Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

19W. FEBRÜÄ* 5.

napló

4

Befejezéshez közelednek a zárszámadások

A legsikeresebb esztendő

Száznégy zárszámadás készült el — Sárhát, Boksa, Boly az élen Eddig csak egy tsz mérleghiányos

Tisztasága hova lettél?

Kevés a Kuka-kocsi, kevés a Kuka-edény, nincs elég munkavállaló Limlomjárat kellene — Miért nem vonják felelősségre

a szabálysértőket?

egység értéket a Csertői Kot* suth Tsz érte el, 66.50 forintot második legjobb Sárhát 60.3S forinttal. Legutolsó Sumony 14.65, illetve Gyöngyösmellék 16.86 forintos munkaegység értékkel.

Az egy dolgozó tagra ead éves részesedés alapján me- gyei első Sárhát 24 ezer fo- rint, második Láppá 20 334 to- rint, harmadik Kővágótöttös, negyedik Baksa 18 625 illetve 18 218 forinttal. Legutolsó > boldogasszonyfai tsz, ahol • tsz-tagok átlagosan csak 5 633 forintot kerestek az elmúlt év* ben. Sumonyban 6400, Gorái- sán 6600, Mattyon perig 6833 forintot

Az egy szántóegységre eső bruttó szövetkezeti jövedelem alapján abszolút első Sárhát az említett 5265 forinttal, má- sodik Baksa 5008 forinttal (harmadik a múlt héten zárt Bóly 4712 forinttal), negyedik Somberek 4621 és ötödik Drá- pasztára 4203 forinttal.

Bár ilyen értékelésnél hálát* lan feladat, mégis meg kell említeni, az elmúlt héten Je- lentkezett az első mérleghiá- nyos eredmény. A siklósi Já- rásban' gazdálkodó és gyenge eredményeiről fent már több ízben említett gordisai terme- lőszövetkezet az elmúlt év után ismét mérleghiányos lett, ezúttal 168 ezer forinttal. Ha az eddig nyilvánosságra ho- zott 104 tsz eredményét vizs- gáljuk, nagyon szép eredmény az egyetlen mérleghiány, hisz az elmúlt évben a 104 közül 11 tsz zárt mérleghiánnyal. Közülük tíz kigazdálkodta a mérleghiányt, egynek nem *ö- került. S bár még 28 tsz zár- számadási eredményét nem is- merjük, az már bizonyosnak látszik, hogy az 1966-os gazda- sági év a termelőszövetkezetek megalakulása óta a legsikere- sebb esztendő volt Baranya- bán.

mint a bólyi Kossuth vagy a mohácsi Uj Barázda eredmé- nyei, melyekről joggal hihet- tűk, hogy nehezen túlszárnyalhatók.

Az újabb hét új meglepetése két hozott. A most lezárult hét napban 55 termelőszövetkezet hozta nyilvánosságra múlt évi eredményeit, s közülük 28 tsz* ben szombatig meg is tartót- ták a zárszámadási közgyűlést, további 27 tsz-ben a követke- ző napokban zajlanak a köz- gyűlések így most már 104 tsz eredményeiről adhatunk számot. Az idei zárszámadá- sok tehát befejezéshez köze- lednek.

A hét nagy meglepetését a Mohácsi-szigeten gazdálkodó sárháti Uj Ut Termelőszövet- kezet szolgáltatta, mely az el- múlt hetekben egyesült a ho- morúdi és az újmohácsi II. Rákóczi Termelőszövetkezettel A sárháti termelőszövetkezet a két legfontosabb mutató, — az egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem és az egy szántó- egységre eső szövetkezeti brut- tójövedelem — alapján maga- san a legjobbnak bizonyult a 104 tsz közül és eredményét csak Ißöly és Baksa közelítet- te még. A tagok évi jövedel- me Sárháton 24 032 forint volt az. egy szán tóegységre eső jö- vedelem pedig 5265 forint. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy Sárhát kerek 6 millió forint .tartalékot vitt az egye- sülésbe, akkor talán nem té- védünk, ha Sárhátnak ítéljük oda az elsőséget.

