Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

1961. MÁJUS lí. napló 2 Szovjet köszönet Moszkva: A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz* ponti Bizottsága, a Szovjet« unió Legfelső Tanácsának El* nöksége és a Minisztertanács őszinte köszönetét és mélysé­ges háláját fejezte ki mind­azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik Illetve, amelyek részvétüket nyilvá­nították Vlagyimir Komarov űrhajós tragikus halála miatt. Köszönetének és hálájának adott kifejezést a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma, valamint a szovjet hadsereg és a flotta politikai csoportja és Vlagyimir Komarov csa­ládja. H szovjet küldöttség Burgaszban aölték őket. A vendégek a vá­ros melletti petrokémiai kom­bináthoz hajtattak, ahol a Szovjetunióból behozott kő­olajat doVozzák fel. A munkások meleg fogad­tatásban részesítették, sóval és kenyérrel fogadták a vendége­ket. Brezsnyev kezet szorított a munkásokkal, beszélgetett a kombinátnál dolgozó szovjet s zakember ekkel. Encso Mihov, a kombinát pártbizottságának titkára mon­dott üdvözlő beszédet, amely­re válaszolva Brezsnyev kö­szönetét mondott a vendég­szeretetért. amelyben a kül­döttség bolgár földön részesül. A kombinát megtekintése után a vendégek felkeresték az egyik tengerparti üdülőt. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Minisztertanács el­nökét. A küldöttség tagjai nyitott gépkocsikon haladtak végig Burgasz feldíszített utcáin, ahol a dolgozók ezrei üdvö­Szófia. Csütörtökön dél­előtt Burgasz — Fekete-ten­ger parti város — lakosai nagyszámban gyűltek össze a repülőtéren, hogy fogadják a Leonyld Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormánykül­döttséget és Todor Zsivkovot, VILI HAM: Az amerikaiak módosítják a „pacifikálási“ programot kanadai tagjai katonai jellegű tájékoztatásokat nyújtanak az amerikai hatóságoknak. Poülechnikai kiállítás a Tecbaika Házában és szemléltetési eszközeit mu­tatja be. Zsúfolásig megtelt a Techni­ka Házának nagyterme, ami­kor Márk Bertalan, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazga­tója, a műszaki tanszék veze­tője, s az Országos Tematikai Bizottság tagja elmondta a kiállítást megnyitó beszédét. — Ismeretes, hogy 1967. ok­tóberében hazánkban rendezik meg a IV. Nemzetközi Poli­technikai Szemináriumot — mondotta bevezetőben. — Ezen a nemzetközi fórumon vitatják meg korunk nevelési problémáinak egy nagy jelen­tőségű komplexumát, az is­kola és az élet szorosabb kap­csolatának megteremtését. Itt adunk számot arról, hogy a felszabadulás óta eltelt idő alatt mit tettünk a társadalmi igényeknek megfelelő korsze­rű műveltség kialakítása érde­kében. Néhány szóban ezután a korszerű műveltség fogalmát vázolta Márk Bertalan, majd így folytatta: — Személyes munkatapasz­talatoknak is hozzá kell já­rulni ahhoz, hogy ifjúságunk­nak élménye legyen arról, mi­ként lehet alaktalan és ere­deti formájában használhatat­lan anyagból a szükségletek i elégítésére alkalmas eszkö­zöket készíteni. Ebben az al­kotó tevékenységben eszére és kezére egyaránt szüksége van. Beszélt ezután Márk Ber­talan a korábbi próbálkozá­sokról, az iskolák „politech- nizálásának” folyamatáról, és hangsúlyozta, hogy szó sincs a politechnika