Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
3 napló »67. JANUAR 17. Automata propánlmláti-palaekozó Január végén kezdi meg műkő- dését az A FÓR új budaörsi paiacko- zó üzeme. Az új üzem százezer fo- gyasztó ellátását teszi lehetővé. m a fiatalok véleménye? tanulsággal Kérdőívek bznk 11d< s, munka*zeretc1 vat!\ ö**2ehö1 ctes ,okozni keil nz fiúsán öi eben ven zeit rtoiinhai nevető munkai — például tervezők — kép- zettségeinek szabadabb ki- használására gondolok .. Huszonötéves műszaki ügy- intéző: ״A fiatal műszakiak kezdő fizetésének emelését kérném .. Viczéné Sumonyból Nyolc év le«nt* ez- bit íi״ye1 — Nem vjigvunk panaszkodó opp ״C8i*z«ló(inak“ a vá*a zlopol״ ro& megválasztanak. Meg amit még hoz mellé az élet. De a tettekkel nem merül ki az érdeklődési köre. Elém- teszi a papírokat, s egy kér- désre már fel is támad benne a pedagógus: — Hogy milyenek a válasz- lópolgárok? Hát sokfélék. Be- számolót hallgatni általában csak az jön el, akinek vala- mi baja, panasza van. Ha rendben a széna, akkor nem kell a tanácstag. — Szóval panaszkodó nép vagyunk? — Ezt azért így nem állt- tóm. A panaszok megalapozót- lak, felesleges aprósággal rit- kán jönnek. Sőt, a legtöbb panasz nemcsak magán-, ha- nem egyúttal közérdekű is. Hálásak is az emberek. A köszönetek, a kedves fogadta- tás, amit egy-egy ügyük el- intézése után kapok, erőt ad nekem. És még valamit: ál tu- Iában különbséget tudnak ten- ni lehetséges és lehetetlen ké- rés között. A bűvös ״keret‘’ szó már közismert, mindenki tudja, hogy ha nincsen vala- mire pénzügyi fedezet —- ״keret" — akkor úgyis hiába kérfk. — Ilyenkor nem dühösek? — Nem. Megértik. Leg- alábbis én előttem megértik. Kiderül• csiszolódnak a vá- lasztópolgárok. Tudják már* hogy mikor kell ״kiskaput ke- resni”. — A kiskapu ezúttal azt 1e- lenti, hogy ha valami nem megy a hivatalokban, akkor jövök én. Sőt, a hivatásos ta- nácsi dolgozók is nem egyszer küldik őket hozzám, s rászok- tátják a lakosságot, hogy ha valami nem sikerül egysze- rüen, akkor ne nyugodjanak bele, üssék a vasat feljebb. Azt hiszem, ez egészséges je- lenség. — S a bürokrácia? — Úgy látom, visszavonuló- ; bán van. Egyre általánosabb . tapasztalat, hogy a tisztvise- i lók az akták mögött meglátják az embert is. Viszont kis- sé még mindig nagy a híva- talnok-apparátus. Búcsúzóul ezt mondja: — Kétoldalú ez a tanács- tagság. Ha jó a megválasztott ember, akkor a munka nem- csak a lakosságnak használt hanem őneki is. El sem hiszi, mi minden jogi, pénzügyi kér- désben szereztem ismereteket, s a látóköröm hogyan bővült! Földessy Dénes Eililölfe az 8u’%*z Elütötte a 13-as autóbusz Petrovics Ferenc szederkényi lakost. A baleset hétfőn • dél- ben történt a Rákóczi út és a Légszeszevár utca keresztező- désénél. Petrovicsot koponya- sérüléssel szállították az ideg- klinikára. mosónak״ is neveztek már, aki minden ״írástudó” mun- kát elvégzett jószívvel, ha más ״nadrágos ember” nem volt a faluban. Hátradőlünk a széken és megkérdem: — Mi volt a legnehezebb ügye a nyolc év alatt? — Az, hogy a sellyei járás megszűnése után végülis nem siklósi, hanem a pécsi járás- hoz kerültünk. Először ugyan- is a siklósihoz csatoltak bén- nünket. Képzelhetik, ha vala- kinek dolga akadt a járásnál, akkor két lehetőség állt élőt- te: vagy Sellyén át utazott le Siklósra és akkor fél nyolc- kor indult, s fél tizenkettőre érkezett meg, vagy Pécsen kej resztül, s akkor hajnali öttől háromnegyed tízig tartott az út. Ezt egy tanácsülésen el- mondtam, s azt is, hogy pél- dául a körjegyzőség idején is Királyegyházához tartozott Sumony, s nem jó terv, hogy a körzetesítéskor Okorághoz ן