Kimagasló eredmény szüle- tett a baksai Ezüstkalász Tér- melőszövetkezetben is. Az egy szántóegységre eső 5008 fortn- tos bruttó jövedelem alapján Sárhát után és Bóly előtt a második legjobb tsz a megyé- ben.

A múlt héten záró 55 t«z közül 37 helyen alkalmazták a munkaegység-rendszert. Kö- zülük a legmagasabb munkaAz elmúlt hét végéig 49 i baranyai tsz zárszámadás! eredményei váltak ismeretes- I sé, köztük olyan eredmények

\_Ki

játszik

szebben?

Tízéves a Füles

1 veges és keresztrejtvények, sakk-, bridzs-, ultifeladványok és sok-sok humor színesíti a 32 oldalon megjelenő képes hetilapot, mely többet ér, mint az ára. A jubileum alkalmá- bői hadd közöljük speciális ״ulti feladaványukaf’: Ficere jó lapot tartott a kezében. Mi volt ez a jó lap? Megfejtés: a Füles jubileumi száma.

Reméljük a többi is jó lesz.

Igen, tíz évvel ezelőtt, feb- I ruár 3-án jelent meg a nép- l szerű rejtvényújság első szá- j ma és azóta hétről hétre nél- • külözhetetlen társa az utazók- ! nak, az unatkozóknak, általá- \ bán a jó rejtvények kedvelői- I nek. Mert a Füles rejtvényei J közé a legritkább esetben csúszik baki, csak magára i vethet, aki nem tudja meg- ! fejteni. Pályázatok, képrejt- -vények, ismeretterjesztő szőKetten a Funny Fools együttesből

Tegnap délután öt órakor kezdődött meg Pécsett, a Doktor Sándor Művelődést Házban az országos amatőr könnyűzenei fesztivál bara- nyai, illetőleg pécsi döntője, mely egy hét múlva folyta- tódik majd. A döntőn kilenc helyi zenekar vesz részt Közülük három — egy gitár, egy dzsessz és egy hagyó- mányos zenekar — jut to- vább a májusi salgótarjáni fesztiválra.

éniáról. De tovább megyek. Nyáron szombattól hétfőig a szemét a Kukában van, erjed benne, ez aligha egészséges. Az edényeket rendszeresen mosni kellene, de hol? A ka- pualjban? Az utcán? A Ku- ka-edények még egyáltalán nem voltak kimosva! Ha mégis: néhány túlbuzgó ház- felügyelő megpróbálta egy- szer-kétszer. Ezt azonban in- tézményesen kell megoldani egy magasnyomású mosóval, amihez persze, megint csak kapacitásra volna szükség.

— Szó volt a szabály- rendeletről, amely — ren- delet lévén — büntető szakaszt is tartalmaz. Szükség esetén, amikor a többszöri figyelmeztetés sem használ, miért nem alkalmazzák?

— Ha érvényt lehetne sze- rezni ennek a szabályrende- letnek, sokat javíthatna a helyzeten. Azonban a vállalat ellenőreinek nincs hatáskö- rük, a rendőrség pedig nem jelenti föl, mert ez nem szimpatikus. A szabálytalanul tárolt építőanyagok esőzéskor a Kórház téren állnak meg. A dömper végigszórja latyak- kai az ötszáz forintos költség- gél frissen mosott utcát. Azt hiszi, valakit felelősségre von- nak ezért? Mi közben csak erőlködünk, és kapjuk a szi- dást akkor is, amikor nem szolgáltunk rá ...

A vállalat szemétszállítási csoportjának működési hatá- ra: Dömörkapu, a Vöröshadse- reg útján a víztoronyig, Hő- erőmű és telepe, Keszüi út, patacsi elágazás, Szülészeti klinika, volt Vasvári-féle sző- lő, Székely Bertalan utca leg- felsőbb háza. Ez közel har- mincezer lakás, csaknem száz- ezer helyisége. A csoport át- lagban negyven munkással dolgozik, öt Kuka-kocsijuk van, hét Csepel ״fél-parmen- tes” és két lovaskocsi.

