Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
1 1967. MÁRCIUS 19. napló l Mutasd a kö megmondom, ki vagy! A gyermekek irodalmi igénye Tízéves könyvterjesztő tapasztalatai De elkapkodják a modem k® földi regényeket is. Népszerű a Milliók Könyve, s a Világ- irodalom Remekei című soro- zat, azonkívül a drága képzó- művészeti albumok. — Mondják, hogy a ezt*- gondozó beteg gyerekei között is terjeszti a könyvet. Ezzel kapcsolatban mi a legfőbb ta- pasztalata? — A gyermekirodalom te- rén — szerintem figyelemre méltó — tapasztalatom van. Az egyik: nincsen elegendő könyv a 3—1—5 éveseknek, olyan, ami már több a lepő- rellónál. A másik: gyorsabban fejlődnek a mai gyerekek( mint a mi időnkben fejlődtek. A mai 9—10 éveseket már nem érdekli a mese, a túlsá- gosan ״gyermekszájíz” szerint megírt történet Az ennél kis- sé komolyabb írásokat kedve- lik, de abban is csak a rövi- deket, a regényhez nincsen türelmük. badidejük, aztán olyanokat is, akik azzal jöttek, hogy ״meg- vettem egy könyvszekrényt, legyen szíves ajánljon egy mutatós, szép sorozatot!” Ez utóbbi kategóriából is sokan rendszeres olvasókká váltak azóta. — Módszere? — Ismerem az embereket, előre tudom, hogy kinek mi- lyen könyv kell. Beszerzem, elhozom, nem kell utána sza- ladgálniuk. Sőt, van akinek a saját pénzemből kölcsönzők is. Még mindig megadták. — Milyen ember a könyv- vásárló? — Szereti a szépet, ebben kissé mohó, sőt néha félté- kény is. Legtöbben igyekez- nek elsőnek meglátni, hogy milyen az új könyvállomá- nyom, mert attól félnek, ha nem elsőként látják, akkor már kiválogatják előttük a javát. — A legnépszerűbb író? — Kétségtelenül Fekete Ist- ván. Utána sorban Passuth, Berkes! és Rejtő következik. T f ELHÍVÁS! A KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió a KISZ VII. kongresszusa tiszteletére 1967-ben ismét megren- dezi a RIPORTER KERESTETIK c. vetélkedőt. A versenyen részt vehet minden fiatal, aki — 1967-ben még nem töltötte be a 26. életévét és — legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A legrátermettebb televízió-riporter jelöltek a kamerák előtt, nyilvános televízió-adások keretében versenyeznek majd a helyezésekért. A jelentkezés levélben történik a következő személyi ada- tok feltüntetésével: név, születési év, iskolai végzettség, lakás- cím, foglalkozás, munkahely, nyelvismeret. A jelentkezéshez mellékelni kell egy fényképet és egy 3 ritkán gépelt oldalnál nem nagyobb terjedelmű írást, amely tetszőleges újságírói műfajban a fiatalok életével, problémái- val, törekvéseivel foglalkozik. Jelentkezni lehet: Vidéken: a megyei KISZ bizottságok címén. Budapesten: A Bp-i KISZ Bizottság címén (Bp., VIII. Köztársaság tér 27.) A borítékra írják rá: RIPORTER KERESTETIK Jelentkezési határidő: 1967. április 5. Díjak: A verseny győzteseit értékes külföldi utazással jutalmazzuk. A legtehetségesebb versenyzőknek lehetővé tesz- szűk, hogy riporteri képességüket a gyakorlatban tovább- fejleszthessék. A KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió A könyvterjesztés történeté- ben ritka alkalom, valószínű- leg egyedülálló eset: tízéves jubileumát ünnepli Ginder Katalin, a Baranya megyei Tanács Gyermek Szívbeteg- gondozójának valamint Gyér- mekkórházának asszisztense. — Miért lett könyvterjesz- tő? — Kértek rá. Tudták, hogy sokat olvasok, vagy ha úgy tetszik könyvbúvár vagyok. Hát azért kértek, s én el- vállaltam. Egyébként eredeti- leg pedagógus vagyok, mate- matika-fizika-testnevelés sza- kos polgári iskolai tanár. Már akkor éreztem, hogy a könyv- terjesztés nemcsak üzlet, ha- nem bizonyos értelemben ne- velőd tevékenység is. — Az eredmény? — A tíz év alatt eladtam körülbelül ötvenezer kötetet, mintegy félmillió forint érték- ben. Évi forgalmam legkeve- sebb 40—45 ezer forint. Eny- nyit az üzletről. S a nevelés? Ismeri ugye azt a szólást, hogy ״Mutasd a könyvtárad, megmondom