Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
A balett egy csoportja a Lenin Mauzóleum előtt A legszerencsésebb alapállá egy eleven, de sokak számán még bántó zenei szféra — Schön berg, Honegger, Soszta kovics világa — hiteles tol׳ mácsolására. Honegger Sztra׳ vinszkijről nyilatkozik, Sztra׳ vinszkij az elektronikus zené ről és kortársairól, Bartók a: ״új zene” problémáiról. A hu szadik század zenéje dokumen tumai önmagukért és egymá• sért beszélnek. Hemingwaj mondja: ״Az írónak nem ko■ telesésge, hogy idegenvezető■ ként túrákat vezessen műv< nehezebben érthető vidékeire.’ Fábián Imre és a Gondolái Kiadó mindnyájunk nyerésé gére ülteti katedrára az al- kotokat. P:BrtstySnszky !(סחה. Tanárházaspár és ״facér’ diáklány útirajzát állított? egymás mellé a véletlen kiadói párhuzam. (Gondolat — Euré pa.) G. Tímár György és Te- deschi Mária szép eredmény- nyel oktatják a magyar nyel- vet a Shibin el-Kom-i főisko- Ián. Munkaadójuk az Egyesüli Arab Köztársaság és a plra- misépítő fáraók birodalma minduntalan történelmi far- kasszemet néznek az Egyipto- mi verőfény lapjaiban. A tájékozott és tájékoztatni vágyó szerzők érdeme, hogy végül magunk is ottho- nosan mozgunk a lenyűgöző erőtérben. A kairói 8-as busa ״a Cheops-piramis északi olda- Iához vezet” — idézhetnénk a fenti könyvből. Catherine van Moppes egyetlen távolsági autóbuszbérlettel (s kevés pénzzel) a zsebében úgyszól- ván az egész Egyesült Álla- mokra váltott belépőt, és még ehhez a kötöttséghez is csak helyenként tartja magát. Ke- resztül-kasul viharzik Kenne- dy elnök ״újbirodalmán” szin- te félálomban megőrizve mé- gis erkölcsi tartását, érzékei és szelleme éberségét. A magyar szerzők műve érdekes és hasz- nos olvasmánv. A Fura Ame- rika — ez a francia diáklány és újságíró müvének a címe — igazi irodalom. Boda Miklós Filléres kiadvánnyal jelent- kezik a Kossuth Kiadó. A Vá- lasztási zsekönyv-et már alcí- me jellemzi: Tények és ada- tok. A tartalmi felépítés is vi- lúgos; a választók és képvise- lök helyzetéből, teendőiből ki- indu’va az egyes ember, az or- szág, sőt a nagyvilág dolgai- bán igazítja el igényesen az olvasót. Mellékesen jut eszük- be csupán, hogy úgynevezett ״brossúrát” tartunk a kezünk- ben. Egy lapon vagyok kénytelen említeni két homlokegyenest ellentétes jellegű, de egyfor- mán érdekes szakkönyvet. A Vadászok kézikönyvének szer- zője Tolnay Kálmán összegyűj- ti a vadászattal és a vadgaz- dálkodással kapcsolatos jog- szabályokat. Vadismeretet ad, de megtudjuk tőle azt is, hogy a ״lövés a vadász fáradtságá- nak, munkájának realizálódá- sa”, célja pedig ״a vad lete- rítése, elejtése és birtokba vé- tele”. Tarnóczy Lóránt Fordító־ kalauz-a, szerzője szándéka ellenére meglehet, inkább ta- nulmány, mint kézikönyv. Po- lémikusan villantja fel a fór- dításelmélet történetének leg- jellemzőbb mozzanatait, beve- zet többek között a fordítás- tudomány és információelmé- let összefüggéseibe, s érinti a szakfordítói gyakorlat minden számottevő problémáját. Még arra is talál alkalmat, hogy kipellengérezze (a Jákob laj- torjáját németből Leiter Ja- kabra magyarító egyszeri fór- dító esete nyomán) a szakma baklövéseit. Nagyon szépek a legújabb művészeti kiadványok. Garas Klára Mesterművek a Régi Képtárban címmel a Szépmű- vészeti Múzeum újabb 64 re- mekével ismertet meg bennün- két a néhány évvel ezelőtt megjelent ״Régi Képtár” című kötet után. A XV. századi né- met és cseh táblaképek (Végh János munkája) a budapesti múzeum anyaga mellett az esz- tergomi Keresztény Múzeum kevésbé ismert gótikus tábla- képeiből is válogat. ״Elmúlt korok névtelen fazekasainak” ás nagyhírű mestereinek re- mekeit idézi gazdagon illuszt- rálva P. Brestyánszky Ilona Ismerjük meg a kerámiát cf- mű bevezetője, mely tulajdon- képpen a kerámia és a por- celán története. Baranyai vo- natkozásai mellett figyelemre méltó a