Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
bi előadások alkalmával érfl majd be. — Várady Szabóiét Tenard bankárja a szemünl előtt roppan össze: játék* hiteles, meggyőző. If). Kőmi vés Sándor Joel Harfolc alakjában ״egy kitömött er• kölcsi magatartást” hangsú■ lyoz, talán kissé túl-mereves is. Petőházy Miklóst egy vil■ lanásra megjelenő ügyvéc szerepében láttuk. Vajda Miklós fordítá• sa nemcsak irodalmi érték( munka — valóban műfordí• tás —, de szírpadi atmoszfé■ rát is tud teremteni. Vatí Emil díszletei széles tereket nagy mozgáslehetőséget bl» tosítanak. Színpadképei jel• zésnek és natúrénak jó ossz׳ hangját valósítják meg; a legsikerültebben talán a har madik jelenetben, Simo« szalonjának képében. Fekeit Mária poétikusan szép ruhá- kát tervezett, különösen 1 dráma két női szereplőjének TÜSKÉS TIBOH céltudatos, gátlástalan, számi- tó cinizmusát, nagy terveit és törpe összeroppanását —׳ habancz Borbála művészi pályafutásának talán leghálá- sabb szerepét játszhatja el (Deborah Harfold) szerepét, amelyre jó színész mindig vágyódhat. Mi lehet köhy- nyebb színésznek, mint ״szí- nészkedni”? — véli a laikus. Ellenkezőleg! Talán a legne- hezebb. A gyengéd, féltő anyai szeretettől az ölni tudó kegyetlenségig, a becéző ked- vességtől az álomvilágba való tébolyult belefeledkezésig minden árnyalatra van színe. — Sara Harfold, a feleség szerepében Vajda Márta, ugyancsak nagy lehetőséget kapott; a feladathoz sok türelemmel és ambícióval készült. Beszédének kellemes tájnyelvi ״zöngéje” mintha csak a szerzőtől is megki- vánt ír nyelvi ״felhangnak” lenne a magyar megfelelő- je. Az alakban lappangó tűz és szenvedély, valamint a játék könnyedsége és hajié- konysága bizonyára a késő»Építs méltóbb palotát..." O'Neill tragédiájának mag7arországi bemutatójáról // lyoknak. a mimikának van itt igazán nagy szerepe. A csaknem négyórás előadást mindössze három színész játssza végig. Holl István Ki- tűnő és magabiztos Simon Harfold. Hőse konok, kapzsi, erőszakos jenki, mindene a Cég, elve a ״semmiért — semmit” s ״én jó vagy >k, mert erős vagyok”. Holl pon- tosan tudja, hogy hol, mit és miért tesz, hogyan hang- súlyoz. Nemcsak szépen be- szél, hanem mondatainak ze- nei élményt nyújtó, lekottáz- ható ritmusa, dallamvonala is van. A fizikai teljesítmény és adottság elismerése azon- bán a kisebb dicséret. A szí- neszt igazán rangost tó el is- mérés: a megformált alak belső hitelessége. Az eltelt idő érzékeltetésére talán ke- vesebb gondja van, annál meggyőzőbben jeleníti meg a hős alakoskodását, vívódásait. A NEMZETKÖZI POLIT1 KA s véle a jog érték* kézikönyvvel gyarapodott a Akadémiai Kiadó jóvoltábó Nem kell okvetlenül diplc matává lennünk, ha tudi kívánjuk ki volt Julius Nye nyere, mi. az a ״halastó-ügy’ mikor volt a dzsiddai szel ződés, vagy miként köthc tünk házasságot külföldivé A diplomáciai és nemzetköi jogi lexikon mostani telj* sen átdolgozott kiadásába és Hajdú Gyula szerkesztésé ben igényesen tájékozta bennünket. Nemzeteket átfogó tárgy kiadvány érzékelhető föle rajzi alapokat követel. Ráél zett erre az igényre valami képpen a Kartográfiai Válla lat. A képes politikai és gat dasági világatlasz (185 tél képoldalával, fényképsoroz־ tával) igazán reprezentáld kiadvány. Áttekintése kimor dott felfedező munkát igé nyel és az eredmény: ga5 dasági táblázatok, zászló és címerek, növény- és á latföldrajzi térképek, mestei séges égitestek pályavázlat־ a kilővőhelyekkel és holdtéi kép. A szerkesztői fantázié úgylátszik földrajzi alapo sem lehet ״röghözkötni.” SZÓLNUNK KELL — spo! szerűen — a sportról is. Eg Ökölvívó ábe-vei szaporodói mostanában a könyvtermé Z. Vincze György emel ke dett hangnemben kalauzt végig bennünket az ökölvív sport területén. Tanúi lehe tünk, amint az ״első virág zás”—t követő visszaesés, maji ״Csipkerózsika ébredése után visszavonulni kénytele nek az addig ״csupaszökli fenegyerekek” Az ökölvívó; mai finomságainak ismereté ben kellő borzadállyal gon dőlünk az ősállapotokra, am DIPLOMÁCIAI ÉS NEMZETKÖZI Arany János. Az Öszikék-ből válogatott egy kisebb kötetre valót Keresztury. Dezső; cím- adó vers A tölgyek alatt. Bibliofil kiadványról lévén szó, melyet a Magyar Heli- kon öltöztetett méltó köntös- be, a leghelyesebb ha még a kolofont idézzük: ״Készült a Kner nyomdában ... 7100 pél- dányban. Ebből 1300 vászon- kötésben, számozva.” \ KA NY ;lÉiflX IU A TÖLGYEK ALATT • ן iySSSSt j .........:sss$mzz i « S! *״״ ן* «ft« m Wiy. xaxrx 1« - mmm *■ ־־ t s■■ kor főképpen a ״szükség elhelyezett ütés” dominált, jellemezte az ״összezárt ' használatát”. A szakmai jezetekben végre a szép s vakkal — tehát az olvasó is kesztyűs kézzel bánik szerző. Boda Mikiéi IFJÚ TITÁN — mégsem egészen az — Nyerges And- rás, aki most jelentkezik har- madik kötetével a Magvető- nél. Leginkább a kétségek táplálják a Holnemvolt ver- seit ״Nem tudjuk, hogyan kéne élni; Kockázatmentes hősi tettek futják csak féltett életünkből” — jellemző so- rok. Szerencsére Nyerges Andrásnak két kétség közt is van ereje költészetet te- remteni. A prózát Mocsár Gábor szociográfiai tanulmányköte- te képviseli ezúttal króni- kámban. a Nálunk vidéken... (Kosuth Kiadó) A műfaji vi- ta már eldőlt, az író minden- esetre egy újabb, helyenként szuggesztfv erővel fogalma- zott irodalmi érvet tesz a társadalom asztalára. A fő- szereplő a magyar vidék, de helvet kapnak a kötetben az alföldi kisvárosok sajátos problémái, a szellemi élet ״léptékváltás”-ának igénve. megtoldva mindenütt a job- bitó szándék indulatával. TJjabb Kossuth-kiadvánnval ismerkedem. Csizmadia Ernő tárgya A gazdasági mecha- nizmus reformja és a mező- gazdaság. A tervezés, az ár- és pénzügyi rendszer, a be- ruházási, beszerzés, értéke- sítés és feldolgozás, az anyagi ösztönzés rendszere, a veze- tés és szervezés kérdései vizs- gálódásának egy-egy állomé- sa. Műve mögött hivatalos határozatok fedezete áll, de szúbjektíve is meggyőz ben- nünket, hogy a mezőgazda- sági termelés alakulásában hamarosan számottevő tó- nyező lesz a gazdaságpoliti- ka, mint az időjárás. A GONDOLAT KIADÓ úgy- látszik nem adja fel a re- ményt... Három év le fór- gása alatt immáron harmad- szór adja kezünkbe Einstein ismeretterjesztő remekét, a Speciális és általános relati- vitás elméletét. ״A könyvecs- ke az olvasótól az érettségi vizsga anyagának ismeretét” igényli csupán, bátorít ben- nünket maga a szerző négy- ven év távlatából. Oko6an tesszük azért, ha Novobátzky Károly előszavával kezdjük, sőt a terjedelmes életrajzi összefoglalót is célszerű elő- re venni. Elbabrálhatunk még a szerkesztői jegyzetek- kel, aztán menthetetlenül Einstein következik. Ugyancsak matematikai alapismereteinkre apellálnak a ״Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai” című gyűjtemény (Tankönyv- kiadó) újabb kötetének szer- zői. A Könyv első felében Rúzsa Imre értekezik a Mate- matika néhány filozófiai'prob- lémájáról, elsősorban a ma- tematika iránt érdeklődő ol- vasó nézőpontjából közelítve a kérdéscsoporthoz. A továb- biakban Rúzsa Imre és Ur- bán János közös erővel foglal- ják össze a Matematikai lo- gika alapjait. Érdemes kissé kikapcsolód- ni ennyi egzakt eszmefutta- tás után. A költészet jó al- kálóm erre, kivált ha olyan klasszikusa szól hozzánk mint átcsap ellentétébe. A túlzott szeretettel éppúgy lehet vét- kezni, mint a szeretet hiá- nyával. Akinek hálásnak kellene lennünk, éppen azt gyűlöljük meg. Mindenki ki van szolgáltatva: Aki becsap — azt magát is becsapják. Aki elnyom, az maga is el- nyomott. Aki hazudik, annak is hazudnak. Egy harcban ki a győző és ki a legyőzött, so- sem tudni meg. Egész éle- tünkben a ״bűvös ajtót”, az elveszett béke és boldogság birodalmát keressük, ahová csak az őrületben vagy a ha- Iái után léphetünk be ... Kétségtelen keserű, fájó, ha úgy tetszik: pesszimista filozófia ez. Amit az író egy- helyütt rendezői utasításiként adott, azt az egész műről el- mondhatjuk: ״Halkan, csú- fondáros iróniával, melyet keserű, tragikus szomorúság színez...” — De ha a drá- ma valójában az emberi tér- mészet egy elvont kérdésére próbál is választ keresni, ak- kor, amikor ez a kérdés egy adott nézőközönség előtt el- hangzik, azonnal konkréttá lesz. A kérdés konkrét, s a választ — akár az író jel- zéseivel ellentétben, vele vi- tatkozva is — a nézőnek ma- gának kell megfogalmaznia. A pécsi előadás, hang- súlyelosztásban, szerepfelfo- gásban, még a díszletekben is, megtartotta a darab két- tős rétegezettségét: egy ér- dekes pszichológiai játékot láthatunk, a múlt századi amerikai kapitalizmus kere- tei közt előadva. Örömmel adunk hírt a mű magyaron־- szági ősbemutatójáról, Nóg- rády Róbert rendezéséről. A visszafogott, szinte csehovi atmoszférájú játék az érzel- mek és szenvedélyek lobogá- sa helyett a szó, a gondolat erejét hagyja érvényesülni. Az eladás vonalvezetése: folytonos hullámzás. Hullám- hegyek és -völgyek követik egymást: egy szellemi harc, a lélekben dúló párbaj apró szünetei és pengevillanásai, apró megalkuvásai és kitartó gyűlölködésed, lázadásai és beletörődései. A második felvonás utolsó jelenetének mesteri megkomponálása író és rendező együttes remeklé- se. Intellektuális színház — mondhatnánk, ha nem lenne elkoptatva a szó. Ha vannak színdarabok, amelyeket ha másért nem, de érdemes azért előadná, mert néhány nagy szerepre, színé- szí alakításra adnak alkal- mát, akkor O’Neiil e műve föl tétlen e darabok közé so- rolható. Az apró gesztusok- nak, a kis, kárörvendő mos»idéz néhány sort: ״Ö, lelkem, építs méltóbb palotát / gyors évszakokon át! / Hagyd el szűk múltadat! / Uj temp- lomod legyen hatalmasabb / a réginél és tornya magasabb: s szabad leszel, ha vén / kagylódat elhagyod a lét vad tengerén.” A darab ere- deti címét is innét vette az író: More Stately Mansions. (Amire a pécsi előadás vál- toztatta, azt hiszem, indoko- latlánul, — A költő és üzlete — más irányba visz, s ép- pen szimbolikus értékétől fosztotta meg a címet.) Mi ez a több, ez a gazdagabb, ״méltóbb palota”? S minek a jelképe az a másik ház, Deborah bűvös kerti háza, aminek ajtaján benyitni végzetes lépés? S mit jelent az a harmadik ház, amelyről anyja mesélt Simonnak még gyerekkorában? Mint minden szimbólumnak, úgy O’Neiil szimbólumainak is több je- leütése van. Épp ez a meg- foghatatlanság, egyetlen szó- val be nem helyettesíthető érték, a rejtvényszerű megöl- dástól való különbözés teszi a költői képet szimbólummá. 0 A P i 11 szimbolikája a gondolatot több irányban megmozgatja. Simon drámá- jában bizonyára belejátszott az a pszichológiai elképzelés, amit a freudi lélektan a nő- nek (anyának és feleségneK) a férfi leikéért vívott tudat- alatti harcáról tart. Ugyan- akkor a két nő megszemé- lyasítője az ember kettős éri-jének, az ״örök” ember- ben dúló harcnak is: Sara és Deborah nem más, mint Simon lelkének egymással viaskodó két fele, ״akiket” sem megosztani, sem kibékí- térni nem lehet egymással. Az igazán jelentős művész mindig az emberről akar va- lamit elmondani. O’Neiil élet- művének egésze azt bizonyít- ja, hogy jelentős művésszel van dolgunk. Ha arról az ol- daláról faggatjuk e művét, hogy mit közöl az emberről, mit tart fontosnak elmondani az emberről, úgy érezzük, szavai