirat: Hűtőház Baja. A pécsi háziasszonyok némi bizalommal néznek ezek után a gépkocsikolosszusok után. s friss gyümölcsöt, zöldséget, hűtött húst sejtenek bennük. Honnét iönnek a kocsik, s mit visznek-hoznak ezen a vidéken? Baján, a Kálvária után né- hányszáz méternyire áll a modern ízléssel felhúzott épület, az idén munkába lépett, korszerű új hűtőház. Bemutatkozásképpen előbb lássunk néhány adatot: egy év alatt átlagosan mintegy ezer vagon különböző árut tudnak benne gyorsfagyasztásai tartósítani. Tárolóképessége pedig egyszerre mintegy 750 vagon, perezer Öt és fél versenyének tűzoltó finise Több mint öt és félezer önkéntes tűzoltót tartanak nyilván Baranyában. Falvakban, városokban egyaránt fontos funkciót töltenek be: alkalom- adtán tüzet oltanak, s kiveszik részüket a megelőzésben: területfelelősi szolgálatot látnak el. A megyében működő községi önkéntes tűzoltótestületek részére idén elsőízben — a kezdeményezés az országban is egyedülálló — széleskörű versenymozgalmat hir detett a Megyei Tanács mellett működő tűzrendészeti bizottság. A verseny előírásai a meglévők mellett nem plusz feladatot jelentenek, az önkéntes tűzoltóknak csupán meglévő feladataikat kell még jobban, a legjobban megoldaniuk. Közeleg az idő: a verseny e hónap végével lezárul. Az értékelést szeptember 1 és október 15 között végzik. * A községi tanács és a tűzoltó testület helyezését az erre a célra alakított ellenőrző bizottságok jegyzőkönyvei alapján, amelyek az elért összesített pontszámokat tartalmazzák, a Járási Tűzrendészeti Bizottság állapítja meg. A járás első három helyezettjét értékelő bizottsági jegyzőkönyveket a Megyei Tűzrendészeti Bizottsághoz terjesztik fel, amelynek saját értékelő bizottsága felülellenőrzést tart ezekben a községekben és az eredmények alap ján kialakítja a megyei I—III. helyezési sorrendet íme a verseny díjai: a Járási I. helyezett önkéntes tűzoltó testület 5000, a további helyezettek 3, illetve 2 ezer forint pénzjutalomban részesülnek. Ezenkívül megjutalmazzák a helyezést elért testületek parancsnokait és, szertárosait, de személyi jutalomban részesülhetnek az illető községek tűzrendészeti munkával megbízott tanácselnökei, titkárai. A megyei L helyezett község díja 15 ezer forint, a IL és ni. díj 10, illetve 5 ezer forint Az eredményes munkát végző községek külön díjazásban is részesülhetnek. — Tsz üzemi híradók. Béremen d után üzemi híradót ad ki a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz is. Az I. szám szeptemberben jelenik meg többszáz példányban, 8 oldal terjedelemben. Üzemi híradó kiadására készül a baranya- hidvégi Közös Ut Tsz is. Személyi jutalomban részesülhetnek ezenkívül az illető Járási Tűzrendészeti Bizottságok vezetői, a járási tanácsok igazgatási osztályvezetői és tűzrendészeti előadói, valamint az illető tűzrendészeti parancsnokságok (kirendeltségek) vezetői, illetve előadói. A Megyei Tűzrendészeti Bizottság ezúton szeretné felhívni az önkéntes tűzoltótestületek és a községek figyelmét: a verseny értékelésénél az ellenőrzés, az esetek többségében az egységkönyv, illetve a község vonatkozó dokumentációján alapszik. Kis többlet az adminisztrációban, de tekintve az értékes jutalmakat, feltétlenül megéri, ezért ezeket fokozottabb gond dal kell vezetni. A tűzoltó testületek munkájának megjavításáért indított mozgalomra a Belügyminisztérium is felfigyelt, a későbbiekben, a tapasztalatok alapján esetleg továbbfejlesztik, s országos mozgalommá válhat sze az áru alakzatától függően, vagyis a dobozokba rakott zöldségből nyilván többet, mint például felfüggesztett félmarhából Tevékenysége kettős, zöldséget és gyümölcsöt tartósítanak, azonkívül bértárolással foglalkoznak. Ozorai János vegészmérnök, a hűtőház főmérnöke röviden így ismerteti a gyorsfagyasztás két módozatát: — A zöldséget és gyümölcsöt kellően megtisztítjuk, illetőleg felvágjuk, s ha szükséges. akkor a bámulás elkerülése céljából forróvizes hőkezelést, vagyis úgynevezett előfözést