csődjéről, vagy arról, hogy lekerülne a napi­rendről. Az általános Iskolá­ban elsősorban a gyakorlati foglalkozás elnevezésű tan­tárgy biztosít kellő keretet és formát a politechnikai neve­lésnek. — E tárgy tanítása megkí­vánja az elméleti ismeretek munkában való alkalmazásit, technikai és technológiai is­meretek közlését, a technikai gondolkodás fejlesztését, a gé­pesítés és nagyüzemi termelés jelentőségének felismertetését. A gyakorlati foglalkozás ma már utat tört magának a kor­szerű szocialista iskolában, mint tantárgy, jelentős szere­pet tölt be és eredményeket vntat fel — mondotta vége­zetül Márk Bertalan, majd megnyitotta a kiállítást. A nagyszámú látogató kö­zönség ezután megtekintette az általános iskolák, szakkö­zépiskolák és gimnáziumok anyagából válogatott kísérleti és szemléltető eszközöket. A kiállítás természetesen nem mutathatott be minden érde­kes darabot, s még így is kissé zsúfoltra sikerült, bár átte­kinthető és színvonalas. Első­sorban a gyakorlati foglalko­zásokon készült darabokat mu­tatja be az anyag, különösen érdekesek az általános iskolák ortikal padjai, a mohácsi és egyházaskozári iskolák szem­léltető táblái és a villányi me­zőgazdasági gyakorlati foglal­kozások termékei. De a láto­gatók nagy érdeklődéssel ta­nulmányozták a szakközépis­kolás osztályok munkáit is. A kiállítás május 18-ig lesz nyitva, minden nap 8—19 óra között. Ezenkívül naponta 12 órától 14 óráig tárlatvezetést tartanak az érdeklödőknatt Részlet a Janus Gimnázium kollekciójából. Erb János felvétele nácsa. valamint a Pedagógus Szakszervezet Baranya megyei Bizottsága rendezett. A kiál­lítás az általános iskolák és gimnáziumok, valamint a szakközépiskolák kísérletezési Tegnap déli 12 órakor ünne­pélyes keretek között meg­nyílt a politechnikai és újítá­si kiállítás a Tudomány és Technika Házában, amelyet Pécs és Baranya megye Ta­Saigon: Elsworth Bunker, az Egyesült Államok új Sai­gont nagykövete csütörtökön bejelentette az úgynevezett pacifikálásd program módosí­tását Az amerikaiak teljesen összevonják és összehangolják a dél-vietnami kormány tá­mogatásával megbízott ameri­kai polgári és katonai szervek tevékenységét, s ezt Westmo­reland tábornok kizárólagos ellenőrzése alá helyezik. A „forradalmi fejlesztést” célzó kérdésekben Robert Komer, Johnson elnök külön tanács­adó ja kerül Westmoreland mellé, mint polgári helyettes. Thieu államfőt és Ky mi­niszterelnököt tájékoztatták a tervezett reformokról és ezek .megadták hozzájárulásukat”. A módosításokra azért volt szükség, mert a „pacifikálásd program” kitűzött célját a sai- gond bábkormány tömegbefo­lyásának növelését nem sike­rült elérni. Westmoreland tábornok az egybegyűlt újságírók kérdései­re válaszolva hangoztatta, hogy az amerikai csapatok a jövőben jóval nagyobb szere­pet vállalnak a „pacifikálás­ban”. Ottawa. Szerdán a Mont­real Starban cikk jelent meg, amelyben ázsiai útról vissza­tért két kanadai újságíró — az egyik a lap helyettes fő- szerkesztője — kijelenti: a Vietnami Nemzetközi Ellen­őrző és Felügyelő Bizottság NEMZETKÖZI LABDARÜGO-MERKÖZÉS PÉCSÜJIIEGYEN A hazánkban vendégszereplő Plauen Motor Wéma (NDK) lab­darúgó-csapata csütörtökön dél­után Pécsújhegyen Játszott barát­ságos mérkőzést, a Pécsi Bányász volt az ellenfél. Az NB I. B-ben szereplő pécsi csapat a második félidőben tartalékcsapatát szere­peltette. A találkozót a vendégek nyerték 4:1 arányban. A félidőben 0:0 volt az eredmény. Száguldó halál... Ez azonban csak az egyik, közvetlen módja a közleke­dési balesetek megelőzésé­nek. — Sokat, rendkívül sokat tanulmányozzák a jelzőtáb­lákat! — figyelmeztet Ko­vács Jenő rendőrőrnagy, a közlekedési osztály vezetője. — Ismerjék és tiszteljék ezeket a táblákat, mert a legtöbb probléma ebből szár­mazik. Nagyobb figyelmet szenteljenek a lámpajelzé­seknek. De legalább ennyire fon­tos volna még a közle­kedési közszellem mielőbbi megszigo­rítása! A súlyos követ­kezményekkel járó közleke­dési balesetek okozói meg­kapják jogilag méltó bünte­tésüket, azonban a kisebb — de nem jelentéktelen — közlekedési vétségek elköve­tőivel szemben időnként érthetetlenül nagy a libera­lizmus. Pedig éppen az ap­róbb, „bocsánatos” szabály­talanságokkal szembeni li­beralizmus bátoríthatja fel a gépjárművezetőket, feledtet­heti velük a közúti forga­lomban alapvetően kötelező felelősségérzetet másokkal és önmagukkal szemben. A kisebb vétségekkel szembe­ni erélyesebb szigorúság, a súlyosabb pénzbüntetések, vagy a bírói gyakorlatban szinte elenyészve alkalma­zott időleges jogosítvány-el­vonások sokszor a jogilag erősebbnek látszó bünteté­seknél is nagyobb hatást ér­hetnének el. Már-mór meg­döbbentő annak a hosszú évekkel ezelőtt saját hibájá­ból halálosan gázoló gépko­csivezetőnek dühös méltat­lankodása, akinek, a súlyos börtönbüntetése egy részé­nek letöltése után kiszaba­dulva, most két-három év után a hivatalos szervek vo­nakodnak ismét jogosítványt adni. Ami egyébként termé­szetes. A Kotler Istvánok életét megvédeni társadalmi köte­lesség is. akár a legerélye­sebb eszközökkel, és nem csupán a tragikus balesetek tárgyalótermében, de sokkal korábban. A közúti ellenőr­zés szigorú és szervezett. Mindenek előtt azonban a közúti forgalomban részt­vevő gépjárművezetők, mo­torkerékpárosok szemé­lyes felelősségére, a közlekedésben való jártassá­gára van szükség. Ezzel kez­dődik a közúti forgalom! Thiery Árpád (Folytatás az 1. oldalról) első negyedében 39 balesetet okozott a gyorshajtás. 1967 első negyedében 64 balesetet! Ezenkívül romlott a helyzet az elsőbbség meg nem adása terén, de különösen a sza­bálytalan baloldali hajtásból eredő balesetek elszaporodása aggasztó — a tavalyi 3 bal­esettel szemben az idén II — az ilyen okból bekövetkező balesetek a járművezető tel­jes nemtörődömségére utal­nak. Csupán vigasz, hogy bi­zonyos mértékig csökkentek az ittas vezetésből, a szabály­talan előzésből, illetve a fi­gyelmetlen vezetésből szár­mazó közúti balesetek. A jó idő beálltával külö­nösen megteltek a közutak autókkal, motorkerékpárok­kal, csak épp az egymás iránti felelősség érzete nem fokozódik kellő mértékben. Á száguldás, a gondatlanság mind több áldozatot követel, és ennél sokkal több ember életét veszélyezteti súlyosan. A közlekedési balesetek okozói nem gonosztevőle, a legritkább esetben áll fenn a szándékosság ténye, és a legtöbb esetben egész élet­re kiható lelkifurdalást, tra­gikus terhet okoz a baleset elkövetőjének. De felelősség- érzetük csökken le az