Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
1967. április *2. napló 2 A Miorica táncegyüttes vendégszereplése Pécsett és Bolyban Az országos termelőszövetkezeti kongresszus második napja A Magyarországon első ízben megrendezett m oldaval kulturális napokon bemutatkozott a vendégszereplésre érkezett Miorica táncegyüttes. Képünk: az együttes műsoráról készült. Ferenc és Igaz Sándorné, az MSZBT megyei elnöke, illetve titkára. Dr. Csendes Lajos üdvözölte a vendégeket, majd miután rövid ismertetést adott Baranya és Pécs gazdasági és kulturális életéröl, el- mélyedt szakmai eszmecserét folytatott a ven- dégekkeI a folklórról, a minden művészet termé kenyítöjéről. A Cyprust is megjárt Miorica táncegyüttes délután a BM Karhatalomnál adott nagysi- kerű műsort, ahol kiállítás is nyílt a Molda- vai SZSZK-ról. Ma este 7 órakor a Bólyi Mű- velődési Házban lépnek fel a Bólyi Mezőgaz- dasági Szakközépiskola táncegyüttesével egy műsorban. A moldovai kulturális napok keretében tar- tózkodik hazánkban a 27 tagú Miorica mű- kedvelő táncegyüttes — Budapest, majd Tata- bánya után tegnap délben érkeztek Pécsre. Az együttes képviselőit: Rozita Liszaja mű- vészeti vezetőt és koreográfust, Sztojanov Sztyepan zenekari vezetőt és Irina Bragina táncosnőt, a Megyei Pártbizottságon fogadta dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára. A fogadáson megjelent Szentirányi József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Szentistványi Gyuláné, a Városi Pártbizottság osztályvezetője, Fehér Imre, az MSZBT Or- szágos Központjának munkatársa, Selymes Bahsai Antalt A parasztság ma jobban él, mint korábban bármikor A továbbiakban a tsz-ek melléküzemági tevékenységét hozta szóba. Meglehetősen fontosak ezek a munkafor- mák, mert a mezőgazdaság gépesítése, a vegyszeres eljá- rások stb. következtében te- temes munkaerő szabadult fel. A folyamatos foglalkoz- tatás gondját oldják meg a melléküzemek, s jelentős be- vételekkel gyarapítják a tsz- ek közös vagyonát A baksai ״Ezüstkalász” melléküzemei például tavaly húszmillió fo- rintot forgalmaztak. Hiba lenne viszont, ha túlzott je- lentőséget tulajdonítanának a melléküzemeknek. Ezek ugyanis a tsz bruttó jövedel- mének csupán öt százalékát produkálták. 95 százalék a fő tevékenységből, a mezőgazda- sági termelésből eredt. Felszólalását így fejezte be: — Boldog és büszke vagyak arra, hogy a magyar paraszt- ság jövőjéről most országos kongresszus tárgyal, és tör- ténelmi szimbólumként tekin- tem azt a tényt, hogy a ta- nácskozás színhelye a hajdani grófok, bárók felsőházi ülés- terme, az a hely, ahonnan egykor aligha várhattak sok jót a magyar földek megmű- velői. Most magunk formál- juk gazdálkodásunk miként- jét, holnapunkat. A délutáni tanácskozáson felszólalt még Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnö- ke, Pinkóczi Ferencné, a tu- zséri Rákóczi Tsz csapatveze- tője, Szirmai Jenő, a SZŐ- VOSZ igazgatóság elnöke, Fe- kete Győr Endre, a verpeléti Dózsa Tsz elnöke és dr. Láng Géza egyetemi tanár, a Készt- helyi Agrártudományi Főis- kóla rektora. Ezután került sor a terme- lőszövetkezetek első kongresz- szusa határozatának elfogadá- sára. (Folytatás • 3. oldalon.) defceít, igényeit. Sokat várnak a parasztok a mezőgazdasági szövetségektől érdekképviseleti szempontból is, főként olyan esetekben, amikor vállalatok- kai kell ״egyezkedniök” a tsz- eknek. — Nálunk, Baksa községben sokan jártak a kongresszus küldöttei közül — folytatta. — Láthatták, hogy jómódúak pa- rasztjaink, s tsz-ünk még rosszindulattal sem mondható szegénynek. Az országos ver- senyben második helyezést értünk el. Munkasikerünk egyik forrása, hogy összehan- goltuk a termelőszövetkezet és a tagok háztáji gazdaságai- nak termelését. Aki jobban dolgozik a közösben, a ház- tájiban is, könnyebben bol- dogul, mert például, részese- désként több takarmányt vi- hét haza, nagyobb mértékben foglalkozhat állattartással. És megértette mindenki, hogy ha nem végez odaadó munkát a kollektívában: ״elhúzódik” tőle a közösség, alázuhan a megbecsülés mércéje. Érintette a felszólalás a tér- meltetési