ki vagy!” Könyv vásárlásán keresztül ma már szinte mindenkit alaposan, em, berileg szinte lelkileg mégis- mertem a kórházban és a gondozóban. Azokat is, akik szenvedélyes olvasók, azokat, akik teile vannak szellemi igénnyel, de nincsen elég sza510000 forint a rászorulóknak tehát az unokájára hagyta a vagyonát. Az anya a saját fiától irigyelte a javakat, ezért bosszúból megszakított minden kapcsolatot a fiával és az apjával is. A fiú szép házat épített a nagyapa va- gyonából, aztán az öreget le- telepítette a pincébe, s még az ételt is megtagadta tőle. A szomszédok etették a 82 éves bácsit, aztán a Tanács vette gondozásba. Az emberek bizalma a Ta- náccsal szemben nagyon meg- növekedett. Sokan a legkii- lönbözőbb magánügyeiket is a Tanáccsal szeretnék most már elintéztetni. A közelmúlt- bán egy Erzsi nevű cigány- asszony azért kereste meg a szociálpolitikai részleget, hogy nevében levelet írjanak a bőr- tönben ülő élettársának. Erzsi asszony tud ími is, olvasni is, de a Tanács mégiscsak elő- kelőbb ... Korábban börtön- ben ülő élettársa írt neki, hogy kiszabadulása után nem kíván vele élni, ezért most azonnal küldje be neki a bőr- tönbe a ruháit és a kárpitos szerszámait. Cigány Erzsi most a Tanácson keresztül akarta megüzenni, hogy nem küldi... Hát erre már a szó- ciálpolitikai részlegnek sincs ideje..: A KÖZÖSSÉG GONDOS- KODÄSA adjon biztonságot a rászorulóknak, de mindent nem lehet áthárítani a társa- dalomra. A szociális gondos- kodás mértéke így is óriási. Bertha Bulcsu Feleltető gép ,,vizsgálja’* as általános Iskola! tanulók leiké- szfiltségét. — A budapesti Nádor utcai általános iskola ma- tematika-fizika tanára, Kanas■ László ólyan készüléket tér- verett és készített el, melynek segítségével felmérheti a tanú- lók felkészültségét. A gép több anyag számonkérésére is fel használható. Földrajz, történelem és számtanórán egyaránt számot ad — százalékos arányban — a feleletek helyességéről fásoknál 24 társadalmi aktivá- juktól felbecsülhetetlen segít- séget kapnak, nélkülük, aho- gyan Szabó Gyuláné mondja, meg sem tudnának mozdulni. Az aktívák figyelik az egész kerületet, ők jelentik, ha va- laki teljesen magára marad, sürgős segítségre vagy szó- ciális otthoni elhelyezésre szorul..; De nézzük tovább a számokat. Havonta 180— 185 főnek juttatnak rendsze- rés szociális segélyt, melynek összege 100—350 forint között változik. A SEGÉLYEZETTEK ezt az összeget olyan rendszeresen kapják, mint a nyugdíjat. A nehéz körülmények közé ju- tott emberek havonta 80—100 kérelmet nyújtanak be. A szociálpolitikai részleg ezek- nek a kéréseknek a jogosságát is megvizsgálja és a kérelme- zőket rendkívüli segélyben részesíti. Egy-két kivételtől eltekintve a kérelmek jogos- nak bizonyulnak. Ebbe a ka- tegóriába tartozik a börtönből szabadultak segélyezése is, akikről szabadulásuk pillana- tában a tanács munkaügyi és szociálpolitikai osztályain ke- resztül gondoskodik a társa- dalom. Mindezeken túl állan- dóan foglalkoznak 52 járadé- kos hadigondozottal, akiket a szociális otthonokba elhelye- zettekhez hasonlóan évről év- re felülvizsgálnák, hogy gon- dozásuk milyen mértékben in- dókéit, változtak-e életkörül- ményeik? A szociálpolitikai részleg foglalkozik a kórházi ápolá- sok, a szegényjogúak SZTK ügyével, a cigány lakosság gyermekeinek iskolai ellenőr- zésével és még nagyon so- káig lehetne sorolni a társa- dalmi gondoskodás kategória- játoa tartozó ügyeket* A társadalom nagy felelős- séget érez minden tagjáért, s ezt az igazgatási és szociális intézmények munkáján át ér- vényre is juttatja. Az L kerü- leti Tanács Szociálpolitikai részlege 1966-ban 810 000 fo- rintos költségvetéssel dolgo- ■ott 1967-ben a tüzelőárak emelkedése miatt ezt az ősz- szeget 23 000 forinttal meg- emelték. Sajnos olyan emberek is akadnak még, akik lehetőleg minden terhet a közösségre igyekeznek áthárítani, 8 