Dunántúli Napló, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
1964-ben merült fel elő- szőr egy pécsi nyári igenei tábor gondolata. Az ötlet külföldi példák nyomán abból az igényből fakadt, hogy a gazdag hangversenyprogram után a nyári hónapokban is szükséges lenne hagyományosan visszatérő, nemzetközi szempontból is jelentős zenei rendezvényről gondoskodni. E célra legalkalmasabbnak a nemzetközi zenei tábor megszervezése látszott. A pécsi kezdeményezéssel párhuzamosan a Jeu- nesses Musicales, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete is tervbevette, hogy az szervezet országaiban már régebben meghonosodott és igen eredményes nemzetközi zenei tábort hazánkban is életrehívja. E két elgondolás szerencsés találkozásából született meg az az elhatározás, hogy Pécsett rendezzék meg a magyarországi nemzetközi ifjúsági zenei tábort A gyakorlati megvalósuláshoz Pécs Város Tanácsa jelentős erkölcsi és anyagi támogatással járult hozzá, a Tanárképző Főiskola épülettömbje és parkja pedig páratlanul ideális környezetet biztosított ahhoz, hogy a nemzetközi tábor résztvevői kellemesen érezzék magukat. Az I. Pécsi Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábort ez év nyarán augusztus 7. és 22-e között rendezték meg. A felkészülés nehéz, nagy körültekintést igénylő munkájához, a tábor lebonyolításához hazai tapasztalatok még nem álltak rendelkezésre. Azt sem lehetett előre tudni, hogy az örvendetesen nagyszámban, Európa csaknem minden országából érkezett fiatal muzsikusok milyen színvonalat képviselnek? így a rendezők munkáját szinte a „sötétbe ngrás” jellemezte. Augusztus 7-én megérkeztek Pécsre a tábor résztvevői: 21 ország 125 fiatalja. A résztvevők többsége 16 és 30 év közötti korú volt, bár a megállapított korhatárt néhány kivételes esetben ki kellett bővíteni: 15 éves tagja is volt a tábornak és érkeztek 30 évnél idősebb zenepedagógusok, akik további oktató munkájukhoz feltétlenül szükségesnek tartották a magyar zeneoktatás megismerését. A résztvevők között a szocialista államok éppúgy képviseltették magukat, mint számos nyugati ország. A résztvevők többsége alapos zenei képzettséggel rendelkezett, jöttek konzervatóriu- mi növendékek, végzett tanárok, de akadt köztük más foglalkozású (mérnök, jogász), azonban szintén zenei érdeklődéssel és tájékozottsággal, A tábor életét baráti és bensőséges légkör jellemezte, melyben a muzsika fczeretete, az együtt muzsikálás igénye hovatartozástól függetlenül összekapcsolta a fiatalokat. Számukra e két hét alatt az volt a legfontosabb, hogy minél többet muzsikálhassanak és tanulhassanak. minél alaposabban megismerhessék a magyar zeneművek hiteles tolmácsolását, a magyar zeneoktatás speciális felépítését. Erre minden lehetőség rendelkezésükre állt. hiszen elsőrangú, hivatásuk magaslatán álló szakemberek Irányításával folytak a rendszeres zenei foglalkozások négy szekcióban. Délelőttönként kamarazenélés folyt: a vonóshangszereseket Sándor Frigyes és Graef Matild, a fúvósokat Maros Rudolf és Barth István irányította. Délutánra e kamaraegyüttesek szimfonikus nagyzenekarrá egyesültek és Sándor János vezetésével készültek hangversenyük műsorára. A vokális érdeklődésűek énekkarban ismerkedtek a kiválasztott klasszikus és nagy mesterek kórusműveivel Antal György irányításával. Ugyancsak nagy érdeklődés nyilvánult meg az iskolai