Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

napló

19«. MÁRCIUS 10.

Megyei termelőszövetkezeti tanácskozás Pécsett

tott szervei a következők lesi nek: a 4 évenként összeül tsz-kongresszus, az ott rrtegvs lasztott Országos Termelőszi vetkezeti Tanács és a terüle tsz-szövetségek, melyek 2 idén, a kongresszus után ali kulnak meg.

A kongresszus összehívás az Országos Tsz Tanács és területi tsz-szövetségek me; lakulása fontos lépés lesz tsz-önigazgatás megvalósítási bán. Lehetőség nyílik a tsz-« hatékonyabb érdekvédelméi is. Ezzel kapcsolatban soka felteszik a kérdést: vajon n lesz az államhatalmi és á lamigazgatási szervekkel, tanácsokkal? A válasz eg; szerű: miközben a t,sz-ek ké! viseleti szerveit létrehívja megerősítjük az államigazgi tást is. A törvényesség véde me, a hatósági előírások b< tartásának biztosítása ugyan megkívánja ezt. Az igazgatá felügyelet tehát nem csőkké!

Földvári János részletese elemezte a tsz-képvisele szervek szerepét, majd így í< jezte be beszédét:

— A tsz-ek megyei tanáé! kozása megállapíthatja, hog a termelőszövetkezeti mozg; lom egészségesen fejlődik. . tsz-ek szilárd gazdasági < társadalmi egységekké váltál a gyorsabb előrehaladás reál; feltételei tehát megteremtőt tek.

Földvári János beszámolój után került sor a vitára, máj pedig a tsz-kongresszus kül dötteinek megválasztására. - Erről holnap megjelenő szá munkban tudósítunk.

koztatok keltettek nagy fi- gyeimet.

A 113 baranyai tsz jelenleg 420 ezer 871 hold földön gaz- dálkodik. Ebből a tsz-tagok tulajdonában van 240 ezer hold, tehát 57 százalék. Kis híján 100 ezer hold, vagyis 22 százalék állami tartalékterü- let, s 82 ezer 800 hold, tehát 21 százalék a kívülállók kézé- ben van. A földtulajdon és földhasználat tehát egyre job- bán elkülönül egymástól, ezért lesz nagy jelentőségű, hogy lehetőség nyílik az egy- séges, szövetkezeti földtulaj- dón megteremtésére. Mint is- mert, a tsz-tag szabad elhatá- rozására lesz bízva, hogy mit tesz: földjáradékot kér to- vábbra is. vagy pedig — mél- tányos megváltási ár ellené- j ben — felajánlja földjét a ! tsz-nek. Más a helyzet a ki- vülállóknál. Két lehetőség nyílik előttük: visszatérnek a faluba és belépnek a tsz-be (többségükben ugyanis váró- siak), vagy pedig átadják a földet a tsz-nek. A kívülállók számára javasolt megváltási ár a legfeljebb 20 százalékkal megemelt 5 évi haszonbér összege. A tsz ezt 5 évi egyen- lő részletekben fizeti ki a tu- lajdonos számára.

Tsz-önigazgatás és a tanácsok

Az idén április 22-én ül össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa. A kong resszusra készülve már sok helyen elhangzott, hogy a tsz- ek demokratikusan megvólaszVálasztási gyűlés Szászváror

ramját. Én is ezt a progn mot képviselem, emellett a önök képmselőjelöltje w. gyök, joggal várják tólen hogy a járás 63 község< mintegy 40 ezer lakosa érdé kében is munkálkodjam kezdte beszédét dr. Pi laska novich Imréné, majd ki emelte az új választási tör vény demokratizmusát.

— Akár az elmúlt 10 esz tendőt nézzük — mondotta . továbbiakban —, akár a lH kongresszuson született ható rozatokat, illettje a harmadil ötéves terv irányelveit, arra 1 következtetésre jutunk, hog\ pártunk politikája józan meg fontoláson alapul és jól szol gálja a szocializmus építésé nek ügyét.

