Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-30 / 204. szám

1967. AUGUSZTUS 30. napló 5 Háromezer forint szabálysértésért Ráfizetés a helytelen takarékosság A . gazdaságirányítás új rendszerében, amikor a jöve­delmezőség irányt szab a gaz­dálkodásnak, a gazdaságveze­tők reális törekvése lesz: az önköltséget leszorítani, ameny- nyire csak lehet. A költség- tényezők között vannak és lesznek is olyanok, amelyek megtakaríthatók anélkül, hogy a termelésre, esetleg hosszabb távon is bármiféle hatást gya­korolnának, kiesést vagy za­vart okoznának. Sokan úgy gondolják, hogy a tűzvéde­lemre költött pénzek is ilye­nek. Talán hosszú ideig is elhanyagolhatók, anélkül, hogy komoly következményei lennének. Feltételezve per­sze, ha mindezt közben a tűz- rendészeti hatóságok közöm­bösen szemlélik. Ha nem védekezünk, a tűz «lőbb-utóbb bekövetkezik, s ekkor a ráfizetés nagyobb lesz, mint a megtakarított összeg, s csak természetes, hogy a tűzrendészet! előírá­sok a jövőben, bármilyen gazdasági mechanizmusban érvényesek, kötelezőek lesz­nek. A tűzrendészeti szervek viszont máris több olyan kö­rülményre hívták fel a fi­gyelmet, amelyeket az új gazdasági mechanizmus vetett fel, és amelyek a tűzrendészeti szabályok alól való kibúvást, bizonyos lazaságot jelentenek. A takarékosabb létszámgaz­dálkodás néhány helyen már­is a tűzrendészeti státusz meg­szüntetését jelentette. Illegá­lisan, engedély nélkül meg­szüntetik, vagy „jobbik” eset­ben félállást csinálnak belőle. Nem akarjuk a tűzrendészeti előadók jelentőségét eltúlozni. Teendőinket, lehet, hogy fél­állásban is megfelelően el tudják végezni, és erre csak pont most jöttek rá az üze­mekben. De csak ott, ahol a körülmények lehetővé teszik és ha engedélyt kapnak erre! A gazdaság nagysága, jellege határt szab ennél a takaré­koskodásnál. A tűzrendészeti előadók munkája nem társa­dalmi ' munka! (Más kérdés a tűzoltás társadalmasítása, az önkéntes tűzoltótestületek munkája.) Uj mechanizmus, az eddi­gielméi jobban fejlődő nép­gazdaság, több új létesítmény és objektum — ezek jelentik a tűzrendészeti hatóságok meg növekedett feladatait. A Bu­dapesti VEGYTERV már jó- előre megkereste a Baranya megyei Tűzrendészeti Parancs nokságot: az ugyancsak Bu­dapesti Oxigén és Dissou^gáz- gyár megbízásából terveket készít egy Pécsett létesítendő oxigén-gyárra. Tekintettel a rendkívüli nagy tűz- és rob­banásveszélyre, a tűzrendé­szeti hatóságokkal is megbe­szélték a feladatokat. De nem mindegyik üzem vagy vállalat gondol a tűzvédelemre, s te­kintve, hogy kisebb-nagyobb beruházásaikat ma már ma­guk végzik (a jövőben mind­inkább így lesz) elmulaszt­ják a kapcsolatfelvételt. Eb­ből következnek aztán a viták a tűzrendészeti hatóságok és az üzem vagy vállalat között, és sajnos, utólag amikor az objektumok már állnak, a mulasztás miatt pluszköltsé­gek merülnek fel. Egyik állami gazdaságunk üzemegységében az erdősáv­ból — mert nem látták kifi­zetődőnek — hosszú csíkban nem vágták le a gabonát. Tarlóégetéskor a még lábon­álló gabonacsík kigyulladt, s a tűz az akácosba is bele­legelt. De miért nem hajtot­tak a gabonacsíkra legalább egy disznócsordát vagy adták oda valamelyik