Dunántúli Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-12 / 110. szám
3 napló mrt. május is. Dél-dunáníúli kiállítás az Eszéki Galériában ősszel Pécsre jönnek a szlavóniai képző m ű vészek Az Eszéki Galériában május 5-én nyitották meg a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Szervezetének grafikai kiállítását. Az ünnepségen részt vett Simon Béla, a szervezet titkára és Bizse Jánosné. A dél-dunántúli és a szlavóniai képzőművészek kölcsönös kapcsolata a múlt évre nyúlik vissza. A pécsiek 1966 nyarán rendeztek először kiállítás Eszéken, akkor festményeiké mutatták be, majd ősszel a: eszéki művészek ugyanilyer anyaggal viszonozták a látogatást Pécsett. Ezúttal grafikai alkotásokat küldtek, huszonkét művész ötvenöt művével ismerkedhetett meg t közönség. A galéria hárorr termében a legkülönbözőbt technikával készült képekei ízlésesen, dekorativen helyezték el. A megnyitón megjelent Zegnál János, a belgrádi magyar nagykövetség kultúr- attaséja is. A szlavóniai szövetség képviselői nagy szeretettel fogadták a vendégeket és alkalmat nyújtottak arra, hogy megismerkedjenek Eszék nevezetességeivel. A baráti beszélgetéseken ismételten kifejezésre juttatták, hogy a rendszeres kapcsolat fokozott igényességre serkenti mindkét terület művészeit. Uj alkotásokra ösztönöz, a baráti találkozások lehetőséget teremtenek a szak mai eszmecserékre, művészi törekvések megismerésére, közelebb kerülnek egymáshoz a két szomszédos terület művészei. Ugyanakkor bővül a tárlatlátogatók ismerete, bepillantást kapnak a képzőművészek alkotómunkájába, gondjaiba. A Galéria igazgatója, Stefan Brlosics szobrászművész — a kapcsolatok egyik szervezője — kedves meghívásának eleget téve, részt vettek új műtermének avatásán is. Simon Béla és Pedrág Goi, a szlavóniai területi szövetség titkára megállapodott a kapcsolatok további fejlesztésében is. Az eddigi hagyományoktól eltérően ezután csak évenként egy alkalommal terveznek kiállítást, az egyik évben Pécsett, a másikban pedig Eszéken, mivel rövidebb idő alatt nem gyűlik össze megfelelő mennyiségű új anyag. Viszont szóbakerült kisebb csoportok tárlatának meg rendezése, amikor csupán négy-öt művész munkásságát reprezentálnák. A tervek között szerepel egy iparművészeti alkotásokból álló kiállítás is. Érdekes és bizonyára megvalósítható az a gondolat, hogy a két terület képzőművészei két-három hetes tanulmányúton ismerkedjenek meg a másik ország életével. Az eszéki kiállítás három hétig tart nyitva. Már az első napokban is élénk érdeklődés kísérte, a vendégkönyv bejegy zéseinek tanúsága szerint tetszéssel fogadták a dél-dunántúli művészek alkotásait. Június első napjaiban átszállítják Vinkovciba, majd onnét Vukovárba. A szlavóniai szövetség már készíti a pécsi hasonló jellegű kiállítás anyagát, előreláthatóan hét-nyolc művész mutatkozik be szeptember első hetében a Technika Házában. — Kitüntetés. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Benedikt Ottó, Kossuth-díjas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézete igazgatójának több évtizeden át végzett kiemelkedő politikai és tudományos munkássága elismeréséül. 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. Nemzetközi elismerés Pécsnek Szívbeteg gyermekek Mindent szabad, csak médiával — Ami egy pótszívet jelent Egy kívánság a tanárképzéstől Mai macyar költészet A TIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztálya május 16-án délután 5 órakor a Bartók Klubban előadói konferenciát t^rt, A mai magyar költészet címmel. Előadó: dr. Kiss István, a TIT főtitkára lesz. A' konferencia korreferensei: Patalry László, a TIT Irodalmi és Nyelvi Szakosztályok országos választmányának titkára, valamint Pálmay Kálmán irodalomtörténész, miniszteri osztályvezető-helyettes. Legelőtelepítési kísérlet Abaligeten A Hegyhát reménye Hárommillió forintot ad az állam — Villanypásztor és műanyagkarám — Bemutató 1968-ban ne 48 órán belül minden növényt leperzsel a domboldalon utat engedve a vetőgépnek. A 22 soros vetőgép cso- roszlyái