Talán a képviselőjelölt sze- mélye — dr. Pilaszanovich Imréné ugyanis egyben a Me- gyei Nőtanács ■elnöke is —, no meg az időpont tette indo- kolttá, hogy a választási gyű- lést a nemzetközi nőnap meg- ünneplésével kössék össze és tegyék még ünnepélyesebbé a szászváriak. Minden jegy el- kelt... — mondhatnánk stíl- szerűen, mert a választási gyűlésre a Jószerencsét film- színházban került sor, s va- lóban, este fél hét órakor, amint Jónás János, a Haza- fias Népfront községi elnöke megnyitotta a gyűlést, a he- lyiség tele volt.

— A tv és a rádió már éló- szóval is közel hozta önökhöz országunk vezetőinek gondo- tatait, a IX. kongresszus proga gyenge tsz-ekben okoz sok gondot ez, hiszen van ahol a tsz-tagság már nem képes el- végezni a nehéz fizikai mun- kákát, és alkalmazottakat kell felvenni a szállításhoz és zsá- koláshoz is.

A fejlett és fejletlenebb jö- vedelemelosztási formák ke- veredése feszültségeket teremt hét a tsz-tagságon belül is. Ahol az állattenyésztők biztos, mondhatni garantált munka- díjazásban részesülnek, a nö- vénytermesztőket pedig bi- zonytalan értékű munkaegy- séggei honorálják, ott is ki- alakulhatnak az ellentmondá- sok. Van ahol fordítva törté- nik: az állattenyésztők dolgoz- nak bizonytalan — és nem egyszer alacsony — értékű munkaegységért, a növényter- mesztők pedig biztos jövede- lemhez jutnak a részesműve- lés címén. Az ilyen módszer sem használ a termelőszövet- kezeteknek.

700 kérdés és hozzászólás

Földvári János ezután azo- kát a kormányintézkedéseket méltatta, amelyek az új gaz- dasági mechanizmusról szóló párthatározat, a IX. pártkong- ressztis szellemében születtek meg. Valamennyi intézkedés jellemzője, hogy kedvező fel- tételeket teremtenek a tsz-ek önálló gazdálkodósához. Ide tartozik a tsz-ek tervezési rendszerének egyszei’űsítése és fejlesztése, amely már 1966- bán is éreztette előnyös hatá- sát. Az állam egyébként kü- lönböző információkkal — milyen növényeket érdemes termelni, miben várható nagy kereslet stb. — segít a terve- zésben. Újabb, ismert intéz- kedés volt a mezőgazdasági felvásárlási árak 1966 elején történő felemelése, az 1966. július 1-i társadalombiztosító- si törvény, az 1967. január el- sejével életbe lépett tsz nyug- díj törvény, a családi pótlékok felemelése, a tsz-ek állóesz- közeinek újraéríékelése, az ál- talános hitelrendezés és sok más.

Az új és a tervbe vett in- tézkedések nagy érdeklődést és visszhangot váltottak ki a tsz-tagság körében. Ezt bizo- nyitották az idén januárban és februárban megtartott rendkívüli küldött-közgyűlé- sek is, amelyeken több mint 700 hozzászólás, illetve kérdés hangzott el. Különösen a ké- szülő tsz-, illetve földjogi tör- vényről kiadott előzetes tájéjeződik ki abban, hogy a jö- vedelmet még a nagy termé- szeti csapások éveiben, tehát 1963—1965 között is fokozni tudták.

Az egy dolgozó tagra jutó részesedés megyei átlaga 12 672 forint volt 1966-ban, az 1961- es 5838 forinttal szemben.

