Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
KiSLKXIKöN Árutermelés a szocializmusban körülmény Is, hogy a meg- termelt javak szétosztása a végzett munka arányában kell, hogy történjen. A kü- lönböző részmunkák, tévé- kenységek viszont csak mint árulc cserélődhetnek. Az árutermelés fennmara- dását indokolja a szocializ- musban objektíve meglevő bizonyos széttagoltság is. így például az állami tulajdon a népgazdasági tervezés szabta keretek szerint — ön- álló vállalatok, önálló elszá- móló egységek között szerve- ződik, oszlik meg, ami az egymásközti árucsere foly- tán az áruviszonyokat eró- siti, sőt a szocialista terv- gazdálkodás szerves részévé teszi. A szocialista árutermelés azonban elvileg különbözik a tőkés árutermeléstől. A szocializmusban az áru tér- melés a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alap- szik. Ebből következően jel- legét a szocialista termelési módra jellemző törvények határozzák meg: tervszerű- en fejlődik, nem vezethet kizsákmányoláshoz, ellent- mondásai nem okozhatnak gazdasági válságokat. Az árutermelés jelentőség• csökken a szocializmusban! az árutermelés köre is szű- kebb, mint a tőkés áruter- melés ben (pl. nem áru a munkaerő, a föld is csak korlátozott mértékben stb.). Az árutermelés elhalása azonban hosszú történeti fo- lyamat. A jelenlegi körül- mények között fel kell is- mernünk az árutermelés vi- szonyaiból fokozódó gazda- sági törvényeket, és tagadá- sa helyett tudatosan és jól fel kell használni azokat a népgazdaság tervszerű fej- lesztése érdekében. Az előző kislexikonban azt mondottuk: az árutermelés a kapitalizmusban érte el legmagasabb fejlettségi fo- kát.־ Ez egyúttal nem jelenti azt, hogy az árutermelés ki- zárólag a kapitalista terme- lési módra korlátozódik. Az árutermelés jellegét, arányait mindenkor az adott termelési mód gazdasági törvényei ha- tározzák meg. Az árutermelés viszonyai a szocialista termelési vi- szonyok között is fennma- radtak. E megfogalmazás újszerű azok részére, akik 10—15 évvel ezelőtt tanultak politikai gazdaságtant. Ab- bán az időben ugyanis — fő- ként Sztálin munkái alapján, az volt a vélemény, hogy a szocializmusban nem érvé- nyesülnek az árutermelés vi- szonyai. Hogy volt még bi- zonyos mértékű árutermelés, ezt a még korlátozottan meg lévő magánszektorral magya- rázták és azzal, hogy a me- zőgazdaságban, a szövetke- zetekben a munka még nem közvetlen társadalmi jelle- gű. Példának azt hozták fél, hogy az állami tulajdonú iparban, ahol fejlett a mun- ka társadalmi jellege, a tér- mékek nem áruk. Ez az ér- velés azonban nem állta meg a helyét, a gyakorlat bébi- zonyította, hogy az iparban is van árutermelés és az árutermelés viszonyainak fennmaradását a szocializ- musban nem lehet a tulaj- donviszonyokkal, a munka nem közvetlen társadalmi jellegével magyarázni. Az árutermelés azzal függ ősz- sze, hogy a társadalmi tu- laj dón érettségi foka még alacsonyabb ahhoz, hogy a munka teljesen, közvetlenül társadalmi legyen. Az árutermelés fennmara- dását teszi szükségessé az a ÄlMSlBIilM Négyezer háztartás adatai i jövedelemek és a fogyasztások alakulása tétel a ruházkodás, amelyre 1965-ben a munkás-alkalma- zotti háztartások 7 százalék- kai, a paraszti és kettős jö- vedelmű háztartások pedig 13 százalékkal költöttek többet, mint 5 évvel korábban. A ruházkodási cikkek közül az anyagvásárlásra fordított ki- adások csökkentek, a kész- és felsőruhára fordított ki- adások pedig — különösen a parasztságnál — számottevő- en. emelkedtek. Ez utóbbi cikkek közül is elsősorban a felső kötöttárukra költöttek többet, mint 1960-ban. Az al- sóruházatra és cipőre fordí- tatt kiadások növekedése is meghaladta az összes ruház- kodási cikkekre fordított ki- adások növekedésének mér- tékát. ]VT indezeket a kérdéseket 1־^'י részletesen tárgyalja a 4000״ háztartás jövedelmének és kiadásainak kialakulása 1960—65. évek között” című kiadvány, mely a közelmúlt- bán jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal kiadásé- bán. A 200 oldal terjedelmű könyv első része elemzi a háztartások jövedelmének és kiadásának alakulását, szerke zetét, vizsgálja a különböző társadalmi csoportok fogyasz- tási színvonalának és struk- túrájának alakulását. Lukács Vince lényegesen nagyobb részét fordították iparcikkekre, fő- ként építőanyagokra, mint a munkás-alkalmazotti háztartá sok. A kiadási többlet rété- genkénti eltérő felhasználása azt eredményezte, hogy a pa- raszti kettősjövedelmű ház- tartások kiadásának főbb cső- portok szerinti összetételében számottevő változás követke- zett be, míg a munkásoknál és alkalmazottaknál a kiadás szerkezete csak minimális mértékben módosult Az állati eredetű élelmisze- rek közül húsfélékből és to- jásból öt év alatt mindkét rétegnél számottevőéin (10— 20 százalékkal) emelkedett a fogyasztás mennyisége. Tejből és tejtermékből a parasztság kevesebbet, a munkás-ál- kalmazotti réteg többet fo- gyasztott, mint öt évvel ko rabban. Mindkét rétegnél jelentő- sen nőtt a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek beszerzésé- re fordított kiadás, öt év alatt a munkás- és alkalma- zotti háztartásokban a tartós fogyasztási cikkekre történő kiadás — egy főre számítva — 21 százalékkal, a paraszti és kettősjövedelmű háztartá- soknál pedig 40 százalékkal emelkedett. Az iparcikkekre fordított kiadások között a legnagyobb Áz új teljesítménybér-rendszer előnyei a Tervező Vállalatnál A kísérlet hét, így annak levonására a következő negyedévi telje- sítménybér elszámolásakor kerül sor. A csoportbérOől való személy szerinti része- sedést a munkákban való részvétel aránya határozza meg, amelyet kivételes ese- tektől elteldptve a csoport belügyének tekintünk. nyolultságánaík megfejelő munkaigényesség. Ez a műn- kák jellege szerint nagyon eltérő lehet, még azonos nagysiágrendű munkáknál is. A munka elvégzéséhez szűk- séges idő alapján kerül sor a bérösszeg megállapítására, szakági bontásban. A szűk- séges idő és bérösszeg ta- pasztalati adatokon nyug- szik. A bérezést megelőzően három évig vizsgáltuk, rend- szereztük és feldolgoztuk az egyes munkák elvégzése so- rán felmerült tényleges idő- ráfordításokat, amelynek eredményeként a nagy szá- mok törvénye alapján meg- nyugtató pontossággal álla- pítható meg a munka idő- szükséglete. elhanyagolható szempont a szerződéses kötelezettségek határidőre történő teljesítő- se, valamint a szocialista bé- rezés alapél vénele érvénye- sítése. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatai kialakítót- ták e célnak legjobban meg- felélő bérezési rendszert A tapasztalatok azt ma- tátják, hogy az új rendszer bevált. Javult a tervek mi- nősége. A minőségi pré- mium, amelyet fentebb (+ —) 20 százalékkal jelöl- tem, elérte célját. A szerző- déses kötelezettségeket ha- táridőre teljesítik. A pénz• ügyi büntető szankció al- kalmazása automatikusan hat külön adminisztratív in- tézkedés nélkül, a kötele- zettségek határidőre történő teljesítése irányában. — Az egyes dolgozók keresetei ■•z eddiginél sokkal jobban dif- ferenciálódtak. attól függő- en. hogy ki milyen mérték- ben vette ki részét a mu׳n~ kából. Aki több munkát és jobb minőséget produkált, az lényegesen többet kere- sett, mint aki ezt nem tud- ta nyújtani. Nagymértékben javultak a vállalat gazdasági mutatói! amelynek szintetikus össze- tevőjeként jelentkezik a meg növekedett vállalati nyere- ségtömeg. Átlagosan is 05- vekedett a dolgozók kerese- te, javult a munkamorál, munkakedv. Minden szinten szervezettebb a munka, mert e rendszer nem tűri meg a bizonytalanságot. A vezetők- tői megköveteli a munkák ismeretét a megfelelő infor- máltságot. a napi operatív intézkedésekben éppúgy, mint a munkák vállalása- bán. Az új teljesítménybér- rendszer tapasztalatok sze- rint kiállta a próbát mely- nek fejlesztése az új terv- iránvítási rendszerben to- vábbi erőtartalékok feltárá- sának lehet hatékony esz- köze. Boros Tibor Az Építésügyi Miniszté- rium 1966-os gazdasági év- re kísérleti jelleggel engedé- lyezte az ÉM Pécsi Tervező Vállalatnál a teljesítmény- bér-rendszer bevezetését és alkalmazását A teljesít- mónybér bevezetésének alap- vető célja, hogy az eddigi bérezési és premizálási rend- szer helyett olyan bérezési formát hozzunk létre, mely alkalmas a műszaki tervezé- si munkák minőségi színvo- naiiának emelésére, a mun- Icák tervezési, átfutási ide- jének rövidítésére és a gaz- daságos szemlélet érvénye- sítésére. Ezen alapvető cél- kitűzéseken túlmenően nem A jövedelem emelkedése természetesen különböző irá- nyú és mértékű háztartáson- kénti jövedelem változásokat takar, összehasonlító adatok alapján 1962 és 1963 évek közötti időszak alatt a mun- kás-alkalmazotti háztartások- nak az egy főié jutó névle- ges nettó jövedelme, átlago- san 15 százalékkal emelke- dett. Ezzel egyidejűleg a ház- tartások háromnegyedénél különböző mértékben emel- kedett, egynegyedénél pedig csökkent az egy főre jutó jövedelem összege. Ugyanez- zen időszak alatt a paraszti és kettős • jövedelmű háztar- tások 70 százalékánál külön- böző mérvű jövedelemnöve- kedés, «0 százálékánál pedig jövedelemcsökkenés követke- zett be. Mind a munkás- alkalmazotti, mind a paraszti és kettősjövedelmű háztartá- sokban jelentős azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol az egy főre jutó jőve- delem 20 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. A jö- vedelmek növekedése és csők kenése eltérő arányban és mértékben érintette a külön- böző jövedelmi színvonalon élő háztartásokat. Az ala- csony jövedelmi szinten élő háztartások közül aránylag többnek emelkedett és ke- vesebbnek csökkent a jőve- delme, mint a magas jőve- delműeknéL A megfigyelt különböző tár sadalmi rétegű háztartások- bán a jövedelemtől függően nagyon eltérően alakult a ki- adás mértéke A munkás- alkalmazotti háztartásokban az egy főre eső névleges nettó kiadás 5 év alatt egy- ötöddel, a paraszti és kettős- jövedelműeké pedig egyne- gyeddel emelkedett. A z egyes háztartások a ** kiadási többletet kü- lönböző módon használták fel. A munkás és alkalma- zotti háztartások a kiadási többlet 43 százalékát élelme- zésre, kb. egyharmadrészét iparcikkek beszerzésére, egy- negyedét pedig szolgáltatá- sokra fordították. Ezzel szem- ben a paraszti és kettős jőve- delmű háztartásoknál a ki- adási többlet kisebb hánya- dát használták fel élelmezésre és szolgáltatásokra, viszont Af agyarországon 1949 óta 1’־®־ folyamatosan végeznek iztartásstatisztikai megfi- ,elést. Az utóbbi években ! a megfigyelés kereken 100 háztartásra terjedt ki, nelyből 2000 munkás-alkal- azotti, 1400 az ún. ״tiszta” iraszti és 600 az ún. két- s jövedelmű (azaz munkás- kalmazotti és paraszti ke- sővel rendelkező) háztartás. A megfigyelt háztartások latai alapján 1960 és 1965 5zött eltelt öt év alatt a ivleges egy főre jutó átla- נ• évi nettó jövedelem a mnkás-alkalmazotti háztar- soknál 21 százalékkal (2170 irinttal), a paraszti és két- is jövedelmű háztartásoknál sdig 26 százalékkal (2316 irinttal) növekedett. A má- ídik ötéves terv tervidő- »kában a fogyasztási cikkek i szolgáltatások átlagos ár- :ínvonala közel 3 százalék- al nőtt, ezért a változatlan ron számított egy főre jutó ivedelmek (reáljövedelmek) év alatti emelkedése kisebb olt, mint a névleges jőve- elmeké: a munkás-alkalma- úttá háztartásoknál kereken J százalék, a paraszti és ettősjövedelmű háztartások- an pedig kereken 22 száza- ■k. A mun káK-alkalmazattS áztartásoknál az egy főre itó névleges nettó jövede- :m növekedésének közel fele z egy keresőre jutó átlagos lunkabérkereset növekedé- Iből, egyharmada a keresők rányának emelkedéséből, óbb mint egyötöde pedig a éren felüli jövedelmek nö- ekedéséből származott. A megfigyelt paraszti és ettős jövedelmű családoknál z egy főre jutó nettó jö- edelem öt év alatti nőve- edésének nagyobbik része öbb, mint kilenctizedé a énzbevételek emelkedéséből dódott, alig egytizede pedig srmészetbeni fogyasztás ér- ékének növekedéséből. A jö- edelem növekedését forrás Idáiról nézve azt látjuk, logy az emelkedés közel két larmada származott mező- :azdasági és több mint egy- !armada mezőgazdaságon ki- ,üli tevékenységből, mint pl. nunkabér, nyugdíj, családi )ótlék, stb. Javítja a tervfegyelmet A munka befejezését kö- vetően a terv minősítésre kerül. A minősítéstől füg- gően az utalványozott bér csökken vagy növekszik. Az eltérés lehet (H-----) 20 száz alék, amely megfelelő anya- gl ösztönző eszköznek tekint hető a mennyiségi szemlé- letet hajszolni szándékozó törekvésekkel szemben. A tervfegyelem javítását cé- lozza a határidőt elmulasz- tokkal szemben alkalmazott bért csökkentő szankció, — amely minden késett nap után az utalványozott bért 1—4 százalékkal csökkenti. A teljesítménybér elsze- molása negyedévenként tör- téndk a munkák készültségi fokának megfelelően. A dől- gozók besorolás szerinti bé- rüket a negyedév közben bérelőlegként kapják. A ne- gyedévi összes elszámolt tel- ' jesítményben és a kifizeted bérelőleg közti különbség mutatja az egyes tervezői csoportok eredményes vagy eredménytelen működését Abban az esetben, ha az el- számolt teljesítménybér több az előlegként kifizetett bér- nél, úgy a többletbér kifi- zetésére kerül sor. Ha ke- vesebb. úgy a dolgozó a vái- lalattal szemben adósságban marad. Mivel a bért vissza- vonni a dolgozótól nem leA tőkés világ tíz legnagyobb monopóliuma forgalom a xogiaiKozta(min. doUJ tottak száma 1. General Motors USA 20 733 962 734 594 2. Ford Motor USA 11 536 489 365 487 3. Standard Oil USA 11 471 529 148 000 4. Royal Dutch Shell Holland—Brit 7 180 975 186 000 5. General Electric USA 6 180 975 300 000 6. Chrysler USA 5 299 935 166 773 7. Unilever Holland—Brit 5 100 578 294 000 8. Soconi Mobil USA 4 907 504 80 600 9. U. S. Steel USA 4 399 590 208 838 10. Texaco USA 3 779 406 58 960 A maradék 40 társaság kö- holland, svájci és olasz mono- zött még három brit, négy pólium szerepel. A többi mind nyugatnémet, továbbá egy-egy amerikai. Az utóbbi évek folyamán ■endkívül gyors ütemben nőtt 1 szovjet—jugoszláv külkeres- cedelmi forgalom. A növeke- lés üteme évi 25—30 százalék eörül mozgott. A Szovjetunió L965-ben már az első helyet !oglalta el Jugoszlávia kül- cereskedelmi partnerei között. A két ország kölcsönös keres- cedelmének gyors növekedése annak köszönhető, hogy a gaz- iasági kapcsolatok mindkét Eél számára előnyösek, a fór- ?alom összetétele kedvező. — Előzetes adatok szerint a ju- ?ószláv—szovjet áruforgalom értéke 1966-ban elérte a 370 millió dollárt. * Jugoszláviában a falusi la- kosság számaránya két év ti- zed alatt 75 százalékról 47 százalékra csökkent. Csupán az utolsó 12 év folyamán 2,5 millió ember költözött faluról a városba. * A világ működő erőművei- nek kapacitását jelenleg 800 ezer megawattra becsülik. A termelt villamos energia három negyedét hőerőművek, s vala- mivel kevesebb, mint egy- negyedét a vízi erőművek ad- ják. Az atomerőművek rész- aránya jelenleg mindössze kb. 1 SZa/.ulék. Anyagilag ösztönöz A vállalat éves tervében három kötelező mutató tel- jesítésére kap előírást: a tér- melésá értékre (tervezői díj- bevétel), a béralapra és a nyereségre. A 100 százalékos tervteljesítés esetén felhas z- nálható bér tehát a tervben adott. Minden egyszázalékos túlteljesítés a prémium nél- kuli béralapot 0,5 százalék- kai növeli. Híz maximálisan 15 százalék lehet, mert 130 százalék feletti tervteljesí- tésre a vállalat nem kap bérfedezetet. Mivel a 0.5 százalékos bérnövekedés a prémium nélküli össZbér után számítható fel, így a termelő munkában résztvevő dolgozók bére nem 0,5 szá- zalékkal növekszik minden egyszázalékos túlteljesítés esetén, hanem enmél na- gyobb mértékben. A tapasz- tálatok szerint ez éléri a 0,7—0,8 százalékot. Túltelje- sífcésben a vállalat csak a népgazdaságilag fontos és sürgős munkák elvégzését vállalhatja, ezért a félügye- leti szerv engedélyéhez kö- tött. A rendelkezésre álló béralapot a gazdálkodási tervben termelő és nem tér- meló állományra bontjuk. A termelői béralapot to- vább kell bontani a szabad- ságidőre, kleméit bérre és tényleges teljesítményre. Az utóbbinak mintegy 10 száza- lékát tartalékolja a vállalat elsősorban a minőségi mun- ka ösztönzésére, műszaki fej- lesztési és előre nem látha- tó feladatok végzésére. Az ezek után fennmaradó bér kerül utalványozásra, mélv az egyes munkák egyösszegű utalványozásában jelenik meg. Minden szerződött munka bére egyedileg kerül megái- lapításra, amelynek alapja a munka nagyságának ésboTöbb munka, nagyobb kereset Gazdasáai viláshíradó A Nemzetközi Atomerő ügy nökség szakértői feltételezik, hogy 1980-ig a világ villamos- energia-termelése meghárom- szorozódik, s a növekedés leg- alább 10 százaléka az atom- erőművekre jut majd, 2000- ben pedig a világ vülamos áram termelése a jelenleginek 7—9-szerese lesz (5,5—7,5 miilió megawatt), s ennek leg- alább 50 százalékát már az atomerőművek adják. * Az NSZK-ban tavaly elhelyezett külföldi tőkebefekteté- sek értéke elérte a 3 milliárd márkát. Ebből az amerikai tő- ke részesedése 40 százalékot tesz ki. A Fortune, az amerikai Oz- leti körök folyóirata, közzétet- te a tőkés világ 50 legnagyobb monopóliumának listáját, az 1965. évi mérlegeredményekkel együtt. A jól tájékozott folyóirat szerint abban az évben a gépkocsi- ée a kőolajipar volt a két legjövedelmezőbb igarág. Az alábbiakban a tíz vezető tőkés ' monopólium listáját és fő adatait közöljük:
