Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
MCI. MÁRCIUS U. napló :Fiatal erők a tsz-ekben $ibeli11§-egt EZER JELEM Visszaáramlás a városból — Belterjes irányban kell fejleszteni a tsz*eket ranyában — figyelembe vév a technikai színvonalat mé mindig munkaerőfelesleg va falun. Ez azonban differen ciáltan jelentkezik, és a tsi tagság átlagos életkora — ez mindig hozzá kell tenni - igen magas, 56—57 év. Ez in dokolja a fiatalok visszaáram lását. Nem lehet tehát egyetérten olyan nézetekkel, hogy ״h a nehéz években nem jöttetei most sem kelletek”. Ennek a álláspontnak az alapja álta Iában a folyamatos foglalkoz tatottság hiánya. A mezőgaz daság kampányjellegéből ere dóén még tavasztól őszig is - a télről nem is szólva — n® héz folyamatosan munkaalkal makat biztosítani a tagok nak, holott ezt egyre jobbal igénylik. A termelésszerkeze módosítása önmagában ez nem oldja meg. A munkacsú csők ugyan széthúzhatok, 1 túlzott szétaprózottság viszem akadályozza a szakosítást, t helyes arányt nem könny! megtalálni, de a tsz-ek jövőj« érdekében mindenütt meg kel találni az áthidaló megoldást öregednek a tsz-ek, hangzik el mind sűrűbben az aggoda- ;.lomteli megállapítás, s a sta- tisztikusok kiszámították, ha ez így megy tovább, öt év múlva megyénkben 30 száza- lékkai, közel 14 ezerrel csők- kenne a termelőszövetkezeti tagság száma. Bármilyen ro- hamosan hódít is a technika a mezőgazdaságban, ekkora ki- esést képtelenség ellensú- lyozni. világhírű magyar termékek A foglalkoztatottság problé mája a belterjesebb gazdáiké» dásra való áttérést sürgeti 1 tsz-ekben. Olyan ágazató! kiszélesítését szorgalmazza melyek — mint például « zöldségtermesztés — a mun kacsúcsak közti időszakokba! lekötik a munkaerőfelesleget A téli foglalkoztatás az ipar ral való együttműködést tűz napirendre, amire az ipar üzemek, állami vállalatok kö tétlenebb munkaerő- és bér gazdálkodása 1968-tól már mé dót ad. A most megindult vissza• áramlással tehát egy nagyol is kívánatos fiatalodási folya• mát indult meg a tsz-ekben, ami itt-ott okozhat gondot de aminek csak örülhetünk Ha valahol, akkor itt égető szükség van az utánpótlásra, hisz a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság megnövekedett új feladatait csakis szakkép■ zett, fiatal erőkkel lehet meg- valósítani. — Rné — 1— ״Modellezéssel a vasai műszaki fejlesztéséért” címmel kiállítás nyűik március 19-én délelőtt 9 órakor a Vas- utas Kultúrotthonban (Váradi Antal utca). A kiállítás meg- tekinthető március 27-ig gél 8 órától 19 óráig. Ezért üdvözöljük örömmel azt a folyamatot, amely már a múlt évben megindult, de tömeges méreteket az utóbbi hetekben öltött, a tsz-tagfel- vétel megélénkülését. A tsz- kongresszust előkészítő rend kívüli küldöttválasztó közgyű- léseken 660 tsz-tagot vettek fel. A tervtárgyaló közgyűlé- seken belépők száma még is- meretlen, de valószínűnek lát- szik, hogy az új tagok száma meg fogja haladni megyénk ben az ezret. Belvárdgyulán hatvanan, Drávasztárán ötve- nen, Baranyahidvégen négy venhárman, Uj pétién har- minckilencen kérték felvételű- két. A belépők 80—90 szá- zaléka fiatal. Egy részük már korábban is a tsz-ben dolgo- zott mint családtag, jórészük azonban az iparban és egyéb területektől jött vissza a fa- luba. Több helyen felmerült a > kérdés: szükség van-e erre a í visszaáramlásra, hisz néhány 1 tsz a meglevő tagságának sem I tud folyamatosan munkát J biztosítani, s akad olyan is, j amelyben éppen ezért a tag- ; felvétel átmenetileg szünetel. A válaszadás nem éppen i egyszerű. A Megyei Tanács munkaügyi osztálya 1966-ban átfogó vizsgálatot indított a termelő- szövetkezetekben — 1967-ben kiterjesztik ezt a vizsgálatot az állami gazdaságokra is — annak tisztázására, hogy Ba- ranya mezőgazdaságát mun- kaeróhiány vagy -felesleg jellemzi-e. A 131 tsz-ben szer- zett hatalmas adattömeget most dolgozzák fel, az értéke- lés még nem törtóit meg, de bizonyos következtetések már levonhatók. Az egyik legfon- tosabb megállapítás az, hogy a korábbi nagyfokú elvándor- lás ellenépe — 1949-től 1965- ig 30 ezer ember távozott a mezőgazdaságból az iparba és egyéb munkaterületekre BaRokonszenves, fiatal finn karmester, Jorma Panula vezényli a Pécsi Filharmo- nikus Zenekart ma délelőtt a Liszt-teremben fél 11 óra- kor, illetve holnap este a Nemzeti Színházban fél 8 órakor kezdődő bérlet'■ hang versenyén. A finn zenei életben jelentős szerepet be- töltő, finom muzikalitást! és virtuóz technikájú dirigens 1930-ban született. A Síbe- lius Akadémián tanult. 1953-tól kezdve neves kül- földi mesterek, mint Dean Dixon, Albert Wolff és Franco Ferrara keze alatt fejlesztette tovább karmos- téri tudását. Ezt követően eleinte színházi és zenekari karmesterként működött hazájában, majd 1958-ban létrehozta és azóta is vezeti a Sibelius Akadémia Ka- marazenekarát. 1962-ben a Finn Nemzeti Operához szerződött, majd a turkui városi zenekart vezette. 1965 óta a helsinki városi zene- kar karnagya és vezetője. Munkásságát számos finn rádióhangverseny fémjelzi, melyeken különösen új mo- dem művek bemutatóit szorgalmazta. Mint zene- szerző is nevet szerzett ma- gának zenekari kompozíciói- val, színmüvekhez és fii- mekhez írt kísérőzenéivel. Több alkalommal vezényelt a Sibelius fesztiválon, vala- mint a Stockholmi Filhar- mániái Zenekar élén. Két évvel ezelőtt hazánkban is járt, a Helsinki Városi Ze- nekar európai turnéja során, amikor jelentős sikert ara- tott hazája nagy zeneköltő- jének, Sibeliusnak müvei- vei. Pécsi hangversenyén is megszólal egy Sibelius-mű, éspedig az 1901-ben kompo- nált II. Szimfónia, mely Si- belius legismertebb, leg- gyakrabban játszott müvei- nek egyike. A koncert szó- listája, Antal István, Beethoven Esz-dúr zongo- raversenyét adja elő, mig a nyitószám Richard Wagner Siegfried-idillje, melyet a zeneköltő Siegfried fia szü- letétére komponált felesé- gének, Cosimának. A szó- katlanul intim hatású hang- szerelés, valamint a Sieg- fried zenedráma motívumai- bői kölcsönzött dallamok mesteri szólamszövése Wag- mer művészetének kevéssé ismert oldalát világítja meg. Üzemel a cse- peli ״kristálypalo-' ta”, a Csepeli Szer- számgépgyár újon- nan épült üzem- ׳ csarnoka. Magyar gépek a világpiacon Megrendelés 45 országból — Az ״ideges“ piac — Van mit reklámozni daságos fejlesztését, kfhasz- nálását teszi lehetővé, s egy- ben megszünteti azokat a pár- huzamosságokat, amelyek ma még sokszor bosszantják a szakembereket és a külkeres- kedőket egyaránt Nemzetközi kooperációban jelenhetett meg tavaly a vi- lágpiacan a Vörös Csillag Traktorgyár D—4 KB traktor- ja is a Scháff-cég árokásó- és földmunka-gépeivel Idegé- szítve. A TECHNOIMPEX piackutatói ennek nyomán kezdték elemezni a magyar mezőgazdasági gépexport le- hetőségeit Megállapították, hogy Nyugat-Európában a kö- vetkező esztendőkben