Ellentmondások a tsz-ekben

A tavalyi év nemcsak a jö- i vedelmek szempontjából volt ! kiemelkedő. 1966 volt az első j év, amikor mérleghiányos tsz | nélkül zártunk Baranyában, ! amikor a tsz-ek túlnyomó többsége a jó és közepes kate- • góriába került. Sorolni lehet- \ ne még a ״leg”-eket, a tsz-ek életében azonban nemcsak ״leg”-ek vannak, hanem arány j talanságok és ellentmondások j is. Ilyen aránytalanság például, 1 hogy a tsz-ek fejlődésének ] üteme a különböző vidékeken ; meglehetősen eltér egymástól. Ebben nemcsak objektív okok játszanak közre, hanem szub- jektívek is. A sásdi és sziget- vári járás a természeti viszo- nyok különbözősége ellenére is sok szempontból összeha- sonlítható egymással. Pusztán az objektív okokkal nehéz lenne megmagyarázni, hogy tavaly a sásdi járás miért tu- dott 12,2 mázsát betakarítani búzából, amikor a szigetvári járásban csak 11,6 mázsát ér- tek el. 1964-ben ugyanis még a szigetvári járás vezetett 10,1 mázsával, a sásdi járás 9.5 mázsás átlagával szemben. Hasonlóan alakult az egy te- hénre eső tejtermelés is. A két járás majdnem azonos szint- ről indult 1964-ben, 196G-ban viszont a sásdi járás 2486 litert produkált, a szomszéd járás 2003 literjével szem- ben. Ugyanilyen indoko- latlan aránytalanságok mutat- koznak a szövetkezeti bruttó jövedelem, vagy az egy dolgo- zó tagra jutó részesedés tekin- tétében is, 1964-ben a sásdi járás csak 9485 forintot tudott osztani a szigetvári járás 10 042 forintos átlagával szem- ben, 1966-ban azonban a szi- getvári járás már csak 11 818 forintot tudott felmutatni a sásdi járás 12 257 forintos ré- szesedése ellenében.

Meglehetősen általános, me- gye! probléma a munkaerő- mérleg romlása a tsz-ekben. Éves átlagban 4 százalékkal csökken a tsz-tagok száma, az átlagos életkor pedig az 1961- es 51 évről 1965-ben 55 évre emelkedett. Ez rosszabb az or- ságos átlagnál is. Különösen

Földvári János elvtárs beszámolóját tartja

vult á szövetkezetek szakem- berellátottsága. 1962-ben még 2397 hold szántóterület jutott egy mezőgazdasági szakem- bérré, 1965-ben már csak 723 hold. 1965 végén 104 mezőgaz- dasági mérnök, 47 felsőfokú technikumot végzett szakem- bér és 245 középfokú techni- kumi képesítésű személy dől- gozott a megye tsz-eiben. Há- rom évvel korábban, 1962-ben még feleannyian sem voltak, mint ma.

(Folytatás az 1. oldalról)

vetésterületen elterjedtek az intenzív vetőmagvak, mahol- nap általánossá válik a vegy- szeres gyomirtás, öt év alatt hétszeresére növeltük az ön- tözéses zöldségtermő területek nagyságát.

A múlt év márciusának vé- gén 18 szarvasmarha. esax- nem 60 sertés, 2.2 ló és közel 21 juh jutott a tsz-ekben min- den száz holdra. 1960-hoz vi- szonyítva a szarvasmarhák aránya 0,7, a sertéseké 20, a juhoké 18 százalékkal nőve- kedett, a lovaké viszont 62 százalékkal csökkent. Kissé nyugtalanító a tehénállomány 6—7 százalékos csökkenése Mégsem helyes pusztán meny- nyiségi arányokból megítélni az állattenresztéit. hiszen je- .lentős minőségjavulás tapasz- talható minden állatfajtánál. Jók az eredmények a takat- mányértékesítésben is.

A terméseredmények, hoza- mck növekedésében igen je- lentős részük van a második ötéves terv mezőgazdasági be- ruházásainak. Az említett öt évben 1600 forintról 4706 ío- rintra nőtt a tsz-ek egy hold- ra eső eszközellátottsága, ivla már a nehéz talajmunkák égé- szét, az aratás 95 százalékát, a szállítás és tömegtakarmá- nyok betakarításának zömét gépekkel végezzük el. Tizen- kétszeresére nőtt az öntözött területek nagysága, megkét- szereztük a szőlő- és gyümöl- csösterületeket. Kétszer annyi állati férőhelyünk van, mint 1960-ban.

