Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

A megye idegenforgalma 1966-ban

(magánvendégefc nélkül)

Vendégforgalom:

fő

1965. év százalékába■

vendégek száma szállodákban egyéb szálláshelyeken

91.381

89.769

9M

133,4

összesen:

181.150

113J

Külföldi vendégforgalom:

fő

1965. év százalékába■

Külföldi vendégek száma

14.954

17L£

összesen. Ebből:

Bolgár

507

87.*

Csehszlovák

1.223

196,6

Francia

414

119,0

Jugoszláv

2.594

444,2

Lengyel

1.076

155.5

Német (NDK)

2.391

100.8

Német (NSZK)

699

105.3

Osztrák

409

113.3

Szovjet

4.208

343,8

KISLEXIKON

Az áru

a munka-megosztás bővülései

a magántulajdon kialakulása kiszélesítette a cserevnszony»• kát, a csere mindjobban az ״árucsere" jellegét öltötte ma- gára Az árutermelés a kapi- talizimusban érte el legmaga« sabb fejlettségi fokát: itt úgy- szólván már minden áru, min- dent adnak és vesznek, áruvá válnak a fogyasztási javak, a termelési eszközök, sőt már maga az emberi munkaerő is áru.

Az áruviszanyok ily mérvű kiszélesedése mellett már nem mondhatjuk azt, hogy áru az, amit ״cserére” termelnek, ha- nem az áru itt már olyan hasz nálati tárgy, amit nem saját szükségletre, hanem ״eladásr ra” termelnek.

Az áru jellemző tulajdon- sága, hogy a vevő szempont- jából van hasznossága, hasz- nálati értéke, továbbá van ér- téke, illetve csereértéke, vagy- is pénzben kifejezhető ára. Azt talán nem kell külön kifeite- ni, hogy csak az lehet áru, amelynek a vevő. a társada- lom szempontjából véve van hasznossága. Ez az áruvá való válás egyik feltétele Bonyo- lultabb kérdés rrfár, hogy mi az áru értéke, csereértéke. E kettő ugyanis nem teljesen ugyanaz.

A csereérték azt mutatja, hogy az áruért milyen meny- nyiségű más árut kaphatunk. Ez a cserearány kisebb mér- tékű ingadozásoktól eltekintve b:zonvos állandóságot, törvény =7erűséget mutat, ami egy kö- 'ős smátdsságra vezethető visz- sza. esned! 0 arra. hogv min- den árut bizonyos mennvisé- tű munkával állítottak elő. a י soréért ék tehát csuoán kifeje- •■׳'Up megjelenési formáin az értéknek, a kettő között soha nincsen pontos mennviségi azonosság. A cserefolyamat- bari az értékrendszer non tat- latiul, eltéréssel feleződik ki;

Van-e áru a szocialista gaz- dasági rendszerben és hol ho- nvolódik le az áruk csóréié, forna'ma'’ Ezzel a kérdéssel a következő kislexikon foglalko- zik. ׳

— er —

Az árut a politikai gazda- ságtan általában úgy határoz- za meg, mint használati tár- gyat, melyet cserére termel- nek. A csere létrejöttét munka megosztás fokozott kialakulása tette szükségessé, amikor az emberek egy-egy termék elő- állítására specializálták magú- kát. Kialakult a termelésnek az a formája, amikor a terme- lök már nem saját szükség- létükre termeltek, hanem min- denki más számára és ennek lett következménye, hogy a termelők gazdasági összefüg- gésbe kerültek egymással: egyik sem tud meglenni a másik terméke nélkül. Ilyfor- mán az emberi szükségletek kielégítésének szükséges és nélkülözhetetlen előfeltétele lett a termékek cseréje.

A termelő erők fejlődése,

MMSÁfildlEr

Az áilóalapok és a gazdasági machsnizmns

lőegység, amely nagyobb tiszta jövedelmet realizál, többet fór- díthat fejlesztésre és munka- díjazásra egyaránt. A realizál- ható tiszta jövedelem maxima- lizálásában való érdekeltség — mivel a realizálás feltételezi a termékek értékesítésének té- nyét, — a vállalatok elsőrendű feladatává teszi a velük szem- ben jelentkező szükségletek hatékony kielégítését.

A reform változást hoz (a nyereség érdekeltséggel ossz- hangban) az állóalapgazdálko- dás rendszerében is. Az ingye- nes beruházási eszközök meg- szüntetése, az eszközlekötési járulék alkalmazása, a diffe- renciált finanszírozási rendszer bevezetése a vállalatok létér- dekévé teszi, eszközeik minél hatékonyabb felhasználását.

A vállalati gazdálkodás egyik központi kérdése lesz, hogy a nyereség alakulása szempont- jából — figyelembe véve a pia- ci lehetőségek, az önköltség és az árak alakulását — be- rendezéseik milyen fokú ki- használása a legkedvezőbb, mikor célszerűbb a kihaszná- lás fokozása helyett a beruhá zásokat eszközölni, milyen le- gyen a beruházás jellege. Az állóalapgazdálkodást érintő le- hetséges cselekvésmódok kö- zötti választás kritériuma a gazdaságosság, kell, hogy le- gyen. A döntések széleskörű közgazdasági felméréseket, gaz daságossági számításokat igé- nyelnek. 1

Szűcs Pál

Az úgynevezett mennyiségi szemlélet idején az a felfogás uralkodott, hogy az állóalapo- kát maximálisan és teljes fi- zikai elhasználódásukig kell kihasználni. Népgazdaságunk fejlődésének gyakorlata bébi- zonyította ennek a tételnek a helytelenségét: ■kárt okozott a szocialista gazdaságnak, figyel- mén kívül hagyva a termelés gazdaságosságának követeimé- nyét, fékezte a műszaki hala- dást. a munkatermelékenység növekedését, végső soron a nemzeti jövedelem emelkedő- sét.

A gazdaságossá»

foga ma

Az állóalapkihasználás a tér- melési folyamat gazdaságossá- gának szerves része, annak alá rendelt probléma. Termelni csak szükségletre és csak gaz- daságosan indokolt, nem pedig azért, hogy az állóalapok job- bán legyenek kihasználva. Min den esetben az állóalapok op- timális kihasználására kell tö- rekedni. (Az álióalapkihaszná- lás optimumát [gazdasági op- timumát! a realizálható tiszta jövedelem maximuma határoz- za meg.) Ez azt jelenti, hogy a maximális nyereség realizá- lásának egyik feltétele, az ál- lóalapok optimális kihasználá- sa.

Gazdasági mechanizmusunk reformja éppen a nyereséget állítja a vállalati érdekeltség középpontjába: — az a termeMár működnek az új szabályzók!

Új termékek, új szolgáltatások

Kommunális adó felhasználása

A pécsi városi tanács mun- kaügyi és pénzügyi osztálya együttes javaslatot készít a gazdaságirányítás reformja 80• lón várhatóan bevezetésre ״,erű- lő kommunális adó felhasználására. A javaslat ezt a pénz■ forrást arra akarja felhasznál• ni. hogy csökkenjen a Pécsett lévő nagyszámú női munkaerő tartalék. Annakidején meg- vizsgálnák maid. hogy az egyes vállalatok termelési profil iá•׳ hoz képest mennyi nőt tudná■ nak alkalmazni. Amennyiben a vállalatok a megállapított arányszámon alul foglalkoztat׳ nak női munkaerőt, növelnék a kommunális adó mértékét Ez a felemelt kommunális adá féhát tulaidonkéooen büntet? szankró lenne. Az igv nveri összeget olyan beruhá zásokrt

^ rnp] Vf>V pTőqgcfítA.

nék a pécsi nők foglalkoztatok sát

helyettesítő szénféleség szállí tásában. Ezáltal a !,röszt meg tudja tartani kisfogyasztóit is, akik az eddigi selejtszén-faj- ták helyett mindinkább a mi- nőségi szeneket kérik.

Az év folyamán a kereslet alapján megjelentek az új tér mékek elsősorban az igények- re rugalmasabban reagáló he lyi iparban. A Mohácsi Ve- gyesipari Vállalat megkezdte a villamoskapcsoló szekrények gyártását. A Pécsi Fémipari Vállalat horganyzó üzemet ié- teisített. és a nenéz fizikai munkák gépesítését és a rakó- dó létszám csökkentését szol- gáló új termékek előállítására összpontosította gyártmányfej- lesztését. Ennek eredménye- ként forgalomba hozták a hőd- raulikus anyagmozgató kocsit és az alkatrészek célszerű rak- tározására a ״ratomoDil” do- bozt.

