Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

106T. AUGUSZTUS 6. napló 3 Kedvező gazdasági eredmények a reform bevezetése előtt A KSH Igazgatóságának, jelentése az első félév eredményéről A KSH megyei Igazgató­ságának jelentése szerint a megyében települt szocialista ipar termelése ez év első fe­lében megyei szinten számít­va azonos az egy év előttivel. A hidasi lignitbánya üzemek leállítása és a Mecseki Szén­bányák termelésének valame­lyes csökkenése lerontotta a többi iparágban mutatkozó termelésnövekedés hatását. A minisztériumi könnyű- és élel­miszeriparban a termelés nö­vekedése elérte a 12 százalé­kát, a tanácsi ipar termelése közéi 20 százalékkal, a szö­vetkezeti ipar termelése 13 százalékkal volt több az elő­ző évinél. A megyei székhelyű építő­ipari vállalatok és szövetkeze­tek 6 százalékkal növelték termelésüket a múlt év első feléihez mérten. Egynegyedével nőtt az export A termelés ilyen alakulása kihatott az iparban és építő­iparban foglalkoztatottak lét­számára is. Az iparban fog­lalkoztatottak száma nem vál­tozott, ezen belül azonban át- áramlás mutatkozik a szén­bányáktól a könnyű- és élel­miszeripar, illetve a tanácsi ipar területére. Az építőipar viszont kisebb építőipari lét­számmal érte el a 6 százalé­kos termelésnövekedést, ami a termelékenységnek 10 száza­lékos növekedését eredményez te. Ugyanakkor az ipari ter­melékenység nem növekedett Míg az építőipar kapacitása teljes mértékben ki van hasz­nálva, az iparban mutatkozik ki nem használt termelőka­pacitás. Az ipari termelés job­ban igazodott az igényekhez és szükségletekhez, mint a ko­rábbi években. Részben ez, részben a készáru értékesíté­sének a termelésnél nagyobb- mérvű növekedése a vállala­tok árukészleteinek csökkené­sét eredményezte. (Az önálló megyei vállalatok mintegy 130 millió forinttal csökkentették az előző időszakok termelésé­ből származó készleteiket.) Az ipar exportra irányuló értékesítése a termelést lénye­gesen meghaladó ütemben, 25 százalékkal növekedett. Az összes export 45 százalékát tőkés államokban értékesítet­ték. A lakosság részére végzett ipari tevékenység, a javítások, szolgáltatások mennyisége ugyan növekedett, ez azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy a lakosság igényeit ki­elégítse és kiküszöbölje azt, hogy a lakosság a kontárak munkáját vegye igénybe. Jó a gabonatermés A mezőgazdaságban a szán­tóterület korábbi években ta­pasztalt csökkenése 1967-ben megszűnt. A vetetten terület viszont főleg a belvízkárok j miatt az előző évi 10 ezer katasztrális holdról 1967-ben 14 ezer katasztrális holdra emelkedett Ez évben valamelyest módo­sult a mezőgazdasági üzemek vetésszerkezete. Kenyérgabo­nát a szántóterület közel egy- harmadán termeltek. A kuko­rica területe közel hétezer ka­tasztrális holddal nőtt, 30 szá­zalékos vetésaránya Fejér me­gye után országosan a leg­magasabb. Az évelő pillangó­sok területe 5 százalékkal csökkent és így továbbra is jelentősen elmarad a korábbi évektől. A zöldségfélék vetés- területe 5 százalékkal nőtt, részarányuk az összes szántó­ból azonban még elmarad az országos átlagtól. A kalászosok betakarítását a kedvezőtlen tavaszi időjá­rás miatt később kezdték el, mint az elmúlt években. Egy­részt ezért, másrészt a gyors érés miatt torlódtak az ara­tási munkák. Az állami gaz­daságok a kalászosok teljes egészét, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek 95 százalé­kát aratták géppel. A gabonabetakarítás eddigi eredményei alapján kenyér- gabonából az előző évinél va­lamivel magasabb és jobb mi­nőségű termés várható. Az ál­lami gazdaságokban a terve­zett 18.5 mázsás búzaátlagter­més helyett 20 mázsán felüli átlagterméssel számolnak. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben 14 mázsa körüli átlagtermés várható. A me­gyét ért természeti csapások azonban megyei szinten vala­melyest csökkentik a kedve­zőnek indult terméseredmé­nyeket. A sertésállomány 1967. jú­nius 30-án 11 százalékkal ma­gasabb, mint az előző évben. A háztáji, kisegítő és egyéb gazdaságokban a sertéstartás fokozódik, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben csök­kent az állomány. Az állati termékek terme­lése tovább növekedett, bár az állami gazdaságok tejter melése 1967. I. félévében az előző évi szinten maradt, a tojástermelés pedig valame­lyest visszaesett. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek viszont a tejtermelést 25 szá­zalékkal, a tojástermelést 65 százalékkal növelték. A kedvezőtlen tavaszi idő­járás miatt az első félévben az előző évinél 22 százalékkal kevesebb zöldség és 36 száza­lékkal kevesebb gyümölcs ke­rült felvásárlásra. A hízott­sertés felvásárlása 1967. I. fél­évében 12 százalékkal alacso­nyabb, a vágómarha felvásár­lás 19 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. Vágóbaromfiból az előző év első feléhez mérten közel más félszer annyit vásároltak fel, tejből és tojásból 12, illetve 19 százalékkal többet. Beruházások Teherszálítás terén ki tud­ták elégíteni a jelentkező igényeket Az előző évinél ke­vesebb áruszállítás szoros ösz- szefüggésben van azzal, hogy a mezőgazdasági üzemek egy­re kisebb mértékben veszik igénybe az Autóközlekedési Vállalat szállítóeszközeit, sót egyes esetekben a mezőgazda- sági vállalatok és üzemek bér­fuvarozást is vállalnak. Az állami beruházások meg­valósítási módja tekintetében az 1967-es esztendő már át­meneti évet jelent: számos új rendelkezés máris megváltoz­tatta a beruházások finanszí­rozási rendszerét, új ösztönző és visszatartó erők jelentkez­nek, fokozódott a vállalatok érdekeltsége és önállósága a vállalati beruházásokkal kap­csolatos döntésekben. Az országos gazdaságpoli­tikai célkitűzéseknek megfe­lelően a megyében is ez év­ben viszonylag kevés — ösz- szesen nyolc — értékhatár fe­letti beruházást kell megkez­deni. Az újonnan indítandó értékhatár feletti ipari beru­házások száma ebből négy, közülük a két nagyobb érté­kűnél, a pécsi benzinbontónál és a zőki állatifehérje fel­dolgozó üzemnél első félév folyamán nem kezdték meg az építkezést. A már folyamatban levő értékhatár feletti beruházások megvalósítási üteme többnyi­re kielégítő és az újonnan in­duló kommunális beruházá­soknál, köztük a nagyobb la­kásépítkezéseknél sem tapasz­talható számottevő lemaradás. Hat százalékkal nőttek a bevételek A lakosságnak az államtól eredő készpénzbevétele gyor­sabb ütemben, 12 százalékkal nőtt az előzó év első feléhez mérten, mint az áruvásárlásra fordított kiadása, mely 8,5 szá zalékos növekedést mutat. En­nek következtében a lakosság takarékbetétállománya a félév folyamán 5,2 százalékkal emelkedett. A bér- és személyi jellegű pénzbevételek 6 százalékkal, a paraszti jellegű pénzbevételek 20 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. A megye iparában az ipari munkások átlagkeresete csak fél százalékkal magasabb, mint múlt év első felében volt, az építőipari munkások keresete viszont 4,1 százalék­kal növekedett. A kiskereskedelmi árufor­galom 8 százalékkal, a ruhá­zati cikkek forgalma 5,6 szá­zalékkal, a vegyesiparcikkek forgalma 11 százalékkal emel­kedett. A szövetkezeti boltok áru­forgalma továbbra is jóval gyorsabb ütemben fejlődik, mint az állami kereskedele­mé: a szövetkezeti üzletháló­zat I. félévi forgalma 14 szá­zalékkal haladta meg az előző évit, míg az állami kereske­delemé csak 6,4 százalékkal. Ez összefüggésben van a szö­vetkezeti üzlethálózat gyors fejlesztésével, egyre jobb áru­ellátásával és nagyobb moz­gékonyságával. ^ Az áruforgalmat növelte