adunk. Utána mintegy negyven fokon hűtjük, mégpedig két módon. Az egyik: fagyasztótálcákon hűtőalagutba helyezzük, ahol körülbelül nyolc óra alatt fagy meg. A másik megoldás egy svéd gyorsfagyasztó gép segítségével történik. Ebben apró szemcsés árut, tehát például zöldbosót vagy sárgarépakockát perforált aljazató vályún fuvatunk végig. A vályú alatt megfelelő szögben beállított ventillátorok vannak, melyek úgy fújják a hideg levegőt az árura, hogy az egyúttal továbbfolyik, s a közel öt méteres vályú túlsó végére nyolc perc múlva ér, persze már megfagyva. Ennek a módszernek az előbbivel szemben az az előnye, hogy a zöldség így mentes a hó- és dérlerakodástól, azonkívül a fagyasztás folyamatosan történhet. Eddig összesen húsz féle zöldséget és gyümölcsöt használ fel a hűtőház mirelitárukészítés céljára. Bajáról Kiskunhalas, Dunaföldvár, Nagykanizsa és az országhatár között lévő területekre szállítanak gyorsfagyasztott zöldséget és gyümölcsöt, esetenként azonkívül még vagy egy tucat országba, de a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és Svédországba rendszeresen. Most már termelési szerződést is kötöttek, főleg az Alföldön, de Baranyában Is. A mohácsi-szigeti termelő- szövetkezetekkel összesen nyolcszáz hold zöldség — főleg zöldbab és uborka, kisebb részben paradicsom és zöldpaprika — termelésére kötöttek szerződést. Ezenkívül szállítási szerződés útján kapcsolatban állnak a bikali, valamint a pécsi állami gazdasággal, továbbá a Baranya megyei MÉK-kel. A fehér bajai kocsik tehát nemcsak hoznak, hanem visznek is árut. Baranyából. Például a megye földművesszövetkezeteitől nagyobb mennyiségű bodzát szándékoznak átvenni. Ezt a növényt exportra tartósítják, mégpedig nyugati exportra, ahol élelmiszerek festésére használják, s rendkívül magas árat fizetnek érte. — Mit jelent végül is a Bajai Hűtőház a pécsi háziasz- szonyoknak? — Eddig hetente kétszer fordultunk, s ezzel a két tú-i rával összesen mintegy 7 tonna mirelit árut vittünk Pécsre. Azonban ennél is nagyobb mennyiséget körülbelül 14 tón nát tudnánk ott eladni egy hét alatt. De a hűtőház még nincs egyéves, nem alakult ki a termővidékünk. Bízunk abban, hogy rövidesen lesz nálunk annyi áru, hogy Pécsre az eddiginek kétszeresét szállíthatjuk. Ehhez persze a baranyai tsz-kertészetek segítségére is szükségünk van. A hűtőház másik feladata a bérhűtés. Elsősorban a lakosság húsellátását segítik ezzel. A Tolna—Baranya megyei Húsipari Vállalat például egy munkatársát, Hegedűs Ferencet állandó jelleggel Bajára küldte, hogy az odaérkező, a pécsi, baranyai fel- használásra váró hűtött hús átvételét szervezze. — Amíg fagyasztott húsra szükség van, addig nagy segítséget jelent a Bajai Hűtőház. Ezzel ugyanis mintegy száz vagonnal nőtt az ország hús hűtőkapacitása. Ennek javarésze Pécs ellátását szolgálja. Ehhez hozzá kell még számítani, hogy Baja mindössze 86 kilométerre van Pécstől, tehát a budapesti vagy szegedi tárolásnál sokkal előnyösebb, azonkívül itt gépesítették a rakodást, s a várakozási idő a gyakori négy-öt óráról általában egy órára csökken. T KÉR A nemzetközi ifjúsági zenei tábor talán az első igazi ötlet megvalósulása, amivel a fesztiválok és nemzetközi programok sorozatából Pécs kiveheti részét. Ezért lenne olyan fontos, hogy ez a városunkhoz olyan jól illő, méltó kezdeményezés ez első alkalommal jól sikerüljön. Azt vámok, hogy a rendezők különös gonddal tervezzék, és valósítsák meg a programot. E szellemben bizonyára valakit megbíztak a nyitóest gondjaival. S bizonyára jobbhíján esett a választás a nem éppen nyárias szórakozásra, a mozira, — Vannak világhírű magyar kisfilmek, kitűnő zenei filmek. Mi való tehát egy külföldi, s zenekedvelő közönségnek? Nézzük a listát!. Indításnak Heti Híradó? — nem: Világmagazin. Aztán a Nyitány — igazán különleges és művészi élményt ígér ez a film, nomeg tökéletesen stílszerű. Egy másik Balázs Bélás film, a Te, hangulatnak is kitűnő, s nyelvezete — a mozgóképek és zene