előtt járó forgó szerkezetek 2—3 centi mélyen fellazítják a talajt, de csak a sorokon, a sorközök érintetlenül maradnak. A gép egymenetban el is veti a magot. A termőtalaj, mely alatt 24 centire már szikla van, szinte érintetlen marad. A fű és herefélék gyökerei gyorsan behálózzák szinte a sziklához láncolják évtizedekre megóvva a pusztulástól. Néhány hete vetették el a magot, de az angolok máris érdeklődtek — a módszer náluk is új, s külföldön eddig csak a franciák és a magyarok próbálták ki. Várakozón és reménykedve figyelik a hegyvidéki tsz-ek a kísérletet, mely döntő módon változtathatja meg a dotációból gazdálkodó tsz-ek sorsát, megmutatva a kivezető utat hátrányos helyzetükből. — Rné — Savária táncverseny A Savária Nemzetközi Táncversenyt és az V. Magyar Táncbajnokságot május 19-én, 20-án és 21-én rendezik meg Szombathelyen. Ezen Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, NDK, NSZK, Svájc, a Szovjetunió és Magyarország versenyzői vesznek részt. Képünkön: Raymond Root és Francis Spires, Anglia bajnokpárosa, aki szintén részt vesz a versenyen. Tavaly nyáron minisztériumi kocsi állt meg az iroda előtt Baracs József, megyei főagronómus szállt ki belőle és Kovács Imre, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának vezetője, aki megfelelő helyet keresett, ahol az 1966-os síkvidéki bemutató után az 1988. évi hegyi legelőgazdálkodási bemutatót megrendezheti. Meglátta ezt a vadon létrejött gyepet és döntött. Az abaligeti helyzet annyira tipikus, hogy ha itt megoldják a hegyi legelők problémáját, akkor az egész országban megoldható. így kapott kulcsszerepet Abaliget. Az állam hárommillió forintot áldoz a kísérletre. Egy évvel az országos bemutató előtt — a Pannónia napok keretében 1968 júniusában rendezik itt — járjuk a helyszínt Pallos Jánossal, aki sok érdekességre hívja fel a figyelmemet, körvonalazva a végső képet: milyenek is lesznek hát a kultúrált hegyi , legelők? Legelőször is elkészült itt egy betonoszlopokkal szegélyezett, 1500 méter hosszú felhajtó útrendszer. Kapnak egy hordozható villanypásztort két, egyenként 200 férőhelyes, új, műanyagból készült hazai gyártmányú, ugyancsak szétszedhető és szükség szerint tovább szállítható, fedett karámot, melyekben a jászlaktól kezdve minden műanyagból lesz. A prototípust a gyár az 1968-as Pannónia napokon mutatja be. A legelő területéről elvezetik a karsztvizeket, megfogják a nagy vízmosást. S ha a fű beáll, négyszáz növendéket meg a háztáji állományt fogja eltartani. tét általában erősítsük, eddzük. Ezáltal a szívizom és az érrendszer is edzésben van. Például a sport-tréningeken is a szívet és az érrendszert edzik, s attót' lesz versenyképes a sportoló. Csakhogy a gyógytestnevelés alapeszméje: nem ártani. Tehát nálunk mindezt nagyon óvatosan, állandó terhelésvizsgálat mellett kell végezni. A sajátos mozgásanyaguk tulajdonképpen igen kevés. A szívbeteg gyerekeknek két sajátos tornatermi tudományuk van, a légzési, valamint az úgynevezett önnyugtató gyakorlatok ismerete. A helyes légzés például valóságos pótszívet jelent. Azonkívül nagyon sok terrénkúrát kapnak. Ez a szívbetegek sportja, a természetjárás. Sőt, néha hegyet is másznak, persze egészen más tempóban, mint a többi gyerek. Egy gyógytest- nevelő felügyelete alatt a legtöbb szívbeteg kisgyerek meg- mászhatja a Mecseket, de ha valamiért, mondjuk őrült tempóban szalad a busz után, esetleg tragikusan járhat. A cél tehát: megtanítani a helyes életmódra, hozzászoktatni a helyes életritmushoz. — Persze ellenvetés is akad a munkánkkal szemben — mondja dr. Péntek Erzsébet főorvos. — Többen azt vetik a szemünkre, hogy növeljük a gyerekekben a betegségtudatot. Szerintünk viszont a gyereknek tudnia kell, hogy mi a baja, de úgy, hogy ezzel a tudattal ne törjük le őt. Lassan másfél évtizede gondozzák a szívbeteg gyerekeket, s az orvosok és a testnevelőtanárok lassan másfél évtizede lelki gyógyítást is végeznek. Ha lehet, akkor például olyan tornatermet választanak, melynek ablakain nincsen