szerződések rend- szerét is. Elmondta Baksai Antal, hogy községében jelen- leg a tojástermelés mértéke tízszerese az 1960. évinek. A fejlődés nemcsak erre az egyetlen falura jellemző, el- mondható megyei vonatkozás- bán is. A pécsi járás például 1700 000 tojást küldött 1960- bán az ország konyhájára, most évenként négymilliós a ״tojástervük”. A Baranya me- gyei Tanács helyes kezdemé- nyezésére most a szerződéses rendszert a hegyvidéki sző- vetkezetekben kiterjesztik a tej- és a marhahús-termelte- tésre is. Az a leglényegesebb a szerződtetéseknél, hogy nagy mértékben hozzájárul a me- zőgazdasági össztermelés nő- veléséhez — különösebb be- ruházás nélkül. Bevezetőben a baranya megyei termelőszövetkezetek né- pes tagsága üdvözletét tolmá- csolta a kongresszus részvevői- nek. Kiemelte, hogy a tsz- eknek ez a legmagasabb fóru- ma a Munkás-Paraszt Sző- vétség jegyében ülésezik, hoz- zájiárul a gyárak és a földek gazdáinak közös ügyéhez, gaz- dasági fejlődésünk meggyorsí- tásához. Hivatkozott a kongresszus valamennyi küldötte által kézhez vett statisztikai jelen- tésre, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése már az első években meghozta a várt termelési eredményeket is. A parasztság ma jobban él, mint korábban bármikor, és élet- színvonalának további növelé- sére is nagy lehetőségek van- nak. — Mi, dolgozó parasztok, a mezőgazdaság fejlesztésére, fellendítésére szövetkezetünk, — folytatta — a szocialista termelési közösségek kialakí- tásának ez volt a társadalmi és gazdasági célja. Sikerült el- érnünk ezeket a célokat, de az eredmények láttán hiba lenne szem elől téveszteni a gazdái- kodás még meglevő hiányossá- gait. Mert vannak ilyenek is. Sokhelyütt előfordul, hogy nem tulajdonítanak kel- lő fontosságot a közgazdasági tájékozódásnak, a széleskörű termelési és keresleti iníormá- ció-szerzésnek és annak, hogy milyen újabb eredményekhez vezethetnek a szellemi tőke- befektetések. A fogyatékossá- gok felszámolásában feltétle- nül rangos szerepe lesz a szü- letőben levő mezőgazdasági szövetségeknek. Feladatuk, te- vékenységük elengedhetetlen része kell, hogy legyen a kor- szerű termelési módszerek megismertetése, a hazai és a külföldi mezőgazdasági piac- kutatás és az, hogy egyezte»- sék a termelők és a felvásár- lók, az eladók és a vevők érszövetkezeti kollektíváknak elsőrendű érdekük fűződik ahhoz, hogy vezetőik gyorsan és széles körben tájékozódja- nak, ismerjék és helyesen mérjék fel a termelést érintő gazdasági feltételek változá- sát. Az új termelőszövetkezeti tanács és az ú: egységes mi- nisztérium minden bizonnyal segíteni fog ebben. Érdemes röviden kitérni a tervezőmunkára is. Reális üzemtervekre elengedhetetle- nül szükség lesz szövetkeze- teinkben a jövőben is. Az éves üzemterv az operatív gaz dálkodás legfontosabb alapok- mánya marad továbbra is, sőt, az üzemi tervezés szerepe je- léntősen növekedni fog. Az eredményes gazdáiké- dásnak azonban elengedi!etet- len feltétele az előrelátás. A termelés ésszerű szervezése azt követeli, hogy a vezetők nem máról holnapra gazdái- kódjának, hanem néhány é׳v- vei előre pontosabban is fel- mérjék a várható helyzetet, hosszabb időre is előre lássák a fejlődés fő irányát. Bel tér- jes és jövedelmező gazdálko- dást csakis jól átgondolt, több éves fejlesztési koncepció ki- dolgozásával lehet megala- pozni. A központi intézkedések le- hetévé tették, hogy az idén a termelőszövetkezetek már valamennyi állóeszközük után leírják az amortizációt. Ezzel azonban gazdálkodni is kell tudni. A gazdálkodlás egyik alapvető követelménye, hogy az állóeszközök — gépek, épü- letek, stb. — elhasználódása lassúbb ütemű legyen, mint az amortizációképzés. Ilyen eset-■ ben ugyanis az amortizáció a pótláson kívül kisebb felhal- mozásra is fedezetet nyújt, tér- melőszövetkezeteink egy ré- sze a legfontosabb állóeszkö- zök használatánál már az idén anyagilag is érdekeltté tette ebben a dolgozókat Helyes, ha minél többen követik pél- dójukat A szövetkezetekben a gaz- dasági vezetők legfontosabb tennivalója annak mérlegeié- se, milyen ágazatok fejleszté- sével