ének-zeneoktatás magyar módszere, az ún. „Kodály-szisztém” elméleti és gyakorlati ismertetése iránt, mely ez alkalommal került első ízben rendszeresen és folyamatosan előadásra. A feladatokat Agócsy László vállalta. E csoportokban folyó nagyon lelkes és alapos munka mellett a fiataloknak lehetőségük nyílott pihenésre, szórakozásra, fürdésre, egy siklós—harkányi és egy balatoni kirándulásra, városnézésre és zenei tudásuknak hat házihangversenyen és két nyilvános koncerten való bemutatására. Eredményes és rendkívül hasznos volt a tábor munkája, bár részletes értékelést adni még korai lenne. Hosz- szabb időnek kell eltelnie, hogy mélyebb elemzéssel ki- munkálhatóak legyenek a jövőben hasznosítható elvi és gyakorlati tapasztalatok. Annyi bizonyos, hogy az I. Pécsi Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor várakozáson felül jól sikerült. Igen komoly és jelentős szolgálatot tett nemzetközi zenei tekintélyünk további megerősítésére és remélhetőleg hozzájárul a zeneoktatás magyar eredményeinek külföldön való fokozott elterjedéséhez, örvendetes módon a tábor résztvevői mind szakmailag, mind emberileg minden próbát kiálltak, lelkes és fegyelmezett magatartásukkal. Nem fárasztotta őket a fokozott munka, jóllehet a tanárök komoly igénnyel léptek fel. A munka szép, bár nehéz volt, ami a tanároknak és a fiataloknak egyaránt felejthetetlen élményt nyújtott. A fiatalság örömmel és jól használta fel a tanulásra szánt időt, sőt szabadideje nagy részét is muzsikálással, külön kamaraegyüttesek alakításával töltötte ki, ami igen jellemző volt a fiatalok szinte fanatikus méretű muzsiká- lási vágyára. A fiatalok ilyen arányú érdeklődése indokolttá tenné, hogy jövőre több tanár végezze az oktató munkát, hiszen a tanárok jóval több időt töltöttek oktatással, mint amennyi az előre megállapított óraszám volt. Az óraközi szünetekben és után is kérdésekkel ostromolták a hallgatók az előadókat, főleg Agócsy Lászlót. A felmerült kérdések alaposabb megválaszolása a jövőben szemináriumokon volna lehetséges, melyeket nyelvcsoportok szerint alakítanának ki. Szükségesnek látszik továbbá a Kodálv-mód- szer lényegének tisztázása és annak tudatosítása, hogy a relatív szolmizáció nem a kimagasló tehetségek egyetlen képzési módja, hanem tömegnevelési eszköz, célszerű lehetősége annak, hogy a zeneileg kevésbé képzettek is gyorsan, alaposan kerüljenek közel a zenéhez. Tudatosítása annak, hogy a mi jelszavunkat Kodály fogalmazta meg: „Legyen a zene mindenkié” és ezt a száz énekzenei általános iskolában igyekszünk megvalósítani. Kodály szerepe az ének-zeneoktatás módszerében különösen abban emelkedik ki. hogy megfelelő művekkel látta el a tanárokat és növendékeket egyaránt. J ó munkát végeztek a hangszeresek. A kamaraegyüttesek összeállításánál a tanárok nem válogattak jó és kevésbé jó muzsikusok között, hanem mindenkinek egyforma támogatást nyújtottak, sőt a gyengébbekkel külön is foglalkoztak. Különösen remek fúvósok érkeztek, azonban a jövőben fokozottabb gondossággal kell figyelni az egyes hangszerek arányának alakulására, mert idén pl. nagyon nehéz volt a sok fuvolásnak megfelelő elfoglaltságot találni. A szimfonikus zenekar műsorára felvett művek megszólaltatásához szükséges hangszeresek meghívásáról mindenképpen gondoskodni kell. A különböző országokból jött zenészek csodálatos gyorsasággal tanulták meg Bartók és