Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
1967. MÁJUS 14. napló 4 Külpolitikai konferencia Május 17-én délután fé! kettő órakor a TIT nemzetközi szakosztálya előadói konferenciát rendez a Bartók Klubban. Az európai biztonság megteremtésének új fejleményeiről Pető Tibor, a MUOSZ alelnöke, a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű problémáiról pedig Sebestyén Jenő, az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetője tart előadást. NEB-vizsgálat a személyszállításról Június közepéig — országos vizsgálat részeként — 40 baranyai népi ellenőr tanulmányozza a megye vasúti és közúti személyszállításának helyzetét. Megvizsgálják megfelel-e a megye közlekedése a biztonság, az eljutás! sebesség, a kényelem követelményeinek, hogyan jut kifejezésre a MÁV és az AKÖV munkájában a gazdaságosságra és az olcsóságra való törekvés, melyik az az ágazat, amely legjobban megfelel a tömegközlekedés igényeinek, milyen fokot ért el az utazás és utaztatás ci- vilizáltsága, milyen a közlekedési ágazatok, vasúti és a közúti forgalom közötti kooperáció, hogyan hat ki a közlekedési ágazatok munkájára a magánszemélyfuvarozás, az idegenforgalom, végül pedig milyen fokon elégíti ki a közlekedési igényeket meglevő vasút-, és közúthálózatunk. Orvhalászok tragédiája Mészáros János, 41 éves segédmunkás, váci lakos, 3 társával egy kölcsönkért ladikban a Gombkötő-sziget közelében az örvényes Duna- szakaszon engedély nélkül halászott. Éjjel az örvényes víz a ladikot felborította. Mészáros Jánost, valamint Vikite László 42 éves mészégető, nógrádverőcei és Csernyiczky József 39 éves váci lakosokat elnyelték a hullámok, míg Gyurics János 19 éves segédmunkás, nógrádverőcei lakost, nehéz küzdelem árán kimentették. r Uj tantárgy születik Világnézetünk alapjai | történelemmel egyező részeket | is rövidebbre kell fogni, más I helyeken pedig szemléleteseb- | bé kell tenni az anyagot. Ez ( egyébként az egész tananyagra : vonatkozik. A rövidítéseknél, a könyv végleges kialakításánál azt is figyelembe kell venni, hogy az oktatási reform szellemében a szakközépiskolák túlsúlyt fognak képezni a gimnáziumokkal szemben a két iskolaforma más-más mennyiségű anyagot j bír el az új tantárgyból. Ősszel már kötelező Jövő ősszel — ahol erre minden feltétel rendelkezésre áll— kötelező tárgy lesz a Világnézetünk alapjai című tantárgy, melynek születésében, kialakulásában a pécsi gimnáziumnak kezdettől fogva az úttörők fontos szerepe jutott. Thiery Árpád A női cipők művésze — Ezeket a divatlapból másolta? — Dehogy! — Majdnem megsértődik. — Minden nemzetnek saját divatja van. Az irányadó francia divatot nem lemásolni, hanem átültetni kell. Sok álmatlan éjszakám volt most a vásár előtt, ezt a feleségem tudná megmondani. Eszembe jutott valami, felkeltem, nehogy elfelejtsem. Nyugtalanító érzés, amíg az ember nincs kész egy kollekcióval. Az ötleteimet kaptafára rajzolom, hogy kövesse a láb anatómiáját. Papírminta készítés után válogatom össze a különböző színű bőröket. Ez a beszínezés. Milliméterre kell kiszámítani az anyagok nyúlásét, tudni kell a nyúlási irányt, és természetesen a divatszíneknek kell dominálni. — Hol tanulta mindezt? — Csak a gyakorlatban lehet. Külföldön Pirma- sensben és Vigevanóban van modellőr iskola, nálunk nincs. Én sokat köszönhetek Marcz Antalnak, ö a főmodellőr, sokéves szakmai tapasztalata van. És amit tud — márpedig sokat tud —, azt szívesen át Bemutatom Perlaki Ferencet. Huszonöt éves és a női lábakból él. Cipőtervező ugyanis. Pontosabban modellőr. A női lábbelik mérnökének mondanám, ha foglalkozása nem lenne inkább művészet, mint mesterség. — Rendes fiú — mondta róla Rőder Ferenc, a Kossuth Ktsz elnöke —, de ne dicsérje túl. Szerény, szorgalmas, képezi magát, jó viszonyban van a munkatársaival és lesz belőle valami. De nem akarom, hogy amatőr létére profinak érezze magát. A színes falak kitágítják a szobát, a bútorok és dísztárgyak egyszerű vonala, egyensúlyt, derűs harmóniát teremt. Ez Perlaki Ferenc otthona. Nagy halom francia, német divatlapot tesz elém. — Itt kezdődik a modellőr munkája. A divatirányzatokat követi. Nemcsak a cipőt kell nézni, mert az a ruha kiegészítője. — Lapoz, mutogat. — Rövidültek a szoknyáik, ezzel járt a csíkos harisnya, az alacsony cipősarok és a kényelmesebb orr-forma. Mindenféle skicceket, rajzokat látok. Központifűtés, rádió, televízió, fürdőszoba, a fürdőszobában mosógép, az ebédlőben társasjátékok. Az építésvezető kitűnő ultrarövidhullámú rádiója mellé éppen a napokban kapott 5 kilométer hatósugarú rádiótelefonokat is, melyekkel nagy területen is módjában áll irányítani a munkát. A Vidra nevű vantatóhajó fedélzetén indulunk befelé, a harmadik gát végében forgolódó nagy úszódaruhoz. A befejezés előtt álló gát végénél áll egy uszállyal együtt lehorgonyozva. — Naponta 60—70 vagon terméskő kerül a mederbe — mondja Szigeti Lajos építés- vezető. Bizony nehéz munka ez, bólogatunk, de hogy mennyire nehéz, azt csak akkor látjuk, amikor már az úszódaru fedélzetén járunk. A daru markolója alá asztalnagyságú köveket kell igazítani, amihez sokszor egy egész brigád erejére szükség van. — Munkásaink egyharmada bátai cigány. Sokszor halljuk, hogy a cigányok nem dolgoznak a legjobban. Nálunk nagyon jól dolgoznak. Nézzék azt a két alacsony gyereket, Sárközi Sándort és Mihályt. Az elmúlt hónapban 141 százalékos munkateljesítményt érek el — mondja Szigeti Lajos. A darun persze nemcsak köveket kell emelgetni. Sü- di János darukezelő csoda, hogy nem szédül bele az örökös forgolódásba és a nagy vízfelület mindenen átütő csillogásába. Az átforrósodott vaslemezek cipőn át is égetik a tal— A komlói pedagógusok május 15-én délután 3 órakor békenagygyűlést tartanak a komlói Városi Tanács nagytermében. Előadó Lemle Géza, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője les*, A tanyahajó legénysége és a MAHART-darusok alighanem Madocsa felé járnak már valahol. Néhány napja még Dunaszekcső térségében dolgoztak, talán három-négy méter hiányzott a harmadik kőgáthoz. A parthoz kötözött tanyahajón már a közeli vontára készülődtek az emberek, Szigeti Lajos építésvezető pedig ultrarövidhullámú rádióján Bajával kereste az összeköttetést, hogy az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság köz pontjába leadja esedékes jelentését. Dunaszekcső térségében látványosan kiszélesedett a Duna, s mintegy 800 méteres vízterület csillogott a falu és Bár határában. A szétterült vízfelület különösen árvizek és a tavaszi jégzajlás időszakában okozott sok gondot. Az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság most három kőgátat építtetett a kritikus szakaszon. Szigeti Lajos építésvezető egy térkép segítségével ismerteti a munka lényegét. — Célunk a mederelfajulások megszüntetése, a hajózási út, valamint a jég és árvizek levonulási szelvényének biztosítása. Most három kőgáttal négyszáz méter szélesre szűkítjük a medret. A gátak mentén a folyó lerakja a hordalékát, feltölti a kérdéses szakaszt és fokozatosan kialakul majd a vegetáció is. Ez a terület persze ártér marad. A bajai hajósok, vízügyi szakemberek ez év január 25-e óta tanyáznak Szekcső alatt. — Holnap hajnalban már hurcolkodunJt a madocsai kanyarba — mondogatják az emberek, de ez a napi megszokott életmódon nem sokat változtat. Napi két műszakban dolgoznak reggel 4 órától éjfélig. Az egyik műszak legénysége látogatásunk időszakában éppen ébredezett, a másik az utolsó kőgát végénél izzadt a nagy daru árnyékában. A tanyahajón az élet most már igazán komfortos. szehasonlítási alapot adnak a májusi kérdőívekhez. A szeptemberi tizennégy kérdés között ilyenek szerepeltek: miért nevezetes a fizikában az abszolút 0 fok; honnan származik az emberi értelem; mi határozza meg egy adott társadalom fejlettségét; mi a véleményed az indonéz eseményekről; mi a világnézet stb. A májusi kérdőív külön érdekessége — melyet az őszihez hasonlóan negyven perc alatt kell kitölteni — hogy fajsúlyosabb kérdéseit nem csupán a kísérletben résztvevő osztály, hanem összehasonlításként egy másik osztály tanulóinak is felteszik. Az idén az „érdekelt” IV C mellett a „semleges” IV, B harmincnégy tanulójának is válaszolni kellett a kérdésekre. Érdekes és tanulságos eredmény született. Például az első kérdésre, mely a mikrovilág főmozgásaira vonatkozott, az „érdekeltek” 90 százaléka helyes választ adott a „semlegesek” körülbelül 40 százalékával szemben. Hasonló, vkgy ennél is nagyobb különbség mutatkozott más kérdésekben is, mint például a gazdaságirányítás új rendszerére, vagy a természeti rendszerek, illetve társadalmi alakulatok átalakulási folyamatára vonatkozó és más jellegű kérdésekben. A számszerűségen túl az is igazolódott, hogy a kísérleti oktatásban résztvevő diákok határozottabb, körültekintőbb válaszokat adtak. Vita az órákon — Kísérleti tárgy lévén különös szerep jut a pedagógusnak és a nyilván véglegesen még ki nem alakult tankönyvnek. Milyen problémákkal kell ezen a téren megküzdeni? — Az új tárgy oktatása nemcsak a diákot, de a tanárt is új helyzet elé állította. A hagyományos pedagógiai módszereket ennél a tárgynál nem nagyon tudjuk felhasználni. Az óra csupán szervezeti keret, amelyet élettel, feszültséggel kell megtölteni, és erre legalkalmasabb eszköz a vita. A szemináriumi forrna használhatónak látszik. A viták közegében jobban kifejezésre jut a gyerekek önállósága, ami egyébként ma pedagógiánk egyik legfontosabb követelménye. Ami a pedagógusok szakszerű felkészülését illeti, a megyei pártbizottság alapvető segítséget adott, mert a tizenkilenc megye közül elsőként látta meg, hogy e tárgy oktatásához jól képzett tanárokra van szükség, és megbízta az esti egyetemet speciális egyéves tanfolyam szervezésével, amelyen 24—25 tanár vett részt. Következő lépés, hogy a nyár folyamán az Országos Pedagógiai Intézet indít egy rövidebb szaktanfolyamat. — S a tankönyv? — Természetesen még netn végleges. Kialakításában magunk is résztveszünk. Legnagyobb hibája még pillanatnyilag is, hogy maximalista. A múlt évben a jegyzet még négy részből állt, az idén leszűkítették két részre, de még így is sok. A közös törvények a természetben a könyv egy- harmadát foglalja el, ezt egyszerűbb megfogalmazásban és összevontan lehet tárgyalni. Más részeket is, különösen a Az 1968/69-es tanévben a középiskolák negyedik osztályában új tantárgyat fognak bevezetni „Világnézetünk alapjai” címmel. A tantárgy bevezetését az Országos Pedagógiai Intézet ellenőrzése mellett éveken át tartó kísérletezés előzi meg, és ennek a kísérletsorozatnak két év óta tevékeny alkotó részese — az idén már az ország huszonnégy másik középiskolájával együtt — a pécsi Leöwey Klára Gimnázium is. Az új tárgy célja A hatvanadik „születésnapját” jövőre ünneplő pécsi gimnázium két osztálya vett részt az idén a kísérletben; a szakközépiskolás IV/A harmincnyolc, és a humán IV/C harminckilenc tanulója. A kísérleti oktatást Görcs László igazgató nagy odaadással és hozzáértéssel irányítja, rajta kívül Fiszter Gyuláné szak- felügyelő foglalkozott kísérleti osztállyal. A következő tanévben már három osztály tanulóit vonják be az új tantárgy oktatásába, a harmadik osztályt Bősze Györgyné irányítása mellett. Két esztendő nem tiű sok egy új tantárgy kialakulása szempontjából, de ha a bevezetés közeliségét vesszük figyelembe, és a kísérletek eddigi tapasztalatgazdagságát, izgalmas munkáját — Görcs László igazgatónak a második kísérleti év végén bőven van miiről beszámolnia. — Az új tantárgy célja, hogy a diákokat felkészítse a politikai, gazdasági és világnézeti kérdésekben való helyes tájékozódásra, hozzásegítse őket a dialektikus materialista gondolkodás és az egvséges természettudományos világkép kialakításához. Tehát: szintézist kapjanak a világnézeti jellegű tárgyakból, szinte összefoglalva láthassák a négy év anyagát Tájékozódni tudjanak a fölmerülő politikai kérdésekben, mások érvelésében megtalálják az ellentmondásokat, egységes és pontos képet alkothassanak a társadalomról, amelyben élnek. Az új tantárgy célja, hogy megtanítsuk a gyerekeket a helyes vitatkozásra, hogy véleményükben a lényeges részekre helyezzék a súlypontot. Véleményem szerint az új tárgy segítségével olyan képességekre tehetnek szert, ami a korábbi tananyag ösz- szcfüggéseit tárja fej előttük. Arról nem is beszélve, hogy az anyag szervesen kapcsolódik az érettségi történelmi mellóktételeihez, az egyetemi felvételi vizsgákon pedig bővült ideológiai ismeretanyaggal vehetnek részt. S az életben, a világ dolgai között magabiztosan alakíthatják ki véleményüket, az ideológiai valóságnak megfelelően. Két kérdőív Az új tárgy oktatása heti háromszor egy órában folyik. A kísérleti jelleghez tartozik, hogy érdekes kérdőívek segítségével szeptemberben és májusban, a tanév befejezésekor különböző ideológiai jellegű felméréseket végeznek. A szeptemberi kérdőívek lényegében a tanulók marxista—leninista ismereteinek szintjére kére^ választ, s kitűnő öszNégymillió tégla terven felül a lakosság részére nyerskészlettel rendelkeznek, s így a kemencék folyamatos üzemelését biztosítani tudják. Az égetésben eddig is jó eredményeket értek el. A tervezett 35 506 000 téglával szemben már 39 613 000 darabot égettek, s a terven felüli mennyiséget a TÜZÉP útján a lakosság kapja meg. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása nem kedvezett á téglaiparnak: milliós nagyság- rendű elemi kárral kell számolnia a Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalatnak. A mostani napos idő viszont kedvezően segíti munkájukat. Jelenleg terven felül körülbelül másfél milliós l i L pat. Vass Ferenc fedélzetmester már derékig meztelenre vetkőzött és vihart jósolgat a „rohadt sarok” felól, ami aztán késő délután meg is érkezik. — Mit kell csinálnia a fedélzetmesternek? — Olyan vagyok én kérem, mint a házmester — mondja Vass Ferenc nevetve. Igaz is, amit mondott, meg nem is. Vass Ferenc háza egy hajó, melyért nemcsak felelni kell, hanem úsztatni, vontatni, kikötni is, ami egy háromemeletes bérháznál bizony soha netn fordul elő. A MAHART darushajó elsőfokú helyszíni gazdája Sztupa Lajos. Sztupa Lajos a vezető, tőle függ a mená- zsi, és a két úszódaru legénységének minden gondja, de a daru gondja is, akár vontáról, akár munkáról van szó. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság részére ez alkalommal bérmunkát végeznek. aztán együtt indulnak tovább Madocsa felé. Ahogy a hajósok mondták, a Duna mostanában állandóan „játszik”, hol árad, hol apad, de a vízállás idáig magas maradt. Rossz volt a hal- járás, a gátak viszont elkészültek, akár apadt, akár áradt. Bertha Bulcsn Vízi daruk és uszályok Vass Ferenc fedélzetmester. Südi János darukezelő, Szigeti Lajos építésvezető és Sztupa Lajos az úszódaru parancsnoka.