kerámia- és porcelán- jegyek terjedelmes gyűjtemé- nye, s a gondosan szerkesztett mutató. Muzsikusok, esztéták vallanak századunk zenéjéről Fábián Imre összeállításában. Leánykérés mai módra, Há- zasság mai módra, A szakítás, Születésnap... s a köteteim Eljegyzés (— megint csak —) mai módra! Csalódni fogunk, ha azt olvassuk ki e felsoro- lásból, hogy Kolozsvári Grand- pierre Emil valamiféle illem- tan közzétételére vette rá a Magvető Kiadót. Novelláiban — mert erről van szó — ma- gabiztos fiatalok és gyanútlan felnőttek közös vagy párhuza- mos világát ábrázolja, sok de- rűvel és nyelvi fantáziával, mai módra”. Az Európa ten- gerentúlról kínál — tíz forint }!vénért — világirodalmi aján- clékot. Hemingway kisregénye Az öreg halász és a tenger ez- úttal három elbeszélés (A Ki- limandzsáró hava, Aki nem adja meg magát és Francis Macomber rövid boldogsága) kíséretében lát napvilágot. Az író, ha élne, bizonyára így látná magát viszont a legszí- vesebben: modern zsebkönyv- formában — az olvasók zsebé- ben. Gondolom, nemcsak jogász és történész körökben arat si- kert a Nemzeti Könyvtár leg- újabb kötete: Történelmünk a jogalkotás tükrében. Beér Já- nos és Czizmadia Andor ״Sár- kalatos honi törvényeinkből” közölnek szemelvényeket. A gyűjtemény István király tör- vényeivel indul, a Hármas- ׳.önyvvel folytatódik és a Ma- ivar Népköztársaság Alkotmá- óvával (1949) zárul. A szer- kesztők régi adósságot kívánnak törleszteni azzal is, hogy 5elveszik a régi szabadságküz- ielmek, a Rákóczi-szabadság- י a re, az 1848—49-es forrada- om és szabadságharc, vala- mint 1918 és 1919 jogalkotá- ait Függelékben hozzák a leg- riválóbb magyar politikai ,ondolkodók alkotmányterve- :étéit. Ügyes vázlatokon te- ־intheti át az olvasó végül az ,gyes korok államszervezetét. 3 szinoptikus vázlat segítségé- vei a jogtörténetet. Átütő siker Moszkvában Irta: Galina lnozemceva színikritikus vá fejlődik, a megtorlás testesítőjévé válik. ״A parancsában, >rAz iszo- nyat balladájáéban, a Man- darinban Eck Imre az embe- ri művész, a gondolkodó mű- vész, a publicista művész gra- fikailag pontos, vonalaiban mérsékelt, de izzó belső pátosszal átitatott képet alkot. A ״Variációk egy találkozás- ra” című balettjáték a koréográfus tehetségének újabb oldalát tárja fel: Eck itt lí- rai költő, az emberi lélek okos és raffinált boncolója. A variációkban, ezzel a szó- szerint akvarellel festett visz- szaemlékezésben Eck Imre az ifjúság, a szerelem, a boldog- ság ragyogó és elbűvölő képét örökítette meg. A négy balettjáték a színház négy lenyűgöző sikere volt. És mindegyiknél hozzá- tehetjük, hogy mind a négy téma, mind a négy szüzsé a táncnak van alárendelve. Eck Imre útkeresését itt siker ko- ronázta, mert bízott a tánc- bán. A klasszikus, a ritmi- kus tánc. a pantomim, a gim- nasztikai és akrobatikai ele- mek, vagyis a koreográfiái lexikon valamennyi kompo- nensei a balettmesternél pon- tosan helyükre kerültek, ezek itt valóban plasztikusan fe- jezték ki az eszméket, a gon- dolatokat, az érzelmeket. Eck munkáiban ahol a tánc csu- pán az illusztráció szerepét tölti be, ez az elgondolás nem valósul meg. Ez vonat- kozik a ״Frometheus”-ra is, amelyben rendkívül infantilis a kép, igen messze van Beet- hoven zenéjétől, messze van az antik legenda lényegétől és emócióitól; ez történt ״A pók- háló”-ban is, ahol a táncot kizárólag akrobatika váltja fel. A moszkvaiak megismer- kedhettek a magyar kamara- balett más koreográfusainak munkáival is. Fodor Antal bemutatta nekünk a vonalve- zetésében szigorú Ballo con- certante táncszimfóniáját, Tóth Sándor oedig a ״Mit ta- kar a kalapod” elbűvölő, ne- vettető miniatűrjét. A Pécsi Nemzeti Színház fiatal balettcsoportja rugal- más és szakmailag jól felkéA balettjáték feltárja az atombombát ledobott pilóta belső drámáját, de azt aztán olyan erővel, hogy az egyet- len ember átélése