or­szágutakon, mintha valami különös bódulat lenne úr­rá rajtuk, a sebesség, az utazás, a saját járművük okozta bódulat. Megállítani és figyelmez­tetni őket! Azonnal, az újabb halálos és súlyos kö­vetkezményekkel járó bal­esetek előtt. Mielőtt özve­gyek, árvák, tragikus nyo­morékok és tetemes anyagi károk maradnak autóik, motorkerékpárjaik mögött Megállítani? Figyelmez­tetni? De hogyan? A nor­mális közlekedést szolgáló propaganda előadásoknak az idei év első negyedében több mint 140 ezer hallgatójuk 0?ryolt! A rendőrségi ellenőr- ... zések ugyancsak fontos ré­szét képezik a balesetek megelőzésének. Az első ne­gyedben 12 ezer 165 ellen­őrzést tartottak a baranyai utakon, 767 esetben pedig a garázsokban. Több mint ezer gépjárművezető ellenőrzésé­nél alkalmaztak alkoholszon­dát, és 72 esetben találtak ittas vezetőt. Körülbelül 200 személy ellen indítottak sza­bálysértési eljárást, és több mint 1100 helyszíni bírságo­lás történt 38 ezer forint összértékben. szabadnapjainak kiadása kö­rül akad, ezen még az sem se­gít, hogy igen ngy az önki- szolgáló üzletek száma... Az előrehaladás megmutat­kozik a bérekben is, az élet- ízinvonal emelkedésében. Az iparban az 1955-ben volt havi 459 márkás átlagbér 1965-ben 655-re emelkedett. A német családok otthona gyarapodik: 1952-ben száz háztartás közül 12-ben volt hűtőszekrény, ma már 31-ben és ugyanez a száz család közül napjainkban 53 nézi a televíziót a saját ké­szülékén, négy évvel ezelőtt még csak 30 családnak volt ... Az NDK statisztikusai ki­számították — igazi német alapossággal —. hogy a leg­nagyobb eredmény a lakás- építkezésben mutatkozik: min­den öt percben elkészül vala­hol egy új lakás. Naponta kis híján ezer ember költözik az újj otthonába. A statisztiku­sok — merje mondani valaki, hogy fantázia nélkül valók — azt is elképzelték a szemlél­tetéshez, hogy ha egyetlen vá­ros egyetlen lakótelepére köl­töznének be az új lakástu­lajdonosok, a bútorszállító kocsik három kilométeres so­ra kígyózna a telep felé..: Bizonyos, hogy az NSZEP április közepén megtartott VII. pártkongresszusán büsz­kén tekinthettek vissza a meg­tett útra, az első német béke­állam szocialista építésében elért eredményekre. Pálfy József Béri’ni képeslapok (ül.) A Kempinskinél és a Linden torséban zőgazdasága is fejlődik: — Hektáronként 185 mázsa kö­rül jár a burgonyatermés, a 300 mázsát meghaladja a cu­korrépatermés, majdnem öt millió a szarvasmarha-állo­mány és 9 millió 312 ezer r ... . , ír., ,, ». .j i . . sertést tartanak számon. Az Extra-Blatt es Spiegel — Két szabad szombat minden nőnapban évi átlagos tejhozam tehe­s-eiz - i - -j.i i - nenként 3088 kiló volt, az 655 markas átlagbér 1966-os esztendőben. A főváros ellátása is zökke­nőmentes, legfeljebb friss gyü­mölcsben kisebb a választék. Az üzletekben egyébként szei.'