A termelő és fogyasztó kö- zött kialakulóban lévő új kap- csolat sokszor különös felada- tok elé állítja az értékesítésre, a piac megtartására törekvő iparvállalatokat. A Mecseki Szénbányászati Tröszt például tüzeléstechnikai szaktanács- adással is szolgál az arra szó- ruló fogyasztóknak, sőt a tü- zelőberendezések átalakítására is ad szakmai tanácsokat, hogy a fogyasztói ne térjenek át az olaj, vagy barnaszén tüzelésre Előnye jelentett a Pécsi Por- ceiángyár részére, hogy a tá- voli szállítást igénylő tatai durva diószén és a hidasi lig- nit pótlására a tröszt felaján- lotta a komlói kockaszenet. Ez által a Porcelángyárnak mind össze kétnapí szénkészletet kell csak tárolnia.

Az év utolsó negyedében az értékesítési tevékenység foko- zódott. A vállalatok tehát igye keztek realizálni megtermelt termékeiket. Feltehetően ez a körülmény az év során fel- gyülemlő salát előszállításé termékkészleteket megközelí- tőén ez év eleji szintre szőri- tóttá vissza.

Dr, Vastagh Gyula

Ezek a törekvések megyénk- ben is jelentkeztek és 1966. évben már meghozták az első eredményeket. A megyében működő önálló iparvállalatok ugyanis az elmúlt évben már valamivel jobban emelték ér- tőkésítésükét az előző évhez, mint amilyen mértékben tér- melésük meghaladta az előző évi termelési szintet

Termelési értéit Értékesítés

az előző év százalékában

A gazdaságirányítási re- ** form egyik fő célja a szükségletre történő termelés megvalósítása. Ennek lényege az, hogy a vállalatok csak azt gyártsanak, amire megrendelő- sük van, amire szerződést köt- nek. vagyis olyan terméket nem gyárthatnak, amit nem tudnak értékesíteni (pénzügyi szakszóval: realizálni).

10»,2 102,2 107,9

107.6

103.5

107.5

vállalatot arra is, hogy növelje a tejfeldolgozást, elsősor- bán a sajtgyártást. 1966. év elején a vállalat még csak há- romféle ömlesztett dobozolt sajtot gyártott, az év végén már 11 félét Ezenkívül növel- te a választékot olymódon is, hogy megkezdte különböző íze- sített krémsajtok és krémtú- rók gyártását. Megjelent a jog- húrt mellett a kefir is. Az ét- kezesi túró jobb minőségben kerül a fogyasztókhoz, mivei be״.־ezen ék a műanyagfóliás csomagolástechnikát. A válla- latnai? azonban még tovább kell fokoznia piackutató és értékesítő tevékenységét.

A Mecseki Szénbányászati Tröszt is megváltoztatta év- közben termékösszetételét, mi- vei az igények megnövekedtek a komlói szenek iránt. így a komlói üzemeknél fokozták. 9 pécsi üzemeknél fjedig csők- kentették az előző évhez mér- ten a termelést.

A Tröszt és legnagyobb vá- sárlói. mint a Pécsi Hőerőmű, מ MÄV. a Dunai Vasmű és a Brikett Termelő Vállalat üze- mei között igen rugalmas érté- kesítési kapcsolat alakult ki. Amennviben ugvanis a geoló- giai viszonvok vagy az egyéb igények eltolódása miatt nem áll rendelkezésre a lekötött termékfajta, úgy a legrnesz- szebbmenő rugalmassággal igyekeznek megállapodni a

Állami iparvállalatok

Kisipari szövetkezetek

Szocialista ipar összesen:

A szállítási szerződések meg kötésének új rendje, a terve- zési kötöttségek nagymérvű feloldása, az egyéni és kollek- tív érdekeltség növelése (a jö- vedelmezőség érdekében) új helyzetet teremtett ez évben az értékesítés terén. A válla- latok kénytelenek voltak tér- mékeik elhelyezéséről gondos- kodni. piackutatással foglal- kozni.

