Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
Zalka Miklós: A mi utcánk Izgalom, olvasmányosság, valósághűség. Egybeötvözhe- tő-e a figyelmet mindvégig lekötő történet az emberi cselekedetek, jellemek és társadalmi jelenségek rajzával? Bár túlméretezettnek látszik ez a kérdésfeltevés, Zalka Miklós új regényét elemezve mindenképpen indokolt. A mi utcánk ama szerencsés írói alkotások sorába tartozik, amelyek megfelelnek az íróval szemben támasztható sokrétű mai követelménynek. Zalka új regénye még a nagysikerű Aknamezőhöz mérten is előrehaladás. Sikerült a stílust, a szerkesztést, a bonyolítást, a mondanivaló kifejezésének erőteljes és mégis könnyed követelményével egybehangolnia. Jelenkorunk bonyolult életű emberei közül jó egynéhány ismerősünk jelenik meg A mi utcánk lapjain. Vannak közöttük erősek és gyöngék, politizálók. és nem politizálok, tudatosak és dezorientáltak, de valamennyien hús-vér lények. Mindegyikük a maga módján él, s mert valóban él — alakítólag hat a környezetére. Néha pozitívan, néha nem. Ellentétek bomlanak ki ebben a könyvben. Miként lesz alkoholista egy szép és kedves fiatalasszony? Hogyan kerül a justizmord elkövetésének közelébe egy talpig becsületes bíró? Miként válik a társadalmi igazságtevés hősévé egy ügyész, akit magát is megkörnyékeznek nem éppen rokonszenves emberi gyöngeségek? E regény főcselekménye a katonai bíróságon mutatkozik meg. Arról döntenek, illetékes volt-e a polgári bíróság egy fegyveres személyekre vonatkozó perben, s hogy helyes volt-e maga az ítélet? Nem mindennapi a per anyaga, éppen politikai vonatkozásai miatt. A hátteret az 1956-os ellenforradalom szolgáltatja, noha évek múltakéi azóta. És miközben pereg a cselekmény, akár egy tartalmas és jó forgatott film — a konfliktusok egész sora fejük ki s ezek — nem egymástól függetlenül, mégsem közvetlenül egymásból fakadva: találkoznak valahol a mai társadalmi élet síkján. Ezáltal a mű különlegesen érdekessé válik. Földes Mihály nyújthattak. X vadászati idény megkezdésével gyakran jártak erre puskás emberek, elterjedt az a hír is, hogy Lenin lakatosnak álcázva az egyik eszesztrorecki gyárban dolgozik. A helyzet tarthatatlan volt. A KB utasítására A. V. Sotman finn származású párttagra bízták a határon való átjuttatását. Eino Ralijával, az egyik finn párttaggal szereztek egy személyi igazolványt, amelybe Lenin fényképét ragasztották. Augusztus 8-án késő este indultak útnak. A sűrű esőben eltévedtek, tíz kilométert gyalogoltak vizen, tőzegen át, amíg a dibunai pályaudvarra értek. Innét eljutottak Ugyelnájába, ahol rövid időre egy finn munkás lakásán húzódtak meg. Lenin mozdonyvezetői ruhába öltözött, s amikor ismét a pályaudvarra mentek, egy kékfedelű füzetet adott át Sotmannak, azzal, hogy őt netán letartóztatnák, juttassa el a KB-hoz. Címe: Marxizmus az államról. Lenin már Razlivban hozzákezdett az államról szóló művének kimunkálásához, amelyet végleges formájában Állam és forradalom címen ismerünk. Az ugyelnajai állomáson egy bátor mozdonyvezető, Jalava maga mellé vette Lenint a mozdonyra. Belooszt- rov határállomáson megúszták az ellenőrzést és néhány j>erc múlva már finnországi Szocialista szellemben A középiskolai nevelőmunka néhány jellemző sajátosságáról A Pécs Városi Pártbizottság a közelmúltban foglalkozott a város középiskoláiban folyó nevelőmunka tapasztalatainak elemzésével. A téma időszerűsége összefügg az ifjú nemzedék nevelése iránt megnyilvánuló társadalmi érdeklődés erősödésével, a nevelési követelmények emelkedésével, amely természetes