A lakosság panasza jogos. A vállalat védekezése a le- hetőségek ismeretében elfő- gadható. De közben a sze- műnk előtt egyre tűnik a vá- ras tisztasága, amelyre pedig egészsége, nevezetessége és 136 ezer lakója miatt oly nagy szüksége volna.

Nincs aki segítsen?

Thiery Árpád

Egy üveg Hubertus

fekete keretű szemüveget vi- seit, homlokán lévő forint- nyi sebhelye ellenére 18 megnyerő külsejűnek ítélte. Közlékeny, tréfálkozó volt. egy-egy pohár Hubertus kört elmesélte az életrajzát, azt, hogy mérnök, egyedül él összkomfortos lakásában és nagyon örül ennek a vélet- len találkozásnak. Beszédébe időnként pikáns vicceket ia beleszőtt, amire koccintót- tak és összenevettek a po- hár fölött.

Már égfél körül Járt as

idő. A diszkréten játszó vb- nefkar, az ital kellemes bó- dító hatása, tánc köziben a lépések ritmusa elemyess- tette és engedelmesen d- múlt a férfihez.

Éva már egy hete lakott a presszóban megismert fér- finéL A gyárra nem ia gon- dőlt. Nappal bevásárolt, fő- zött, aztán várta haza szál- lásadóját, aki az egyik nap art mondta:

— Éva, nem kell neked egész nap itthon lenned, ha- nem ha akarsz, pénzt is be- reshetsz. Adok egy cédulád azt elviszed a Nagymező utcába, a Faluéi stúdióba.

Vitte a cédulát a meg- adott címre. Az üzenetet tartalmazó lerágás ztatlan

boríték kiváncsivá tette. Be- á&t egy bapaaJjbe és etaft*

barátnőinek egyikével-mási- kával, de legtöbbször egye- dűl beült valamelyik presz- szóba. Szerette a presszók hangulatát, a félhomályt, né- zegetni a táncoló párokat, miközben arra gondolt: ha valaki felkérné, nem adna kosarát.

Aznap este is egyedül ült a tenyérnyi asztal mellett, amikor egy idősebb férfi lé- pett hozzá.

— Szabad?

— Igen, ך- mondta — és már állt is volna fel, ami- kor észrevette, hogy part- nere nem táncolni hívja, hanem ő is leül az asztal- hoz.

— Egy üveg Hubertust!

— szólt a férfi a pincérnek.

— Láttam egyedül van, én is, gondoltam ne üljünk itt magányosan. Nem haragszik a tolakodásért? — mondta Éva felé fordulva.

Sva elmosolyodott, aztán beszélgetni kezdtek. Elmond- ta, hogy megúnta az otthoh- létet, most itt dolgozik egy gyárban. A kereset több is lehetne, kellene ruhára, ci- pőre, egy divatos kalapra...

A harmadik pohárral per- tut ittak.

A lány csak most vette jobban szemügyre a férfit, ötven év körülinek látszott,

A lány csak áll szótlanul és kezével mutatja, hogy nem érti.

— Kérem, nem tud ma- gyárul?

Kis idő elteltével, lehaj- tott fejjel válaszol:

— De igen. Nincs igazol- ványom. Azt hittem átcsúsz- hatok, Nagy Katalinnak hív- nak.

Nagy Katalin nem utazott tovább. Azaz, hogy nem Nagy Katalin a neve, ha- nem ...

*

Éva kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet olvasom. — ״Nem szerettem otthon len- ni, ezért csavarogtam. Volt néhány forintom, felutaztam Budapestre, gondoltam elhe- lyezkedelt valahol. Egy tex- tilgyárban sikerült munkát kapnom. Négy hónapot dől- goztam, havonta 1200 forin- tot kerestem, mint kisegítő. A munka nem volt nehéz. A vezető megígérte, hogy hoz- zásegít a szövőmunka kita- nulásához. örültem.”

Mint megannyi fiatal, Éva is szeretett szórakozni, tán- rolni, Munkaidő után néha

Az udvari határállomáson ezen a napon is a megszo- kott kép: személyautók, teher autók, motorkerékpárok áll- nak. A vám- és határőrség végzi a munkáját. Vajszínű Chevrolet enyhe rúgózással megáll. A vezetőülés mellől egy férfi száll ki, nyújtózik, hosszú volt az út. Az első ülésen egy nő, a hátsó ülé- sen egy férfi és egy fiatal lány egykedvűen várnak. Kis idő múltán igazoltatá- sukra kerül sor. A határőr forgatja az igazolványokat. Igen .. igen ... rendben vannak.