a me- tógazdasági nagyüzemek gyors ütemű kibontakozása várható. Ez magával hozza a vílágpia- con a korszerű mezőgazdasági munka- és erőgépek iránti igény ugrásszerű növekedését Még nem késtünk el, a felis- menés idejében történt A kül- kereskedők a napokban he- lyezték az ipar asztalára ja- vaslatukat: fejlesszük gyorsabban mezőgazdaság gép- gyártásunkat A D—4—KB- traktor a mezőgazdasági gé~ pék jó ״felvezetője” lesz a piacon. Kár lenne ezt az időben felfedezett nagy lehe- tőséget kiaknázatlanul hagy- nunk! I A TECHNOIMPEX munka־: társai nyugat-európai ״expe-. dídó”-t szerveztek: Bécáben,; Helsinkiben, Stockholmban; magyar gépipart napokat ren- deznek. Utána Brno és Zág-; ráb következik: van mit rak-; lámozxd. Szabó István me !szobra Egyhónapi fogyasztásnak megfelelő villamos energiát takaiitottak meg Tízszerte olcsóbban Szabó István, az Úttörői névadójának mellszobrát m fázták meg az Uttörőház k< zőművesz szakkörének tagi Rétfalvi Sándor irányítása? A bronzszobrot március 21- avatják. *mrfutr Irányítja; A •űrttett levegő takarékos fel h asz- nálását segíti a koncentrá- aó fokozása, a nyitott bá- nyaterek csökkentése is. Ál- landó ellenőrzéssel, gondos karbantartással pedig a cső- hálózati veszteséget karlá- tozzák. Ezeknek és más ha- sonló jellegű intézkedések- nek következtében az 1966. évi energiamérleg kedvező eredményről tanúskodik. Azt mutatja, hogy a me- csoki !szénbányák tavaly 7 százalékkal kevesebb vil- lemos energiát használtak tel, mint 1965-ben. Ez a megtakarított energiameny- nyiség megfelel a mecseki bányaüzemek egy teljes havi villamooenergia-fogyasztásáj־ nak. Az Idén tflbbefe között a rossz hatásfokú, vagy feles- lege6 fogyasztó-berendezések leállításával, valamint újabb harminc elektromos meghaj- tású szivattyú üzembehelye- zésével törekszenek az ener- gtatakanélgoHaágra. skkti mimé kmal hajtIák. A Diesel robbanómoto- ros mozdonyok pedig már csaknem teljesen kiszorítot- ták a sűrített levegővel haj- tott vontatógépeket Termé- szetesen ma sem mellőzhe- tő még a sűrítettlevegős energia a föld alatt, mert a dugattyús meghajtású be- rendezések, továbbá az ütő- hatással működő fej tőkai a- pácsok, kézi fűróberendeaé- sek stb. így működnek, A komlói területen mft- Baki tevékenységgel mér- •ékelték a sűrítettlevegős energia fogyasztást Béta-, Kossuth- és Zobák-bányát kooperációs vezetékkel kő- tötték össze. így a sűrített- levegő-fogyasztás igényé- nek megfelelően azon komp- resszorteleprői látják el az egyes üzemeket, amelyeknek a hatásfoka egyrészt jobb, másrészt a kompresszorte- lephez közelebb esik, tehát kisebb veszteséggel mű- kődik. A kompresszorok inditását-leáálitásái energiaA loBaásmertan fiami■ lyes mecseki szénbányákban a sú j tó légrobbanás elhárító- sa végett szinte a legutóbbi időikig a villamos berende- zésekkel előállított sűrített levegőt használták a külön- böző föld alatti bányagépek meghajtására, noha a sűrített levegő nyolcszor-tízszer drá- gább energia, mint a gépe- két közvetlenül meghajtó elektromos áram. A legme- tándúsabb pécsi bányák- bán például a csilléket von- tató mozdonyok is sűrített levegővel közlekedtek. A sűrített levegőnél gtm- daságasabfo villamos energia szélesebbkörű alkalmazására tulajdonképpen az utóbbi évtizedben nyílt mód, árrá- kor megkezdték a hazai súj- té&égbiztos villamos berende- zések gyártását, illetve a szomszédos országokból ilyen berendezéseket vásá- roltak. Azóta a mecseki bá- nyákban a folyamatos szál- lítóberendezéseket, gumdsza- tagokat, láncos vonszolókat A szerszámgéppdac egyébként is rendkívül érzékeny, ״ide- ges” piac, bármilyen politi- kai vagy gazdasági változásra azonnal reagál. A szerszám- gép költséges befektetés, a tó- ke tehát itt rendkívül óva- tos. E külső okokom kívül a megtorpanáshoz konstrukció- tok egy részének elöregedése is hozzájárult A hatvanas évek elején ugyanis megvál- tozott az igény: az univerzá- lis gépek helyett egyre ín- kább a bonyolultabb, speciá- lis és célgépeket, gépsorokat keresték a megrendelők. A fordulat kissé váratlanul ért bennünket de a második őt- éves terv végére a legújabb konstrukciókat tekintve sike- rült felzárkóznunk Az új ti- pusok mindegyike már a leg- korszerűbb technológiát kép- viseli. Másoló-esztergák, kör-, lyuk-, sík-, optikai, profil-, fog- és menetköszörűgépek, nagypontosságú fúrógépek és hosszmarók — hogy a leg- fontosabb alaptípusokat ecn- lítsük — kerültek ki a szer- kesztők keze alól az utóbbi egy-két esztendőben. Az MFL —320-as számjegyvezérlésű marógép például a kis soro- zatok gazdaságos automatizá- lását teszi lehetővé. A csepe- liek villamosmotorház-gyártó, önműködő gépsoraiból a nagytételű szovjet megren- delések után már angol, bol- gár, dán és jugoszláv igénye- két is ki kell elégítem. Az FM—250-ea fél automatikus másoló kiseszfcerga ״képessé- geivel” jelenleg egyedül áll Európában. A CER—200-as a londoni szerszámgép-feszti- válón nagydíjat nyert Ez teljesen automatikus, lyuk- szalagvezérOésű, $ az úgyne- vezett tárcsa jellegű munkád a- raboknál az összes forgácsoló műveleteket automatikusan eí- végzi. A CER—200-as nem- zetközi kooperációban készül, a vezérlő szekrényt a Krupp- müvek szállítja, A piackutató bizonyítéka A nemzetiközi kooperáció a külkereskedés legkorszerűbb, leghatékonyabb formája. A cégek mindenütt a világon társakat keresnek, gyártaná- nyakat ,házasítanak össze”, a fejlesztési és gyártó kapa- dtást koncentrálják. A cé- gek társulásával a megren- delők köre is bővül: egy szó- val a kooperáció vitathatatlan előnyökkel Jár. A nemzetkő- zi együttműködésnek más. de szintén rendkívül előnyös fór- mái voltaképp a KGST sza- kosítási egységei is. A harma- dik ötéves tervben a szer- számgépiparban a mai 9 szá- zalékról 25 százalékra nő a szakosított termékek aránya: ez azt Jelenti, hgoy a baráti országokban előállított * *zer- számgépek egynegyedét csak egy ország gyártja majd. s az látja el a többieket is — pro- fiigazdaként — a szakosított típusból. Ez szintén a terme- lő- és tervezőkapacltá» gazkibocsátó automatizált gyár a Vörös Proletár; másrészt az, hogy a legtöbb szerszám- gépet a Szovjetunió vásárolja tőlünk, a baráti országokkal lebonyolított forgalomnak át- lagosan 30—35 százalékát szov- jet megrendelések adják. Tíz év alatt szerszámgép- exportunk megduplázódott: 45 ország gyáraiban dolgoznak magyar szerszámgépek (csak Ausztriában a legfrissebb fel- mérés szerint háromezer gé- púnk forog). A TECHNO- IMFEX évente már 300 mii- bó dolláros forgalmat bo- nyolft le a szerszámgépek vi- lágpiaeán. A fordulat indítékai Említettük, hogy a fejlődés nem volt töretlen. A második ötéves terv derekán például visszaesés volt tapasztalható. Ezt több tényező magyarázza. 1962-től 65-ig dekonjunktúra volt a szerszámgép-világpia- s ezt nd is megéreztük. Vezényel }orma Panula