velejárója neveléspolitikánk, köznevelési rendszerünk húszéves fejlődésének. A nevelés célja Az 1961. III. tv. a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről külön szakaszban rögzíti alapvető nevelési céljainkat: „A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igaz hazafiakat, jellemes, törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát.” A közvélemény elfogadja e nevelési célokat, azt a felfogást, hogy a nevelés hatékonyságát az oktatás nevelő tartalmának jobb kiaknázásával, egyéb nevelési lehetőségek szervezésével, pozitív társadalmi hatások biztosításával lehet fokozni. Előtérbe kerültek olyan követelmények, mint az oktatás—nevelés egységének helyes értelmezése és megteremtése, a világnézeti nevelés szintjének emelése, a munkára nevelés, közösségi nevelés fejlesztése, a tervszerű nevelőmunka biztosítása. Ezzel összefüggésben korszerűsödött a tananyag, bővültek a didaktikai módszerek. Ennek megfelelően foglalkoztak társadalmi szervek és pedagógus kollektívák a szocialista nevelési célok megvalósításának elősegítésével. Kísérletek folytak és folynak a világnézeti, a közösségi nevelés eredményességének fokozásáért. E munkában kiemelkedő részt vállalt a Leöwey Klára és Nagy Lajos gimnáziumok kollektívája. A KISZ- és úttörö- szervezetek vezető plénumain érdeklődést fokozó viták zajlottak le e témákról. A Pécs Városi Fárt Végrehajtó Bizottság is tematikusán foglalkozott a nevelés különböző területeinek analízisével. Terijakiban tette le Lenint és kísérőit. A szerencsés út végén Lenin visszakérte Sot- mantól a kékfedelű füzetet: „Köszönöm ezt átvészeltük” mondotta mosolyogva. Pedig még hosszú út várt rájuk és bár akkoriban Finnországban könnyebb volt a helyzet, rendkívül óvatosnak kellett lenni. Néhány napig a Jal- kala nevű faluban húzódtak meg, majd Helsingforsban, a mai Helsinkiben telepedtek le. Az első házigazda érdekes ember volt. Gustav Rovio így vall magáról: „1917 április elején a munkásszervezetek megválasztottak a milicia parancsnokává. Később a helyi rendőrfőnökhelyettes lettem A burzsoá sajtó azonban gyak ran durva támadásokat intézett a rendőrség ellen, az éleződő osztályharcban a rendőrfőnök lemondott. így lettem a rendőrfőnök és az is maradtam egészen az 1918. januári munkásforradalomig.” Lenin itt teljes biztonságban volt, ennek ellenére másfél hét múlva újabb lakásba költözött s az illegalitás szabályai szerint itt sem tartózkodott sokáig. A finn kommunisták segítették abban, hogy mindig nyugodt körülmények között élhetett. Itt is hű maradt önmagához. Egész nap dolgozott, késő este rövid sétát tett a városban, s azután ismét íróasztalhoz ült. Befejezte az Állam és forradalom című műMi indokolja tehát a kérdéskomplexum visszatérő vizsgálatát? A társadalmi érdeklődés fokozódásával párhuzamosan szenvedélyes viták bontakoztak ki az ifjúság megítéléséről. A józan értékelés, reális kritika és egészséges türelmetlenség mellett torz nézetek is felszínre kerültek. Néhány ténylegesen létező negatív jelenségből hibás általánosítások születtek; ifjúságunk rossz utakon jár, hiányos a felelősségtudata, laza a munkaerkölcse. A hibák forrását egyesek a pedagógusok munkájában, mások a szülői házban, vagy a túlterhelésben, esetleg generációs problémában, politikai tapasztalatlanságban, káros ideológiai hatásokban keresték. Amennyire természetes, hogy az egyedi példák általánosítását szubjektívnek tartjuk, annyira törvényszerű, hogy keressük a valóságos problémákat, reális képet formáljunk és a lényeges jellemzőkre tapintsunk. Pártunk