dolgozójuk­nak, aki szívesen levágta vol­na magának? így csak kár ke­letkezett és még nagyobbat is okozhatott volna. A belügyi rendelet, amely a hatályos tűzrendészeti szabá­lyokat tartalmazza, bár friss, módosítani kell. Az élet kü­lönben hamarosan túlhaladja. A Baranya megyei Tűzren­dészeti Parancsnokság mun­katársai számolnak ezzel. Az új létesítményekkel kapcsola­tos szabályok módosítására már terjesztettek fel javas­latokat, az eljárás-jogi részére, a használat szabályaira pedig a közeljövőben dolgozzák ki javaslataikat. A szabálysér­tési kódex egyébként remél­hetőleg még ebben az évben megjelenik. A tűzrendészeti szabályok megszegőire eddig maximum 500 forint bírságot róhattak ki. A felső határ a tervek szerint 3000 forint lesz. Miklósvári Zoltán A betegek érdekében Szabálytalan geometria Szokolal felv. A tsz-tagsá" élet- és munkakörülményei a pécsi járási párt vb előtt Ezer forintos havi jövedelem Virágzó háztáji gazdaságok — Kertészetek, feldolgozó üzemek kellenek — 138 tv egyetlen tsz-ben A járás termelőszövetke­zeti tagságának élet- és mun­kakörülményeiről tárgyalt leg­utóbbi ülésén a pécsi járási pártvégrehajtó bizottság. A vb-ülést megelőzően egy öt­tagú bizottság vizsgálatot vég­zett a járás közös gazdaságai­ban. S ha a felmérés nem is volt részletes és mindenre ki­terjedő, főbb vonalakban mégis jól jellemzi a járás tsz- parasztságának helyzetét, élet- és munkakörülményeinek ala­kulását Irányított háztáji Az életkörülményeket dön­tően meghatározó személyi jö­vedelem fő forrása a közös gazdaság. 1965-ben az egy tagra eső évi jövedelem 9647 forint, 1966-ban pedig 12 050 forint volt járási átlagban. De a háztáji gazdálkodásból szár­mazó jövedelemmel kikere­kítve ez az összeg 16 551 fo­rintot tesz ki. Ez az átlag. A járás tsz-einek taglétszáma 11611. ebből a dolgozó tagok száma nyolcezer. E tagság 20 százalékának jövedelme pedig meghaladta a 20 ezer forintot. Külön figyelmet érdemel a háztáji gazdálkodás, amely megyénkén belül a pécsi já­rásban a legszervezettebb. Tavaly ebben a járásban min­den tsz-tag átlag 4500 forintot profitált háztáji gazdaságából. Az irányított háztáji gaz­dálkodás — melyre országo­san is felfigyeltek — legszebb példáival a baksai, a pellérdi és pogány! tsz-ekben találko­zunk, ahol a háztáji baromfi- tenyésztés volumenét és szín­vonalát tekintve, egyaránt a közös gazdálkodás szerves ré­szévé tették. A járás hegyvi­déki tsz-eiben — Orfű, Me- cseknádasd. Hosszúhetény — a szarvasmarha-tenyésztésben, a nagykozári tsz-ben pedig a A levkulturáltább csoport A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége fennállá­sa 60. évfordulójáról ünnep­ség keretében emlékeztek meg. Ez alkalommal értékel­ték az egyes csoportok kul­turális tevékenységét, ered­ményeit. A pécsi csoport har­madszor nyerte el a „leg­kulturáltabb csoport” címet* A szövetség országos elnöksége méltatta a pécsi csoport ko­moly kulturális munkássá­gát, kezdeményező szerepét, sok eredményét, amelyet a hallássérült emberek szellemi felemelkedése és társadal­munkba illesztése érdekében elért. A jubileumi ünnepségek alkalmával ifj. Bagó László „Rózsa és szellem” című pan­tomimfan