Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
1967. JANUAR IX napló Borúlátás Londonban J ondonban borúlátóan •*J ítélik meg Wilson mi- nisztereinök és Brown kdl- ügyminiszter közöspiaci ״nagytúrájának” kilátásait. Wilson jövő héten Stras- bourgban, a Európa Tanács ülésén fejti ki elképzeléseit Nagy-Britannia európai sze- repéről, majd közvetlenül ezt követően, január .24— 25-én kerül sor Párizsban a ״sorsdöntő” tárgyalások- ra De Gaulle elnökkel. Wil- són miniszterelnök azt ígér- te, hogy március végéig nyilatkozik a parlamentben, vajon felderítő körútja alap- ján lehetségesnek találja-e, hogy Nagy-Britannia csatla- kozzék a Közös Piachoz. Az angol sajtó római tu- dósításaiban hangsúlyozza: az olasz kormány általában rokonszenvezik ugyan a brit csatlakozás gondolatával, de ha kenyértörésre kerülne a sor, Róma nem fogja meg- kockáztatni a Közös Piac felbomlását a brit tagság kedvéért. Angol megfigyelők köre- ben általános az a véle- mény, hogy a De Gaulle— Kiesinger találkozó kimerte- tele méginkább csökkenti a brit tagfelvételi kérelem esélyeit, honodonban nagy csalódást okozott, hogy Kié- singer belenyugodott a brit közös piaci tagság kérdése- nek elnapolásába Wilson körlátogatásának befejező- séig. A Times szerint a ״ke- leteurópai kapunyitás” alap- vetően megváltoztatta a Közös Piac jellegét, amecy eredetileg ״kommunistáét- lenes bástyaként”, a gazda- sági terjeszkedés eszköze- ként és Nyugat-Németor- szágnak egy nagyobb egy- ségbe való beolixtsztására szolgáló csoportosulásként jött létre”. A két leg na- gyobb tagállama — Fran- ciaország és Nyugat-Német- ország — továbbra sem ért egyet az európai struktúra és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok jellegé- nek kérdésében — állapítja meg a Times, majd azt a következtetést vonja le, hogy nem lenne helyes, ha Nagy-Britannia elkötelezné magát bármelyik oldal mel- lett, vagy megpróbálná ki- játszani Párizst és Bonni egymás ellen”. Wüson Rómálait Harold Wilson, brit rrü aiszterel nők külügyminiszteré- nek kíséretében vasárnap i *e megérkezett Rómába, kő- zös piaci tárgyalásainak első állomására. A repülőtéren az angol politikusokat Aldo Moro miniszterelnök, Pietro Nenni miniszterelnökhelyettes és Amintore Fanfani kül- ügyminiszter fogadta. Mintegy kétszáz diák gyűlt össze 1 repülőtéren, az európai egységet sürgető plakátokkal. Az olasz miniszterelnök beszédében ismételten kife- jezte kormányának törekvéseit az európai egységre és biztosította őket arról, hogy Olaszország kedvezően fo- gadja Anglia kezdeményezését a Közös Piacra való be- lépés! illetően. Wílson vólaszbeszédében elmondotta, utazásának és tárgyalásainak célja, hogy megállapítsa, megfelelőek-e a körülmények Nagy-Britannía belépéséhez a Közös Piac- ba. A brit miniszterelnök egyben reményét fejezi ki, hogv a tárgyalások eredményesek lesznek. Hétfő este Saragat köztársasági elnök fogadta az angol vendégeket. Provokáció Nyugat-Berlmben felvonulás az NDK fővárosában Állami e’lenőrzés alatt az Union Miniere A Klnshasai Kongó kormá- nya határozatot hozott arról, hogy állami ellenőrzés alá ve- szik az Union Miniere kon- szem minden ingó és ingatlan vagyonát. Ugyancsak állami ellenőrzés alá veszik a kon- szemhez tartozó tizenkét ka- tangai ipari és gazdasági tár- saság ingó és ingatlan vágyó- nát. Ezzel január 15-én éjfélkor, az Union Miniere ténylegesen és jogilag megszüntette lé- tezését a Kinshasai Kongó területén. A Kinshasai Kongó kormá- nya azzal kapcsolatban hozott ilyen intézkedést, hogy az: Union Miniere vezetői nem voltak hajlandók kifizetni hét és fél milliárd belga frankot az országból kiszállított ásvá- nyi nyersanyagokért. A Mobu- tu elnök december 24-i beszé- dében megjelölt fizetési ha- táridő január 15-én éjfélkor lejárt Román-—holland közös közlemény Joseph Luns, holland külügyminiszter