Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
5 napló tm. WHBRTTA* 8. ״Bicskámmal elkezdtem faragni.. Busók a sakktáblán — Néhány éve Pécsett közelebbről a busák érd׳ nék. A könyvtárakban hető Irodalmat mind el< tan1־. és elhatároztam, különböző dísztárgyaknál baranyai motívumokat nálom fel. így jutottam el busó-sakkhoz. Terveim ján kaptam megbízást készlet elkészítéséhez. Ha' idő: február 15. Saját maga készíti a szem- számait régi borotvakésekből, nyelet pedig kecskerágóból. Ez a fafaragók egyik kedvenc nyersanyaga. — És a cseresznye, meg a dió? — Legjobb a körte Dehát ma már nagyon vés van belőle, pedig legszt- vesebben azzal dolgozok. Azt mondják, jobb az égerfánál A dióban csak a szamárszürkét szeretik, mert szépen farag- ható. Szokolai István keCigarettatartók, csónakocskák, szelencék és vitorlások készülnek exportra Pécsett — Egy rossz vekker miatt, de talán kezdem az elején, úgy nyomban érthetővé válik. Balatonföldváron laktam és a siófoki üdülőbe jártam dói- gozni. Édesanyám vekkerbe miatt egy órával korábban ér- tem ki az állomásra. Unal- mamban előszedtem táskám- bői a barátom fából esztergált hamutartóját, melyet Siófokra vittem. Bicskámmal elkezdtem faragni. Egy útitársam révén kapcsolatba kerültem a Nép- művészek Háziipari Szövetke- zetónek akkori elnökével ír. Zöld Jánossal. A többi most már sematikus. A szövetkezet raktárából dobozokat kaptam gyakorlásra. Mindegyiket elfő- gadták és újabb munkával bíztak meg. Dossziékat szed elő külön- böző tervrajzokkal, vázlatok- kai és kész dobozok fényké- peivel, melyeket a zsűri már jóváhagyott. Közülük jóné- hány Amerikában és Ausztrá- !iában talált gazdára. Serényi László most már csak fafara- gássial foglalkozik, munkával ellátja a szövetkezet. Pillanat- nyilag Is harminc doboz vár munkára, a munkalápon óriá- sí betűkkel: EXPORT! — Ezekkel a modem voma- lú dobozokkal, faragásos be- tétekkel ml történik, hisz a* üzletekben ilyet nem is látni? — Ezért a két szelencéért 1963-ban Kapoli-díjat, a samo- gyi fafaragók vándordíját kap tam. — Két fotót helyez elém. — A cikkszámmal ellátott min- tadarab a fővárosban van, a kereskedelem nem rendel belőle, mondván, ״túl mo- dem.” A stilizált vitorlás, faragás- sál díszített csónakocska, tojás tartó, öklömnyi nagyságú, hor- dóformájú asztali cigarettatar- tó, mindegyik a somogyi mo- tívumokat hordozza. A dolgozó nő otthona Divat - Lakáskultúra - Dísznövények Kézzel faragott busófigurák sorakoznak a sakktáblán Egyelőre csak tizennégy fcé- szült ei, a többin most dolg> zik Serényi László. A fafaragó műhelyt Surányi Miklós úti otthonában az ablak előtt Lé- vő kisasztal képviseli, rajta kifaragott figurák és a kézi- szerszámok. Eredeti foglalkozása könyve- lő. 1957 óta tágja a Népmű- vészek Háziipari Szövetkezeté- nek, népi motívumokat fa״ag a dobozokra, asztali cigaretta- tartókra és más dísztárgyak- ra. — Hogy lett könyvelőből Ca- faragó!• FELVÉTEL! a pécsi Pollack Mihály Technikum és Szakközépiskolába I A dolgozók tagozatain — esti és levelező — az 1967—68. tanévben még technikumi fel- vétel van, felvételi vizsga alapján. Zala, Somogy és Tol- na megyékben kihelyezett ősz- tályok nem indulnak. A jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókat a Művelődésügyi Közlöny XI. évfolyam 2. szá- mában megjelent 102/1967/M. K. 2./MM. sz. utasítás tártál- mázzá, amelyre az általános iskolák igazgatóinak figyelmét külön felhívom. A jelenleg technikumb&n tanuló fiatalok tanulmányaik befejezése után képesítő vizs- gát tesznek és technikusi cí- met kapnak. Debitzky István igazgató A bólyi kísérlet A családtagok által végzett munkához kötik a háztáji terület nagyságát kaptak