táziájával a zsűri második díját nyerte el. gyürhőlcstermesztésben érvé­nyesül ez a koncepció, hogy csak a legjellemzőbb példákat említsük. F oglal koztatási gondok A vizsgálat során megállapí­tották, hogy a járás tsz-tagsá- gának 33 százalékát a növény- termesztésben, 23 százalékát az állattenyésztésben, 23 szá­zalékát pedig a segédüzemek­ben — traktorüzem, stb. — foglalkoztatják. A termelés e három döntő ágazata tehát a tagok közel 75 százalékának biztosít megélhetést, a techni­ka, a kemizálás fejlődésével ez a szám csökkenni fog, hol­ott — és erre szintén a vizs­gálat derített fényt, — a já­rás tsz-eiben bizonyos mun­kaerő máris felszabadult, melynek foglalkoztatásáról gondoskodni kell. E gondok megoldásának sémiképpen sem az a járható útja, hogy az olcsón és köny- nyen gépesíthető munkákat a jövőben is kézi erővel végez­tetik el csak azért, hogy a tagságot foglalkoztassák. Sok más lehetőség kínálkozik a munkaerő lekötésére. A város­közelség a zöldségkultúrák fejlesztését indokolja. Tovább lehet fokozni a feldolgozó és melléküzemági tevékenységet, hisz ez az ágazat jelenleg a tagság 1,6 százalékának bizto­sít csupán megélhetést. Igen kézenfekvő Pécs, mint ipari centrum közelsége folytán az üzemekkel, vállalatokkal tör­ténő kooperáció, aminek ke­vés figyelmet szenteltek. Vé­gül a legnagyobb lehetőség a háztáji gazdálkodás további fejlesztésében rejlik, amiben a tsz-parasztság szakértelme eleve adott, rendelkezésre áll­nak az ehhez szükséges ter­melőeszközök is, s az osztott munkaidő felhasználása is így a legkönnyebb. Szociális körülmények Figyelemreméltó a vizsgá­latnak az a megállapítása, hogy a pécsi járás termelő- szövetkezetei több, mint há­rommillió forintot költenek évente szociális és kulturális célokra. Az összeg felét az öregek és betegek megsegíté­sére fordítják, felét szociális és kulturális beruházásokra használják fel. Ha a tagság korszerinti megoszlását néz­zük, indokoltnak látszik ez a felezés, hisz a 16—55 éves tsz- tagok aránya 45, az 55 éven felülieké pedig 55 százalék. A tagság jövedelmének nö­vekedésével szorosan össze­függ a kultúráltabb életkö­rülmények kialakítása. A bak­sai Ezüstkalász Tsz-ben öt év alatt 27 új családi ház épült, illetve 56-ot alakítottak át mo­dern otthonná és 48 lakást fürdőszoba-berendezéssel lát­tak el. Ezenkívül 180 család vásárolt új bútort, 113 rádió és 138 televízió, 63 motorke­rékpár és 26 személygépkocsi tulajdonos van a szövetkezet­ben. Az öt év során több, mint 300 tsz-tag vett részt három napnál hosszabb ideig tartó hazai üdülésben, illetve külföldi társasutazásban. A pécsi járási pártvégrehaj­tó bizottság méltán állapítot­ta meg, hogy a járás tsz-pa- rasztságának élet- és munka- körülményei lényegesen javul tak az elmúlt években, s fő­leg a korábbinál jóval bizton­ságosabbá váltak. Mégis egyes kérdésekre — például foglal­koztatás, stb. — vissza kell térni, s a pártirányító szer­veknek segíteniük kell azok megoldását. Éppen egy esztendeje, hogy átadták- rendeltetésé­nek Pécs új, 400 ágyas kli­nikai tömbjét. A 220 millió forintos költséggel épült, reprezentatív, modern épü­letben megkezdődött a mun- ka, megkezdődtek a