romániai tárgya- lásairól román—holland közös közleményt adtak ki. A két fél megelégedéssel nyugtázza, hogy kedvezően fejlődik or- szágaik árucsereforgalma és hangoztatja, hogy jó lehetősé- gek vannak Hollandia és Ro- mánia gazdasági együttműkö- désének fejlesztésére és bővi- tésére. Luns holland és Ma- nescu román külügyminiszter elvben megállapodott a két or- szág még megoldatlan pénz- ügyi problémáinak rendezésé- ről. ־ A két miniszter az őszinte- ség légkörében számos nem- zetközi problémát is megvi- tatott. A holland külügymi- niszter látogatásra hívta meg hazájába Maurer román mi- niszterelnököt és Manescu külügyminisztert. A látogatás időpontját később teszik köz- zé. Vasárnap a demokratikus Berlin Friedrichsfelde kerti- í leiében a német munkásmoz- galom mártírjainak obeliszk- \ jenéi százötvenezren gyűltek össze Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg halálának ן évfordulóján. A felvonuló berliniek meg- koszorúzták az obeliszket, majd meghallgatták Her- mann Maternnek, az NSZEP Politikai Bizottsága tagja- nak beszédét. Hermann Matern rámuta- tott, hogy az európai béke és biztonság egyik legfontosabb feltétele a két német állam közötti kapcsolatok rendezé- se. , nak és más kelet-európai or- ! szágoknak. Vádolta a francia j elnököt, hogy ״elárulja a \ nyugat-európai integráció ügyét, mujd tiltakozott az j európai status quo és a meg- I levő határok elismerése ellen. | Követelte, hogy maximálisan koi’látozzák a tárgyalásokat a szocialista országokkal és a Nyugat gazdasági kapcsolatait a kelet-európai országokkal. A gyűlés végén olyan pro- vokációhoz folyamodtak, ami- lyen a hitlerista Németország ir' re volt jellemző: a gyű- lés nyugatnémet szervezői felhívták a jelenlevőket, hogy rendezzenek zajos szovjetet- lenes tüntetést. Jelzések az NSZK-ban Utcára került az Egy elnök halála c. könyv második folytatása Meghalt Szirmai Albert A világhírű magyar operett- szerző, Szirmai Albert hetek óta tartó betegeskedés után, a hétfőre virradó éjszakán elhunyt egy New York-i sza- natóriumban. nik — semmi olyan politikai hátteret nem mutat be, amit a nagy propagandával kísért Kennedy-könyvtől vártak. Ez a részlet az egyike azok- nak a kifogásolt fejezeteknek, amelyeket a Stern nem volt hajlandó kiiktatni a másod- közlés jogán megvásárolt Manchester-kéziratból. Az amerikai Look magazin, amely a másodközlés jogát a Sternnek eladta, a közeljövő- ben be fogja perelni a ham- burgl hetilapot, miután maga már hozzájárult a Kennedy- család által kifogásolt részle- tek törléséhez. Hamburg: A hamburgi Stern hétfőn utcára került új száma közli az Egy elnök ha- lála című könyv második folytatását. Ez a fejezet azt taglalja, hogy Kennedy elnök fáradtan érkezett a texasi Fort Worth-be, s amikor fele- ségével az itteni szállodában találkozott — egy nappal meg- gyilkolása előtt — Kennedy rendkívül fáradt volt és kérte feleségét, hogy hagyja ma- gára. A Stemben megjelent könyvrészlet kizárólag Intimi- tásokon alapszik, és — amint a Reuter tudósításából kitűן Általános gazdasági válságról ugyan még nincs szó a Német Szövetségi Köztársaságban, de már vannak komoly ״jelzé- sek”. Képünk Essenben készült. Munkanélküliek várakoznak a munkaközvetítő iroda előtt. Igaz, munkanélküli segély van — de ennek limitált ideje nem oldja meg a fenyegető problémát. Nyugat-Berlinben január -én felháborító provokáció jlott le. Az Áttelepültek »vétségének Nyugat-Berlini ;ervezete szélsőjobboldali ancia elemekkel együtt gyű- st rendezett és azon ״Euró- 1 elárulásával״ vádolták De aulle francia elnököt. A gyű- s részvevői ״közös frontot” irgettek ״az igazságos cé- k” eléréséért vívott harcban, ״közös frontot״ véleményük érint a nyugatnémet revan- stáknak kell vezetniük és ihez csatlakoznának az AS egykori részvevői. Dr. Hans Matthee, az Átte- pültek Szövetségének nyu- it-berlini elnöke miután üd- izölte a gyűlésen résztvevő DU—CSU képviselőket, a irizsból érkezett 120 volt AS-ista tisztet, az Algé- ából áttelepülteket és a szél- !jobboldali francia körök ^)viselőit, kijelentette: ez a ז ülés ״határozott tiltakozás” De Gaulle elnök által foly- itott politika ellen. ״Hazánk ildjének egyetlen rögét sem Íjuk soha oda, soha sem yugszunk bele, az Odera— éisse határ elismerésébe”, iatthee élesen támadta a ■ancia politikát, mondván, ogy az ״türelmes a világot !nyegető bolsevizmus iránt”. A gyűlésen francia részről ?an Louis és Tixier Wignan- >ur, a Haladás és a Szabad- ig Köztársasági Szövetsége Inevezésű szélsőjobboldali árt elnöke — De Gaulle el- alfele az 1965-ös elnökvá- isztásokon — volt a szónok, Eigyelmeztette” De Gaulle-t, ogy ne tegyen semmiféle engedményt” a SzovjetunióAz uzsorások királya helyeztek el, megtámadtak, ütlegeltek és megloptak em- bereket; fegyveresen faszto- gattak, különböző értékeket tulajdonítottak el, részvények- kel mesterkedtek, dokumen- tumokat hamisítottak és ha- zárdjátékokat játszottak. Meg- állapítottuk, hogy kapcsolat áll fenn a ״nedveket kisaj- toló” fosztogatók és más bűn- szövetkezetek tagjai közt. De Chicagóban ״a bűncse- lekedetek ellen harcolók” hiá- ba vesztegették szavaikat ott, ahol ״a hatalmat kellene igénybe venni”, San di Ste- i fano mégis felháborodottan j tiltakozik ״üldöztetése” ellen. I De amellett, hogy felháboro- i dott, a jelekből ítélve tovább- ra is szipolyozza ״ügyfeleit”. •— Azt is megírnám, hogy miért. — A Tihanyi miatt. Az a tsz-elnök. A fát el- mismásolják az öregeik elől» Nekem három erdőrészem volt, de most nem jussotok belőle. — Jól van bátyó, ha ma- gának igaza van a fával* akkor biztosain meg Is kap- ja. De van talán itt más is, nemcsak a harag? — Ezek nem tudják, hogy ki az a Peti Sámuel. Eb- ben a faluban már csak két ember tudja, és a szomszéd faluban is csak egy. 1917- ben én világítottam ki Bel- grádot. A kilencven éves bácsika szörnyet villogtat a szemé- vei. Látom, hogy a közeli házak ablakain már meg- 1 ebbentex a függönyök és piroskendős kíváncsi asszo- nyok lesik hogy Peti Sá- muel mire viszi. — Talán csak nem gyúj- tóttá fel? — Rendőr voltam, én ke- zeltem a reflektorokat. — És most? — Egyedül élek. A fe- leségem meghalt már. Van egy kis nyögdíjam a tsz- tői és egy kis pénzem a bankban. Azt ne kérdesz*. Falu az országhatáron — Jónapot! Megáll a szánkóval, meg- mustrál... — A tanácsot keressük, nem tudná megmondani, merre van? Hát erre, meg arra, mu- tógát az elágazás felé. — Hány éves maga bá- tyó? — Hány? Pontosan ki- lene ven ... Számolja ki, 1877-ben születtem — mond- ja és nagyon harcias lesz a hangja. — Akkor maga tua egy- két dolgot erről a faluról? Hogyan élnek, mint élnek’ Kihúzza magát, villog a szeme: — Én aztán tudok! Min- dent számon tartok. — Nem vagyunk jól. — Én megmondom magának akár- kicsoda. Én a kimondásom- ért voltam már törvénv előtt Is a megyénél de ki- mondom. — Újságíró vagyok, amit mond. azt megírom. — írja meg, hogy nekem nem tetszik a helyzet. biciklizó útőrt, majd lovasszánt, mely forrázó teknőt szállít. Nem vitás —- gon- dolom — azon múlik ez a riport, hogy kivel találko- zom először. Hivatali em- berrel-e, vagy jó beszédes tsz-taggal... Vagy... Vejtd bizony hallgat a hó alatt. Csak az utak elága- zásánál látni néhány em- bért a messzeségben, de mi- re odaérünk azok is eltűn- nek. — Na most hová? — sze- retné tudni a gépkocsive- zető, de én sem tudom. Megyünk erre is arra is. Aztán felbukkan egy szán- kót húzó öregember. Alá- csony, kucsmás. A rozoga, házilag fabrikált szánkó deszkáin egy kisfiú üldögél méltóságteljesen. Fején húsz évnél idősebb sapka, rajt a megfakult felírás: .