a szobanővények ápo- lásáról, kezeléséről és elhelye- zéséről, majd divatbemutató- nak lehettek szemtanúi. A Ba- ranya megyei Ruházati Bolt Vállalat manökenéi praktikus, szép ruhákat mutattak be. A háziasszonyok élvezték a divat bemutatót, minden egyes be- mutatott modell után felcsat- tant a taps. Minderről még csak annyit: nem láttunk mi- niszoknyákat, egyre jobban tért hódít a műszálból ké- szült ruha, s az átmeneti ka- bátok majd kivétel nélkül szivacsbéléssel készültek. Be- mutattak egy lasztex-nadrágot is, sajnos csak mutatóban, ezt egyelőre nem lehet kapni. Ez- után a háziasszonyok kérdései következtek, s a kereskedelem Megnyugtatása: ezután nem lesz hiánycikk, mert szükség- letre termel az ipar. A kétna- pos ankét gazdag programja filmvetítéssel zárult, melyben a lakberendezésről esett sző. Filmvetítéssel ért véget a Technika Házában ״A dolgozó nő otthona, háztartása” című, bemutatókkal egybekötött két napos ankét. Két napon kérész tül nagyon sok hasznos tudni- valóval gyarapodott a részt vevő háziasszonyok ismerete. Az ankétot a Megyei Nőtanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezte. A péntek délelőtti program kiállítás volt, amelynek középpontjában a háztartási kisgépek szerepel- tek; a kiállítást megnyitották a nagyközönség részére. Délután 3 órára megteltek a nagyteremben elhelyezett szék sorok, a hallgatóság között ez- úttal sok vidéki háziasszony is helyet foglalt Elsőként Lénárt Vera, az Országos Nőtanács Kulturális Osztályának mun- katársa tartott, előadást Lakás- kultúra címmel. Az éfdeklő- dők nagy tetszéssel fogadták k az előadást. Ezután Ízelítőt ahhoz, hogy az állatiényész- tő, függetlenített vezető is megkaphassa az egy holdat. Mennyit kap a család? Az új elosztási rendszer azt eredményezte, hogy vannak olyan családok is, amelyek több háztájit művelnek egy holdnál. Balázs Sándor mező őr például 1600, Péter nevű fia 800, Veranka nevű lánya pedig 400 négyszögölre jogo- sült a tsz-ben, összesen tehát 2800 négyszögöl van ma a család kezében. Hasonló a helyzet Horváth Benjámin traktorosnál is, aki két fiá- val dolgozik a tsz-ben. Ez a két család kap ma a legtöbb háztájit a szövetkezetben. Van viszont egy seregnyi olyan család is, ahol a háztáji te- rület nagysága nem éri el az egy holdat sem. Akadnak kö- zöttük Olyanok is, akiknél csak 10—15 munkaegység hiányzik ahhoz, hogy az egy holdat megkapják, sőt, né- hány éve még az is előfor- dúlt, hogy egy-két személyt csak egy munkaegység vá- lasztott el az 1600 négyszög■ öltől. A tsz vezetői mégsem tettek engedményeket, s sze- mélyekre való tekintet nélkül betartották a közgyűlés által határozattá emelt előírásokat. Meg is lett az eredménye, mert ma már mindenki ügyel arra, hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe. A tsz-tagok éppúgy nyilvántartják a munkaegysé- geik számát, akárcsak a könyvelők az irodában. Tekintve, hogy vannak 2800 négyszögöl földet használó családok Is, valószínű minden- kit érdekel a kérdés, hogy tu- lajdanképpem mennyi háztá- jit is osztanak ki a bólyi tsz- ben? Nos, az adatok a követ- kezőket mutatják: a Kossuth Tsz 583 családot foglal ma- gában, 693 taggal, az ez évre kiadott háztáji összterülete viszont 649 hold. A számokból mindenki olvashat, s köny- nyflszerrel megállapíthatja, hagy ez az arány nem is rossz. Már nem kísérlet 1958 óta, amióta a háztáji juttatás új rendszerét beve- zették Bolyban — a szór- vány esetektől eltekintve — nincs baj a munkával. A tág- ság mintaszerű fegyelmezett- ségének is nagy része van ab- bán, hogy a Kossuth Tsz bú- za, kukorica stb. termésátlagai a legmagasabbak közé tartóz- nak a megyében, s az egy dől- gozó tagra jutó részesedés te- kintetében is — 20 567 forint — az elsők között vannak Ba- ranyában. Magyar LáaaM A tsz vezetői többször meg- hányták-vetették a dolgot, s arra a következtetésre jutót- tak, hogy meg kellene refor- málni a háztáji területek el- osztását. Azzal ugyanis sokat segíthetnének a helyzeten. Már 1957 végén felismerték, hogy nem helyes a családhoz kötni a háztáji nagyságát, sokkal okosabb, ha a család■ tagok által végzett munka lesz a mérce. Ebben az eset ben ugyanis minden tsz-tag nak az az érdeke, hogy szór- galmasan dolgozzék. Úgy vél ték, a szorgalom csak nőve- kedni fog, ha progresszív jut- tatás-rendszert vezetnek be. Ezt az elvet érvényesítik ma is a háztáji földterület ki- utalásánál. A gyalogmunká- sok kategóriájában például az, aki 150 munkaegységnél ke- vesebbet szerzett az előző év- ben, 800 négyszögöl háztájit kap. 151-től 175 munkaegy- ségig 900 négyszögöl, 176 és 200 munkaegység közötti tel- jesítményért pedig 1000 négy- szögöl jár. A futtatott háztá- ji terület nagysága tehát 25 munkaegységenként emelke- dik 100 négyszögöllel, s felme- hét egészen 326 munkaegy- ségig, pontosabban 1600 négy- szögölig. Az egy hold föld ugyanis felső határ, annál többet nem lehet kapni még 500 munkaegység ellenében sem; A családtagok elbírálása Ahol a családtagok által végzett munka a mérce, ott háztáji földet kell adni a családtagoknak is. Természe- tesen nem annyit, mint amennyit a családfő kap. Amíg a családfő már 326 munkaegység ellenében meg- kaphat egy holdat, az első családtag 326 munkaegység után már csak fél holdra, a második családtag pedig csu- pán 400 négyszögölre tarthat igényt! Hasonló a helyzet a tsz-ta- gok második kategóriájában is, ahová az állattenyésztőket, függetlenített vezetőket, fo- gatosokat osztották be. (Min- denkit a gyalogmunkásokon, tehát az első kategórián ki- vül.) Csupán annyi az élté- rés, hogy 50 munkaegységgel megemelték a kiinduló ala- pót. Ebben a kategóriában tehát még 180, sőt, 200 mun- kaegységgel is csak 800 négy- szögöl háztájit lehet szerezni, s csak 201—225 munkaegység jogosít fel a 900 négyszögöl- re. Egyébként itt is 25 mun- kaegységenként emelkedik a háztáji terület nagysága 100 négyszögöllel, s legalább 351 munkaegységet kell teljesíteni Még tartanak a rendkívüli tsz-közgyűlések, melyek a tsz-ek új működési és gazdái- kodási szabályzatát, illetve annak tervezetét tárgyalják. Mint ismert, a tervezet leg- több pontja nagy érdeklődést és szinte osztatlan tetszést váltott ki. Sok szó esett a háztáji földterület nagyságát szabályozó részről is, mely javasolja, hogy a háztáji te- rület nagyságát nem a csa- Iádhoz, hanem a családtagok által végzett munkához kelle- ne kötni. Aki nem dolgozik... Bár az új szabályzatot még nem fogadták el, a háztájival kapcsolatos elképzeléseket a gyakorlatban már kipróbáltá<ki A bólyi Kossuth a megye egyik legstabilabb termelő- szövetkezete. 1955 óta nem volt olyan év, amikor 40 fo- rintnál kevesebbet ért a mun- kaegység. Ennek ellenére sem dolgozott mindenki egyfor- mán; Sok jól fizetett a lkai- mi munka kínálkozott a tsz-en kívül is, s ez mindig vonzást gyakorolt az emberek kisebb-nagyobb részére. Emiatt megtörtént, hogy a szövetkezet még decemberben sem tudta befejezni a kukori- catörést. Mind több szülő keres fel levélben vagy személyesen, hogy tájékoztatást adjak a Pollack Mihály Építőipari Technikum 1967—68. tanévi beiskolázásáról. Ezért szüksé- gesnek tartom egy rövid tá- jékoztatóban megválaszolni a beiskolázással kapcsolatos kér- déseket. A Pollack Mihály Építőipari Technikum az 1967—68. tanév- tői kezdődően építőipari szak- középiskolává alakul át. A tanterv és az óraterv kevés el- téréssel