IX. kongresszusa elismerőleg szólt ifjúságunk munkájáról, törekvéseiről, társadalmi rendszerünkhöz való viszonyáról. Ennek tükrében kívántunk tájékozódni városunk ifjúságának egy csoportja körében a pozitív nevelői ráhatások, esetleges káros körülmények befolyásának következményeiről. A beiskolázásról Az értelmi nevelés síkján a művelődési anyag elsajátításának eredményeit, vagy gyenge pontjait vizsgáltuk. A tantárgyi eredménye adataiból kitűnik, hogy kiemelkedő eredmények születtek a gimnáziumi tagozatos osztályokban, így a Nagy Lajos és a Leöwey gimnáziumok orosz, fizika, angol, matematika, biológia tagozatán, nemcsak a tagozati tárgyakból, hanem ezekben az osztályokban történelemből és magyar nyelvből is. Kiemel- kedőek a gyakorlati tárgyak átlagai a Széchenyi és Bánki Donét úti gimnáziumokban. vét, olyan időszerű cikkei láttak napvilágot, mint a Fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene?, Megtart- ják-e a bolsevikok a hatalmat?, A kompromisszumról, a Marxizmus és felkelés. Ezek a levelek — így mondták akkor — konkrét útmutatást adtak a fegyveres felkelés megszervezéséhez, új gondolatokkal gazdagították Marx tanításait. És már ekkor kidolgozta a szovjetállam építésére és megerősítésére irányuló teendők tervét. Távol hazájától, illegálitásban is mélységesen bízott a pártban és a népben, egy pillanatig sem volt kétes előtte, hogy győz a proletárforradalom Oroszországban. Későbbi leveleiben már — Viborgbó! — azt üzeni, hogy azonnal meg kell kezdeni a fegyveres felkelés előkészítését, mert „várni — bűn a forradalommal szemben.” Október 10-én illegálisan — az augusztusi útvonalon — tér vissza Oroszországba. A kényszerű távoliét után elvtársai körében dolgozik, személyesen vezeti a KB ülését, szervezi a Vörös Gárdát. Október 25-ére virradó éjjel — kilépve a hazai illegalitásából is — a Szmolnijba érkezik és közvetlenül kezébe veszi a felkelést. Reggelre győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Becs József Tehát a tagozatos osztályok előnyökkel bírnak a kiváló képességek kifejlesztésénél, a továbbtanulásra való felkészítésnél. A gyakorlati tárgyak jó eredményei a politechnikai képzés elismerését és megbecsülését mutatják, egyben arra hívják fel a pályaválasztást befolyásoló szülők és nevelők figyelmét, hogy jó gyakorlati készséggel rendelkező tanulóknak érdemes ajánlani az ipari tanulóképzést. Az eredménytelenség csaknem minden iskolában azonos tárgyakból jelentkezik, idegen nyelvből, matematikából. A Leöwey Gimnáziumban és a Radnóti Szakközépiskolában e tárgyakból tevődik ki a bukások^többsége. E tárgyak az átlagosnál több gyakorlást, elmélyülést igényelnek, amelynek megvalósítását akadályozza esetenként a túlterhelés, az időhiány, a túlfeszítettség, idegen nyelveknél a bátortalanság a korszerű nyelvoktatási módszerek alkalmazásában. A 33 hétre tervezett oktatási év általában 29—30 hétre csökken. A társadalmi munka, kirándulások időpontjának megválasztása, kultúrrendez- vények látogatása a tanítási idő alatt visszatérően megszakítja a tanulmányi munkát, veszélyezteti a folyamatosságot és rendszerességet. Egyes iskolákban a gyengébb eredmények összefüggésbe hozhatók a beiskolázás körülményeivel. Sok az olyan tanuló, aki gyenge eredménnyel és szülői segítséggel bekerül valamelyik iskolába, amely elképzeléseiben alacsonyabb követelményeket támaszt A gyenge tanulók hátrányosan hatnak a munkamorálra. A „csak meg ne bukjam” minimális program nem serkentő a tanulókra, ugyanakkor egyes iskolák felvételek és gyermekanyag tekintetében hátrányos helyzetbe kerülnek, beiskolázási átlaguk 1—1,5 értékkel alacsonyabb a városi átlagnál. A beiskolázások hatékonyabb irányítása révén szükségesnek látszik e helyzet megváltoztatása, természetesen figyelembevéve az iskolák típusainak megfelelő szakirányú érdeklődés kielégítésének követelményét is. A fiatalok véleménye A tanulmányi helyzetet szemléltető adatokból megismerhetjük ifjúságunk beA francia és a szovjet I szaksajtó adatai szerint az EGK tagállamai az utóbbi években bruttó nemzeti termékük kb. 1—2 százalékát fordították a tudomány fejlesztésére és kutató munkákra. Az effajta kiadások részaránya Hollandiában 1,7 százalékos, Franciaországban 1,6 százalékos, az NSZK-ban 1,3 százalékos, Belgiumban 0,9 százalékos, Olaszországban 0,4 százalékos, ezzel szemben Nagy Britanniában 2,2 százalékot, az Egyesült Államokban pedig 3,1 százalékot tett kL csületes munkaerkölcsét, tiszteletreméltó törekvéseit jövendő életpályájára való felkészülés érdekében. Továbbá felismerhetünk olyan gyenge pontokat, amelyek az oktatás objektív és szubjektív feltételeinek további javítását, céltudatosabb nevelési ráhatásokat, jobb pálya- választási tanácsadást igényelnek. Fontos eszköze a tanulmányi tevékenységben lemérhető munkaerkölcs fejlesztésének a követelmények összehangolása iskola és család között. Nem egy esetben a szülők elnézik a tanulás- és magatartásbeli fogyatékosságokat, nem szívesen fogadják a tanár észrevételeit, és mint egyik nevelő megfogalmazta „gyermekeik cinkosává válnak”. Az erkölcsi nevelésnek fontos része a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szellemében történő nevelés. Középiskolai oktatásunkban évek óta sarkalatos helyet foglal el a hazaszeretet, az internacionalista gondolkodás kialakítása. A tanulóktól szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, hogy e területen méltó helyre kerültek oktatásinevelési rendszerünkben, feltétlenül pozitív irányú fejlődésnek lehetünk tanúi. A tanulók többsége helyesen látja és értékeli történelmi múltunkat, a haladó hagyományokat, a társadalmi fejlődés fő törvényszerűségeit, az emberi helytállás és Igaz hazafiság példáit. Kevés kivételtől eltekintve szeretettel és ragaszkodással beszélnek hazánkról, amely számukra tanulási lehetőséget, békés életet biztosít. Sokat beszélnek szocialista szellemben az építésről, a fejlődésről. Többen így fogalmazták meg véleményüket: „minden vagy majdnem minden tetszik, ami itthon van”. Kérdéseinkre, amelyek a nemzetközi helyzet megítélésére, illetve arra vonatkoztak, hogy milyen feladatok megoldását tartják szükségesnek, országosan és helyileg, politikus, józanul megfontolt válaszokat kaptunk. Néhány szkeptikus véleménytől eltekintve a többség megőrizhetőnek tartja a békét. Álláspontját a szocialista tábor erejének elismerésével, az atompusztí- tós kétoldalú veszélyességével, a nemzetközi közvélemény kényszerítő hatásával, megfontolt külpolitikai tevékenységünkkel indokolta. Kérdésünkre, ha csak áldozatok árán őrizhető meg a béke, vállalna-e érte áldozatot, egy-két óvatoskodó kivételével egységesen pozitív válaszok hangzottak el. Ha rajtuk múlna — a válaszadások előfordulási száma szerinti sorrendben a következő problémákat oldanák meg — a vietnami kérdést tárgyalások útján, az atomfegyvergyártás megszüntetését, a fegyveres konfliktusok elháA Szovjetunióban a meg- tyeiő kiadások idén már a nemzeti jövedelem 4 százalékát teszik ki, egy lakosra számítva elérik a 40 dollárt. A tudomány és a kutató munkák szférájában itt legalább 3,3 millió