Óceán pilot”. A szánhúzó ember ránknéz... — Na most az a kérdés ez lenne-e az az ember, akivel nekem elő- szőr kell beszélnem, vagy egy másik? Talán ez lenne. A tél fehéren szürkén nehezedik a tájra, elborít- ja a falvakat, erdőket, uta- kát A hóborította mezők mezsgye bokrain hollók fe- ketednek. Mozdulatlanok, némák. A kocsi csúszkál a hóban, s ha szembe jön valami, hát lehúzódunk a padkára, ahol aztán a ke- rekek végleg elhizonytala- nodnak. — Lemegyünk a térkép- ről — mondja a sofőr. Hát ie nem megyünk azért, pontosan a térkép szélén állunk meg. Ha akarnánk sem tudnánk le- menni, hiszen a térkép szé- lén holtágak, erdők és ma- ga a Dráva állná utunkat, ha más nem. Vejtibe me- gyünk. Hogy miért? Hát meg kellene kérdeznem va- lakitól, hogy milyenek is a téli esték Vejtiben. hogyan élnek különös tekintettel a térkép szélére? Hirics felé bóklászó nagy- kendős asszonyokat kerül- getünk, aztán egy hóban Aztán ezt a ״királyt” 17 más gengszterrel együtt meg- hívták a bűntetteket nyomozó bizottság ülésére Illinois ál- lamba, de nem mint vádlót- takat: tanúként szerepeltek. Di Stefano bízott legteljesebb büntetlenségében, kihívóan viselkedett, nyíltan gúnyt űzött a vizsgálóbírókból, s nem volt hajlandó válaszolni kérdéseikre, az alkotmány 5-ös számú módosítására hi- va tkozva. A bizottság elnöke szerette volna kikérdezni Di Stefanót Jackson nevű munkatársának meggyilkolásáról. Stefano az elnök minden kérdésére kitérő választ adott. Igaz, hogy ön egy mészáros kampóra akasztotta fel Jack- sant? — Miféle kampóra, Sir? — Hústartó kampóra. Alii- tólag ön késsel a hasába szúrt, base-ball ütővel verte a fejét és égő fáklyát vágott az arcába. — Nem értem a kérdést. Bocsánatot kérek. Lenne szí- vés megparancsolni, hogy ad- janak nekem egy pohár vizet? Di Stefano, miután néhány kortyot lenyelt, nem volt haj- landó tovább beszélni. — Mint haliam, az ön fi- vére azt állította, hogy je- lentősebb szerepet játszik a 1 zsarolók világáoan, mint ön. ! Erre ön egy alkalommal be- i ültette őt a gépkocsijába és ' négyszer belelőtt a pisztolyá- bői. — Hányszor, Sir? — Négyszer. — Azt mondta ön, hogy ״be- lelőttem”, vagy azt, hogy be- leszúrtam? — Azt mondtam, hogy be- lelőtt. Amikor a bizottság elnökét megkérdezték, hogy milyen eredményt sikerült elérnie, így válaszolt: — Lelepleztük a Shylovk-ok zsaroló bandáját, széleskörű kiterjedését és a tevékenysé- gükból következő borzalma- kát. Tanúink vannak arra, hogy a banda tagjai gyilkol- tak, gyújtogattak, bombákat Amerikai újsághír: ״A ebi- eagói uzsorások királya, San dl Stefano fellépett az NBC társaság televíziós műsorában és panaszkodott, hogy őt ál- Utólag üldözik.** Di Stefano... Ez a név vi- ígszerte ismerős ... Gengszter a ״javából” .,. A ״nedv" a világ minden yelvén olyan italt jelent, melyet bogyókból, gyű- !ölesből vagy zöldségfélék- ől sajtolnak ki. A chicagói űnözők nyelvén azonban a nedvek” a hihetetlenül ma- as kamatokat jelentik, ame- fékét az uzsorások és a geng- zterek közül kikerülő pénz- ölesönzők sajtolnak ki a há- Sjukba került szerencsétlen ldozatoktól. Gyakran meg- sik, hogy amikor az adósok em tudnak fizetni, vagy kés- ;kednek az esedékes részlet- 51, a kölcsönkapott dollá- okért vérrel kell megfizet- lök. Di Stefano, mint uzso- ás, áldozatainak légióját zsa- olta. A Trybuna Ludu I kínai helyzetről A Trybuna Ludu cikket kS- öl a kínai helyzet alakulásé- ÓL A lap beszámol arról, ogy Kína 'raunkáslakta kerfi- etei a feszült politikai és tár- adalmi összeütközések szín- lelyeivé váltak. Maga a hívaII os kínai sajtó is kénytelen oglalkozni a munkásoknak a kulturális forradalom” elleni 1a?atartásával. Különösen ki- leződött a helyzet Sanghaj- •an, ahol mintegy negyven agy özem dolgozói élőfalat épezve megakadályozták a örösgárdisták belépését az .zemekbe. A közlekedésben és ermelésben komolyabb fenn- kadások vannak. A Renmin tibao és a Vörös Lobogó fel ilvásokat intézett a dolgozók- ioz a munka folytatására«