még családtagjaikról sem hajlan- dók gondoskodni Nincs olyan hónap, hogy egy-egy szomorú eset ne bonyolódna. A közel- múltban például egy 82 éves öreg bácsit kellett szociális otthonba helyezni, mert a családja kifosztotta, aztán magára hagyta. A bácsi nem a lányára, hanem annak fiára, SZABÓ GYULÁNÉ főelő- dót telefonhoz hívják, vala- 0<vá a szomszédos szobákba, agy a földszintre. Az 1. ke- ileti Tanács Szociálpolitikai íszlegének irodájában nincs !lefon, pedig elkelne ... — Nem is tudtam, hogy X ácsinak élettársa volt: j . Fia- ü élettársa. A szomszédok !lefonáltak, hogy a bácsit evitték az elmére különös iselkedése miatt — mondja, mikor visszaérkezik. Urbán íbomé adminisztrátor is el- sodálkozák: — A bácsinak közben fiaélettársa akadt? . 73 ,.־ háromszáz forint szó- segélyt kap tőlünk ha- onta í • • A szociális ügyek intézése sok csodálkozásra ncs idő, újabb felek érkéz- s az ügyek mind embe- így bonyolultak és érdéKözépkorú cigányasszony az irodában. Türelmetle- az ablakra mutat. Az blákat gorombán zör- a szél, kint csaknem ettétömek a fák a viharEldőlt a lakásunk.:! hal leszek én? Az emjön haza az aknáról, !em tudom lefektetni. Tönkre ׳an az egész falak, a bútorom !zik, a televízió is ázik. Bogdán József ék a György- knai Majális téren tíz évvel ®előtt építettek maguknak !gy vert falu házacskát, és zépen berendezték. Bogdán íózsef húsz éve dolgozik Ist- ׳án-aknán, de csak tavaly, a házacskája kezdett Jadozni, adott be egy la- a bányához; ־. aztán összedőlt a há- Szabó Gyuláné ta- !ácsára bekopog Gyenis íózsef elnökhelyetteshez, aki hogy a Józsefházán rült lakások ' valamely!- helyet tud majd bizto- Bogdánéfcnak is. — A állandóan foglalkozik cigány lakosság gondjaival, lakásügyeikkel is. Pár éve Fejlődés utcában négy Iker- juttattak nagyon juta- körülmények között a nycsaládöknak. Akinek öt- forint megtakarított pén- volt, az OTP-hitelre kapott házat. Itt bizony soha ntacs uborkaszezon — mondja Szabó Gyuláné. Számok bizonyítják, hogy az L kerületi szociálpolitikai részleg rengeteget dolgozik, sok gondot vállal magára. Havonta 180—200 üggyel fog- !átkoznak, ezek felénél hely- színi szemlét és kömyezetta- nulmányokat is folytatnak. Decemberben és januárban 300—300 ügyben intézkedtek. A környezettanulmányok el- végzésében és a beteglátogabontásra. A bekötőutat elfe- lejtették megcsinálni. A felső- tagozatos diákok Máriáké- méndre járnak iskolába, télen az autóbusz gyakran egy órát is késik, és nincs váróhelyi- ségük a gyerekeknek ... Ka- szapovics András, ha élne, szokásos lendületével körül- belül ezt mondaná: szép min- dennapi gondok, az élet, a mozgás problémái ezek. A Kossuth-díjat egy időben kapta Kodály Zoltánnal, Illyés Gyulával, Füst Milánnal. A■ elsők között. Az emlékmű a kátolyi népkönyvtárral szem- ben — melynek helyén egy- kor saját pénzén emelteit negyvennyolcas emléket — nem csak alakjának, de man- kájának emléke. A Pártélei februári számában Kászon Jó- zsef írt Kaszapovics András- ról meleghangú megemléke- zést. ״Olyan ember volt — írja — aki mozgásba hozta a falut, sokat tett érte, hogy messziről indulva gyorsan év- hessen a jelenhez, és a Jövű felé is biztonsággal mehes- sen. így gondol rá ma is a közvélemény.״ TMery Árpát hazai fajtával hibridizálva ez volt az ״őse” az 52 mázsás kukoricának s a nagyüzemi kukoricatermesztésnek, majd az állattenyésztésnek. Az ál- lattenyésztés kezdte fellendí- teni az addig nem túlságosan jómódú falut. Ma elégedetten mondják a kátolyiak a közös gazdaságban: 720 szarvasmar- hánk, 800 birkánk, 700 ser- tésünk, 72 anyakocánk van ... Mondják, a központi major kiépítésére is Kaszapovics gon dőlt itt először. S a többi gazdasági épület? A borjúne- velő, a daráló, a hízómarha istálló, a gépszínek? A ma- jorhoz vezető bekötőút? Az új művelődési ház, melyet az idén kezdtek el építeni, s amelyben az ő segítségével létrehozott helyi