dolgozó működik. Ami a kiadások összegét illeti, az Egyesült Államokban 1965-ben az elméleti kutatások részesedése 10 százalék, az alkalmazott kutatásoké 22 százalék, a konkrét munkáké pedig 68 százalék volt. Ki mennyit költ kutatásra ? rftását, a munkásmozgalom egységének helyreállítását, az emberisúg élelmszését... Pozitív fejlődés Országosan szükségesnek tartják a közlekedés meggyorsítását, a vasutak villamosítását, több vidéki köny- nyűipar telepítését, a falu további közelítését a városhoz, még több lakóházat... Pécsett, ha rajtuk múlna, építenének új vasútállomást, vasúti átjárót a Megyeri és Bajcsy-Zsilinszy útnál, komplett nagyáruházát, több diákszállót. ifjúsági szórakozóhelyet, segítenék a női foglalkoztatottság megoldását. Nevelési követelményeink a tettekben megnyilvánuló szocialista hazafiság kialakítását tartalmazzák. A tanulmányi helyzet jellemzői, az ismertetett kérdésekre adott válaszok feldolgozása, a fiatalok társadalmi tevékenysége (KISZ-építőtáborokban, iskolai szervezetekben) erkölcsi nevelésünk lényeges célkitűzéseit a megvalósulás eredményes folyamatában szemléltetik. E folyamatban lényeges tényezőként szerepel a közösségi nevelés, a munkára nevelés hatása is, valamint a tudatos fegyelem kialakítása. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az alapvető tendenciák valamennyi nevelési síkon pozitívak. Összehangolt munkával A dominálóan kedvező észrevételek után jogosan vetődik fel a kérdés, hová soroljuk a fegyelemsértéseket, a lazaságokat, a fellelhető zavaros nézeteket? Hová soroljuk az iskola hatáskörét túlhaladó egynéhány súlyos fegyelmi vétséget? Ezek is hozzátartoznak az ifjúság reális jellemzéséhez« E negatívumok nem mosódhatnak el az eredmények feletti örvendezésben. Kiküszöbölésükhöz hozzátartozik, hogy iskoláinkban az eddiginél nagyobb megbecsülést adjunk a nevelőmunkának. A tanári munka segítésénél és értékelésénél érvényre kell juttatni a korszerű felfogást, amely az iskolai munkában a nevelést tartja alapvető feladatnak, az oktatást z nevelés fő eszközének tekinti, feltételezi kölcsönhatásukat, és nem feledkezik meg arról, hogy az oktatás önmagában nem hozhat pedagógiai céljaink elérésében sikert, hanem szükséges a nevelés valamennyi területén az összehangolt munka. Szükségesnek látszik, hogy az iskolai párt- és KISZ-szervezetek saját területükön konkrétan és mélyrehatóan elemezzék a nevelés szintjét. Szülők és nevelők segítsék az eredmények megerősítését, a visszásságok felszámolását. Fontosnak látszik külön foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulókkal, akik környezetükben, személyiségükben rejlő okok miatt gátolva vannak tanulásuknál vagy nevelödésüknél. Elismerésre méltó a Bánki Donét úti Gimnázium kezdeményezése, amely nemcsak számbavette a hátrányos helyzetű tanulókat, hanem foglalkozik velük, ha kell szüleikkel is, kapcsolatot teremtett ifjúságvédelmi szervekkel stb. Újabb eredményekért Az iskolai munka eddigi eredményei önmagukban hordozzák a pedagógusok, pedagógus pártszervezetek, ifjúsági szervezetek áldozatkész munkáját, a társadalom támogatásának erejét. Az iskolareform lényege, mint a bevezetőben idézett törvény bizonyítja, a szocialista nevelés hatékonyságának fokozása. Ezt a követelményt kell a továbbiakban tudatosítanunk és a napi munkában az eddiginél magasabb szinten megvalósítanunk« Észrevételeinkkel segíteni szeretnénk abban, hogy a következő tanévben e területen is újabb eredmények szülessenek. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának osztályvezetője