Ha már a beruházásoknál tartunk, meg kell emlékez- nünk egy másik, igen fontos ,.beruházásról”, a tsz-ekbe küldött vezetőkről és szakem- berekről. Jelentős részük ־ugyanis központi irányítással került a helyére. Ennek, az önképzésnek, a tsz ösztöndíj- rendszernek és több másnak tulajdonítható, hogy sokat jafőbb áru, több jövedelem

— A rádióbemondói kám mellett másodállásba• vállaltam. Emlékszem, *gy szer híreket olvastam, s kör, ben kezembe nyomtak eg cédulát. Az állt rajta, hoff! a Szovjetunióban fellőttél az első holdrakétát, s a hí rek végén hamar bemond tam azt is. Aztán én kezd tem el a televízió esti me séit. Ez a legkedvesebb em lékem. A mesét, amit mond tam, diapozitívekkel kísér ték. Elkezdtem a telespor tot is, amit Szepesi Gyúr ma már sokkal jobban esi nál. Azonkívül konferáltál) az első külföldi televízióadá sunkat, Bartók három ba lettjei.

Azóta persze felnőttek ! kislányok is — Takács Ma ri, Tamási Eszter — akike ő tanított. Közben otthagyti a televíziót, mert akko-r mé! szűk volt a műsorlehetőség1 és ez nem elégítette W Azonkívül nem volt hiú em bér, nem vonzotta a képet nyö nyilvánossága. Most má három és fél éve, hogy Pé• esett rádióriporter.

— Ez új lehetőséget jelen számomra — mondja. — Ed dig a leírt szavak között mé£ 0 kettőspontot is ki kellet fejeznem. Most. mint ripor• tér önállóan dolgozom, t nemcsak a hangommal, ha- nem a gondolatommal is A ma esti adást pedig sze■ rencsére nem sokan nézi! majd meg. hiszen a Pe׳ia■ gógusok fóruma nem tú népszerű műsor.

Földessy Dénes

A rádió ikrei

A ma esti televíziós műsor titka Beszélgetés az első magyar tv-bemondónővel

Fischer Sándor, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, a beszédtechnika magyar szakértője közremű- ködésével készült egy műsor, a Pedagógusok fóruma, töb- bek között az ikrek beszéd- technikai problémáiról. Ök ketten lettek a műsor ikrei, s egyszerre mindig csak egyiküket vette fel a ka- mera.

Persze ma már nem tíz deka a súly különbség. Ezért a kamera csak second plan- bán, vagyis derékon felül, ülőhelyzetben vette fel őket. Másfél órás smink és föd- rászipari remeklés után arc- bán eltűnt a ״súlykülönb- ség’’.

— Egyforma ruhát is ad- tak ránk. A ruhatárban ״Iá- nyok”-nak szólított bennün- két egy fiatalasszony, s ne- kém eszembe jutott a tizen- négyéves fiam a negyven- kettes cipőjével. Egyébként őszintén szólva nem nagy lelkesedéssel vettünk részt a műsorban, mert gyerek- korunk kellemetlenségeit idézte fel.

Nógrádi Erzsébet életének másik érdekessége: ő volt a Magyar Televízió első be- mondónője.

így csinálni. Pedig higgye el, soha neip éltünk vele vissza. Például egyetlen al- kálómmal sem feleltünk az iskolában egymás helyett. Igaz, a húgom egyszer na- gyón szorult helyzetbe ke- rült, ki kellett segítenem. Az történt, hogy rosszul időzi- tette a randevúkat, s egyik fiúhoz nekem kellett elmen- ni. Képzelheti, én a fiút ad- dig csak látásból ismertem, s nem tudtam róla, hogy barátságuk előrehaladott ál- lapotban van-e vay sem. Borzasztó volt... soha töb- bet nem csináltam meg.

