Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-31 / 205. szám
1967. AUGUSZTUS 31. napló 3 Tanácskozás a Megyei Tanácson Több sertést kell hizlalni Felemelték a sertéshús átvételi árát — Hetven százalékos állami támogatás a sertésberuházásoknál1— Isz-háztáji kooperáció sertéshizlalásra Szerdán délelőtt a közellátás és export szempontjából egyaránt fontos kérdést, Baranya sertéshús termelésének helyzetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg a Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezési osztályán a megye és a járási tanácsok vezetői és szakvezetői, valamint a járási párt- bizottságok mezőgazdasági osztályvezetői. Feltárni a tartalékokat A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az első félévben a megye közös és háztáji gazdaságai 14 ezerrel kevesebb hízottsertést adtak el az államnak, mint 1966 első félévében. Ez olyan kiesés, amely az év végéig már nem ellensúlyozható. Az összes sertéslétszám nem csökkent, ezen belül azonban a tsz-ek koca- állománya mintegy 800-zal lett kevesebb tavaly óta, részben profilváltozások — a baromfi előtérbekerülése — részben amiatt, hogy a gyenge, hegyvidéki tsz-ekben a sertést likvidálták. Az állami felvásárlás visszaesésének másik oka, hogy nagy mértékben, megnőtt az úgynevezett egyéb értékesítés. Tavaly egész év során mindössze ötezer hízottsertést értékesítettek egyéb címen — a tsz-ek, fmsz-eknek, saját feldolgozás stb. —, az idén már az első félév végére túllépték az ötezret, s az év végéig várhatóan tízezerre rúg majd az a vágósertés mennyiség, melyet nem az államnak adnak el a közös gazdaságok. Az ország húsellátási gondjainak megoldásából Baranya megyének is ki kell vennie a részét. Államunk ennek érdekében tett már erőfeszítéseket, hisz épp a közelmúltban emelték fel 3 forinttal a sertéshús átvételi árát. Ezt célozzák azok a pénzügyi rendelkezések is, amelyek szerint a sertésberuházások állami támogatásának mértékét a jelenlegi 30 százalékról 70 százalékra növelik 1968. január 1-től. Ezt a magas kedvezményt csak a sertés és szarvasmarha ágazat fogja élvezni. Az állami hiteleket is megkülönböztetetten ítélik majd oda a sertés objektumok létesítésére és technológiák korszerűsítésére. Megyén belül is szükségesek azonban bizonyos intézkedések, hogy Baranya mező- gazdasága lehetőségeinek mértékében járuljon újra hozzá a közellátáshoz a sertéshús terén. A szerdai tanácskozás döntése során minden járásban szakbizottságok alakulnak, amelyek sokoldalúan felmérik a lehetőségeket azokban a közös gazdaságokban, ahol a sertéshizlalásnak megvannak a feltételei. Mindenekelőtt a fiaztatók és hizlaldák helyzetét vizsgálják meg. A szerfás épületek nem jöhetnek már számításba. Az így feltárt fiaztató és hizlalda kapacitás kihasználására az állam hitelt nyújt a tsz-ek- nek, hogy épületeiket a mai követelményeknek megfelelően korszerűsíthessék, azokat télen fűthetővé tegyék stb. A megyében maradjon az abrak További hathatós intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a megyében megtermelt abrakfelesleg, itt hasznosuljon. A beruházási hitelek és állami dotáció odaítélésével megakadályozzák, hogy a népgazdaság számára előnytelen profilváltozások történjenek. Ugyanezt a célt kívánják elérni a takarmány kedvezmények odaítélésével is. Szakmai tanácsokkal és egyéb módon — lucemalisztőrlő üzemek beindítása, ipari melléktermékek felhasználása, ire- gi módszer továbbterjesztése stb. — segítenek kialakítani az üzemek takarmánybázisát. A műszaki és technikai ellátás megjavítása érdekében elősegítik a közös gazdaságok sertéstelepeinek korszerű felszerelését. Az Állatforgalmi Vállalat ebben az évben 3,5 millió forintot ad e célra a