csatolják. Sumony sem lehet j központ, mert itt sokmindent j kellene akkor építeni, gyógy- szertárat, orvosi rendelőt, ta- | nácsházát. Szóval, a pécs- j váradi járás megszűntelésével j egjjidöben minket is a pécsi járáshoz csatoltak. A jóslatom ' be is vált, mert most egyesült a sumonyi tsz a királyegyhá- zival. Persze, sokmindent elinté- I ze'tt a nyolc év alatt Viczéné: | például középiskolai felvétele- két, fiatalok elhelyezését. Igen ] hasznos volt, hogy utánajárt: j változtassák meg az orvosi körzeti beosztást. — Ez volt az első tnterpel- ládám. A Harkányban tartott megyei tanácsülésen mondtam el. Orvosi vonatkozásban ugyanis Magyarmecskéhez tartoztunk. Ez annyit jelentett, hogy tizenkét kilométert kel- lett utazni a rendelésre. Itt, Sumonyban viszont csak két- hetente volt rendelés. Kér■»1 dem: vagy Sellyéhez, vagy i Szentlörinchez csatoljanak bennünket. Most Szentlörinc- hez kerültünk, oda igen jó az összeköttetés, s az orvos he- tente rendel. — De mit nem tudott elinténi? Zavarba jön és leveleket tesz elém: — Nyolc év alatt nem értem el, hogy a vasút illem- helyet építsen Gyöngyfán, ígéret van, de eredmény nin- csen. De másik kudarcomat is a MÁV-nak köszönhetem: Királyegyházán, ahonnét rendkívül sokait járnak be dolgozni Pécsre, igen szűk a váróterem, nem egy ember kintszorul a hidegben, eső- ben. Végül nem sikerült el- érni. hogy megépítsék a be- ! kötött tat a tsz-majorhoz. An- nak meg az egyik fontos ira- ' ta kallódott el iletékes helyen I Tulajdonképpen ez a három ׳ feladat lesz az új tanácsi dk- \ lusban is a feladatom. Ha I ; — Tessék, üljön le! A mozdulat, ahogy a szé- két lesimítja, a háziasszonyé. A kék munkaköpeny — fe- gyelmezett, szorgalmas egyé- niségek ruhadarabja — olyan igazi tanítónénis. És a ko- moly, kerek mondatok, ahogy beszél, nos, ezek már a köz- életi ember jellemzői. Tulaj- donképpen ez utóbbihoz jöt- tem ide Sumonyba. Vicze Józsefné, ez a feketehajú. ked- vés, kreol asszony, pedagó- gus, megyei tanácstag és háziasszony egyszemélyben. M06t a tanácstag — Viczéné- vei kellene beszélni, de ezt nem lehet így különválaszta- ni. > — Egy asszony mindig másג képpen nézi az ügyeket, ha l közéleti szerepet kap. Mi < megértőbbek, érzékenyebbek ; vagyunk és azt hiszem, a pa- ; naszkodó, segítséget kérő em- bernek nagyobb az esélye, ha képviselőnőhöz, női tanács- taghoz fordul. Asszonyi sors és közéleti ; megbízatás között tehát nyíl- vánvaló a kapcsolat. De azt hiszem, a pedagógia is össze- fonódik a tanácstaggal, még( hozzá jobban, mint valami egyéb főfoglakozás összefonód- na. Hiszen az emberekkel va- ló bánás módszerei más köz- életi embernél többnyire őszI tönösek, a pedagógus-tanács- tagnál viszont tudatosak. Vi- czéné egyébként nyolc éve ta- nácstag, s 1951 óta tanít a fa- luban. Azonkívül tanítónak a leánya, olyanfajta családból —való, akit a ״nemzet napszáHúsz éves vájár: ״Szigorúan ellenőrizném, megkapjék-e az új lakások húsz százalékát — a törvénynek r! ::gfelelően — a fiatal házasok ... ?” / anulsáaok A kérdőívek összegyűjtése rövidesen befejeződik. Ezután kerül majd sor az országos kiértékelésre, melynek követ- keztetéseit minden bizonnyal intézkedések sora követi. Az ívek tanulságai azonban már most, azonnal is hasznosítha- tők a KISZ-alapszervezetek politikai oktató munkájában, a fokozott érdekvédelemben és a színesebb, elevenebb szer- vezeti élet kialak tásában. me- lyet 'szinte kivétel nélkül va- lamennyi megkérdezett fiatal hiányol. tetést a legfontosabb három feltétel egyikének érzik, ami- hez még hozzá kell számítani, azt hogy néhányan a szárma- zást, mások pedig a közéleti tevékenységet sorolták a má- sodik helyre ... A műszaki beosztásban dől- gozó fiatalok szinte egyönte- tűén a szakképzettség fontos- ságát hangsúlyozzák. Hasonló a helyzet a szak-, illetve a segédmunkások esetében is, kivéve azt a tíz megkérdezet- tét, akik érettségi bizonyít- vánnyal, illetve technikusi végzettséggel dolgoznak csil- lési, segédvájári, illetve vájári beosztásban. Közülük csak négyen írták első helyre a szakképzettséget — második náluk is az összeköttetés —, s négyen vallották kertelés nélkül az összeköttetés elsőd- legességét. Békés Sándor Átépítik a pécs-szabolcsi filmszínházat Az új esztendő első mun- kanapján bezárták a pécs- szabolcsi filmszínházat, és a Baranya megyei Moziüze- mi Vállalat tervei alapján a Pécsi Tatarozó Vállalat megkezdte az épület külső és belső átépítését. A kitH- felezési terv szerint egy- millió forintos költséggel modern, korszerű filmszín- házat létesítenek a nagy munkáslakta területen. A nézőtér akusztikai falbur- kolást kap, műbőrrel bori- tott székeket helyeznek el, új vetítőgépeket építenek be, amelyek normál és szé- lesvásznú filmek vetítésére is alkalmasak. A kályhák helyett légfútő-berendezést szerelnek fel. A vállalat ígérete szerint az év végére befejezik a rekonstrukciót és átadják a közönségnek a megfiatalított Jószerencsét filmszínházat A hetven megkérdezett j fiatalból harmincketten a j fejlett technikát tartják a tár- j sadalml fejlődés legfontosabb feltételének, s csak tizen- nyolcán szavaztak a termelő- eszközök társadalmi tulajdo- nának elsődlegessége mellett. A többi szavazat az erkölcsi ösztönzés, a szakképzettség, a felelősséggel végzett munka és az anyagi juttatások között oszlik meg, sőt, akadt lány, aki a magántulajdonra szava- zott... Ezekből a válaszok- ból sajnos az tűnik ki, hogy sok fiatal — a fejlett tőkés államok technikai szinvonalá- nak -bőveletében — megfeled- kezik a legfontosabbról: ki- nek a kezében van és kinek az érdekeit szolgálja ez a technika? Ha képviseld lennél... Arra a kérdésre, ״milyen intézkedéseket javasolnál, ha képviselő lennél?”, a megkér- dezettek többsége nem tudott válaszolni. Akik azonban el- gondolkoztak ezen, nagyon érdekes javaslatokat vetettek papírra. Csak néhányat kö- zülük — szintén minden váló- gatás nélkül. Egy 22 éves lány — adminisztrátor —, azt ta- nácsolja: korábban kezdjék a szakosított oktatást az isko- Iákban, akár már az általános iskola utolsó két évfolyama- nak is lehetne bizonyos szak- mai jellege... Egy másik (28 éves, műszaki egyetemet végzett): ״Java- solnám a pénzkeresési korlá- tok feloldását a fiatalok la- kásépítésének megkönnyítése; céljából. Az egyetemről ki- j kerülő műszaki szakemberek Az elmúlt hetekben ország- zerte fiatalok tízezrei töltőt- ék ki a KISZ Központi Bi- ottságának kérdőíveit. Az zek tizennyolc kérdésre kér- ek választ, köztük ilyenekre: Mit tartasz fontosnak ahhoz, ogy pályádon érvényesülj?״, Ha képviselő lennél, milyen ítézkedéseket javasolnál az :júság és az ország érdeké- en?”, ״Milyen külső és belső ílajdonságokkal rendelkezzék ivendő élettársad?‘’, ״Mi az, mivel a KISZ-alapszervezet- en jelenleg nem foglalkoz- ak, de te célszerűnek tarta- Sd?". A kérdésekre a megkérde- :ttek név nélküi válaszolhat- tk. fi keU uuldoffii Iónhoz A Szénbányászat! Tröszt ISZ-bizottságán már gyüle- íznek a kitöltött ívek. Kö- ilük emeltünk ki hetvenet minden válogatás nélkül. Az első kérdés a pályává- sztással kapcsolatos. ״Miért ipen az lettél, ami?” A hét- n megkérdezettből 31-en azt laszolták: érdekelt a szak- a. Huszonhármat: a jó ke- set vonzott. Tizen: családi igyomány nálunk a bányá- it. Négyen: rábeszéltek. Két- 1 1 pedig nem jelölték