— A negyedik személy

igazolványai? — kérdi.

A fiatal lány kiszáll a ko- csiból és hol társaira, hol a határőrre néz, mint aki nem érti, hogy mit is akar az egyenruhás férfi.

— A hölgy is önökkel utazik?

— Igen.

— Hol vannak az igazolványai.

Senki sem válaszol.

— Az igazolványait ké- rém! — szól most már éré- lyesebb hangos a lányt»».

— Tartalékedények be- állítása talán segíthetne. Egyébként is, egyre csők- ken a Kuka-edények szá- ma. Miért ?ץ

— Az új Kuka-edények be- szerzése mind nehezebb, hiába rendelünk, és az edé- nyékét gyártó üzem vidékre telepítése egy ideig még csak fokozza majd a hiányt. Ugyan- akkor az edények használat közben elég könnyen megsé- rülnek. Az úgynevezett ״száj- szerkezet” deformálódik, vágj' tönkremegy az alja. Szerin- tünk a PIK kapacitásában mi- előbb létre kellene hozni egy kukatalpaló üzemet, külön- ben tovább csökken a hasz- nálható edények száma.

— Nem megoldott a külterületek köztisztasága. A szemetet az úttestre szórják, vagy a bányavi- zek medrébe. Van-e el- képzelés, hogyan oldják meg a külterületekről a szemét elszállítását?

— A múlt évben kaptunk egy feladatot, hogy a jelen- légi géppark és létszám kere- tein belül tervezzük meg Pécsszabolcsról, Vasasról, So- mogyról és Pécsbányatelepről a szemét elszállítását. Itt sok utcában nincs szilárd burko- lat, tehát gépkocsival csak jó idő esetén lehet bemenni. De ha jön egy eső, csak lo- vakkal tudunk dolgozni. Ezé- ken a területeken istállókat létesítünk, lovakat helyezünk ki és lehetőleg helyi emberek alkalmazásával akarjuk meg- oldani a szeméit rendszeres el- szállítását.

— Az új lakótelepek kialakulásával, de főként a távfűtés terjedésével a lakosságnak egyre na- gyobb gondot okoz a régi holmik, ládák, rugók, ka- catok, kisebb berendezési tárgyak sorsa. Ezek ugyan túl vannak a ״háziszemét” fogalmán, viszont az emr berek szeretnének ezek- tői megszabadulni. De ho- gyan? Eltüzelni nem tud- ják. Talán a vállalat rendszeresíthetne havon- ta egy limlomjáratot, mely összeszedhetné a sok kacatot, segítve így is a modem telepek lakos- ságán.

— A fenyőfákat hasonló mó- dón szedjük össze minden év- ben Vízkereszt táján. Hogy egy ilyen limlomautót rend- szeresen közlekedtessünk, eh- hez nincs kapacitás. Bár ez valóban probléma.

—׳ Az újmecsekaljaiak azt mondják; ha magas- rangú vendégek érkeznek, a városrész utcáiról órák alatt eltűnnek a Kuka- edények, ritkán látható példás lesz tüstént a rend, azt a látszatot keltve, mintha ez mindig így vol- na. Pedig...