hét­köznapok. A hétköznapokba cseppent ürömről beszéltek a múltkoriban a klinika vezetői, egy látogatási nap zsibongó forgalmával „il­lusztrálva” a panaszokat. Mert akadnak panaszok, s erről szeretnék most né­hány szót ejteni a nagykö­zönségnek, mindazoknak, akik eddig nem értették meg, hogy ez a szép és hí­vogató épület mégiscsak el­sősorban a gyógyítást szol­gáló hely. Nem múzeum és nem cukrászda — fogalmazták meg a szenvedő felek, akik­nek kiváncsi turistákat kell elküldeni, vagy a városban sétáló egészségeseket, akik ide ugranak be egy frissí­tőre, mint bármely nyilvá­nos cukrászdába. Minden szabály a bete­gek érdekében van, ez az, amit az embereknek el kell fogadniuk. Menjünk sorjába. Maguk a betegek sem mindig tartják be a szabá­lyokat, az utasításokat, az ésszerűség parancsait. A modern klinikán van er­kély, társalgó, az osztályo­kon rádió, tévé. Két büfét használhatnak a betegek, ihatnak egy pohár üdítő italt, talán még egy feketét is, vehetnek édességet, le­vélpapírt és borítékot, nem­sokára postaládát is he­lyeznek el. bent az épület­ben — tehát a gondoskodás megvan. A betegek egyrésze viszont elfelejti, hogy gyó­gyulni jött ide, órákat tölt a büfében, bejárja a többi osztályokat, s nagyon sok­szor előfordul, hogy ha az injekciót kellene beadni, lá­zat kellene mérni — halálra keresik a beteget, aki ki tudja hol kalandozik a nagy épületben. Nem szeretnék a klinika vezetői, ha az osztályokat le kellene zárni, s katonai fegyelmet bevezetni a kli­nikán. De a látogatók is — saj­nos — ezt siettetik fegyel­mezetlen magatartásukkal. Egyrészt azzal, hogy a lá­togatási időt nem tartják be, a nap minden órájában jönnek. Indokolt esetekben persze meg lehet szegni a szabályt (ha a beteg gyó­gyulása érdekében, vagy ha emberileg szükséges), de reggeltől este 8-ig, 9-ig még­sem lehet folyton folyvást a látogatókkal foglalkozni. Az, hogy egyes látogatók a portást és a fehérköpenyes személyzetet sértegetik, szinte szégyellem' leírni, de- hát ez is van. Szabály például, hogy 14 éven aluli gyerekek nem látogathatnak. Miniszteri rendelet az egész ország valamennyi kórházára, kli­nikájára érvényes. Mégis sokan tekintik . ezt „padká­zásnak”, értelmetlen bü­rokráciának. Pedig a gyere­kek a fertőzés legaktívabb hordozói, s maguk is sok­kal érzékenyebbek, sok olyan fertőzésre reagálnak, amit a felnőtt meg sem érez. És hát a kórtermekbe bevitt gyerekek, ha törté­netesen senki egészsége nem kerül veszélybe, akkor is nagyon zavarják a súlyos betegeket. S mindent, ami a betegek gyógyulását hát­ráltatja, természetszerűleg / ki kell küszöbölni egy gyó­gyító intézmény életéből. A klinika személyzetének tehát egyszerűen kötelessé­ge mindent észrevenni, mindent szóvátenni. ami a betegek érdekét sérti. A hallban találkozhatnak az ágyhoz nem kötött be­tegek és a látogatók. A többezer forintos bútorok dúrva rongálása, a szemete­lés és piszkítás éppúgy fáj a személyzetnek, mint min­den jóérzésű embernek, aki belegondol, hogy ezt a drá­ga és szép intézményt iga­zán kár lenne minél gyor­sabban tönkretenni. De a hallban más dolgok is tör­ténnek, s megintcsak arról van szó: nem szeretnének itt sem drákói szigort