.m 1 látható az árubőség. Érdekes, hogy nyugati portéka is sok: a francia konyaktól, a skót whiskyn át az amerikai cigarettáig minden bőven áll az üzletek polcain. Csak — sokkal drágábbak, mint a ha­zai termékek. Húsv.t táján különösen ros­kadoztak a kirakatok az áruk­tól. Az ünnep — ünnep. Ün­nep különben is sűrűn adódik a naptárban, állami is. egy­házi is. Pihenőnap ezenkívül is több van, mint nálunk: 1966 áprilisa óta majdnem hét és félmillió német dolgozó minden második héten csak öt napot dolgozik. (Ugyanak- . kor hárommillió dolgozónak 3 órával csökkentették a heti munkaidejét anélkül, hogy a bére kevesbedett volna.) A havi két szabad szombat rendszere bevált: az ipari ter­melés korántsem csökkent, de emelkedett! Bebizonyoso­dott, hogy a szabad szomba­tok utáni héten frissebben, eredményesebben dolgoznak az emberek. Gond csupán a kereskedelmi alkalmazottak nyugatnémet és az NDK-beli viszonyokról. Az egyébként NDK-ellenes magatartásáról ismert hetilap kénytelen volt elismerni, hogy „odaát” gyor­sabb az ipari termelés, növe­kedése, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban sokkal magasabb színvonalú az oktatás, és így tovább, egészen addig, hogy az egy főre eső vaj-fogyasztás terén is elmarad már a Szövetségi Köztársaság ... Az NSZEP VII. kongresszu­sára készülőben német bará­taink büszkén emlegették eredményeiket: négy esztendő alatt 18 százalékkal növeke­dett a nemzeti jövedelem, kerek 14 milliárd márkával. Az ipari termelés 1962 óta 31 milliárd márka értékkel több, ennél a számnál talán örven- detesebb, hogy a termelé­kenység az utolsó négy évben 24 százalékkal lett maga­sabb. Ha az NDK-ra gondol itt­hon az ember, elsősorban ipari államnak tekinti. Az is, a világ első tíz ipari ha­talma között van. De arról kevesebbet hallunk, hogy me­gat-berliniéknek ugyancsak egy napra legalább három márkát): Idézzük tovább az Extra Blattot, amelynek meglátá­sait magunk is helytállóknak mondhatjuk: „A nyugat-ber­lini Kempinskinél egy bécsi szelet burgonyával és salátá­val 6 és fél nyugatnémet márkába kerül, ehhez pedig még legalább 10 százalék ki­szolgálási díj járul. Az újon­nan megnyitott Linden Cor- sóban, ahol pedig a pincé­rek ugyanúgy frakkot horda­nak, ugyanazt a szeletet 4,85 márkáért adják és semmilyen pótdíjat sem számítanak fel. A Prenzlauer Berg vásár­csarnokában egy fél kilo­gramm sertéshús 5 márka, egy kiló kenyér 52 pfennig. (Egy 80 négyzetméter alapte­rületű lakás bére 75 márka). Nyugat-Berlinben, Friede- nauban egy font sertéshús 6 és fél nyugati márka alatt nem kapható, a kenyér 1,20-ba kerül. (A lakbérekről jobb hallgatni.)” Eszembe jut, hogy nemrég a hamburgi Spiegel érdekes összehasonlításokkal élt a „A nyugatnémet utas egy keleti márkáért az NDK-ban többet ehet és ihat, mintegy nyugatnémet márkáért az NSZK-ban”. A megállapítást egy Nyugat-Berlinben meg­jelenő lapból vettem, az Extra Blattból, amely egyik legutóbbi számában „eszte- lenségnek” minősítette, ha a Berlinbe látogató nyugatné­met polgár úgy hiszi: az egy az egyhez arányú pénzvál­tással „ajándékot adott”. (Sok a nyugatnémet Ber­linben is, különösen vasár­nap és ünnepnapokon. A nyugat-berlinieken kívül — akik más jogállásuk miatt csak úgynevezett „Passier­schein” birtokában jöhetnek át, ezek kiadásáról pedig mostanában nem született megállapodás az NDK kor­mánya és a nyugat-berlini szenátus között — a Szövet­ségi Köztársaság területén la­kó nyugatnémet állampolgá­rok vízum nélkül is átláto­gathatnak egy napra. A be­lépés napján éjfélig azonban ismét vissza kel! menniök. Egy napra legalább öt már­kát kell beváltaniok, a nyu­é > i 1

Next

/
Thumbnails
Contents