lehet a legnagyobb brut- tó jövedelmet elérni. A gazda- sági reform az ilyen irányú szerkezeti változást segíti. Mindehhez természetesen a szövetkezeti tagok odaadó, fe- gyelmezett, szakszerű munkája is nélkülözhetetlen. Szövetke- zeti parasztságunk szorgalma egyik fő forrása a termelés és a termelékenység növelésének, a költségek csökkentésének! Meg vagyok róla győződve, hogy ez a kongresszus újabb lendületet és alkotókedvet szabadít fel szövetkezeti pa- rasztságunkban. Helyeslem a kongresszus beszámolójában és határozati javaslatában foglalt irányelveket, a beter- jesztett működési szabályzat»- kát. Megvalósításuk bizonyára nagy lépéssel viszi majd előbb re egész szövetkezeti mozgat- műnk és mezőgazdaságunk fej lődését * A pénteki ülésen elsőnek Fierpasz Károly, az agárdi Gárdonyi Géza Tsz elnö- ke szólalt fel. Utalt arra, hogy a termelési eredmények nőve- lésében rendkívül fontos sze- repük van a jól képzett, kö- zép- és felsőfokú agrárisme- retekkel rendelkező szakom- bereknek, ezután arról a nő- vekvő felelősségről szólt, amely elé a gazdálkodás új rendje, a nagyobb önállóság állítja majd a tsz-eket A tér- melőszövetkezetek és a válla- latok kapcsolatában az egyen- raxigúság csak akkor valósul- hat meg — hangsúlyozta —, ha a termeltető és a felvásár- ló vállalatok kiveszik részüket a termelés feltételeinek meg- teremtéséből; abból nevezete- sen, hogy legyen mindig ele- gendő és jó minőségű vető- mag, szaporítóanyag, bebaka- rító-gép, stb. Kívánatos, hogy a tsz-efcnek a Szövért-tel pár- huzamosan legyen beleszólási joguk a megyei értékesítő központok munkájába. Ezután Baksai Antal, a bak- sai Ezüstkalász tsz elnöke emelkedett szólásra. Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigaz- gatóság és az Állami Földmé- rési és Térképészeti Hivatal egyesítésével. A Földművelésügyi Minisz- térium eddigi, nagy mértékben elavult szervezetével és hatáskörével nem tölthette be az élelmiszertermelés gaz- daságpolitikai központjának szerepét, mert a hatáskörök jelentős része más főhatóságok kezébe összpontosult. Hason- ló okok miatt az Élelmezés- ügyi Minisztérium sem vállal- kozhatott erre. Az élet, a célszerűség kö- vetette, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az új egységes minisztérium létre- hívásának a célja: az állami irányítás hatékonyságának nö- velése a mezőgazdaság, a fel- vásárlás, az élelmiszeripar, az erdőgazdálkodás és a földigaz- gatás területén. (Trtytatád az L oldalról.) ■»®vétségek egyúttal olyan tórumok is, amelyek lehető- •éget adnak a szövetkezeti parasztságnak ,saját helyzete ée jövője alakítására. Pártunk Központi Bízott- sága és a kormány az utóbbi időben igen fontos intézke- déseket foganatosított a sző- vetkezeti gazdálkodás feltété- leinek megjavítására. Mim a beszámoló is sorra vette: egy- *zerűbb és jobb lett a terve- zés, 9 százalékkal emelkedett a felvásárlási árak szintje, tő- *ölték a hiteltartozások igen Jelentős részét. Mindehhez az utóbbi na- pókban még egy kedvező kö- rülmény párosult. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tané- esa egy héttel ezelőtt határo- zatot hozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté- rium létrehívására, a Föld- művelésügyi Minisztérium, az Az új, egységes minisztérium előnyei munkájának hatékonyságát, s ezzel meggyorsítsuk a fejlő- dést. Tisztelt Kongresszus! A termelést meghatározó gazdasági feltételek változtatá- sával. a mezőgazdasági irányi- tás szervezeti átalakításával kedvezőbb körülmények te- remtődnek szövetkezeteink megszilárdításához, ennek ré- vén a több és olcsóbb mező- gazdasági termeléshez. A reform persze nem egy- csapásra, hanem több év alatt, fokozatosan fejti ki határát — s erre fel kell készülnünk. A megtett és folyamatban le- vő ár- és pénzügyi intézkedé- seknek szintén van néhány fontos sajátosságuk, amelyek- kel valamennyiünknek tisztá- bán kell lennünk. A legfontosabb, hogy ezek az intézkedések főleg az ön- álló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálják és azt, hogy a harmadik ötéves tervben a tervezett mérték- ben nőjjön a szövetkezeti