népiegyüttes mellett helyet kap majd az a mozi is, melyet ugyancsak Kaszapovics ״szerzett” annak- idején Kátolynak. S a fiata- lók, akik az ő rábeszélésére, gyakran az ő segítségével je- lentkeztek középiskolába, egye temre. Nehéz volna azt áütíani, hogy Kaszapovics András másfél évtized alatt egyszer s mindenkorra megszüntette Kátolyon a gondokat. A több mint százéves kátolyi iskola vályogépülete ״túlérett” a le— Amit elkezdett, azt nem hagyta abba. — Szerették. Aki akkori- bán nem nagyon kedvelte a szigorúságát, az most kétszer annyit ie eltűrne tőle szíveÉs amit 6 elkezdett? A tervei? — Folytatódik. A kerék nem áU meg — mondják. A környék három termelő- szövetkezetének (Kátoly, Er- zsébet. Szellő) egyesítése Ka- szapovics gondolata volt. 1961- ben még merészségnek tűnt, akkor még csak kevesen lát- ták, hogy a munkaerő és a termőföld közötti, előbb-utóbb felszínre bukkanó feszültséget mindenekelőtt okos egyesítés- ■el és korszerű állattenyész- téssel lehet megoldani. Az elnök halála után még Ké- kesd is egyesült az Uj Élet- tel. Sokszor a tagság egy ré- sze talán helytelenítette egy- egy pillanatnyilag mcghökken tőnek látsző javaslatát. An- nakidején az állattenyésztéssel kapcsolatos elképzeléseit sem értette meg azonnal minden- kL 1946-ban washingtoni kö- vetünk meglátogatta Kasza- povics Andrást, és egy doboz- bán néhány szem nagyhoza- ■i kukoricát adott neki. A Emlékmű a népkönyvtárral szemben A kátolyiak arca kissé eéborul, bólogatnak. Nem ne- héz megérteni: Kátolyban szinte mindenhez fűződik va- lami Kaszapovics András mun kájából. Zécz János tsz üzem- egységvezető nagy szakmai hozzáértését, az állattenyész- téssel kapcsolatos terveit em- legeti. Klaics Vince a körzet képviselőjének közéleti súlyá- ról, nagy tekintélyéről beszél. Gugán József iskolaigazgató- nak csak szórványos, halvány, személyes emlékei vannak Ka- szapovics Andrásról, az ősz- szel helyezték Kátolyba, s sze- mélyesen még 1952-ben, tani- tóképzős korában találkozott vele, de néhány hónap Is ele- gendő volt most, hogy felmér- je mindazt, amit Kaszapovics András a község kulturális fejlődéséért tett. — Egyszerű ember volt. 30- kát emlegetjük — mondják. — Mindenhol megjelent, lép h a határt mintha •őse lett az egész magyar társadalom is.” Tizenkilenc éve jelent meg es a kis közlemény. Kasza- povics András 1949-ben a ká- tolyi Uj Élet Tsz elnöke lett, hosszú ideig országgyűlési képviselő volt, utoljára 1962- ben választották meg. 1963- bán meghalt A falu bejárató- nál, szemben a népkönyvtár- ral az út mellett gránit em- lékmű áll: ״Kaszapovics And- rás Kossuth-díjas tsz-elnők, országgyűlési képviselő, szó- cialiste építésünk fáradható!- lan harcosának emlékére.” Va- jón csak a csiszolt kövekben ä tovább az emléke? Vajon az emberek lelke mélyén mi maradt meg a fáradhatatlan, mindig a távolság, a jövő mozgásait figyelő tsz-elnők alakjából? Vajon a falu, mely nek szülöttje volt, magán vi- seli-e nyughatatlan építő szel- lemét, és életre kelt-e mind- az, amit eltervezett, amihez hozzáfogott? 1948. március 17-én közölt* íz Uj Dunántúl az alábbi sze- ■ényen elhelyezett sorokat: ,1948. március 15-én Kossuth- Ujjal kitüntetettek sorában zerepel Emszt Jenó egyetemi anár és Hál József tisztior- !os mellett Kaszapovics And- •ás újgazda. Nyolc hold jut- atott és négy hold kishaszon- lérleti földön gazdálkodik, de vogyan? Kukorica alá ősszel Huszonhét centire szánt, ta- ■tasszal nyolc naponként foga- xA. Azt tartja, minden fo- lasolás egy nyári esőt jelent, 1 kapálásokat háromszor-négy ;zer is végzi, a kalászosokat ledig kétszer műtrágyázza öbbféle műtrágyával. Jó munkájának eredménye is 7an: tavalyi szárazságba* is Holdanként 52 mázsa (!) gyö- lyörü csövű kukoricája, 18 mázsa tavaszi árpája és 16 mázsa búzája termett. Kasza- oovics András kommunista és 1 község bírája. Büszke rá a Vagyar Kommunista Pért, ó* I