szintézisében — mint előbbi, nemzetközi. Azután Gusztáv... ez a rajzfilm ide nagyon jól időzített! A Kodály Zoltánról szóló Portré — sajnos utolsó, s fájdalom, elég jelentéktelen — film igazi csemege ennek a nemzetközi ifjúsági zenei tábor közönségének. Majd: Cigánytánc, igaz, 1955-ös keltezéssel és ízléssel. — S ezután: Üdvözlet Budapestről. Ez jó címnek ígérkezik, jó film, színes budapesti képek... mi kell még? Kedden este tehát Indult ez a film is: Vajdahunyad- vára — igaz, kissé giccses színekkel, de megbocsátjuk, amikor forgásnak - indul az állókép — hisz ez Colorvox lemez, s máris árad a szó ékesszólón János bácsiból, aki ezen küldi üdvözletét a hazaiaknak: Jó itt Budapesten a Mezőgazdasági önsegélyző Csoport segítségével ... bárcsak ti is .. aztán behavazott falu, tehénistálló, aztán Kékes meg Hévíz, meg ez, meg az, álmagyar parasztok, merevnyakú falusi nénikék, kényszeredett menyecskék vonulnak föl s alá, s közben sűrűn hirdetik, milyen jó is ez a Mezőgazdasági Önsegélyző Csoport jóvoltából. — Mi pedig, a közönség kisebbszámú magyarja, feszengünk, s mert nem kérhetünk elnézést az általunk ennél jobban becsült külföldi vendégektől — márcsak azért sem, mert nem ülhettünk le velük egy sorba sem — szégyenünkben orcánkat tenyerünkbe rejtettük, de ez sem segíthet, — hát kényszeredetten nevettünk, tapsoltunk... A „siker” a tetőfokára hágott, amikor a kép visszatért Budapestre, egyenesen az Operettszínházba, a Csárdáskirálynő orfeum-nemzeti jelenetébe. Nagyon szép volt — még János bácsi is cset- tintett egyet rá. Végül arra kérjük a t. Rendezőséget, hogy a nemvárt zajos sikert ne tekintse ösztönzőül hasonló minőségű produkciók megúj rázására. Varga Ezen a nyáron különleges sikersorozatot arat Pécsett Bánffy György színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, — mégpedig ételreceptjével. Még a tavasszal történt ugyanis, hogy a művész éhesen lépett be a Pécsi Földművesszövetkezet Szőlőskert vendéglőjébe. „Valami jót kérek!” — mondta és odahívatta a szakácsot. Néhány szót váltottak, majd Tóth József szakács, — aki Brüsszelben tanult, de Olaszországban, Jugoszláviában, Erfurtban, Drezdában főzött már, — rövidesen egy új ételt küldött ki Bánffy György asztalára. Azóta állandóan szerepel az étlapon ez a különlegesség, mely tulajdonképpen sertésmáj roston, velővel, de sajátos módon elkészítve. A művész engedélyével az étlapon „Bánffy rostélyos” néven szerepel, s a Szőlőskert árubeszerzője azóta nem tud annyi velőt vásárolni, hogy el ne fogyjon a belőle készült rostélyos. A vendéglőnek most már ez az egyik specialitása, s nem egy pécsi ember külföldi vendégét viszi fel, hogy megízlelje a színészrecept szerint készült ételt A szemöldökén megűl a por, mint a cséplőmunkásokén. Csak hogy ez a parkettának egészen finom pora, amit a csiszológép kapar. Van ugyan a gépen elszívó berendezés is, amely zsákba gyűjti az anyagot de ami a csiszolópapír alól elszáll, bizony betölti az egész szobát könnyeztet köhögtet ■— Ezt ki lehet bírni — mondja Lutz Fülöp. — De amikor még nem volt ez a három gépünk, addig „csikóztunk”, és az olyan kegyetlenül fárasztó, hogy még az ellenségemnek sem kívánom. A „parketta csikó" élesre fent acél szerszám, amely- lyen minden egyes parkettaszelet felületét kell lehánta- ni. Ha a parketta új, valamivel könnyebb a munka, de ha használt akkor a viaszos felületen meg-meg- szalad a kés. Elfárad a kar, a derék, s az ember arcáról, melléről patakzik a verejték. Kellett vagy 8—9 óra ahhoz, hogy húsz négyzet- métert lecsikózzon a parkettás. Most a géppel elég egy óra, pedig kétszer megy végig a helyiségen, először durva, utána finom csiszolóval. És a gép szinte megy magától, mint a parkettakefélő, csak irányítani kell. Szakképzettsége ács ugyan, de kilenc esztendeje már, hogy a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnál kizárólag csak Kezük alatt újjáéled a fa parkettázást végez. Kilenc éve? — Egyedül voltam Igaz, ami munka volt, el tudtam végezni. De aztán amilyen gyorsan épültek az új lakások, falun az új házak, már nem győztem az iramot. Mondták a vállalatnál, szerezzek embereket, tanulják meg a szakmát... Lutz Fülöp már akkor szervezte a mai — tizenkét fős — brigádját. Versenden lakik, először körülnéz otthon. Itt van a két kubikos, Suvák János és Karadics György. Szép pénzt keresnek, de meg is dolgoznak érte. Csak hogy a kubiko- lás nem szakma. De ha megtanulják a parkettázást, kapnak szakmunkás-képesítést Csak a kereset nem sok, legalább is eleinte. — Sok mindenről lemondott ez a két ember, elhiheti, mert kezdetben 5 forintos órabért kaptak, pe- dik családosok — meséli Lutz Fülöp. — Most mennyit keresnek? — Nyolc forint az órabérük. de jön hozzá prémium, miegymás. Havi kétezerhármat keresnek és van szakma a kezükben. Tizenkét fős a brigád, hatan közülük pécsiek, hatan meg — mert közben szaporodtak — versendiek. — Milyen a brigádélet? — Havonta egyszer összeülünk, szakmai megbeszélésre. De már vállalaton kívül nehezen tudunk összejönni teljes létszámmal, mert mi hatan este utazunk haza, mindennap. Otthon a „fél brigád”, — ha nem is mindennap, de hétvégén, szombaton vagy vasárnap rendszeresen találkozik. Tévéznek, söröznek, ha meg a helyi csapat itthon játszik, mennek a meccsre, meccs után föl a pincére, közel a pályához. Megkóstolják egymás borát, Lutz- nak is van hatszáz négyszög ölnyi szőlője, éppen annyi, amiből meggazdagodni nem lehet, de dolgozni, azt lehet rajta szépen. Amikor a bor lejön róla, el is megy, jó, ha a következő szüretig kitart. Arról beszélgetünk, hogy van-e jövője a parkettának, ebben a műanyagos világban? — Lehet akármilyen jó műanyag, a parketta mégis elegánsabb. De nem is ez a lényeg: a parketta 50—60 évig eltart, s ha nem nedves az aljazat, még tovább is. Szedtünk mi fel már nyolcva* éves tölgyfaparkettát is, és még mindig jó volt, leraktuk újra, lecsiszoltuk, vilupáloztuk, gyönyörű színe volt. — És a műanyagpadló? — Tizenöt év a tartóssági ideje. Azalatt mégis kopik, és ha felszedik, többet lerakni nem lehet. Ráadásul alig valamivel olcsóbb, mint a parketta. Falun az új ház- tulajdonosok zöme parkettáztat, láttam olyan családi házat, ahol még a konyhát is lerakták. Lutz Fülöpnek és Soly- mosi Kálmánnak, a PIK szakipari részlege vezetőjének a vállalat 5—5 ezer forint újítási díjat fizetett ki néhány esztendővel ezelőtt. Az ötlet nagyon jól bevált. Régen úgynevezett „vakpadlóra” verték rá a parkettát, de a nedvesség ellen nem védte meg az anyagot a vakpadló és gyakran gombásodott. Ez afféle fabetegség, amelyet „gyógyítani” nem lehet, egyre jobban terjed. A gombás parkettát — az előírások szerint — el kell égetni. A következő, már fejlettebb módszer a bitumen alapozás volt. Ezt a módszert a tömeges lakásépítkezéseken vezették be: leön- tötték a betont bitumennel és ráragasztották a parkettát. Nem vált be, mert a parketta túl nyers volt még és amikor száradásnak indult, a keletkezett hézagok között — főleg télen, a fűtési idényben — a megolvadt bitumen feljött. Ezután következett a Solymosi—Lutz féle újítás, amit egyébként az építőipar is bevezetett: itt is bitumen az alap, amire lécdarabokat — hulladéklécet! — ragasztanak és erre a fa rácsozatra szerelik fel a parkettát. Két nagy előnye van ennek a módszernek: 1. a bitumen és a parketta között egy centiméter légréteg van, tehát a faanyag levegőzik és a bitumen nem törhet fel a hézagok között. 2. Cserénél az egész parkettakészletet föl lehet szedni és ismét felhasználni, mig a korábbi eljárásnál ez lehe- telen volt, ugyanis a bitumenre ragasztót anyagot úgy kellett feltépni a bitumennel együtt. A felszedett parkettát aztán nem lehetett már lerakni többé. — Elég messzire jutott eredeti ácsszakmájától. Melyiket szereti jobban? — Ezt. meg aztán rokonszakma ez is. A fát hiába vágják ki, ha egyszer szakember kezébe veszi, akár asztalos, akár ács, vagy parkettás, a fa tovább él. Szépen lehet vele dolgozni. Rab FereM Rostélyos — színész módra