pa- rasztság reáljövedelme. A gaz- dálkodás pénzügyi rendbeté- tele a szövetkezetek többségé- ben új helyzetet fog eredmé- nyezni, mert megnyílik a sa- ját erőből történő fejlesztési lehetősége. Ezenkívül vala- mennyi szövetkezetben lesz amortizációs alap, hasonlókép- pen lehetővé válik a garan- tált munkadíjalap létesítése is. Lényeges az is, hogy a sző- vetkezetek egy kisebb részé- ben — a mostoha körűimé- nyék között gazdálkodókban — még nem válik lehetővé hogy termelésüket saját erő- bői bővítsék. Ezt csak a tér- vezettnél lényegesen nagyobb felvásárlási áremeléssel lehet- ne elérni. Ez viszont nagy- arányú fogyasztói áremelke- dést vonna magával, amely kedvezőtlenül érintené a bér- bői és fizetésből élők érdekeit, gyengítené a munkás-paraszt szövetséget, ezért nem járható út számunkra. Inkább vállal- juk: annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés a mostoha természeti körűimé- nyék között is folytatódjék, továbbra is fenntartjuk az üzemek bevételének kiegészí- tését szolgáló állami támoga- tást. A mezőgazdasági és élelmi- •aerterm élésben a nyersanyag előállítása és feldolgo- zása között szerves összefüg- Sés és kölcsönhatás van. A mezőgazdaság végterméke az élelmiszer. A nyerstermelés növelése és a feldolgozás ez- zel összehangolt fejlesztése akkor a legkedvezőbb, ha mindkettő egy gazda, egy irá- nyitó szerv kezében összpon- tosul. Indokolt tehát egy olyan állami irányító központ létre- hozása, amely biztosítani tud- ja a mezőgazdasági és az élei- miszeripari termelés komplex fejlesztését: azt, hogy a tér- meléssel szemben támasztott igények törésmentesen köz- vetítődjenek a fogyasztótól az üzemekig. Az új egységes miniszté- rium működésének számos előnye várható. Meggyőződé- síink, hogy e területek beru- . házásait összehangoltabban le- ,,hét majd fejleszteni, ésszerűbb lesz az eszközök felhasználá- sa, nő a közös hasznosítású beruházások aránya, s az ed- diginél eredményesebben lehet harcolni a partikuláris érdé- kék ellen. A termelőszövetkezeti terű- leti szövetségek megalakulása és érdekképviseleti tevékeny- ségük várható kiterjesztése is megkívánja, hogy az állami érdekek mindenkor kellőkép- pen tisztázottak, egységbe fog- lalhatók és érvényesíthetők legyenek. Mindaz, amit az egységes Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium létrehívá- sának indokaival és a műkő- dés iránti igényekkel kapcso- latban az előbb elmondottam, teljesen összhangban áll a gazdaságirányítás reformjának megvalósításával — szerves része annak. Azzal, hogy a döntési jog- körök számottevő része a gaz- daságokhoz, a vállalatokhoz kerül, lehetővé válik, hogy a központi szervek a legfonto- sabb feladatokra, a fejlődés irányának és arányainak a meghatározására összpontosít- sak a figyelmüket. A gazda- sági reform megvalósításával tehát a központi irányítás lé- nyegét tekintve nem gyengül, hanem erősödik. A változta- tások kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy számottevően növeljük a központi szervek Hogyan éljenek a nagyobb önállósággal a tennelőszövet- kezeteink? A legfontosabb, hogy állandóan tájékozódjanak az igé- nyék felől, jól ismerjék saját adottságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, ér- tékesítési feltételeket, ame- lyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megvalósí- tásával bekövetkező új hely- zetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. Most, hogy megszűnik vagy már meg is szűnt a központból, illetve járásokból lebontott tervajánlások rendszere: a A felszólalások is azt mu- tátják: szövetkezeti paraszt- •águnk igen kedvezően fogad- ta a központi intézkedéseket; a mezőgazdasági munka tár- sadalmi elismerését, növekvő megbecsülését látja bennük. Tudatában van annak, hogy az életszínvonal emelése első aorban a paraszti szorgalom növekedésétől függ. A gazdái- kodás feltételeinek javítása, a nagyobb önállóság egyben azt is jelenti, hogy növekszik a termelőszövetkezeti vezetők és tagok felelőssége a gazdái- kodásban, az ország jobb élei- miszerellátásában. * > * * < 4 4 Nagyobb önállóság — fokozott felelősség