az a körülmény is, hogy az év első felében fokozódott a z idegenforgalom. A megye szál­láshelyein 7 százalékkal több vendég szállt meg, mint egy évvel korábban, ezen belül a külföldi vendégek száma kö­zel 50 százalékkal nőtt. 691 új lakás A kommunális ellátás terén jelentős lakásépítések változat lan ütemben folynak, a félév folyamán 691 új lakással gya­rapodott a lakásállomány. Ezeknek több mint fele álla­mi erőből létesült. Figyelemre méltó, hogy valamivel na­gyobb alapterületű lakások épültek, mint az előző évek­ben, a lakások nagyobb ré­szükben már két- és többszo­básak. Az állami erőből épí­tett lakások 95 százaléka be­épített konyhabútorral készült A kommunális szolgáltató vállalatok tevékenysége (víz, gáz, villany, köztisztaság) ál­talában kielégítő. Viszonylag kevés zökkenő mutatkozik a város vízellátásában a hirte­len beköszöntött meleg elle­nére. Az autóbuszon szállított uta­sok száma 1967 I. félévében 22 százalékkal volt több, mint az előző év I. felében. Ezen be­lül Pécsett a helyi közleke­dést 31 százalékkal többen vették igénybe, mint 1966. I. félévében. E jelentős emelke­dés nagyrészt a bérlettel uta­zók számának növekedéséből adódik. A lakosság egészségügyi el­látása kielégítő, volt, nagyobb mérvű járványos megbetege­dés nem fordult elő. Az üze­mi balesetek száma 16,2 szá­zalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 28,1 szá­zalékkal kevesebb, mint 1965 első felében volt. Az ipari bal esetek száma egy év alatt 15 százalékkal csökkent, viszont 10 százalékkal nőtt a balese­tek következtében kiesett mun kanapok száma. Hosszabb időszak után ja­vulás mutatkozik a csecsemő- halálozás terén is, a csecse­mőhalálozási arányszám 5,2 százalékról 4 százalékra esett vissza, ami ugyan már meg­közelíti az országos átlagot, de még korántsem kielégítő. Különösen a pécsi és siklósi járásban még mindig magas a csecsemőhalálozás. 1967. júniusában a középis­kolák első évfolyamába Pé­csett 1676, Baranyában 778 tanuló iratkozott be. A ta­nulók érdeklődése tovább növekedett a szakközépisko­lák és technikumok iránt, míg a gimnáziumokban a beirat­kozok száma csökkent, első­sorban vidéken. Pécsett vala­mennyi I. évfolyamos férőhely betöltésre került. Ezzel szem­ben a megye gimnáziumaiban 101 betöltetlen I. évfolyamú férőhely van még az 1967—68. tanévre. A televízióelőfizetők száma félév véigén 54 300 volt, közel 18 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt A rádióelőfize­tők száma is közel 3 százalék­kal növekedett Ugyanakkor a mozilátogatók száma a múlt év első feléhez képest némi­leg csökkent (5,8 százalékkal). A Pécsi Nemzeti Színház az idény befejeztével arról adhat számot, hogy 5 ezerrel több volt látogatóinak száma, mint az előző évadban. Huszonöt méteres hűtőszalag Üvegipari hűtőszalagot gyártanak az Építőgépgyártó és Javító Vállalat pécsi telepén. A 21 méter hosszú szalag öt egységből áll. Három darabot készítenek a hűtősorból, kettőt a salgótar­jáni és egyet a nagykanizsai üveggyár részére. Kombájnosok utaznak Várnába A véméndi Egyesült Lenin Tsz-ben több évre visszanyú­ló hagyomány már, hogy aratás után külföldi jutalom­éira küldik a legjobb kom- bájnosokat. Tavaly például két kombájnos részesült eb­ben a kitüntetésben. Az idei év rekordot hoz. Szerdán, kora hajnalban ugyanis hét kombájnos utazik Várnába a gépcsoportvezető kíséreté­ben. A hét kombájnos, illetve a gépcsoportvezető tíz na­pot tölt a bolgár Riviérán. A két és félezer forintot ki­tevő úti-, illetve üdülési költ­séget a tsz fizeti. Megérkezett a „ felmentő“ hűvösség A Dunántúlon tíz fokot csökken a hőség Az Atlanti-óceán térségé­ből viszonylag lassú mozgás­sal délkeletnek nyomuló hű­vös légtömegek a hét végé­re nemcsak Nyugat-Európát, hanem Közép-Európa egy ré­szét is elárasztották. A kora délutáni órákban az új hul­lám elérte hazánk nyugati tájait. Érkezését viharos ere­jű szél kísérte, a nyomában máris kereken tíz fokot csökkent a hőség. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy az újabb hű­vöshullám a kora délutáni órákig még sehol nem oko­zott záporokat, zivatarokat. Délután azonban Budapest felett zivatar vonult át. Az ország déli és keleti tájain szombaton még zavartalanul dühöngött a kánikula. Bé­késcsabán és Szegeden 35 fokig emelkedett a hőmérők higanya. Százharminchét lakás egyetlen épületben Tizenkettedik éve épül az Uránváros. Szép ez a város­rész, főként most, hogy ka­maszkorát éli. Emlékezhetünk a „gyermekkbrra”, pontosab­ban a Cs-lakásokra, ami csök­kentett alapterületet jelent, annyira csökentett, hogy egy ülőkádnak sem jutott már hely az egyszoba-konyhás la­kásban. A későbbi — hagyományos módszerrel épült — lakások már másfél, két, két és fél szobásak, fürdőszobával. A következő lépés: a hétemele­tes, 96 lakásos épület. Meges­küdtünk, hogy ennél szebb lakásokat aligha találunk. Az­tán szinte egyidőben ismertük meg Tillai Ernő paneljeit. Le­het persze csipkelődni, hogy a panelbe lehetetlenség bever­ni egy szöget, de csipkelődni is csak az mer, aki már ben­ne lakik. Egyszerű és jó be­osztásúak a későbbi kockahá­zak, és ha van, ami szemet- bántó, az a hullámlemez az erkélyen. És a legújabb? A kilencven- nyolcas. Az „U” ház. 98/1. a 39-es dandár úti szárny, aztán a második szárny az Ybl Mik­lós úton és az épület harma­dik szárnya, az Építők útja felől. Ez a maga 137 lakásával a legnagyobb épülete Ujmé- csekaljának. És sokak szerint is, a legszebb. A lakások ekép- pen oszlanak meg: I-es szárny bán 30 másfél és 35 két és fél szoba. A n-ben négy egyszo­bás, 28 kétszobás. A harma­dikban 32 másfél szobás és nyolc két és fél szobás. Ezen­kívül még néhány — valószí­nű manzárd jellegű — lakás épül az I. szárny ötödik eme­lete fölé. A 98/III. több lakásába be­nézek. Ami az első látásra feltűnik: simák a falak. Hát milyen legyen? — mondhatná most valaki. Volt alkalmam korábban részt venni néhány műszaki átadáson — például a kockaházaknál —, ahol a falfelület éppen a nagyszemcsés pécsi homok miatt annyira durva volt, hogy csak glette- léssel lehetett rajta segíteni. Ezt a költséget persze a lakó fedezte. A kilencvennyolcason vi­szont az építők nagyon szép, gondos munkát végeznek. A konyhákban beépített bútorok, a folyosókon beépített szek­rények. A lakások tágasak, a két és félszobás szerintem in­kább három szobának felel meg, sőt térelválasztó füg­gönnyel, amelynek a mennye­zetbe beépített helye is van — egy negyedik szobát is nyerhet a lakó. A nagyszoba kilenc lépés hosszú! Egyik ne­gyedén oszlop áll, amelynek ugyan statikai szerepe van, de az aszimetrikus alaprajzú szo­bában rendkívül szépen mu­tat. Ezekben a lakásokban már nem érzi az ember azt a szűk, nyomasztó levegőtlen- séget, mint más — de szintén „modern”, tehát kicsi — he­lyiségekben. A nagyszobák ideális méretei könnyedén el­viselnek akár egy teljes — te­hát 16 darabból álló — Varia berendezést is anélkül, hogy a zsúfoltság érzetét keltenék. Lakbérek? Ki tudja? Azt viszont tudom, hogy 33 millió forintba került az egész „U” ház, amelyet Fodor László és kollektívája tervezett. A III. szárnyat adják át elő­ször, valószínűleg augusztus utolsó napjaiban. A másik kettőt még ez év végén! Azért érdemel ez felkiáltójelet, mert az eredeti terv szerint a má­sodik és első szárny átadásá­ra csak a jövő év nyarán ke­rült volna sor. S hogy fél év­vel korábban elkészül egy ilyen hatalmas lakóház, mely­be akár egy kisebb baranyai falu lakossága elférne — az mindenképpen az építőknek köszönhető. Rab FereM C

Next

/
Thumbnails
Contents