megegyezik a jelenlegi technikumi tantervvel és óra- tervvel. Jelentős különbség azonban, hogy bizonyos eltoló- dás van az általánosan mű- velő tárgyak javára. A kép- zés változatlanul három terű- létén történik: elméleti, rajzi és szakmai gyakorlati. Nyáron a tanulók négyhetes kötelező gyakorlaton vesznek részt az ÉM által kijelölt munkahelye- ken. Négy év után a tanulók érettségi vizsgát tesznek, tár- gyai megegyeznek a mai ké- pesítő vizsga tárgyaival. Az építőipari szakközépis- kólát végzett fiatalok nem kapnak szakmunkás-bizonyít- ványt, tehát az új típusú szak- középiskola nem ad szakmun- kás-képzést és bizonyítványt. A végzettek kb. 30—35 féle munkakörben helyezkedhetnek el, valamennyi kapcsolatos az építőiparral. A tervek szerint két év gyakorlat után az al- kalmazó vállalatnál, intéz- ménynél technikus-vizsgára jelentkezhetnek, és egy gya- korlati jellegű, sikeres vizsga alapján technikusi címet és oklevelet kapnak. A szakközépiskolát végzet- tek bármelyik egyetemen, vagy főiskolán továbbtanul- hatnak. A felvétel alkalmassági vizs- ga alapján történik. Az alkal- massági vizsga tárgyait az ÉM később közli, valószínű azon- bán, hogy szabadkézi rajz, matematika és magyar he- lyesírás lesznek tárgyai. A felvett vidéki tanulók számára kollégiumi helyet biz- tosit az iskola. Lottótájékoztató — A Sportfogadási és Lőtté Igazgatóság közlése szerint az 5. Játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 22 fogadé ért el, nyereményük, a nyeremény-illeték levonása ntán egyenként 176 621 forint. Három találatot 3442 fogadé ért el, nye- reményük, a nyereményilleték le- vonása után egyenként 561 forint. Két találatot 126 398 fogadé ért el, nyereményük egyenként 19 forint. A közölt adatok tájékoztató jelle- gűefc. még a bátyáim is mindennek elmondott. Két év óta na- panta szidtak, anyám is, apám is. — Ez még nem ok arra, hogy a stúdióban ״modell” legyen. Egy vállrándítás a válasz. — Az autóban útközben megbeszélte: velük megy délre. Hova? Merre? Miért? Gondolta, hogy az autós is- inerősök majd eltartják? Volt valami célja? Miből akart idegenben megélni? — Nem tudom... Éva a Chevroletből vala- mivel kényelmetlenebb hely re került Onnan pedig a tárgyalóterembe vezet az út... Cigarettát kér. Aztán minden kérdezés nélkül halkan, szinte csak maga elé ejti a szavakat: — Már szakmumkásvizs- gára járhatnék... — Hirtelen rám emeli sze- mét: — Miért is hagytam ott a gyárat? — kérdi, mintha tőlem várna választ. Kalandvágy? Meggandolat lanság? ־Tény: amikor a gyá- rat elhagyta, akkor kezdett nagyobbakat botiam. Akkor amikor munkáját felcserélte a ״presszók felhomályával”. Éva történetének ez a leg- jelentősebb tanulsága. GH*r Ferenc vasta. ״Itt küldök egy lányt, ha tudsz, segíts rajta. Már nem volt időm telefonon fel- hívni téged.” — Ennyi állt a papíron. A jegyzőkönyv így folyta- tódik: ״A stúdió egy maszek fényképész üzlet. Fogadtak. Aktfotókat készítettek ró- lám s ezért 50—150 forintot kaptam. De jártak ide fér- fiák is, akiktől pénzt fo- gadtam el.. Éva elhatározta, hogy meg látogatja pécsi ismerősét. Budapesten kiállt a Pécsre vezető országút mellé — autós toppra várt. Egy vaj- színű Chevrolet állt meg. Külföldiek ültek benne, nyu- gátról jöttele és az ország déli határán át igyekeztek haza. A jegyzőkönyvben ez ált: ״Útközben megbeszéltük, hogy magukkal visznek. Én beleegyeztem.” így értek az udvari ha- tárállomásra. Éva magas, fekete lány. Kimondottan csinos. — A jegyzőkönyvben azt vallja, hogy nem szeretett otthon lenni. Miért? Kis szünet után válaszolj — A 16 éves koromban — ezelőtt 2 évvel — történtek miatt. Kis község a miénk, mindenki megtudta. Nem otthon békében• '1