al­kalmazni, viszont... Vi­szont például rajtakaptak egy látogatót, aki a súlyos gyomorvérzéses betegnek épp a kocsonyát és a vö­rösbort pakolta ki... Valamivel több megértést, több fegyelmet, a közös ér­ték nagyobbfokú tisztelet­ben tartását kérik a turis­táktól is. Nem arról van szó, hogy különleges esetek­ben a klinikát ne lehetne megnézni. Hiszen európai színvonalú intézmény, épí­tészeti érdekesség, a város — s mondhatjuk nyugod­tan: az ország — egyik büszkesége. De a laikus turistának elég, ha az épü­letet körüljárja, bejut a parkba, megtudja, amit az épület keletkezéséről, ren­deltetéséről, adatairól érde­kes lehet megtudni. A lai­kus turistának nem kell okvetlenül bemenni a kór­termekbe a betegek közé, s nem kell a műtőket látni — hiszen ismét csak a be­tegek érdekéről van szó. Valószínűleg sokan azt hiszik, fölösleges fontosko­dás az egész, nem olyan nagy probléma ez. De igen, az — mert az ünnep öröme után, kerek egy esztendeje, a munkás hétköznapokat élik a klinika dolgozói. S ezeknek a hétköznapoknak a rendjét, eredményességét, — a gyógyítás megfeszített munkáját zavarja mindaz, amit fentebb elmondtunk. Legalábbis a város lakói­tól várják a megértést, hi­szen mindannyiuk értékes tulajdona és büszkesége ez az épület. H. E. Próbák, táielőarlások, filmszerep Nagyüzem a színházban A társulati ülés után a színház valamennyi részlegé­nél megkezdődtek a bemu­tatóik előkészületei. A nagy­színházban szeptember 29-én este hét órakor gördül fel a függöny: Shakespeare Rózsák háborúja (VI. Henrik) című drámája kerül a nézők elé. A főbb szerepeket Bálint András, Bánffy György, Ba- racsi Ferenc, Iványi József, Holl István, Ronyecz Mária és Labancz Borbála játssza, a rendező Dobai Vilmos. A Mosoly országa premier­jére október 6-án kerül sor, Babarczy László rendezi, Pau- lusz Elemér vezényli. Horváth Eszter, Vári Éva, Juhász Pál és Mendelényi Vilmos ala­kítja a főszerepeket. Jelenleg a rendelkező próbáknál tar­tanak. A Gyermekszínház a János vitézzel nyitja meg kapuit, amelyet Sik Ferenc állít szín­padra. A darabban többek között Cseh Mária, Várhegyi Márta, Bázsa Éva, Ágoston Edit, Mester István, Marczis Demeter, Krémer József, Szalma Lajos és Faludi Lász­ló szerepel. Szeptember 12-én ifjúsági előadásban mutatják be a Ri- golettót a nagyszínházban, 17- én balettműsort láthatnak az érdeklődők s közben a me­gye több községében vendég­szerepeinek a Lili bárónővel, a Rigolettóval és az Enyhítő körülménnyel. Vajda Márta hétfőn utazott el a román tengerpartra, ahol Makk Károly rendezésében a Felhőtlen vakáció című ma­gyar film felvételei készül­nek. Ezért a Koldusoperában Lucy szerepét Czigány Judit meghívott vendég játssza, aki tegnap érkezett Pécsre. Időjárás jelentés Várható időjárás szerda estig: 1 zás nem lesz. Várható legalacso- főként nappali felhőképződés, lég- I nyab éjszakai hőmérséklet 10—15, feljebb szórványosan előforduló legmagasabb nappali hőmérséklet I záporesővel, zivatarral. Mérsékelt, 21—26 fok között. ! változó irányú szél. A hőmérsék- A Balaton vizének hőmérséklet« 1 let alakulásában lényeges váltó- Siófoknál 22 fok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents