Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

Versek, novellák, regények

korban miként alakul a a«־

manizmus, az emberség? Ha szabad ilyeneket előre mon- dani, ez a kötet minden te- kintetben előrelépés lesz. Az ifjúság lázai elmúltak, azem- bér belépett a férfikorba, ko- molyabban veszi a dolgokat, másokat mond el. A témák nem változtak, csak az idő múlásával árnyal tabbak, mé- lyebb gondolatok megértésére és megreformálására törek- szem. Ez a gazdagodás, a mélységek kutatása izgalmas kaland is. A Kozmosz sorozat- bán rövidesen megjelenik egy teljes osztrák antológia, eb- ben négy költőt mutatok be. A Dunántúl című antológiá- bán is közreadom néhány ver- semet.

Kende Sándor:

Két új regény

Ritkán találni itthon, ami- óta a Művelt Nép Könyvter- jesztő Vállalat munkatársa. Szegedtől Dunaújvárosig, Szé- kesfehérvártól Nagykanizsáig járja az ország déli felét tro- nattal, autóbusszal.

— Az év vége számomra jól sikerült, két kiadóval is szerződést kötöttem. A Szép- irodalmi adja ki Felmentő ítélet című regényemet Ez is, mint korábbi munkáim, mai történet, a háborúról szól, amely nemcsak puskaropogás közepette szedi áldozatait, ha- nem évekkel később is. A Mó- ra jelenteti meg a Fekete va- kációt, a történet a mai Konv- lón játszódik, két fiú a hőse. Az ő konfliktusuk a felnőt- teltet figyelmezteti, hogy csak becsületesen szabad élni. A folytatás? Mai és társadalmi regény, engem csak ez tud izgatni. Két tehetséges talember problémáját irónia»

meg, akik külföldre kerültek, kitűnő körülmények között él- nek, de az őket körülvevő légkör, az embertelen világ végül is megfojtja őket. Mind- ebből természetszerűen követ- kezik, hogy az utóbbi időben kevés novellát írhattam. Azon meditálok, hogy utazásaim al- kalmával ellesett beszélgeté- seket, amolyan apró, hétköz- napi történeteket fűzök egy- be, már most sok vázlat, anyag gyűlt össze.

Bocs József

Bertha Bulcsn:

Májusban bemutató

A fiatal József Attila-díjas író a rég várt hírrel fogad: első filmjének valamennyi munkálata befejeződött, a MOKÉP megvásárolta és má- jus 18-án a budapesti premier filmszínházakban bemutatja. S még örvendetesebb, hogy a nyers szalagok alapján a Csehszlovák Szocialista Köz- társaság átvette forgalmazás- ra.

— A Szépirodalmi Könyv- kiadóval kötöttem szerződést egy 10 íves novelláskötetre. Pillanatnyilag az utolsó növel- Iákon dolgozom, elég akadoz- va, tűnődve, mivel két hosz- szabb, szintézisre törekvő írás megfogalmazására is vállal- koztam. Ezek egy része már régebben megjelent különbö- ző folyóiratokban, napilapok- bán, többségét azonban a Füst- kutyák megjelenése után ír- tam. Korábbi köteteim cikli- kus jellegűek voltak, az egyes írások néhány gondolat köré csoportosultak. A mostani már a férfikor meditációi, s a mai magyar valóság adta a témákat. Ezzel párhuzamosan egy nagyobb, 15—20 íves re- gény szinopszisán dolgozom, március közepe táján szeret- ném elkezdeni az írást. A film? Továbbra is foglalkoz- tat, érdekesnek tartom, szere- tem, mert a film képi vilá- ga, a sok montázs, igen ha- sonlít a modem prózához.

Felmerült a Füstkutyák megfilmesítése, egyelőre azon- bán még nem realizálódott.

Arató Károly:

A második kötet előtt

Arató Károlynak alig két éve, 1964. decemberében je- lent meg az első versesköte- te. Az Utcai közjáték a tehet- séges költő addigi munkássá- gából adott értékes váloga- tást.

— Az elmúlt két év is na- gyón kemény munkával telt el és eredményeként ebben az évben a Magvető kiadja új kötetemet, Madarak esőben címmel. Ez tulajdonképpen egyik versem címe, s mintegy megadja az összes alaphang- ját: egy ilyen veszélyeztetett

Ilyenkor, év elején az em- bér elrendezi múlt évi dőlgait, lezár egy szakaszt s új terveket forgat a fejében. Mert a munka, az alkotás folyamata nem szakad meg, hiszen a jelenségek, viszony- latok egymásra épülnek, a szakaszok inkább csak rövi- debb-hosszabb terminusra osztják az évekre, sokszor év- tizedekre elképzelt célok meg- valósítását. A lélegzetvételnyi szünet csak arra kell, hogy az ember erőt gyűjtsön hoz- zá.

Pákolltz István:

Űj verseskötet készül

A múlt évben jelent meg az elsősorban fiatalok számá- ra írt mesegyűjteménye. Az Igazságos Mátyás nagy sikert aratott

— Most egy új verseskö- tét összeállításán dolgozom, ideiglenes címe: Ami lehet. Jártomban-keltemben a tár- sadalom emberi viszonylatait keresem, figyelem, azokat a problémákat próbálom vizs- gálni, amelyek az embereket érdeklik a mai világban. Úgy is mondhatnám: mi az ami itthon is, más országban is foglalkoztatja a költőket? Eb- ben is leginkább azt, hogy mi a mi felelősségünk? Azt veszem észre, hogy a jogos nemzeti büszkeség olykor el- lentétbe csap át, az emberek hátrafelé tekingetlek, nosztal- gikusan a múltat emlegetik. Engem az izgat, hogy én, a magam eszközével hogyan tudnék segíteni? Meggyőződé- sem szerint csak úgy, ha elő- re tekintünk, elmélyítjük a szocialista nemzetek közötti barátságot, kapcsolatot. Ezért a modern művésznek nemcsak önmaga szakmáját kell jól is- merni, érteni, hanem sokszor elvontnak tűnő közgazdasági, politikai viszonyokat, tételeket is. Változatlanul foglalkoztat a csertetői sortűz, a vele kap- csolatos sztrájk elbeszélő köl- teménybe való megírása. Már régebben hozzá kezdtem, rész- letek el is készültek, bizonyos kutatásokra még szükség lesz. Ezen kivül két lírai antológiá- bán veszek részt. Szeretnék más műfaj területére kirán- dúlni, novellában meg'rni né- hány olyan gondolatot, ame- lyet versben nem tudok ki- fejezni.

Előzetes A

Beszélgetés Gosztonyi Jánossal díjat nyert művéről

gyan lehet becsületesen élni. A probléma összefügg, érzé- sem szerint azzal, hogy élet- ívek érdekelnek, jelentős, va- !amilyen módon örökéletű fi- gurák, akiknek sorsából, éle- téből kihámozható a ״becsű- letesen élni” kérdése és talán a kérdésre adható válasz is. Darabom ״modelljei”, Rákó- czi és néhány más emigráns, úgy hiszem, meg tudta való- sítani a becsületes életet, minden buktató, minden vég- ső eredménytelenség, minden csapás ellenére.

Hogyan képzeli a darab színrevi telét?

— Erről nem tudok nyilat- kozni. Valamelyest keleties hangulatot érzek csak* tároga- tószót, nagy nyitott ' udvart, állandó jövést-menést... Ta- Ián mégégy síkot... Emelvé- nyékét a színpadon... Ez a rendező dolga, noha én is rendező vagyok, természetsze- rűleg a magam darabjával szemben különleges helyzet- ben vagyok, ketté kellene sza- kadnom, hogy a rendező sze- mével nézzem a drámát. Nem hiszem, hogy könnyű feladat színpadon megcsinálni.

Nehéz szerepek

Miért?

— Amit már említettem: a romantikus, ״magyarkodó” hangvételt feltétlenül el kell kerülni. És a szentimentaliz- must is• Erre ugyan a darab általában nem ad lehetőséget, a nyelve meglehetősen mo- dern, anakronisztikus is, sok ״furcsaságot” mondanak a színpadon, hogy így fejezzem ki magam. Mindenütt ott van azért a szomorúság mellett a gúny, a nevetés, az öngúny; a szerkezet kontrapunktos. És hát nem tűi könnyű szerepek vannak a darabban. Csak két rövid női szerep, a többi, a téma természeténél fogva, fér- fiszerep.

H. E.

A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1966. ÉVI

drámapályazatAn díjat nyert gosztonyi

JÁNOS: A SZIGET CÍMŰ DRÁMÁJA. A DARABOT A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ TERVEZI BEMUTATNI. GOSZTONYI JÁNOSNAK, A COLUMBUS, AZ EUROPA ELRABLÁSA ÉS AZ ÖTÖDIK PARANCSOLAT UTÁN EZ LENNE A NEGYEDIK PÉCSI BEMUTATÓJA.

aktív és lelkes állapotával, re- ményekkel kezdődik. Rémé- nyekkel is végződik — de mi- !yenekkel? Terveik a legki- sebb realitások nyomán fan- tazmagóriákká torzulnak, el- szakadnak a valóságtól, égé- szén zavaros, talaj tálán, szét- zilált társasággá válnak, töb- bé nem képesek a cselekvés- re. A spanyol örökösödési há- ború volt az utolsó remény- sugár, mivel egy háborúban, egy ״viharban” reménykedtek, sünikor még ők is beleszól- hatnak a történelem meneté- be — de az utolsó reménysu- gár megjelenésekor kiderül, hogy nem tárgyalóképesek többé, terveik nélkülözik a realitást

Emellett természetesen em- berek közötti konfliktusok, jellemek összeütközései is adódnak a drámában?

— Az alaphang a szomorú- ság, mint ahogy Mikes írta: ״suhajtozunk” egész nap... Ez meddő színpadi állapot. De olyan helyzet, amelyben lehe- tőség van arra, hogy az em- berek kifejtsék filozófiájukat életről-halálról mindent el- mondjanak, s egész jellemük- ben kitárulkozzanak. Ez a kü- !önleges helyzet felszínre hoz- za a jellemek alapvonásait egészen a teljes lealjasodásig. De alapjában véve ez a kö- zösség, amely egy haladó esz- me szolgálatában állt hiába züllik szét pariik el, hullik darabjaira, mégis marad ben- ne egy megnetnalkuvó gerin- cesség, egy szimpatikus vonás.

A becsületes élet־ drámája

Mi tehát a darab morális

mondanivalója?

— Egy igen általános mo- rális probléma izgatott, amely eddigi darabjaimban is: hoprogram és a teheséges Pang- rácz Zoltán kitűnő éneke. A zsűri véleménye szerint azon- bán a fúvóskórus együtthang- zására, a pontos belépésekre nagyobb súlyt kellene helyez- ni, felesleges a három gitár alkalmazása és az ilyen össze- állítású zenekar dinamiku- sabb, pregnánsabb ritmust ki- ván a dobtól. Nehezebb fel- adatot jelentett a zsűri szá- mára a két gitáregyüttes tel- jesítményének lemérése. A Funny Fools és a Woodmen- zenekar a műfajon belül egy- aránt ötletes, zeneileg pontos, ritmikailag és harmóniailag is kifogástalan produkciót nyújtott. A beat-stílus harmó- niai szegényességét a Funny Fools-együttes két saját fel- dolgozású számával próbálta némileg feledtetni. A helye- zést végül is a Funny Fools- együttes jobb technikai be- rendezése döntötte el. A prob- léma csak ott jelentkezett, hogy e ragyogó apparátust rosszul használják: az ének és a gitár hangerejének helytelen keverése, az emiatt teljesen összezúgó, hangkáoszt eredmé- nyező. dobhártyát sértő hang- erő legfeljebb néhány teena- gernek tetszik, de nem való- színű, hogy az igényes orszá- gos zsűrit is meghatja. Ha az együttes ezen javít — és ez már nem zenei, inkább hang- technikusi kérdés — úgy re- mélhetőleg méltón képviselik majd városunkat Salgótarján- bán.

{Nádort

A hét zenei krónikája

szólóhangszerekkel árnyalt előadása a megszólaló költe- mény, illetve a zenei gondolat kifejezésének gazdag lehetősé- geit variálták. A hálás mohá- esi közönség melegen ünnepel- te Várnai Ferencet, valamint a művek tolmácsolásában je- leskedő fiatal, lelkes előadó- művészeket.

A PÉCSI AMATÖR TÁNC- ZENEKAROK vetélkedője is megérdemel néhány megjegy- zést. Annál is inkább, mert e műfaj és az ezt művelő együt- tesek iránt hallatlanul nagy az érdeklődés a fiatalok köré- ben. A Doktor Sándor Műve- lődési Ház, valamint a KISZ Városi Bizottság Központi If- júsági Klubja által meghirde- tett vetélkedőre benevezett zenekarok közül 3 visszalé- pett, kettő (a Hőerőmű Kon- tiki-együttese és a Vegyipari Gépészeti Technikum Sleep Walkers-együttese) csak az elődöntőig jutott. Így február ll־én, szombaton három zene- kar versengett a Salgótarján- bán megrendezésre kerülő Amatőr Könnyűzenei Feszti- válón való részvétel jogáért.

A hagyományos összeállítá- sú zenekarok kategóriájában egyedül induló Fegyveres Erők Klubjának zenekara biztosan jutott tovább. Az együttes fő erőssége a jól hangszerelt

Művelődési Házban. A Zene- barátok Klubjának tagjai lel- kés figyelemmel hallgatták a körükben megjelent fiatal ze- neszerzőt, aki élvezetes mó- dón vezette be hallgatóságát a modern muzsika birodalmába, elárulva a zeneszerzés műhely- titkait, a megszólaló művek komponálásának körülményeit. Ebben a meghitt miliőben csendültek fel Várnai Ferenc sokrétű világot tükröző szer- zeményei, melyek a miniatűr formák szeretetéről, valamint arról tanúskodtak, hogy szer- zőjük fáradhatatlanul keresi az új, szokatlan, néha meg- hökkentő megoldásokat. Erről győzött meg az űrhajósok tiszteletére komponált Perc- kvartett, a falusi lakodalom utáni reggel zenei hangulatá- bán fogant Népdalok bűvkö- rében fuvolaszólója, a ״med- ve” táncának fagottszólója. Várnai előszeretettel vegyíti az éneket kedvenc hangsze- reivel: a csellóval, oboával, fuvolával, fagottal. Weöres Sándor és Arató Károly dalai (Bolla Tibor kitűnő tolmácsa- lásában) a hagyományostól el- térően gordonka, fuvola, illet- ve fagott-kisérettel szólaltak meg, a Radnóti-versekre szü- letett Sóhajok és a Stetka Éva verseire írt Múlandó c. kórus- művek (a Mohácsi Művelődési Ház kamarakórusától hallót- tűk Sas Zsuzsa vezényletével)

gyors tempókat hallottunk, melyek komoly próba elé állí- tották a szólistákat és kórust egyaránt.

A szünet után, nyomban a várva-várt ״Esztergomi mise” néhány ütemének megszólalá- sát követően ünnepi, figyelve- oldott hangulat keletkezett. Antal György meleghőfokú, plasztikus dirigálása nyomán minden szépségével tárult elénk Liszt Ferenc alkotása, amelynek megszületésében Pécsnek fontos szerepe volt. Erre joggal vagyunk büszkék! Ebben a kompozícióban, ha kellett Ujjongott, ha kellett poétikus hangulatot teremtett a két pécsi együttes (a kórus- bői különösen a legegysége- sebb hangzású szoprán szó- lám) és egyenrangú parnere volt a feladatukat mindvégig kitűnően megoldó szólisták- nak: Werner Máriának, Bar- lay Zsuzsának, Réti Józsefnek és Marczis Demeternek.

Az est sikerében részt vál- lalt a continuót játszó Hollay Keresztély és a szólisztikus szerep-részeket jelesen meg- oldó Sassy Iringó, Graef Ma- tild, Kircsi László és Temesi Ottó is. (Várnai)

VÁLTOZATOK címmel Vár- nai Ferenc zeneműveiből ren- deztek műsort vasárnap dél- után a mohácsi Bartók Béla

A PÉCSI LISZT FERENC KÓRUS ES FILHARMO- NIKUS ZENEKAR két alka- lommal, vasárnap délelőtt a Liszt-teremben, hétfőn este pedig a Nemzeti Színházban lépett pódiumra, nagy érdek- lődéssel várt közös produkció- bán. Az utóbbi helyen elhang- zott hangversenyről száma- lünk be.

A Liszt Ferenc Kórusról sok szépet irtunk már. A kórus másfél évtizedes működése alatt, a fáradhatatlan Antal György Liszt-díjas karnaggyal az élen, töretlen hittel és erő- vei tölt be olyan feladatot, melyért csak köszönet és di- csérét illeti. Erre gondolva ültünk be a mostani hangver- senyre. Amint azonban Bach: 21. kantátájának bánatos han- gulatú bevezető zenéje után a kórus megszólalt, eszünkbe ju- tott az is, hogy hány alkalom- mai állapítottuk már meg és tettük szóvá a fedetlen szín- padnak — a kórus teljesít- ményét tompító — rossz hatá- sát. (Mikor történik már ered- ményes intézkedés ez ügy- ben?) A jót az ember azonnal megszokja, a rossz ellen hada- kozik. Ez történt a kórussal a színpadon is. Feltehető, hogy ezért szólt sápadtan Bach: Nagy volt az én szomorúsá- gom című, a weimari évek egyik valóban legjellegzete- sebb alkotása. A környezet okozta bizonyára azt is, hogy a mű második részében, a bachi zenétől kissé idegen

Nyolc darabol־ íit

A szerzó a budapesti Thália Színház tagja, színész, rende- zó, dramaturg, továbbá a Szinművészeti Főiskolán do- eens. Elsősorban persze talán mégiscsak drámaíró. Nyolc da- rabot irt eddig — az említet- teken kívül nagy visszhangja volt a Rembrandtnak és a Jó- *séf Attila-drámának, a Tisz- ta szíwel-nek — valamint igen sok rádiójátékot.

Első számú munkahelyén, a Thália Színházban találka- *unk. Milyen dráma A sziget, milyen problémákat feszeget, milyen írói gondok, koncep- dók jegyében született?

— Á Rákóczi-emigráció kap- esán általában az emigrációk emberi, lélektani törvénysze- rűségeivel foglalkozik a drá- ma. Minden, ami a darabban előfordul, megtörtént Rodos- tóban. Hogy egy különleges példát mondjak: szerepel a darabban egy kalóz, aki tár- gyal a Herceggel — nos, a valóságban is volt egy angol kalandor, aki felajánlotta Rá- kóczinak az Egei tenger fö- iötti ״kalózkapitányságot”. — Alaposan tanulmányoztam az anyagot, és általános jellem- sóit kiszűrve, erősen áthang- szerelve mai hangra, egyfajta általános érvénnyel igyekez- Sem feldolgozni.

Ezek szerint nem történd- tni drámával állunk szemben?

— Nem. Különben is az az érzésem, a mai magyar drá- maírás lassan, fölismerhető«», kétféle utat követ. Az egyik a publicisztikai, dokumentatív jellegű drámák sora, a másik egy elvontabb, de már szintén nem naturalista irány, amely egyfajta elvontsággal, költói- Béggel dolgozik. A sziget ezt * második utat követi. Nem írhattam a hagyományos tör- ténelmi dráma formájában, először is azért nem, mert megrémültem egy afféle dől- mányos-pitykés, ״hős Béresé- nyi Miklós sírdogál magában” szerű romantikus történelmi drámának még a lehetőségétől is. Ami engem az emigránsok sorsában izgatott, kizárja ezt a megoldást. Másodszor vi- szont ha történelmi nevekkel, tényekkel, adatokkal dolgo- zom, felmerülhet sokakban az az igény, hogy adja a dráma a Rákóczi-emigráció teljes po- litikai-történelmi elemzését, az okok, mozgatórugók, hátterek és események teljes képét. Az is világos, hogy ezt egy drá- ma nem adhatja anélkül, hogy történelmi olvasókönyvvé ne válna. Márpedig engem, mint említettem, a témában az em- béri, lélektani mozgások érdé- keltek elsősorban.

״Suhajtozunlc'* egész nap

A sziget cím nyilván egy zárt világra, egy körülhatárolt közösségre vonatkozik. Melyek azok a konfliktusok ezen a ״szigeten”, amelyek a dráma alapját képezhették?

— Igen, a konfliktus első- sorban ebben a drámában is az ember és az idő konflik- tusa. Más darabjaimban is, mindig, az élet íve izgatott, a nagy időmennyiséget átfogó változások kérdése, az ember viszonya, harca, iszonyú vias- kodása az idővel. A darab a reális tervekkel, egy kis kö- 8össég akciákópes, politikailag