Kodály művét, jóllehet közülük sokan azelőtt nem ismerték. Kár, hogy Kodály tanár úr nem érhette meg, miképp tanulta meg két hét alatt a Galánta} táncok-at olyan zenekar, melynek minden szólószólamát más nemzetiségű muzsikus játszotta. Igen lelkes munka jellemezte a kórus tagjainak tevékenységét. Mindazok, akik a kórusban énekeltek, elsősorban azért jöttek, hogy megismerjék a magyar kórusirodaimat. Világszerte igen nagy az érdeklődés a magyar kórusművek iránt de nehézségbe ütközik a kották beszerzése. Éppen ezért sok magyar művet és népdalt énekeltek a kóruspróbákon, ezzel a külföldiek jelentősen közelebb kerültek a magyar zenéhez és népdalhoz. A klasszikus és magyar művek aránya helyesnek bizonyult, ezen a jövőben sem kell változtatni. A tábor munkájának beJry- fejezése egyúttal a jövőre való felkészülés kezdetét is jelenti. A tanárok létszámának emelésén kívül feltétlenül szükségesnek mutatkozik, hogy több, elsősorban francia nyelvű tolmácsolás segítse a munka zavartalanságát. A jövőben még több lehetőséget kell biztosítani a résztvevők zenélési kedvének kibontakozására. Az idei házihangversenyeken nem juthatott ugyanis minden jelentkező pódiumra. A tapasztalatok szerint azok a művek arattak különösen nagy sikert, melyeket az előadók hazulról hoztak, vagy szabad idejükben készítettek elő, mert ezekből jobban érződött az előadók egyéniségének és szorgalmának megnyilvánulása. Helyes lenne, ha egy-egy sikeresebb produkció nem maradna a jövőben a tábor belső ügye, hanem azt a város közönsége is megismerhetné a Liszt-teremben. Ennek jelentős zenei nevelő és propagatív hatása lenne. Levél érkezett Zürichből Szigetvárra. Miről szól ez a levél? Az állt benne, hogy a zürichi bankban a januárban kapott Zrínyi-emlék- pénzek egyharmadát márciusig eladták. A zürichiek szerint ez azért is kellemes meglepetés, mert a pénzeket borsos áron lehet csak megvásárolni. Az ezer forintos arany érmének például állítólag 265 VSA dollár az ára. Ezért tehát az öröm. De az utána keletkezett szomorúságnak is van azért oka. A várbarátok ugyanis arra gondoltak, hogy közeleg az idei Zrínyi ünnep, de egyébként is egyre több látogatója van a várnak, török turistáktól kezdve a berlini Humboldt Egyetem professzoráig. Közben szerte az országból érkeznek a levelek, a legkü* Célszerű volna a következő táborra reprezentatív kamaraegyütteseket meghívni, hogy kitűnő tolmácsolásukban ismerhessék meg az ideérkezők a magyar zenei alkotásokat. Ezt el is várják tőlünk a külföldiek. Felmerült még néhány kisebb jelentőségű probléma, mint a pihenőidő nagyobb tömbben való biztosítása, a szabadidő és a fegyelem összehangolása, a házi büfé jobb ellátottsága, a próbák időtartamának növelése. A tábor résztvevői közül sokan azzal búcsúztak, hogy a következő években is visz- sza szándékoznak térni, ök a rendezők segítségére lehetnek majd a jó közös szellem kialakításában. Ez azonban azt a feladatot is jelenti, hogy még jobban, sok mindent változtatva kell megismételni a tábort. A tábort, mely pécsi kez- deményezésre és jelentős pécsi támogatással kitűnő eredménnyel zajlott le, jövőre is Pécs kívánja megrendezni. Ehhez minden feltétel biztosított. Remélhetőleg a Magyar Zeneművészek Szövetsége is osztja ezt az álláspontot és a korábbi megállapodás értelmében nem gördít akadályt az elé, hogy az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete nemzetközi zenei táborának meggyökeresedett hagyományként az e feladatra alkalmasságát bebizonyító, történelmi múltú és zeneszerető Pécs városa nyújtson otthont! Elbújtak a komlói gimnazisták. Odahaza a Steinmetz Miklós Gimnázium es Köz- gazdasági Szakközépiskola telefonján hiába keresték az igazgatót, a párttitkárt, s eltűnt a városból az iskola harmincöt KISZ-vezetője, beleértve a KISZ végrehajtó bizottságot, az osztályfelelősöket, valamint a tanulmányi és' kultúrfelelősöket is. Ott vitatkoznak, tervezgetnek Pécsett a dömörka- pui turistaház teraszán, ingujjban, kényelmesen, s a Dömörkapu környéki nagy csendben. Velük volt a gimlönbözőbb szigetvári vonatkozású leletekről, iratokról, legtöbbjét ingyen ajánlják fel. Csak éppen a Zrínyi emlékpénz-sorozat hiányos. Mindössze egy ezüst huszonöt, illetőleg öt- venforintost kaptak. Aranyat? Azt nem. Hogy miért, persze nem tudjuk. Egyet azonban így is megállapíthatunk: jó az, ha dollárokat kapunk a hazai ötletek nyomán készült Zrínyi pénzért, egy-egy példány azonban Szigetvárra is elkelne. Még akkor is. ha a Zrínyi-sorozatot állítólag csak külföldön vásárolhatják, illetőleg itthon is csak külföldiek és dollárért. Legalábbis a várbarátok így tudják. Ennyit megérdemelne ez a város. Még mielőtt egy külföldön élő hazánkfia vásárolna nekik egy-egy példányt. Nagy szégyen lenne. r. d. ünnepi évkönyve A pécsi egyetem alapításának 600. évfordulója, illetve a magyar felsőoktatás megindulásának küszöbön- álló jubileuma alkalmából a Pécsi Orvostudományi Egyetem ünnepi évkönyvet adott ki. A vörösborítós, terjedelmes kötetet dr. Antal Ernő. dr. Hajnal József, dr. Raus Károly és dr. Török Béla szerkesztették. Dr. Donhof- fer Szilárd a rektori előszóban néhány mondatban méltatja az évforduló jelentőségét. Kiemeli, hogy amikor 600 évvel ezelőtt Nagy Lajos király megalapította a pécsi egyetemet, gyakorlatilag ugyanakkor jött létre a híres prágai, krakkói és bécsi egyetem is. S az eltelt évszázadok folyamán a három külföldi intézmény mindvégig megmaradt és fejlődött, csak a pécsi egyetemet sodorták el a történelem viharai, s rekesztették ki a fejlődés élvonalából. Az elmúlt húsz év viszont sok változást hozott, a nemzetközi élvonalat sok tekintetben elértük. Hadd idézzük az előszó egy mondatát: „A magyar nép széles tömegei hatalmas lépéssel felzárkóztak a művelt nemzetek élvonalához és e kiadvány is tanúsítja, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem is rohamos fejlődésnek indult évtizedes tengödés után.” A kiadvány valóban szinte minden adalékot tartalnázium KISZ tanácsadó tanára és szakszervezeti elnöke is. — Elvonultunk ide, hogy kissé elzárkózva a világtól, minden figyelmünket az új tanév párt- és KISZ munkájának előkészítésére szenteljük — mondja dr. Ber- náth János igazgató. A kétnapos program a következőképpen alakult: Szabó Rácz Mátyásné kollégiumi igazgató és párttitkár a tanulás lélektani kérdéseiről beszélt a gyerekeknek. Majd a gimnázium párt- és iskolavezetése külön megvitatta az iskola éves tervét, melyet azután ismertettek a KlSZ-vezetők- kel, természetesen csak a rájuk vonatkozó részt. Délután együttesen kirándultak Kantavárra, majd televíziót néztek. Másnap Kovács József a KISZ Baranya megyei Bizottságának középiskolákkal foglalkozó munkatársa beszélgetett a gyerekekkel a középiskolai KISZ alapszervek akcióprogramjának erényeiről és fogyatékosságairól. Ezek után a KISZ vezetőképző táborban résztvett fiatalok kaptak némi útmutatást, délután pedig kidolgozták a végleges KISZ munkatervet. A kétnapos „elvonulásnak” végülis sok haszna volt. így „együtt lakva” ismerték meg egymást az iskola vezetői, meg a KISZ- vezetők. Emberileg kerültek közelebb egymáshoz, s világosabban látják, értik egymás elképzeléseit, véleményeit. A legfőbb eredmény persze a jó program, s annak is legfigyelemreméltóbb vonása az a törekvés, hogy a gyerekek minél önállóbbak legyenek. — Tavaly, amikor az is- kolapályát építettük, a Zomaz, amely az egyetem történetével. fejlődésével és jelenlegi állapotával kapcsolatos. Rövid áttekintést kapunk a történeti vonatkozásokról: előbb az egyetem alapításáról, majd az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre történő áthelyezéséről, végül pedig az orvostudományi karnak a Pécsi Tudományegyetem kötelékéből való kiválásáról láthatunk a kötetben dokumentumokat. A kiadvány tekintélyes része foglalkozik az egyetem tanszékeinek áttekintésével. Adatokat közöl megalakulásuk, fejlődésük körülményeiről, s rövid áttekintést ad jelenlegi tevékenységükről. Minden esetben egymás mellett található az intézetek tudományos tevékenységének méltatása és az oktatási munka vonatkozásai. Hasonlóképpen bemutatja a kiadvány az egyetem klinikáit, majd pontos áttekintést nyújt az egyetem szervezetéről, hivatalainak, pártszervezetéhek, tanszékeinek, klinikáinak címét, vezetőit, orvosait közli. Ugyancsak pontos kimutatást találhatunk a kiadványban az egyetem Kossuth-díjasairól, tudományos fokozattal rendelkező tanárairól. Végül az ünnepi évkönyv orosz és angol nyelvű összefoglalót tartalmaz. Zárórésze az egyetem épületeiről, köztük az új 400 ágyas klinikáról közöl fényképeket. bák-aknánál szedtünk salakot — mondja Varga László, aki most lesz harmadikos. — A tanár úr, akit egyébként nagyon szeretünk, azt mondta; vigyünk le nagy kö veket is, hogy az eső ne mossa el a salakot. Mi inkább kialakítottuk volna a földmunkát. Aztán most nekünk lett igazunk, az esőtől a nagy kövek sem tudták megvédeni a salakot, mégiscsak földmunkával kell védekeznünk. Szóval szeretnénk kicsit önállóbbak lenni. A legnehezebb feladat persze az volt, hogy megvonják a határt: meddig lehet teljes önállóságot adni a gyerekeknek. A Steinmetz Miklós Gimnáziumban most megvonták ezt a határt. Az iskola igazgatója így sorolja fel a diákhatáskörbe került munkákat: — Mindenek előtt tudni kell, hogy a gyerekek ezután is kapnak segítséget tőlünk, de csak akkor, ha ezt kérik. Egyébként teljesen önállóan szervezik ezután az iskola legjobb osztálya címért folyó versenyt, az osztályklubdélutánokat. De további három igen fontos feladatuk lesz: a magatartás osztályzatát egymás között vitatják meg minden gyerekre vonatkozóan, s javaslatot állítanak össze, melyről a tanári testület dönt. Aztán ők döntik el, hogy milyen szakkörök induljanak, s azokban mivel foglalkozzanak, továbbá szervezik a „Száz hiányzásmentes nap” elnevezésű mozgalmat. Ez annyit jelent, hogy ha egy osztályban száz napig senki sem hiányzik, akkor egy tanításmentes napot kapnak jutalmul.- T», Megjegyzés a Zrínyi-pénzhez Dr. Nádor Tamás A diákok legyenek önállóak Miért vonultak fel a Dömörkapuhoz a komlói gimnazisták ? i Mérlegen a nemzetközi zenei tábor A Pécsi Orvostudományi Egyetem
