Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
IMI. JŰLITJS 30. naplö Mecsekrákoson ülésezett a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Milyen less Orfü környéke? Üdülőszálló turistaszálló motel Megoldják a közlekedést Víkendházak horgásztanyák Orfű és környéke a következő évtizedekben szinte varázslatos átalakuláson megy keresztül. A Megyei Tanács vb-ülésén, amelyet pénteken Mecsekrákoson tartottak, kibontakoztak a megváltoztatandó táj végleges körvonalai. Az előterjesztésben, amelyet Vértes Tibor, vb-titkár készített el, ezt olvashatjuk: az alapvető létesítmények már elkészültek. Az orfűi tó 17 holdas, a Pécsi-tó 130 holdas. A tómeder kiépítése idején arra törekedtek, hogy az üdülő területtel kapcsolatban jelentkező nagy tömegigényeket a lehetőségekhez mérten kielégítsék. A tavak halászati jogát húsz évre a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának engedték át Jelenleg a horgászegyesületek közel ezer tagja űzi kedvenc sportját, s az ország más vidékeiről is felkeresik a horgászok a tavat A Végrehajtó Bizottság 32 nagyobb — közületek, vállalatok részére — és 130 kisebb — magánszemélyeknek alkalmas víkendtelek kialakításáról gondoskodott. A telkeket úgyszólván azonnal felvásárolták, s a még kialakítandó körülbelül 85—90 kis parcella a jelentkezők egy kisebb részének biztosít vásárlási lehetőséget. A vállalati telkek közül eddig huszonegyet adtak át vállalatok, közűletek kezelésébe. Egyelőre csak a minimális igényeket elégíti ki a csónak kölcsönző, a fürdőzésre alkalmas terület a vállfás öltöző, az 1. számú tó környékének parkosítása, a kisparcellás üdülőterület vízzel és világítással való ellátása, s a befejezés előtt álló vállalati üdülőterület villamosítása. A kis tó melletti büfé is csak a hétköznapi forgalom kielégítésére elegendő, a vendéglátás megoldása már ma egyik legfontosabb feladat az orfűi területen. legnagyobb probléma azonban a tömegközlekedés megoldatlansága. A terv a közlekedést három fő feltáró úttal oldja meg. A Pécsi tó keleti szegélyén végighúzódó orfű—tekeresi bekö- tőúttal, amelynek első szakasza Mecsekrákosig megépült, s az út teljes építése 1968-ban megtörténik. A tó nyugati oldalán vezető és építés alatt álló út a KlSZ-tá- bort, a szállókat, a campin- get, a vállalati üdülőket és a külföldiek üdülőházait kapcsolja be ez üdülőegységbe. A harmadik út a Kerekhegy tetején létesítendő kilátót és büfét, valamint a területet övező pihenőházakat és kiskerteket tenné megközelíthetővé. A rendezési terv 110 személygépkocsi részére parkolóhelyet, autóbuszmegállót, a gyalogosok részére sétányt, továbbá benzintöltő és szerviz- állomást javasol. A pécs— abaligeti műútat teljesen felújítják, ellátják megfelelő sűrűségű és olcsó autóbusz járatokkal, ezen kívül az abaligeti vasútállomás és Me- csekrákos között új autóbusz- járatot állítanak be. Tízezren fürödhetnek majd a Pécsi tó hatalmas strandján, amelyet ellátnak elég kabinnal, vállfás Öltözővel, zuhanyozóval, kiMagyarok a nagyvilágban Évről évre nő azoknak a Nyugaton élő magyaroknak a száma, akik itthon, az „óhazában” töltik nyári pihenőjüket. 