A piac felkutatása sokszor arra kényszeritette a vállala- tokát, hogy az igényeknek meg felelően megváltoztassák tér- mékösszetételüket és techno- ,óeiájukat. így a Mohácsi Fa- ׳,ostlemezsyár törekvései arra irányultak, hogy a felület- kezelt színes farostlemezek gyártási kapacitását növelje A Dél-dunántúl׳ Köbányi Vál- íalat és az Epítöanyagipari Vállalat a nemeszúzalék és egyéb finomkőőrleménv-ter- mékek gyártási részarányát voltak kénytelenek növelni a keresletnek megfelelően.

A Teünari Vállalat a tel- 'elvásártás növekedése követ- keztében fogyasztói tejből min den iaénvt kielégített, sőt töb- bet is tudott volna adni. Ke- -eslethiánv miatt azonban ezt a mennyiséget is visszahagyta

s termelőszövetkezeteknél és

állami gazdaságoknál (lefölöz- ve állattartásra). A keresletet meghaladó tejmennyiség nőve- kedése késztette egyébként a

rélése is korábban válik gaz- daságossá) Másfelől az üze- meltetési idő növelésének az extenzív fejlesztési módszerek közé sorolása ezáltal helytele- nül befolyásolhatja az időalap kihasználás terén meglévő tar- talékaink mozgósítását.

Időbeli kihasználás

Szocialista társadalomban az állóalapok időbeli kihasználá- sának gazdasági és társadalmi optimuma létezik. A gazdasági optimum azt követeli, hogy az állóalapok időbeli kihasználá- sa segítse elő a realizált tiszta jövedelem maximális növekedé sét. A kihasználás gazdasági optimuma mellett nálunk kü- lönösen nagy jelentősége van az időbeli kihasználás társa- dalmi optimumának. Az idővel való helyes gazdálkodás az em berek egyéni és kollektív ér- dekeinek összehangolása céljá- ból rendkívül fontos feladata a szocialista társadalomnak.

A gazdasági és társadalmi optimumot — az eddig végzett közgazdasági vizsgálatok alap- ján — átlagosan két műszak- bán határozhatjuk meg. Kőnk- rét esetben, persze indokolt le- hét ettől mindkét irányban va- ló eltérés. Két műszakkal szá- molva a naptári időalap kb. öt ven százalékig volna kihasz- nálva. Ezzel szemben 1965-ben az állami iparban a naptári időalap kihasználása csak har- minchét százalékos volt. Az időalap kihasználás fokozásé- nak jelentőségét aláhúzza, hogy a meglévő munkahelyek időbeli kihasználásának min- den egy százaléknyi növelése az évente üzembe helyezett be ruházások volumenének több mint 25 százalékos növelésével volna egyenlő.

Az állóalapok időbeli kihasz- Hálásának viszonylag alacsony színvonala nem jelentheti azt, hogy minden termelő egység- nél egyaránt indokolt a foko- zása. Közgazdaságilag mérle- gelni kell, hogy milyen ráfor- dítási többletet jelent az idő- alap kihasználás növelése, hol okoz szűk keresztmetszetet, le- hetővé teszi-e a több tiszta jö- vedelem realizálását. Megyei tapasztalatok igazolják, hogy a II. műszak termelékenysége 15. a harmadik műszak termeié- kenysége pedig 30 százalékkal alacsonyabb az első műszak termelékenységénél.

A kihasználás fokozása so- rán — a jelenlegi munkaerő- helyzetünket figyelembe véve — a munkaerő jelentheti a legszűkebb keresztmetszetet. Ezért nagy jelentősége van a munkaerő felszabadító beruhá- zásoknak (Pl. szállítás, raktá- rozás gépesítése), valamint a munkaszervezés javításának.

A növekedés tartalékai

Minél jobban közeledik az állóalapok időbeli kihasználá- sa a gazdasági és társadalmi optimumhoz, annál nagyobb súllyal érvényesülnek a kihasz nálás fokozásának egyéb tar- talékai, úgymint:

— a munkarend szerinti üzemidők fokozottabb kihasz- nálása fa gépállás idő csökken tése, munkaszervezés javítása stb.) és

— a gépi teljesítőképesség fo- kozása (műszerezettség növelé- se, korszerű mérőeszközök al- kalmazása stb.)