védőrács. Aztán megmondják a gyerekeknek, hogy kisebbeket dobjanak a labdával, nehogy üveges-mestert kelljen fizetni. De ez a jó magyarázat, nem az, hogy „Ne dobálj akkorát, mert te szívbeteg vagy!” Sohasem mondják nékik, hogy tilos a játék, hanem hogy „mindent szabad gyerekek, szépen, tempósan, és akkor mindent szabad!” És az órákról alig hiányzik valaki. Nemzetközi érdeklődés A Krankengimnastik című világszerte ismert nyugatnémet szaklapban Ginder Katalin felhívta a figyelmet a Baranya megyei gondozó munkájára, öt országból kérték cikkének különlenyomatát Most pedig dr. Péntek Erzsébetet, Ginder Katalint s Heckenberger Istvánná, főiskolai tanársegédet meghívták Erfurtba a III. Nemzetközi Rehabilitációs Orvoskon gresz- szusra. Erre hárman írnak beszámolót. Erfurti szereplésük már önmagában is elismerést jelent a pécsi és baranyai egészségügyi kultúrának, valamint orvos- és pedagógus-társadalomnak. De dr. Péntek Erzsébet figyelemre méltó elképzelésekről is tájékoztat: — Jó lenne, ha legalább minden megyeszékhelyen megszerveznék a gondozót. Hiszen Pécsett és Baranyában jelenFütelepítés angol módra Az abaligeti kísérlet legér- ; dekesebb része az újfajta fűtelepítés. A hegyoldalak mesterséges gyepesítésének legnagyobb buktatója volt, hogy vetés előtt megszántották a ; talajt, ezzel fellazították, utat \ engedve az eróziónak, a föld! lemosódásónak. Nos, Abali- ! geten most szántás nélkül te- | lepítettek. Ehhez Angliából j Importáltak vegyszert és spe- < ciális vetőgépet. A Gramoxo-Amilyen meeeszép, szívet gyönyörködtető Abaliget környéke a dombok hajlataiban szelíden megbúvó parányi településekkel, gyepes lankáival, ligetes völgyeivel, olyan mostoha a föld az itt élő lakossághoz, olyan keserves Itt a gazdálkodás. — Volna bár kissé csúnyább, de gazdagabb — vallja a Szederkényből ideszegődött agronómus, Pallos János, akinek ugyancsak feladta a leckét a 4200 holdas gazdaság. Pusztuló földek Az út itt mindenhová csak felfelé vezet. Alig hagyjuk el a tsz-irodát, máris egy meredek déli dombháton baktatunk felfelé, sebes sodrású parányi ereken, patakokon át-átlépdelve. összesen 400 karsztforrás van a tsz területén. Egy részük a barlangban ered és elvesz az abaligeti csónakázó tóban, legtöbbjük azonban sokszor alig észrevehető kis tóvá szélesedik, s aki belelép, nyakig merül, vagy teljesen el is tűnik benne. Ha szántáskor kissé lejjebb engedik az ekét, sziklába vág a vas. A frissen szántott táblákról kocsiszám hordják el a felszaggatott követ. Máskor meg valódi folyami kavicsot hoz fel az eke a magasabb dombszegélyekről. De ami a legfőbb baj: a földek állandóan pusztulnak. Száz meg száz holdakon — mint Itt is, ahol most járunk — a föld még a befektetett munkát sem fizeti vissza, így aztán nem is bolygatják. Ezt a 250 holdas darabot kilencedik éve nem művelik. Közben felverte a fű, s azóta a háztáji marhákat hajtották ki rá. Legelő lett csak úgy magától, s nem is rossz legelő, perjék, herefélék találhatók benne, melyeknek magjait úgy hordta ide a szél. A szél példáján okulva nagy elhatározásra szánták ed magukat az abaligetiek. Maguk kívánják befűvesfteni dombjaikat, elkövesedett meredek fekvésű szántóikat, s ebben messzemenően támogatja őket az állam. fii Pécsett meg Baranyában bárom és félezer gyerek, akit hiába csábít a bőrlabda, nem focizhat kedve szerint és akinek korlátlanul kergetőznie tilos. Ha a tilalmat megszegik, nem kapnak levegőt, sőt nagyobb bajuk is történhet Szívbetegek. Nem egy ilyen fiú vagy kislány mégis hetenként háromszor korán felkel és háromnegyed hétkor már ott edz valamelyik iskolai tornateremben. Némelyik hatalmas termetű, makkegészséges sportoló, aki hallott már ezeknek a szívbeteg kisgyerekeknek a kora reggeli tornájáról, ilyenkor döbbenten néz utánuk, és egyszerűen nem érti, hogy mindez hogyan lehetséges. Nincs felmentés A rejtély kulcsa fent van a Nyár utcában, ahol ezek a gyerekek patrónusra találtak. Neve: a Baranya megyei Tanács Gyermekszívbeteg-gondo- zója. Története pedig a következő: 1954-ben dr. Péntek Erzsébet irányításával kezdődött meg Pécsett a gyermékszív- beteg-rendelés, mely 1957-ben lett önálló intézmény, s ezzel megalakult az első vidéki gyermek szívbeteg-gondozó. 1956-ban Ginder Katalin, a gyermekkórház ápolónője — a ceglédi polgári leányiskola egykori matematika—fizika— testnevelés szakos tanárnője — is felajánlotta segítségét. A két szakember, az orvos és a tanár már az első időszakban látta: a szívbeteg gyerekeknek nem elég a rendelési idő, s a mtv állapotát lényegesen befolyásolja az életmód. Különösen az a baj, hogy ezek a gyerekek néha az egészségeseknél is többet mozognak, mert igazolni akarják, hogy nem maradnak le a többitől. Mindenképpen fontosnak látszott tehát, hogy befolyásolják az életmódjukat. Egyre több vizsgálatot végezték, s a játékból, tornából, kirekesztett beteg gyerekek érdekében rövidesen létrehozták a szívgon- dozó gyógy-testnevelő szolgálatot is. Az évről évre fejlődő gondozó sok támogatást kapott, elsősorban a Baranya megyei Tanács Gyermekkórházától, a Pécsi városi Tanács Művelődési Osztályától —, mely a zsúfolt tornatermi állapotok ellenére is mindig otthont biztosított a gyógytestnevelés számára, — aztán a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelési tanszékétől. Egyre gyakrabban figyelnek erre a baranyai— pécsi intézményre. Például dr. Péntek Erzsébet és Ginder Katalin részt vett a gyógytestne. velés tantervének előkészítésében. E tanterv életbelépése óta alig van felmentés a testnevelés alól. o. tantervről sokan úgy tudják, hogy világviszonylatban ritka — ha nem egyedülálló — s így a magyar oktatás- és egészségügy egyik tekintélyes alkotása. Mindent szabad — Nem kell valami rendkívüli dologra gondolni — mondja Ginder Katalin. — Célunk az, hogy a szereveze173 millió forintos beruházási terv lalat másik nagy beruházása a Mecseki Széntröszt megrendelésére épülő somostető—zo- báki nehézkivitelű távvezeték. Erre 5,5 millió forintot fordítanak. Ez a feladat azért érdemel különös figyelmet, mert a vezeték rendkívül nehéz terepen húzódik. Ilyen jellegű munkát a vállalati vezetéképítő egységei még nem végeztek, a kísérlet azonban már a jövőt készíti elő, amikoris 120 kilpvoltig a vállalat építi meg a területén áthúzódó összes vezetékrendszereket. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat az idei esztendőben 173 millió forint értékű beruházási munkát végez. Ebből 40 millió forint értékű munkát azokra a létesítményekre fordítanak, melyek iközvetlenül érintik a fogyasztók energiaellátottságát. A kapacitásnövelő létesítmények közül a söjtör-nagykanizsai 120 kilovoltos távvezeték és a keszthelyi 120 kilovoltos alál- lomás emelkedik ki. Az egyik 20 millió, a másik 17 millió forint költséggel épül. A válleg 3814 szívbeteg kisgyermeket tartunk nyilván. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk több a beteg, hanem azt, hogy a legtöbb beteget felfedezzük és 1 gyógyítjuk. De több megoldandó feladat van még, közülük hadd említsek kettőt. Az általános iskolai testnevelő tanárokat gyógytestnevelő oktatásban is részesíteni kellene, mert a falusi szívbeteg gyerekek ellátása enélkül nem oldható meg. Aztán a csökkent munkaképességű felnőttekre vonatkozó rendelkezést szélesebb körben kellene kiterjeszteni a fiatalkorúnkra is, hasonlóképpen a szakmunkás- képzést is külön megoldani az ő számukra. Az utóbbira vonatkozóan már tanulmányokat készítettünk, s tárgyalásokat is folytattunk. Ennek eredményeként Pécsett és Baranyában még is valósítják ezt az elképzelést. Utána az országos szervekhez küldjük el tapasztalatainkat további fel- használás céljából. Földcssy Dénes ÚTTÖRŐK megyei fesztiválja A kulturális szemle keretében tegnap délelőtt Pécsett a Városi Művelődési Házban rendezték meg a megyei úttörő kamarakórusok fesztiválját. A fesztiválon 15 kórusnak mintegy 180 tagja vett részt. A kórusok közül nyolc arany, négy ezüst, három pedig bronz fokozatú oklevelet szerzett Ma 15 népi tánccsoport részvételével a népi tánccsoportok megyei iú.i ronrlooilr m<xr