De nemcsak külső alkatuk, hanem a hangszínük is pon- tosan ugyanaz. így történt, hogy rövidesen ők lettek a Magyar Rádió ikrei.

— Mindketten óvónőnek készültünk, már neveltünk is, amikor a rádióhoz kerül- tünk. Természetesen az óvó- dósok műsorába. Aztán ti- zenhárom évig mint bemon- dó dolgoztam, Margit még most is a rádiónál van, technikai szerkesztő, a hang- játékok zenéjének, s áltálá- bán a hanghatásoknak szak- értője, úttörömegoldások kéz- deményezője lett.

A napokban mindkettőjü- két behívták a Televízióba.

Ezúttal megelőzzük a te- levíziót: ma este nem egy, hanem két szőke asszony szerepel a képernyőn a Pe- dagógusok fóruma című mű- sorban. Úgy tudjuk, később kiderül ez az adásból is, de előbb a nézők csak egyet látnak. Az adás titka, leg- alábbis a titok egyik fele itt van, itt él Pécsett, s ezért nem tudtuk kihagyni, hogy ne ״lőjük le” a műsor csat- tanóját.

A ,,titok egyik fele” tehát rágyújt és azt mondja:

— Életem egyetlen tragé- diája, hogy van egy iker- testvérem, aki a megszólald- sig hasonlít rám. Az embe- rek pedig abnormálisán vi- selkednek abban a pillanat- bán, amint valahol meg jele- nik két egyforma férfi vagy nö.

Nógrádi Erzsébet, a Pécsi Rádió riportere az ikerpár egyik tagja. A másik: Mar- git húga, aki félórával fia- tálabb nála. Mióta megszü- lettek, kínos percek ezreit okozta a hasonlóság. Hat évig a gyermeklélektani in- tézetbe kellett bejárniuk, legalább havonta, hogy ta- nulmányozzák őket. Tizen- nyolc éves korukig egy cen- tinél több magasság-difié- rencia és tíz dekánál na- gyobb súlykülönbség nem volt köztük.

— Lehet, hogy hihetetlen, de nagy kálváriát jelentett mindkettőnknek ez a hason- lóság. Állandóan azt mondo- gatták, hogy ez milyen jó dolog, mennyi viccet lehet

a népgazdaságnak, mint 1960- bán. 1966-ban háromszor több árut hoztak fel a pécsi piac- ra, mint egy évvel korábban. Kilencvenkét vagon terményt, 350 vagon zöldséget, 15 vagon baromfit és egymillió tojást adtak el közvetlenül a fo- gyasztóknak. Mindemellett ja- vult az áruk minősége és nőtt a választék is.

Mindennek egyenes követ- kezménye, hogy évről évre nö- vekedett a tsz-tagság szemé- lyes jövedelme. A növekedés éves mértéke a második öt- éves terv időszakában 8,5 szá- zalék volt. A nagyüzemi gaz- dálkodás felsőbbrendűsége fe־ Atnikor a . mezőgazdaság •szocialista átszervezése befe- jeződött, pártunk kiadta a jel- szót: Kettős feladat áll a me- zőgazdaség előtt: a termelő- szövetkezetek mégszilárdítása és a mezőgazdasági termelés növelése. Nem mindenki bí- zott a jelszó realitásában, so- kan azt jósolták, hogy vissza- esik a termelés, élelmiszer- és nyersanyaghiány fogja követ- ni az átállást.

Már láttuk, hogy a terme- lés növekedett. De még töb- bet látunk, ha felidézzük, hogy a tsz-ek a második öt- éves terv utolsó évében 36,6 százalékkal több árut adtak

ftapai Gyula elvtárs, megyei első titkár és dr. Szabó József, 1 siklósi járási pártbizottság első titkára beszélget a tanácsko- zás szünetében.