— a termelőtér racionálisabb kihasználása.

Ezeknek a tartalékoknak a mozgósítását mindenek előtt a műszaki, technológiai, szerve- zési munka minősége és a tér- melés tervszerű lebonyolítása befolyásolja, ezért kihasználá- suk fokozásának gazdaságossá• ga viszonvag egyértelmű. Tér melőegvségeinknél azonbar nem minden vonatkozásban termelődtek meg hasznosítá- suk feltételei.

A gazdasági mechanizmus sformjának célja: a hatéko- yabb gazdálkodás feltételei- !ek megteremtése. A gazdái- :odás hatásfokának növelése lképzelhetetlen — a termelési ílyamat egyik legfőbb elemé- ei — az állóalapokkal való sszerű gazdálkodás nélkül. Az llóalap gazdálkodásnak két ő feladata van: az egyik a ;rmelési állóalapoknak a nép- azdaság szükségleteinek meg- elelő ütemben és összetétel- en való növelése; a másik, biz- okítani a minél teljesebb ál- talapkihasználást, mint a tár- »daimi összmunka eredmé- lyességének egyik előfeltételét. 5 cikk az állóalapgazdálko- iás utóbbi feladatával kíván foglalkozni, nem csökkentve ízzel az előbbi feladat jelen- őségét.

i helyes értelmezés

A felhalmozási folyamat so- An — a tudományos és tech- likai haladással párhuzamo- ián — gyors ütemben növeked- 1»ek a népgazdaság termelési alapjai, ezen belül a szocia- lista ipar állóalapjai. Ipari be- ruházósokra nemzeti iövedel- műnk jelentős hányadát fór- ütjük. Az ipar állóalapjainak értéke, jelenleg közel 200 mii- liárd forint. Egy betölthető munkahelyre átlagosan 240 ezer forint értékű állóeszköz jut. (A villamosenergia ipar- bán 1,3 millió.)

Napjainkban gyakran esik szó arról, hogy népgazdasá- gunk továbbfejlődésének gaz- daságosan lehetséges extenzív módszerei (forrásai) egyre in- kább kimerülnek, minden fi- gyelmünket a fejlődés inten- zív módszereire kell fordítani. Közgazdasági elemzések során a termelőberendezések kihasz׳- Hálósának is kétféle — exten- Sv kihasználás alatt az idő- lönböztet.iük meg. Az exten- zív kihasználás alatt az idő- alao (általában naptári* kihasz Hálását értettük, a kihaszná- lás fokozásának legfőbb tarta- lékát pedig a műszakszám növelésében jelöltük meg. In- tenzfv kihasználás alatt a be- rendezések potenciális teljesí- tőképességének kihasználását értettük.

Az ״extenzív” és ״intenzív5 kifejezések statikus értelmező- se helytelen, csakis változást illetően használhatók. Beszél- hetünk arról, hogy intenzíven változtatjuk az esz.közök ki- használását, de arról nem, hogy adott esetben extenzíven vagy intenzíven használjuk ki a berendezést. Természetesen az állóalapok (berendezések) kihasználásak elemzése érdé- kében feltétlenül vizsgálni kell.

— a naptári időalap kihasz- Hálásának mértékét (műszakok időtartama és száma), és ezen belül

•— az állóalapok (kapacitá- sok) kihasznál ásának intenzi- tását (időegységre, eszközegy- ségse vonatkoztatott teljesít- mény).

Az üzemelési idő (műszak- szám) növelését nem helyes ügy értelmezni, mint az álló- alap kihasználás extenzív mó- dón való növelését. Fontosabb kifejezés erre az időbeli (vagy időalap) kihasználás, illetve az időbeli kihasználás növelése. A termelés extenzív módon való növelésének éppen az a lénvege. hogy a többletterme- lést arányosan több munkará- fordítással érjük el. Ha azon- bán a termelés növelése érdé- kében a termelőeszközök mű- szakszámát növeljük, akkor ezáltal a társadalmi munka termelékenysége növekedhet, mivel beruházásokat takari- tunk meg. (Sőt a gép kiese-