összemberi jelentőséget ölt. A balettjáték hangsúlyozza, hogy minden ember felelős saját lelkiisme- rétének. ״A parancs” című balettjáték tartalmának iro- dalmi kifejezése nyomban azt a kérdést ébreszti: lehet-e a Á balett és a modernség. Ez a probléma foglalkoztat sok embert. Azokat is, akik koreográfiát hivatásul Válasz- kották, annak Szentelték egész életüket, és az egyszerű néző- két Is, akik naponta megtol- tik színháztermeinket, hiszen az utóbbiak mondják ki a végső ítéletet a hivatásos ba- lettmesterek, zeneszerzők és művészek munkájáról... NaA Kreml Nagyszínház közönsége koreográfia eszközeivel be- mutatni ,az embert és lelkiis- méretének ״kölcsönös viszo- nyát?” A magyar művészek meggyőztek minket, hogy le- hét! A pilóta és a lelkiismeret plasztikus kettősét Eck Imre világosan és pontosan megraj- zolta: a lelkiismeret makacsul nyomon követi a pilótát, olyan súllyal nehezedik vállá- ra, mintha elektromos szikra hatolna agyába, mintha Ián- goló tűkkel égetnék belsejét. S az üldöző lelki ismeretet semmi sem Ölheti meg, még az elismerés, a dicsőség sem. gyón is érthető tehát, hogy a szovjet közönség nagy vára- kozással tekintett a magyar kamarabalett vendégszereplése elé: Eck Imre és kollektívája útkereséseiről a modern téma területén már jóval a társulat Szovjetunióba érkezése előtt tudtunk. Moszkvában a Kreml Szín- házának színpadán Pécs vá- rosának művészei három mű- sort mutattak be. Repertoár- jukba tartozott Bartók ״Cső- dálatos mandarin”-ja, és ״Con- certo’’-ja, Beethoven Promet- heusa, Villiams Bukovy ״A parancs”-a, Szokolay Sándor ״Az iszonyat balladá”-ja, Vu- jicsics Tihamér ״Variációk egy találkozóra", Gulyás Lász- ló ״A pókháló”-ja, Kincses Jó- zsef ״Ballo Concertanté”-ja és a ״Mit takar a kalapod”, va- lamint Antonio Vivalditól az ״Etűdök kékben”. szült szervezet, bár vélemé- nyünk szerint a művészeknek nagyobb dallamosságra kelle- ne törekedniök, ez pozitívan hatna a táncukra, különösen az olyan kompozíciókban, mint a Ballo concertante és az Etűdök kékben, ahol a mű- vészek plasztikájának olyan emocionálisnak keli lennie, mint Vivaldi muzsikája. Bre- tus Mária, Árva Eszter, Sti- mácz Gabriella, Hetényi ■Já- nos, Csifó Ferenc, Debreceni István. Tóth Sándor, a ma- gyár kamarabalett szólistái a moszkvai nézőközönség ked vencei lettek. Nagyon tehet- séges művészek. Külön meg kell említeni Eck Imre, Lux Adorján dekorációit és Gom- bár Judit kosztümjeit. Találkozásunk a magyar ka- marabalettel érdekes, tártál- más volt. A múlt háború eseményei- hez fordul Elek Imre ״Az iszo- nyat balladájá”־ban is. Páto- sza a harcos ember hajlíthatatlanságát igazolja, hősiessé- gének és állhatatosságának diadalát igazolja. A koreográ- fia gondolatának lényege: ész- szel az esztelenség ellen, a szépséggel az elkorcsosulás el- len, a humanizmussal az álla- tiasság ellen. ״A csodálatos mandarin” látszatra nagyon távoli ettől a két balettjátéktól, hiszen a bűnözésből ipart űző modem tőkésváros söpredéke az em- béri társadalom egészen más szférájába tartozik. A balett- mester azonban a mandarin- bán is ״viszi” témáját, — az emberek erkölcsi felelősségé- nek témáját. S a mandarin alakja (Eck Imre kitűnő ala- kítása), amely megjelenik a darabban, szimbolikus figuráBre*׳:* Mária • Kreml múzeumban Mindenekelőtt mi az, ami megragad ezekben a munkák- bán, mivel nyerték meg a moszkvai közönség szívét? Ha a saját benyomásaimat elem- zem és figyelembe veszem a nézőtér reagálását, azt mond- hatom, hogy a művészet pal- lérozottsága, civilizáltsága. — Igen, a legnagyobb siker azo- kát a< műveket kísérte, ame- lyek világosan meghatározták az alkotók állampolgári állás- foglalását, amelyekben lát- szott, hogy az emberiség sor- sáról, a háborúról, a )békéről alkotott gondolatok kifejezé- sére törekednek. Olga Lepesinszkája és Eck Imre a próbateremben Eck Imre és a Pécsi Balett
