Dunántúli Napló, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
2 napló 1967. JÚLIUS 30. Szövetségi politikánknak a munkásosztály forradalmi célját kell szolgálnia Kádár János elvtárs beszéde a Ganz-MÁVAG-ban Mint arról már beszámoltunk, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken egésznapos látogatást tett a Budapesti Ganz-MÁVAG Gyárban. A látogatás alkalmával az üzemben nagygyűlés volt, amelyen mintegy ötzer dolgozó előtt a párt első titkára beszédet mondott. Bevezetőben hangoztatta: — Mi, akik a párt Központi Bizottságában, vagy állami, társadalmi életünk más vezető testületéiben dolgozunk, munkánk szerves részének, rendkívül hasznosnak tekintjük, hogy rendszeresen találkozunk a gyárak, a földek, a tervező irodák és más munkahelyek dolgozóival, azokkal, akiknek munkáján múlik, hogy pártunk, államunk politikai céljai, gazdasági, kulturális és építő tervei megvalósulnak-e. Egész fejlődésünk legfontosabb feltétele, hogy a párt és az ország vezetőinek, vezető testületéinek szándékai megértésre és támogatásra találjanak a dolgozóknál. Ugyanígy elengedhetetlen és nélkülözhetetlen, hogy a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket foglalkoztató gondok, óhajuk, szándékok és remények találkozzanak és megértésre találjanak a vezető testületeknél. Azt tartjuk, hogy ha egyetértésre jutunk a munka, az élet fő kérdéseiben, akkor biztosítva van az előrehaladás legfontosabb feltétele. Kádár János ezután hangoztatta, hogy folytatjuk a szövetségi politikát, a munkások, .a parasztok, az értelmiségiek, a dolgozók tömörítését, a “kommunisták és a pártonkí- vüliek összefogását. Vannak, akik e szövetségi politikát nem értik, mások még elleneik is. A lényeget kell jól érteni, azt, hogy ez a szövetség a munkásosztály forradalmi céljának megvalósulását szolgálja. Tudni kell, hogy sem a párttagok, sem a KISZ-tagok nem tudják maguk felépíteni a szocialista társadalmat. E társadalom mindenki számára épül, jogos tehát a követelmény, hogy a szocialista társadalom építésében minden ember vegyen részt. — Belpolitikánk lényeges vonása, hogy az embereket aszerint becsüljük, mivel és mennyivel járulnak hozzá a szocialista társadalom építéséhez. Nem kell már elővenni, hogy valaki 40 évvel ezelőtt mit mondott, vagy mit csinált. Nekünk a ma kérdéseire kell az emberektől világos választ kapmunk. Egyet- ért-e a szocializmus építésével? Ha igen, azt kell nézni, hogy munkájával is igent mond-e, mert ez a második igen még fontosabb, mint az első. Ha a válasz igen, akkor teljes mértékben meg kell becsülni azt az embert, akkor is, ha nem párttag, ha nem kommunista, mert becsületesen kiveszi részét a nép közös feladatából, a szocializmus építéséből. Aki a rendszer ellen támad, annak megfelelő büntetésben volt, van és lesz része. Aki viszont beilleszkedik rendszerünkbe, tiszteletben tartja törvényeit, munkáját becsülettel elvégzi, azt a legnagyobb tisztelet és megbecsülés illeti meg, azt nem zaklatja senki, hanem munkája, magatartása alapján ítélik meg. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. Az előttünk álló legfőbb feladatokra is kitért a párt első titkára. Aláhúzta, hogy keményén dolgozunk az ötéves terv minél jobb megvalósításáért. Erre vannak megfelelő határozataink. A féléves tervet túlteljesítettük, a mező- gazdaság eredményei — ahogy eddig várható és mérhető — jók, tehát az ország kenyér- gabonája a következő esztendőig meglesz, a betakarítás az egész országban jó időben és jól halad, s minden jel arra mutat, hogy a tervek más j területen is megvalósulnak. Most új gond, új feladat kö- j vetkezik: a gazdasági vezetés | reformjának végrehajtása. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a Központi Bizottság és a Kormány számára — ugyanúgy, mint minden egyes dolgozó számára — fontos probléma az, hogy a fogyasztói árszínvonal a maga egészében ne emelkedjék és azokban a létfenntartási fogyasztási cikkekben, amelyek a megélhetés alapján alkotják, biztosított, fix árak legyenek. — A reform egyik célja és lényege, hogy a bérezés az eddiginél jobb legyen, hogy aki többet dolgozik, nagyobb értéket nyújt, az többet és jobban keressen, mint eddig. Azt tartjuk, hogy ez igazságos és arra is ösztönzi majd az embereket, hogy szorgalmasan dolgozzanak, továbbá képezzék is magukat. Nagyobb lesz az üzemek önállósága, ami annyit jelent, hogy ezentúl több múlik majd a vezetők elhatározásán, ezért a pártszervezetek, a KISZ- szervezetek, a szakszervezetek és általában a dolgozók szava nagyobb nyomatékkai esik latba, mert olyasmihez szólnak hozzá, ami a helyszínen dől el, nem valamelyik távoli minisztériumban. Az üzemi önállósággal együtt tehát növekedni fog az üzemi demokrácia és a dolgozók szavának súlya is. — Az egész gazdasági vezetési reform olyan szükséges eszköz, amely a munka jobb feltételeit fogja biztosítani. Nem jönnek vissza a bibliai idők, amikor a legendák szerint manna hullott az égből. A gazdasági reform jobb eszköz lesz, mint amellyel eddig dolgoztunk, jobb munkát tesz lehetővé, de semmi sem változik abban a tekintetben: hogy a termékek létrehozásához dolgozni kell. És mi azt akarjuk, hogy hatékonyabban és jobban dolgozzunk. Elsősorban a munka szervezettségét kell javítani, fejleszteni kell a technológiát, általában ésszerűbben kell dolgozni, tervszerűbb, pontosabb és jobb irányítás, vezetés kell. — Mindenki kialakíthatta saját véleményét a párt a kormány politikájáról, elsősorban azért, mert az a politika mostmár sok éve következetes és világos. Gondolom, joggal mondhatjuk, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a nép többsége egyetért és helyesli ezt a politikát. Szeretném biztosítani önöket arról a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány nevében is, hogy politikánk a következő években is az lesz, amit most és a közelmúlt években megismertek. Ez a munka feltételeinek egyik része. Másrészről biztosítanunk kell, hogy népünk e politika megvalósítását ugyanolyan egyetértésben, s ha lehet, még jobban támogassa ezután is, mint eddig tette. Ha ez megvan, felelősséggel mondhatom, hogy ahogyan voltak eredményeink az elmúlt esztendőkben, ugyanúgy lesznek a legközelebbi években is, sőt ezek különbek és szebbek lesznek, mint airíiket eddig elértünk. — A leghaladóbb társadalmi rendben élünk, s ez jogos alapja lehet a magyar nemzeti büszkeségnek — folytatta. — A munka, amit végzünk, nem a kapitalista, földbirtokos osztály javát, hanem a nemzet felvirágzását szolgálja. A nemzeti önérzet és önbecsülés tehát nálunk nagyon szoros kapcsolatban van kivívott, igazi nemzeti függetlenségünkkel, nagy eredményeinkkel. Ugyanakkor változatlanul érvényes az a több száz éves jelszó, hogy a nemzetközi tőkés elnyomás ellen a munkásosztály nemzetközi összefogásával kell harcolni. Nemzeti céljainkkal teljesen összhangban van a munkásnemzetköziség. A szocialista országok és a forradalmi munkásmozgalom összefogása védi szocialista vívmányainkat, erősíti nemzeti függetlenségünket. A párt első titkára kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság legközvetlenebb és legjobb szövetségese a szocialista forradalom első országa, a Szovjetunió. Szövetségeseink továbbá a szocialista országok és mindenki, aki az imperializmus ellen harcol, azok is, akik nem kommunisták, a velünk együtt küz- j dő nem szocialista országok is. Kemény szavakkal bélyegezte meg az Egyesült Államok vietnami agresszióját, s aláhúzta, hogy a politikában, a gazdasági együttműködésben és a segélynyújtás egyéb lehetséges formáiban megadunk minden tőlünk telhetőt a vietnami népnek szabadságharca győzelmes befejezéséhez. Az USA most már félmilliós, hadsereggel harcol Vietnamban, a dél-vietnami bábkormány körülbelül 700 ezres hadsereget tart fenn — a vietnami népet azonban nem tudták és ezután sem fogják tudni legyőzni! A közel-keleti helyzettel kapcsolatban utalt a párt, a kormány és az országgyűlés állásfoglalására, amely elítélte az izraeli agressziót és kifejezésre juttatta népünk szolidaritását a nemzeti függetlenségért, saját területükért küzdő arab nemzetekkel. Támogatjuk az arabokat a politikában, a gazdasági együttműködésben és minden más területen, ahol módunk van. Népünk tudja, miért folyik a harc, s szolidáris az imperialisták ellen küzdő erőkkel. I Hangsúlyozta, hogy történelmi tapasztalatok bizonyítják: sem a szocialista országok, sem a haladásért küzdő más országok nem tudnak külöo- külön, egyenként boldogulni. Ha viszont egyesítjük erőinket, mindig meghátrálásra lehet kényszeríteni az imperializmust. Kádár János elítélte az olyan politikát, amely gátolja a haladó erők egységének erősítését, s kiemelte, hogy pártunk és kormányunk szüntelen harcot folytat a haladás nemzetközi erőinek ösz- szefogásáért. Küzdünk a szocialista országok, a kommunista világmozgalom egységéért, a szocialista országok és a szabadságukért küzdő nem szocialista országok szövetségéért. A párt első titkára emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti háború napjaiban Moszkvában találkoztak a Varsói Szerződés országainak és Jugoszláviának a képviselői. Tanácskoztak és határozatot fogadtak el, amelynek első pontja meg- bélyegzi Izraelt, mint ag- resszort, az agressziót támogató Egyesült Államokat és más, mögöttük álló hatalmakat. A tanácskozás Budapesten folytatódott, mert a harc nem áll meg, cselekednünk kell. Itt azok voltak jelen, akik magukévá tették a moszkvai határozatokat. — Az imperialisták megtanulták becsülni a Magyar Népköztársaságot. Tudják, hogy hazánk olyan szocialista ország, amelynek erejét és értékét éppen az adja meg, hogy szolidáris a Szovjetunióval, s a szocializmus más erőivel, szolidáris az arab országokkal és minden imperialistaellenes erővel. Ha nem tartoznánk sehova, senkihez, ha izolálnánk magunkat, kiszolgáltatnánk magunkat az imperialistáknak. A magyar munkások, a magyar dolgozók, a magyar nép érdekeit az internacionalista állásfoglalás, az imperialista-ellenes állásfoglalás képviseli és védelmezi a leghatásosabban — hangsúlyozta végezetül Kádár János elvtárs. Szovjet—iráni közlemény Moszkva: Moszkvában szovjet—iráni közleményt adtak ki Hoveida iráni miniszterelnök Szovjetunióban tett látogatásáról. A közlemény elmondja, hogy az iráni miniszterelnök Moszkvában „baráti és hasznos tárgyalásokat” foly tatott Leonyid Brezsnyewel és Alekszej Kosziginnel. A tárgyaló felek kifejezésre juttatták megelégedésüket „a szovjet—iráni gazdasági együtt működés kedvező fejlődésével.” A felek leszögezték, hogy tevékenyen elősegítik az ENSZ-nek mint a béke és a nemzetközi biztonság hatékony eszközének fejlődését és erősödését. Kijelentették, hogy az izraeli .csapatok kivonása az arab területekről a legfontosabb lépés a „béke és a biztonság helyreállításának útján” A két kormányfő egyetértését fejezte ki abban a tekintetben, hogy a vietnami kérdést az 1954-es genfi egyezmények alapján kell megoldani. A közlemény hangsúlyozza, hogy nagy lehetőségek vannak a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésére. Bejelenti, hogy Koszigin szovjet kormányfő elfogadta a meghívást egy iráni látogatásra. A látogatás időpontját később állapítják meg. Detroit városában helyreállt a nyugalom A hat napig tartó öldöklés után Detroit városában helyreállt a nyugalom. A négerek leverésére kivezényelt ejtőernyősök jó részét kivonták a város keleti negyedéből. összesített adatok szerint a harcokban harminckilencen pusztultak el, a sebesültek száma megközelíti a kétezret és legalább ötezer ember van tömlöcben. Philadelphiai keltezésű hírében arról tájékoztat a Reuter, hogy körülbelül 150 néger és fehér közéleti személyiség bélyegezte meg a múlt éjszaka életbe léptetett „zavargásellenes törvényt”. A polgár- mester által elrendelt — 117 esztendeje beiktatott — törvény tiltja tizenkettőnél több személy csoportosulását az utcákon. A közéleti személyiségek szerint a bajokat úgy kellene orvosolni, hogy munkát kellene adni tízezernél több négernek és javítani kellene életkörülményeiken. Bajnoki nyitány a labdarúgó NB I.-ben BP. HONVED—SZOMBATHELY 5:0 '(3:0) Az NB I-es labdarúgó-bajnokság őszi szezonjának első mérkőzését szombaton délután Kispesten játszották. A mérkőzés elején unalmas, mezőnyjáték folyt. A félidő közepétől javult a játék, a 23. percben Szabó S. lövése a kapu mellé szállt. Ugyanebben a percben gyors ellentámadás végén Kocsis 14 méterről ballal lőtt labdája vágódott a hálóba (1:0). Két perc múlva Marosi beadását Vági 4 méterről a jobb felső sarokba továbbította (2:0). A 32. percben Mester kézzel hárított: a 22 méteres szabadrúgást Marosi lőtte a hálóba (3:0). A második félidő elején Lévai Himber lövését kiütötte. Közben kavarodás támadt, Lévai megséfüliv. 5 percig állt a játék. Az 59* percben Kocsis éles beadása Szántai lábáról kerüif a hálóba, öngól (4:0). A 67. percben Vági a balsarokba lőtt (5:0). A budapestiek rászolgáltak a nagy gólarányú győzelemre. * r r BP. VASAS—MTK 3:0 (3:0) * Barátságos labdarúgó-mérkőzés: PVSK—Pécsi . Bányász 4:4 (3:2), PVSK-pálya. Ifjúsági labdarúgó válogatottak: Fejér m.—Csongrád m. 0:0, Budapest IV.—Budapest V. 2:0, Győr- Sopron m.—Budapest I. 1:1. Szombaton Pozsonyban rendkívüli megbeszélést tartott a Labdarúgó Közép-Európai Kupa Végrehajtó Bizottsága a torna elmaradt döntőjéről. Ezen a megbeszélésen nem született határozat, hogy mikor játsszák le az Újpesti Dózsa—Spartak Trnava döntőt. Két éiszaka az Ezeregyből 4. A Kék Mecset A városnézés úgy érezzük versenyfutás az idővel. A palota dombjáról szétnézve mindenütt mecsetek kupolái, minaretek látszanak, 300-nál több van belőlük. A Kék Mecsetet választjuk. A szultáni palota az Ozmán birodalom kincseit, hadi dicsőségének emlékeit mutatta, a Kék Mecsetben pedig az iz- lám, a mohamedán vallás, talán egyik legnagyszerűbb és legjellemzőbb alkotását láthatjuk. Súltán Ahmet Camiit, a Kék Mecsetet, 1609—1616 között építette Mehmed aga Ahmet szultán parancsára. Magában foglalja a török építészet minden jellegzetességét és ezek közül kiemeli, egyénivé teszi a belső díszítés sejtelmes kék színe. Középső kupolája négy oszlopon nyugszik. A mohamedán vallás tiltja az élőlények ábrázolását így a templom díszítését mozaikok, arab írásjelek alkotják díszítőelemként. Harisnyában, teremnagyságú keleti szőnyegeken, amelyek teljesen elfedik a talajt, járjuk körül csodálva a falak sok árnyalatú kékjét, amelyeknek különleges színt kölcsönöz a mozaik ablakokon beszűrődő fény. A templom másik végében a hívők végzik imaszertartásukat, de még a „gyaurokat” is megérinti valami áhitat, az emberi alkotás e páratlan remekének bűvöletében. A fáradt lilás derengésből kijutva élesen tárul elénk Isztambul napsütötte színei, és a Márvány-tenger ragyogó kékje. 8. HAG1A SOPH1A „II. Mehmed szultán Konstantinápoly meghódítója, mikor belovagolt a gyaurok templomába — végiggázolva az elesettek holttestein véres kezét a falra nyomta.” Valóban talán négy méter magasságban a falon látható egy sötét kézlenyomat, — vezetőnk szerint ilyen magasságig borították az utolsó védők tetemei a templom főhajóját. Szerencsére a győző megelégelte a véres dicsőséget, vagy talán az építészet e páratlan remeke ragadta meg, mert megkímélte a templomot, csupán a falakat festette be. Egyetlen nap alatt a Korán A Kék Mecset szurái és Allah dicsőségét hirdető feliratok fedték be a bizánci freskókat és ősi mozaikokat. Állok a hatalmas kupola főterében, ahol egykor a görög császárok és legyőzőik a szultánok állhatták. Nem akarok e sokszínű remekmű részleteibe merülni, műértő szemével kutatni a falak díszeit, megjegyezni, hogy hatalmas kupoláját 107 oszlop tartja, hogy hossza 78 méter, szélessége 75 méter, központi kupolája 65 méter magas és 32 méter átmérőjű. Nem akarom közelebbről megérteni, ami még a művészettörténészek számára is rejtély a keleti és nyugati kultúra e páratlan ötvözetében, csak öntudatlanul csodálom azt, amit az Ember igyekezett egy kupola alá zárni mindabból, amelynek színeit drágakő, vagy márvány — arany, vagy kődarab csak halvány visszfényként, széteső mozaikként adhatja. Konkoly Thege Aladár Következik: A nagy bazár i i