— Ezt a megoldást a ma- gam részéről sem helyeslem. A lakosságnak igaza van. A tervezők megfeledkeztek a Kuka-edényekről. Mi évek óta különböző megoldásokat ja- vasolunk, egyelőre eredmény- telenül. A szemét egyrészt szállítási probléma, de hi- giénia szempontjából nem ke- vésbé fontos a Kuka-edények környékének tisztántartása. Ezt a házfelügyelők — bár a ta- nácsi szabályrendelet erre vi- lágosan intézkedik — rendre elmulasztják. A túltöltött Ku- ka-edényt a géphez kapcsolni nem lehet, a kukások a ״fö- lösleget”, gyakran egy kosár- ra valót, leszórnak a földre. De azt is tapasztaltuk, hogy egyes emeleti lakók nem vesz- nek annyi fáradtságot, hogy levigyék a szemetet, hanem kiszórják az ablakon (!) vagy legjobb esetben a kisgyerek- kél küldik le, aki a szeme- tét leszórja a Kuka-edény mellé. Ilyen körülmények kö- zött alig lehet beszélni higiFanyar, szomorkás iróniával mesélte Csorbics József, a Pé- esi Köztisztasági Vállalat igazgatója: szeptemberben gu- nyaros írás jelent meg, ki- figurázva egy, a pécsi utcá- kon piros zászlóval szirénáz- va végigrobogó öntözőautót. S megmutatta hozzá ״cáfolat- ként” a tűzoltóparancsnok- ság köszönő sorait: a kérdé- ses időben tűz ütött ki a pel- lérdi tsz-ben, a hétezer lite- rés öntözőautó azonnali se- gítségét maga a tűzoltóság kérte.

I

— Úgy érzi tehát, hogy ez a méltánytalan elbí- rálás az egész vállalatra I vonatkozik?

— Nagyjából.

— Pécs nem tartozik a legtisztább városok kö- zé, ebben megegyezhe- tünk. A szemétszállításra, például Ujmecsekalján és a külterületeken különö- sen sok a panasz. Kettős ünnepek alkalmával úgy tűnik: a vállalat egysze- rűen nem tud megbirkóz- ni a szeméttel. Mi ennek az oka?

— A szemétszállítás a vál- lalat munkájának egy része, de az egész város területéről időben és a legpéldásabb rendben akarjuk elszállítani, higgyék eí ezt nekünk. Uj- mecsekaljárói például heten- ként háromszor hordjuk ed a szemetet, azonban bizonyos ciklusokban kevés ehhez a Kuka-kocsi, kevés a Kuka- edény és krónikus munkaerő hiánnyal küzdünk. Kuka-ko- csival dolgozni higiénikusabb és egyszerűbb, hátrány vi- szánt, hogy bonyolult szerke- zetekről lévén szó, gyakori a hibalehetőség, különösen hi- deg időben. De gondatlanság- bői is gyakran kerül a sze- métbe tégla, vagy más épí- tő anyag. A kukás nem veszi észre és tönkremegy például a tömörítőorsó, vagy más bel- ső szerkezet. A kocsijaink agyanhajszolt motorokkal dől- goznak, a kukásnak minden- hova be kell menni. A főja- vitást azonban Pesten esi- nálják. Mi megkérjük a ja- miári határidőt, ők pedig leír- nak: hozzuk a kocsit április- bán.

— Esetleg más típusú kocsik beállításával segi- teni lehetne ezen a szű- kös, a szó szoros érteimé- ben egészségtelen helyze- ten.

— Fél-pormentes Csepelek- kel? Csakhogy Pécsett nincs ember, aki vállalja ezt a mun- kát. A Kuka-edény üresen 38 kiló, tele nyolcvan. Ezt föl- emelgetni két méterre nap mint nap. Egy műszakban harminc kilométert gyalogol- nak a kocsi után. A munka egészségtelen, három év után kész a karjuk. Embereink többsége vidéki, az ünnepi szemétszállítást például ezért nem tudjuk megoldani. Azt mondják: az ünnepet ők is a családjukkal akarják töl- teni. Ha felelősségre vonom, elmegy. Ki jön helyette? Az újságban rendszeresen hir- detünk, azt hiszi, jelentkezik valaki? Art mondják: ez egy lejáratott munka.

—* * Valamilyen megöl- dóssal mégiscsak meg kell szüntetni, különösen az Ujmecsekalján uralkodó állapotokat.

— A múlt hetekben ideig- lenesen éjszakai műszakokat szerveztünk, hogy el tudjuk hordani az ugrásszerűen meg- szaporodott szemetet. Tudom, hogy felzavartuk éjnek ide- jén a lakókat, de másképpen nem tudjuk elhardani a sze- metet. Az éjszakai műszakot csak ideiglenesen alkalmaz- zuk, legfeljebb egy-két napig még.