nyugtalanítóak. O’Neiil hőseinek kettős életük van. Álarcot viselnek, de ez az álarc már ráforrt a bőrükre, őszintén hazud- nak, 1 őszinteségük csak lát- szat. Mindig valamiféle ״sze- népét” alakítanak. Milyen az ember O’Neiil szerint? Egy érzés, akár a legnemesebb Is. a szeretet, ha egy kicsit is deformálódik, könnyen Van egy a: szón x, Van ennek egy fia, és a fiúnak van egy felesége . .. Közön- séges anyós-háromszög — mondhatná rá valaki. De hát a világirodalom ja- vát él lehetne így mondani: Egy hiúságában megsérten. hiszékeny és féltékeny mór tragédiája — az Othello. E°y férj, aki elhanyagolja felesé- gét, és egy feleség, aki bá- jait a házibarátra pazarolja — a Karenina Anna. Meg akarja ön ismerni az embe- riség. történetét, színes ké- pekben, Ádámtól és Évától a föld kihűléséig? Tekintse meg Az ember tragédiáját A szüzsé, a darab ״mese- je” ezúttal is harmadrangú A naptár 1832-t mutat, s az ettől számított kilenc év tör- ténete elevenedik meg a színpadon. Az Újvilág egyik kisvárosában vagyunk. Simon Harfold valaha világmegvál- tó álmokat dédelgetett magá- bán: könyvet akart írni a tökéletes társadalomról. Az- tán az Üzlet kedvéért lemon- dott ambicióiról. Apja halála után két nő vonzásában él. Anyja, Deborah, aki nem tud beletörődni sorsába, a maga meg nem valósult vágyait vetíti ki rá. Felesége. Sara az érzéki valóság szálaival köti magához. Sem Simon nem tud választani az életére igényt tartó két nő között, sem a két asszony nem tud semmiféle fél-megoldást elfő- gadni. A három felvonáson és nyolc jeleneten keresztül hullámzó — hol sistergő, hol szunnyadó — küzdelem végül fanyar, •szomorkás hangulat- bán oldódik föl. Ez a mese különféle írói gondolat hordozója lehet. O.Neill két irányban indul el. A darabban felvázolja a sza- badverseny mámorába bele- feledkező, ״az üzlet — az üzlete elvét valló család tra- gédiáját, azt a ״képletet”, amit az amerikai életforma csődjének, a kapitalizmus antihumánus törvényeinek nevezünk. Kemény szavak kopognak a drámában a pénz hatalmáról, az anyagi érvényesülés lélekmérgező hatásáról, arról, amit talán így lehetne megfogalmazni: az üzlet — az zülleszt Mindez azonban, vélemé- nyűnk szerint, a darabban puszta háttér marad az írói mondandó számára, az a kő- zeg, amibe O,Nei 11 gondola- tait ágyazza. A mű elsősor- bán nem társadalomkritikai, hanem lélektani dráma, tzim- bolumokkal átszőtt pszicholó- giai ״ábra". Van a drámá- nak egy kulcs-jelenete, a har- madik felvonás első képe. Simon — Oliver Wendell Hotmea-nek egyik verséből felismerjék jelentőségüket, magukhoz ragadjanak minden hatalmat. Ennek fontos feltétele volt, hogy erősítsék a bolsevikok befolyását a szovjetek- ben, leleplezzék azokat a kispolgári elemeket, akik az Ideiglenes Kormány politikájának támogatását hirdették, hamis illúziókat terjesztettek, ״alkot- mányosságról”, ״demokráciáról” szánó- koltak, ezzel gyengítették a szovjet»• két. A februári forradalom riadót fújt ” egy korhadt, népelnyomó rend- szer megdöntésére, de egyben a harc továbbvitelére is mozgósított, lehető- ségeket teremtett arra, hogy a nép küzdelme tovább folyjon a szocialista forradalom győzelméig. Ez új, nagy feladatokat jelentett a bolsevikoknak, akik egyedül voltak képesek a nép harcának megszervezésére. Lenin álla- pította meg, hogy a februári forrada- lom győzelme után Oroszországban a legdemokratikusabb rendszer jött lét- re, melyben megteremtődtek egy új harc feltételei. Ennek győzelmes meg- vívásához vezető erőre volt szükség, mely világosan megjelöli az utat. A bolsevikok készen álltak erre a fel- adatra, de maradéktalanul csak úgy tudtak ennek eleget tenni, ha a párt vezére, Lenin köztük van. Ezért szór- galmazták a bolsevikok Lenin hazaté- rését, hogy azután a forradalom árulói- . val, a megalkuvókkal szemben az ő '.közvetlen vezetésével készítsék elő a forradalom második szakaszát, a szó- cialista forradalom győzelmét. Lenin áprilisban érkezett meg Oroszországba, világos programot adva a bolsevikok- nak. hogy a február-nyitottá lehetősé- geket felhasználva küzdjenek a végső győzelemért, álljanak a nép harcának élére, új riadót fújva! MltzM Ervin rok haszna ezekben a napokban tovább növekedett. Lenin bebizonyította, hogy az Ideig- lenes Kormány nem akar földet adni a parasztoknak, az orruknál fogva ve- zeti őket, ígéretekkel hiteget, halaszt- gatja a földkérdés megoldását. Az Ide- tglenes Kormány elfojtotta a parasztok minden kísérletét, mély arra irányult, hogy a földesúri földeket magukhoz ra- gadják. Ez a kormány nem hozott egyetlen olyan intézkedést sem, mély a munkások helyzetén javított volna. Tovább folytatta a cári kormány po- litikáját a nemzetiségi kérdésben is, mindenütt érintetlenül hagyta a nem- zetiségeket elnyomó kormányzati szer- vöket I emin így leplezte le leveledben. *־ hogy milyen hatalmat képvisel az országban az Ideiglenes Kormány. Ezért figyelmeztette a bolsevikokat. a népet arra, hogy ne adjanak semmi- lyen támogatást ennek a kormánynak, gyengítsék hatalmát, ugyanakkor erő- sítsék a szovjeteket, melyek a nép ha- talmát képviselik, egyedül képesek ar- ra, hogy a forradalom jogos követeié- seit a béke, a föld, a szabadság, az emberibb életfeltételek biztosításában megvalósítsák. A szovjetek erősítése ér- dekében javasolta a munkásmilícia, vagy a munkásőrségek megalakítását, hogy ezzel is megakadályozzák a régi rendőrség visszaállítását. A bolsevikok megfogadták Lenin tanácsait. Ország- szerte segítették a szovjetek megalakí- tását, erősítését, a nép felfegyverzését. A nagyobb városokban és iparvidéke- ken megszervezték a Vörös Gárda munkásalakulatait, a forradalom harci erőit. A hadseregben is tovább erősi- tették a párt munkáját. A bolsevikok politikája elősegítette annak lehetőségét, hogy a szovjetek aa#c következetes torradaimá pettttka folytatására. Míg az országban a szov- Jetek nagy erőt képviselteik, képesek lettek volna arra, hogy egyedül ma- gukhoz ragadják a hatalmat, a meg- alkuvó, kispolgári elemek a forradalom győzelme után magalakult burzsoá Ige- igle׳nes Kormány támogatására széli- tották fel azokat. Ez az Ideiglenes Kor- mány pedig éppen a forradalom célki- tűzéseit árulta el, amikor a hatalom egyik birtokosa lett. arra törekedett, hogy kiverje a fegyvereket a szovjetek kezéből, megteremtse az országban a burzsoázia kizárólagos trralmát. A bolsevikoknak ezekben a na” pókban nagy segítséget jelentettek Leninnek a távolból írt levelei. Ezekben a levelekben Lenin megjelöl- te, hogy a kettős hatalom időszakában a pártnak milyen irányvonalat kell kő- vetnie. Lenin a leveleiben azt bizanyi- tóttá be, hogy a forradalomnak csak az első szakasza fejeződött be, a végső győzelem még vissza van, az eddig elért eredményeket is fenyegeti az Igeiglenes Kormány politikája. Lenin kifejtette, hogy mire használja fel hatalmát az Ideiglenes Kormány. Ez a kormány arra számított, hogy a háború folytatásával vethet véget a kettős hatalomnak; Ezért ahelyett, hogy békét kötött volna Németország- gal Oroszország volt szövetségeseinek ígéretet tett, hogy továbbra is teljesíti a cári szerződésekben vállalt háborús kötelezettségeket. Ebben a politikáié- bán íámogatásra talált a szovjetek kispolgári vezetői részéről, akik a tő- megek félrevezetésére .,forradalmi hon- védelemről” szónokoltak. Azt akarták bebizonyítani, hogy a háború folytatá- sáva) a ״forradalmat védik” Németor- szággal szemben. A valóság pedig az volt, hogy az orosz tőkések és banká-