1965-ben 66 ezren, 1966-ban pedig 73 ezren látogattak el hozzánk. Körülbelül másfél millió magyar él ma a tőkés országokban. Nagyrészük a századforduló után vett vándorbotot a kezébe, a munkanélküliség, a földnélküliség okozta nyomorúság elől menekülve. A magyar kivnádorlók létszámát tekintve, az Egyesült Államok vezet a világ országai között. Itt körülbelül 700 ezren vallják magukat magyarnak, vagy magyar származásúnak. Kanadában 140 ezret, Brazíliában és Izraelben 110—120 ezret említhetünk hozzávetőleges adatok alapján. Egyedül Sao Paolóban körülbelül 80 000 magyar él. De ott is, ahol a kis létszám miatt nem került jelzés a térképre, ott is élnek hazánk fiai. Jelentkeztek már magyarok Japánból, Jamaicából, vagy éppen a Hawai szigetekről. Az észak-amerikai kontinensen élő magyarok különösen a Nagy-tavak vidékén épült városokban telepedtek meg. Az Egyesült Államokban Cleveland, Chicago, Detroit, Pittsburg, de New York is viszonylag népes magyar kolóniával rendelkezik. Hasonlóan sokan élnek egy tömbben a kanadai Torontóban is. Ezzel magyarázható, hogy ezeken a helyeken a legerősebb az egyes csoportokon belüli összetartás és szervezettség. A második világháború után azonban, de különösen az utóbbi időben erőteljes asszimilálódási folyamat indult meg a magyar kolóniákban. Egyre többen költöznek el és kerülnek közvetlen rokoni kapcsolatba amerikai családokkal, ami már a második generáció teljes felszívódását eredményezi. szolgáló épületekkel, elárusító pavilonokkal. A tavon csónak és vitorlás kikötőket létesítenek. A terv a tó nyugati oldalán 300 férőhelyes üdülőszállót, három épületben ösz- szesen 350 férőhelyes turista- szállót és 200 vendég részére motelt állít be. A tó nyugati oldalának közepén jelölték ki a vállalati kisüdülők helyét. A terület kimérése és felhasználása, úttal és villanybekötési lehetőséggel való ellátása máris megtörtént. Az igényesebb külföldi turistáknak a vállalati üdülőktől északra körülbelül fél kilométernyire, közvetlenül a tó partján jelölnek ki területet a megfelelő autóparkoló helyekkel. Az alkalmas környezetben, a kevésbé zajos, forgalmas helyen reprezentatív jellegű pihenőházakat helyeznek el. Egy ilyen luxuskivitelű pihenőház kísérleti jelleggel a napokban készült el, s már hasznosítható. Telkesített hétvégi házak céljára is biztosítanak területet. Az azonban már most határozottan megállapítható, hogy az igények aligha elégíthetők ki, «óért további kisparcellás víkendtelkeket jelölnek ki. Mecsekrákostól északra közvetlenül a mederszegély és az út között kör- rülbelül háromszáz méter hosszú sávon lesznek a horgásztanyák. A „horgászfalu” — mintegy 70—80 horgásztanyával — eleven és stílusos színfoltja lesz a területnek. Az eredetileg Harkányba tervezett skanzent is itt építik fel. Az üdülőtelepen KlSZ-tá- bort létesítenek és több kisebb campinget. A két tó közötti területre kerülnek a sportpályák (labdarúgó, kézilabda, röplabda és teniszpályák). A legkülönbözőbb vízi sportlehetőségek feltárása, kidolgozása, megszervezése a sportszervek feladata. A tó és környékének téli hasznosítására tanulmánytervet készítenek. A tervben több kisebb büfé, ajándékpavilon, hírlap és trafikpavilon, a Kalap-hegy és a Kő-hegy tetején kilátóbüfé, a strandhoz kapcsolódva 500 fős kapacitású étterem (földszintjén nagykapacitású gyorskiszolgáló büfével), a távoli jövőben ABC áruház és vegyes élelmiszer üzlet létesítése szerepel. A vb-ülésen szabadtéri színpad, medencés strand, úttörővasút létesítése is felvetődött, ezeknek a helyét az üdülőövezetben később jelölik ki. A vb elvként mondta ki: az üdülőhely a csend „birodalma” lesz. Motorcsónakot például nem engednek a tóra. Védetté nyilvánítják őshonos halaival az Orfű patak két romantikus környezetű szakaszát, s ott csak külön engedéllyel lehet majd horgászni. A vb sikerültnek tartotta a Pécsi tó környékének zöldövezeti tervtanulmányát — az Erdőrendezés Fásítási Tervező Csoportja társadalmi munkában készítette el —, amely megfelelően kapcsolja össze az esztétikai követelményeket a gyakorlati igényekkel, és amely évszázadokra megadja az egész környék arculatát. Többszáz holdon erdősítenek, változatos fafajokkal (így többek között fenyővel is), a tó parton pedig ligetes, parkszerű telepítést végeznek. A tervben eredetileg tíz évet szántak a kivitelezésre, de ezt, amint ez később a vb-ülésen kiderült öt évre lehet rövidíteni. A részletes rendezési terv és zöldövezeti terv mellett elkészítik a terület parkosítási, valamint vízszabályozási tervét. A végrehajtó bizottság gondoskodik arról is, hogy terv készüljön, amely a környéket — Abaligeit, Orfű, Magyarher- telend, Sikonda körzeteket — egy nagyobb üdülő egységgé alakítja ki; és tanulmány készül az üdülőövezet ellátásának megoldására (üzemi gyümölcsösök, kertészetek telepítése). Mit mikor? Tehát milyen legyen a megvalósítás üteme és milyen pénzügyi forrásokból? — Erre a közeljövőben intézkedési tervet dolgoznak ki. Az ülésen a teendőket szétosztották, ki-ki — a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivataltól kezdve, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályáig — gazdája, felelőse területének. A grandiózus célok megvalósításához, és ezt felszólalásukban nem győzték hangsúlyozni a vb-tagok, természetesen a társadalom összefogására van szükség. Paloták a pincék fölött Építkeznek a Kossuth utcában - Pestistemető az udvaron Szerdán leereszkednek a több évszázados labirintusba Az utcáról csak a plakátokkal teleragasztott deszkapalánk látható, amely a templomot köti össze a Kossuth utca 40- es számú házzal. A palánk mögött üres telek van, a régi épületnek nyoma sincs már, azaz hogy nyoma mégis látható: a 40-es ház tűzfala végigrepedt az utca felőli homlokzaton is megroggyant az ablaknyílás. A tűzfalat fel- dúcolták, alábetonozták, így most kibírja addig, míg hozzáépítik az Állami Biztosító székházát. De addig még sok minden történhet. Amikor majd áll az épület, áll az udvar másik felén a gimnázium beton-lamellás modem vonalú politechnikai épülete, és elkészül a park is, aligha gondol valaki az építkezés kezdetére: ami any- nyira bonyolult, annyi veszélyt rejteget, hogy ehhez ha sonló még nem volt Pécsett egyetlen építkezésen sem. A munkálatokat a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végzi. Tulajdonképpen három építkezés folyik itt. a Széchenyi Gimnázium épületének felújítása (ezt rövidesen befejezik), aztán az Állami BizA Kossuth utcai építkezés tosító székháza 1968. augusztus 31, illetve a politechnikai műhely 1968. december 27-i határidőval. Az első, ami meg ragadta az ember figyelmét: az alapos, gondos munkaszervezés. — A Perczel utca felől megnyitottuk az udvart és gerendákkal lerakott folyosót építettünk. Az anyagot itt kívánjuk szállítani. — Egyszerűbb lett volna a Kossuth utcában ... — Ellenkezőleg — mondja Wunderlich József főmérnök. — Az amúgy is keskeny Kossuth utcát meg keleltt volna feleznünk. Már ez is egyszer közlekedési dugót okozott volna. Másodszor pedig, ha a teherautók végigvonulnak építőanyaggal megrakodva a Kossuth utcán, akkor tisztántartását lehetetlenség megoldani, főleg esős időben. Hétköznaponként hat-hétezer, va sámap tízezer ember halad el az építkezés előtt Megint csak zsúfoltság keletkezett volna, ha az utca felét elvesszük. De ami a leglényegesebb: amikor az épületet lebontottuk, a járdát is meg kellett erősítenünk, mert félő volt hogy beomlik az egész. Alattunk — eddig még ismeretlen — pincelabirintus hú' zódik. Erről pedig Monostori Ferenc technikus építésvezető és Bondra Sándor brigádvezető tud legtöbbet mondani. Már az alapozásnál két veszély fenyegetett: az ismeretlen mélységű pince, másrészt a szomszédos ház tűzfala. Mindkettőt egyszerre kellett biztosítani. Az alapozást egy másik, mélyebb alapozás előzte meg. Nyolc-tíz méteres mélységbe kellett leereszteni a betonpilléreket. A rendes alapozást csak ezután lehetett elkezdeni. Monostori Ferenc egy krátert mutat az udvaron: — Ez is pince. Hogy hon- nét, merre vezet és milyen mély nem tudjuk. Nézze csak meg, itt végeztünk próbafúrást, a fúró tömör, egybefüggő talajt mutatott. A fúrás után, a lyukból alig negyven centiméterre viszont leszakadt a felszín. Alatta pince. Lámpával bevilágítottak: a pince boltozatos. — Hogyan folytatják az építkezést? — Jövő héten itt ezt a krátert kibontjuk és leereszkedünk. — Kicsoda? — Én meg Bondra Sanyi. Mást nem merünk leküldeni. Ezt nekünk kell elvégezni. Lent térképet készítenek a pincéről, folyosókról. Ennek alapján megtudjuk, hogy a betonpillérek hova kerülnek. A tervezőmérnök csak így tud újabb statikai számításokat végezni. — Találtak-e valamit, a székház alapozásánál? — Igen. Csontokat. A régészek azt mondják, valamikor itt pestis-temető volt. De találtunk római kori faragott köveket is. Izgalmas munkahely — nem mondom. — Egyébként nem ritka az ilyen Pécsett. — Évekkel ezelőtt egyik iskola alagsorában parkettát szedettem fel — mondja Monostori. — Én elfordultam, valamit csináltam éppen, közben beszélgetek a parkettással. Visszafordulok, sehol senki. Egy nagy lyuk, lent a fenekén, vagy nyolc-tíz méteres mélységben a parkettás nyögdécsel. Törökkorabeli kút volt a helyiség alatt, beleeset. Az volt a szerencséje, hogy iszapos talajra esett, az ijedségen kívül semmi baja nem történt. A Kossuth utca 36. számú ház egyik lakásának konyháját javították. A konyha alatt ugyancsak kutat találtak. Az utca egyik textilboltjában pedig éppen a pult mögött, a padozat alatt állandó vízcsobogásra lettek figyelmesek az eladók. Nem sokat törődtek vele, de a belső tatarozási munkálatok során kiderült, hogy egy hatalmas pince van a pult alatt, mecseki vízzel telítve. — Tudomásom szerint, a belváros föld alatti pince- hálózatát már felmérték, feltérképezték — mondom Monostorinak. — Igen, a Polgári Védelem utasítására. De a felmérés nagyonis hiányos. Csak azokat a pincéket tárták fel, amelyekről sejtették, hogy léteznek. De az ismeretlenek? Nem lehet feltúrni az egész belvárost. Újabb és újabb föld alatti folyosókra bukkanunk, ahol építkezést kezdünk. — Mikor szándékoznak leereszkedni a pincébe? Körülbelül szerdán. Hétfőn megtisztítjuk a lejáratot, ácso- lattal biztosítjuk és arra is kell egy kis időt szánnunk, hogy a levegő kicserélődjön. Mindenesetre már alig várom, hogy lemenjünk. Minden veszélytől függetlenül mégis csak jó érzés lesz megpillantani egy olyan föld alatti környezetet, amelyet emberi szem csak több száz évvel ezelőtt, látott. Megígérem Monostorinak, hogy szerdán feltétlenül találkozunk a templom mögötti udvaron. Rab Ferenc Jk