tsz-eknek, jövőre pedig hétmillió forintot juttat a tsz- hizlaldák korszerűsítésére. Támogatják, sőt kezdeményezik a tanácsok a jövőben is a tsz- közi kooperációk, a szabadszentkirályihoz hasonló sertéshizlalási társulások létrejöttét. Sőt a szarvasmarhához és baromfihoz hasonlóan a sertésnél is szorgalmazni fogják a tsz közös és háztáji kooperációs szerződések megkötését, mert a háztájiban is igen nagy tartalékok rejlenek egyrészt sertéstartási épületek, másrészt élőmunkaerő terén, s ezek kamatoztatása a háztáji tenyésztőnek és a tsz közösnek éppúgy érdeke, mint a népgazdaságnak. len cikk sincs előírva számukra. A tartalékok feltárásával, nagyobb szakszerűséggel és a kedvezmények kihasználásával azonban ez az ágazat is jövedelmezőbbé tehető a közös gazdaságokban és a háztájiban egyaránt. A felsoroltakon kívül ilyen új kedvezmény a malacok után járó abrakjuttatás, a sertéshizlalással foglalkozó tsz-ek megkülönböztetett takarmányjuttatásai stb. Lezuhant egy vitorlázó repülőgép Kedden, a késő délutáni órákban a hármashatárhe- gyj repülőtéren, felszállás közben, körülbelül 60 méter magasságból lezuhant egy vitorlázó repülőgép, melyet Tóth Ferenc 35 éves pilóta, budapesti lakos vezetett. A gépben foglalt helyet Perjés Miklós 16 éves iskolai tanuló, budapesti lakos, repülőnövendék is. A baleset következtében Perjés Miklós életveszélyes, Tóth Ferenc súlyos sérülést szenvedett. A rendőrség, szakértők bevonásával vizsgálatot folytat a szerencsétlenség okának megállapítására. Miniszteri rendelkezések az ösztönzőbb bérezésről Műszaki gazdasági tanácsadók Többen kapnak személyi fizetést A munkaügyi miniszter a SZOT-tal egyetértve a napokban több, a bérezést érintő rendelkezést adott ki. Az intézkedések az új gazdasági mechanizmus elveivel összhangban az államigazgatási szervek és a vállalatok alkalmazottainak, továbbá az iskolai tanulmányaikat jól végzett kezdő szakembereknék a bérezési lehetőségeit szabályozza. A rendelkezések célja, hogy a béreket 1968. január 1-től az eddiginél differenciáltabban szabhassák meg, a renKészül a MÉV kollektívszerződés-tervezete As önállóság próbája A központi instrukciókat megelőzve — Munkabizottságok alakultak A PB intézkedési tervében is szerepei „A kollektív szerződések rendszere lehetővé teszi, hogy a bérből és fizetésből élők közvetlenül vegyenek részt az élet- és munkakörülményeket érintő jogszabályok megalkotásában, s azt, hogy a vállalat működése felett társa- Jdaimi ellenőrzést gyakoroljanak.” (A magyar szakszervezetek XXI. kongresszusé nak határozatadbó.) Gazdaságos A sertéshús előállításra nem tervkötelezettek a nagyüzemek, mint ahogy a kenyérgabona kivételével egyetAz új Munka Törvénykönyve tervezetének megjelenésekor nem kis meglepetés érte a szakembereket: a 275 oldalas terjedelem nyolc és fél oldalra csökkent. A keretszabályozás hézagait — ha szabad így mondani — a vállalat igazgatója és szakszervezeti tanácsa által megkötendő kollektív szerződések fogják kitölteni, ezek képezik majd az új Munka Törvénykönyve vállalati végrehajtását. — De mit foglaljunk bele ebbe a kollektív szerződésbe? Melyek azok a kérdések, amiket nekünk kell eldönteni, és hogyan szabályozzuk őket? — Végrehajtási utasítás, minta- kollektív szerződés vagy egyéb ezzel kapcsolatos rendelkezés híján ez a probléma foglalkoztatja most a vállalatokat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottsága, párt- és gazdasági vezetése kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy könnyebb lesz a már kidolgozott tervezeteket igazítani a megjelenő utasításokhoz, semmi sem indokolja, hogy központi instrukciókra várva későn kezdjenek hozzá a kollektív szerződés összeállításának nagy körültekintést és természetesen hosszabb időt igénylő munkájához. Egyébként valószínűnek tartják, hogy a kollektív szerződések tervezetének irányelve, melynek megjelenése szeptemberben várható, sem fog konkrét utasításokat tartalmazni, elnevezése sem erre utal. Éppen ezért, a vállalati SZB már június 15-én ülést tartott, megtárgyalva a kollektív szerződéssel kapcsolatos első elképzeléseket. Ezen az ülésen az illető munkaterület szakembereinek és a tömegszervezetek reszortosai- nak bevonásával hat munka- bizottságot hoztak létre, a pártbizottság augusztus 18-i ülésén elfogadott intézkedési terv alapján pedig további ötöt, többek között a vállalati részesedési alap felhasználásának, a munkaverseny irányelveinek, a fegyelmi eljárások rendjének kidolgozására. öbánya község a Mecsekben E munkabizottságok felülvizsgálják működési területükön a szabályozások jelenlegi rendszerét, feltárják a meg lévő ellentmondásokat, a gazdaságosság figyelembevételével keresik az ésszerűbb, a dolgozók és a vállalat részére kedvezőbb megoldásokat. íme néhány elképzelés. A jutalomszabadsággal a jelenleginél hatékonyabban kellene befolyásolni a törzsgárda kialakulását. A védőételt helyes lenne két részben — leszállás előtt és kiszállás után — adni a dolgozóknak, természetesen a jelenlegi keretnek megfelelően. Célszerű lenne-e a normás étkezésre fordított összeget pénzben kifizetni a dolgozóknak? Nem lenne-e hasznos a munkaerő ellátás szempontjából, ha a környéken lakókat busszal szállítanák a munkahelyre és vissza? A vállalati üdülés rendszerét vizsgáló bizottság nem javasol alapvető változtatást a jelenlegi üdülési rendszerben, viszont megfontolásra ajánlja a dolgozók, illetve családtagjaik által fizetett térítések egymáshoz való közelítését. (A dolgozók fizessenek néhány forinttal többet az üdülőjegyért, a családtagok pedig kevesebbet, abból kiindulva, hogy ők is dolgozók valahol, miért kerülnének hátrányosabb helyzetbe ! csak azért, mert férjükkel vagy feleségükkel üdülnek együtt. A változtatás csak arányeltolódással járna, a térítés nagyságát összességében nem érintené.) A készülő tervezet „kulturális kérdések” című része, melyet a vállalati SZB eljuttatott szakszervezeti tanács tagjainak tanulmányozás és véleményezés végett: „A tervezet összeállítása megfelel az SZB általános ilyen irányú feladatainak, azonban túlságosan nagy vonalakban adja meg programját. Hiányoznak azok a részletezések, amelyekből az alapszervezet meg tudná állapítani, kedvező-e számára a tervbe vett megoldás...” És az észrevételt rögtön konkrét kiegészítési javaslatok követik. A leglényegesebb kérdésekben közvetlenül a dolgozóktól kérnek véleményt a munkabizottságok. ennek figyelem be vételével terjesztik javaslataikat a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői elé. Felmerült az az elképzelés, hogy a munkásszállásokon a legény emberek többet fizessenek, mint a nagycsaládosok. Ezzel is differenciáltabbá válna a béren kívüli juttatás, az kapna nagyobb kedvezményt, aki ténylegesen jobban rá van szorulva, sőt ez az intézkedés áttételesen talán a családalapítást is kedvezően befolyásolná. No persze, vannak ellenérvek is, vezetői szinten megvitatják, megszűrik ezt és a többi javaslatot is, ha szükséges, további számításokat végeztetnek. Az így megszületett tervezet kerül az igazgatói tanács és a vállalati SZB közös ülése elé, ezt követően az üzemekben kibővített szak- szervezeti tanácsi és SZB- ülésen ismertetik és vitatják meg; a bizalmiakon keresztül minden dolgozóhoz eljut. Az ezeken a fórumokon elhangzott vélemények alapján a tervezetet átdolgozzák, végül december 15-én tárgyalja a vállalati szakszervezeti tanács. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a Nehézipari Minisztérium közös döntése alapján a bányavállalatok minta-kollektív szerződését a Tatabányai Szénbányászati Tröszt dolgoz- j za ki. Ennek elkészültét szép- ; tember végére várják. De ad- dig sem tétlenkednek. Kéri Tamás í delkezésre álló bérösszegeket igazságosabban, a végzett munkának megfelelően fizethessék ki. A racionálisabb bérgazdálkodásra kétféle lehetőséget is nyújtanak a most megjelent rendelkezések. Egyrészt mindenütt, ahol a tavalyi bérrendezések során nem történt meg, január 1-től 10 százalékkal emelik a bértételek felső határát, így a különféle szervek és vállalatok —t ha egyébként az e célra rendelkezésre álló eszközeikből futja — az eddiginél többet fizethetnek a jól dolgozóknak. Másik új ösztönző lehetőség néhány, eddig nem alkalmazott bértétel, besorolási kategória bevezetése. 1968. január 1-től havi 3500—5500 forintos alapbérrel műszakigazdasági tanácsadói; 2300— 3500 forintos alapbérrel pedig kiemelt közgazdászi munkakörbe lehet sorolni az arra érdemes dolgozókat. Műszakigazdasági tanácsadói munkakörbe sorolható a nem vezető állású, műszaki vagy gazdasági munkakörben foglalkoztatott kiváló képességű és nagy gyakorlattal rendelkező szakember, aki kulcsfontosságú munkakörét kiemelkedő színvonalon, kiváló szakértelemmel, alapos tájékozottsággal látja el. Kiemelt közgazdász az lehet, aki szakterületén kiváló teljesítményt nyújt, s önálló munkakörben sok éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A személyi fizetéseket ugyancsak az eddiginél ösztönzőbben lehet majd megállapítani. Erre azonban a mostani miniszteri rendelkezések nem térnek ki. mert az új lehetőségeket a Munka Törvény- könyve megjelenését követően^ hozzák nyilvánosságra. Itt leglényegesebb változás az lesz, hogy a jelenlegitől eltérően az alkalmazottaknak nem 2, hanem 10 százaléka kaphat január 1-től személyi fizetést. A személyi fizetés felső határa 5000 forint. Azokban a munkakörökben azonban, ahol az alapbér az 5000 forintot kiemelés nélkül is megközelíti, a felső határ 7000 forintig terjedhet. A miniszteri rendelkezés intézkedik viszont a kezdő szakemberek munkabéréről — az a kezdő szakember, aki kitűnő, jeles vagy jó rendű minősítéssel szerzett oklevelet vagy végbizonyítványt, a felső bérhatúrnál is magasabb alapbért kaphat. Középiskolai végzettség esetén 200. felső iskolai végzettség esetén pedig 300 forinttal kaphat többet, mint a többi kezdő dolgozó. Ez az intézkedés a kezdő szakmunkásokra is vonatkozik. Akik közülük kitűnően megfelelt vagy jól megfelelt minősítésű szakmunkásbizonyítványt szereznek, azok az általános bértétel felső határánál egy forinttal magasabb órabért kaphatnak. Természetesen a vállalatokon, azok pénzügyi helyzetén múlik, hogy az új ösztönző lehetőségekkel milyen mértékben élnek. A kezdőkre vonatkozó rendelkezések egyébként már ez év augusztus 1-én életbe léptek, az iskolából az idén kikerült. jóT tanuló fiatalokat tehát már most jutalmazni lehet magasabb bérezéssel. Az olasz sajtó elismeréssel ír Fábry Zoltán Utószezon című filmjéről. A lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a velencei filmfesztiválon eddig bemutatott filmek közül az Utószezon Volt a legjobb. Ugyancsak egyöntetű elismeréssel írnak Páger Antalnak, a darab főhősének kiváló alakításától. A Popolo szerint Fáb Utószezon című filmjével t bizonyította, hogy egyike a legjobb filmrendezőknek. A Messaggero rámutat, hogy az Utószezon a Velencében eddig bemutatott filmek közül a legjobb. Az Unitó megállapítja, hogy a film határozott és szenvedélyes harcot folytat a fajgyűlölet ellen és nem elégszik meg a múlt ismertetésével, hanem a jelennek is szól. i I Az Utószezon velencei sikere