meg választás okát A másik kérdés az érvé- esüléssel kapcsolatos, s a laszok egészen bonyolult pet mutanak. A kérdőív az /ényesülés hét útját jelöli tg — szakképzettség, általá- s műveltség, közéleti tévé- nység, társadalmi munka, :zeköttetés. szerencse, szór- Imas munka, származás — rve, hogy ezeket, fontossági rendben, számozzák meg. ן hetven válaszoló fiatalból j ׳enhatan azt vallják, ná- ik az érvényesülés legfon- abb feltétele a szakképzett- Hatan azt állítják: az ősz- köttetés, négyen hogy a rgalmas munka, a többi asz megoszlik a négy má- lehetőség között. Ez így ;zességében, többé-kevésbé gfelel a valóságnak. A kép iességéhez azonban a máso- nak és harmadiknak meg- >lt tényezők is hozzátartoz- t technika vkörében 1 megkérdezett tizenegy y közül hatan az összeköt— Jól fizet a tsz, a fiatalók innen nem mentek el. A faluban 22 helyen van televízió, van egy klubte- rém is, tánc és rendezvé- nyék részére. — Nem kívánkozik el a faluból? — Nem. Itt születtem, ki- lene esztendeje tanítok itt. Van egy kocsim, hetenként egyszer-kétszer beugrók Pécsre, ha kedvem kereke- dik rá. Vejtiben mindenki másik városról beszél, ha utazás kerül szóba. Az emberek egyik részének a város Vajszlót jelenti, másolóiak Sellyét, és csak kevesekne« Pécset. Ha Pécs szóba ke- rül, akkor ilyenforma fogai- mazásban: ״hát felmentünk a megyéhez...” Szép falu, gazdag földek- kel. erdőkkel. Vizek, holt- ágak teszik széppé, vadre- gényessé. Ügv láttam, el te- kintve kisebb osztozkodá- soktól, az emberek mind iól érzik magukat. Most zár- számadásra készülődnek, és lassan a választásokra <s Púnak Dt־zső esténként már a házakat járja az összeíró lapokkal. nagyobb munkaidőbe« 40— 35 forintot terveztünk egy munkaegységre. Ebből 22-t már kifizettünk, de több lesz 35-nél. 2 100 000 forint van a számlánkon. Nálunk már készpénzfizetés van. Micsoda búzánk volt ne- künk kérem! kündig azt mondták, hogy a Dráva mentén nem lehet jó bú- zát termelni. Mi bebizonyí- tottuk, hogy lehet. Az idén 635 kát. hold átlagában 17 mázsa 10 kilós átlagunk volt. — Az a 35 forint tártál- mázzá a terményt is? — Nem, az pénz. A ku- koricát 30 százalékos része- sedésre adtuk ki, a hunga- zinost 10 százalékkal. A cu- korrépa is részes. A tagok minden megtermelt mázsa után 1,25 kg cukrot kapnak. 204 mázsás holdankénti át- !agunk volt. Jó tsz ez ké- rém, csak az a hibája, hogy a térkép szélén van. Ide kevesen jönnek nézelődni. Az elnök Sellvéről jár ta saját autóján. Ilyenkor té!- ben, hóban is. A gyerekei iskolások, Sellvéről elér he több a világ. A falu igazgató-tanítója Pu- ak Dezső is a legjobbakat londja a faluról, tsz-ről. re, 60-ra főznek. Az ebéd ára tagok !észére 7 forint, idegeneknek 9 forint. Köz- ben nyílik mögöttem az aj- tó, és egy esőköpenyes, kues- más ember áll meg a fal mellett. Nagyon otthonosan áll ott. — Csak nem maga a tsz elnöke? — De én vagyok, kérem, Tihanyi József. Bertha Bulcsu — Szidják magát a falu- bán. Peti Sámuel bizonyos faügyeket emleget... Tihanyi elneveti magát: — Az öreg néha olyano- kát is mond, hogy az már csaknem törvénybe ütközik. De hát öreg. A fával meg nincs semmi ügy. A közbir- tokosság erdejét 447 kát. holdat 1965 őszéig az Álla- mi Erdőgazdaság kezelte. 1965 őszén átadták a terme- 1 őszövetkezetnek. Tehát egy éve használjuk. Akinek er- dőrésze volt, az a része után megkapja most majd a tiszta haszon 20—25 szá- zalékát. Aki akarja péns- ben, aki akarja, fában. — Peti Sámuel is? — ö is, mindenki, akinek volt erdőrésze, vagy joga. Január utolsó szombatján lesz a zárszámadásunk. — Mennyit osztanak? >gy menyi, elég ha én ♦u׳m. Reggel átmegyek a csmába, iszom egy fél- cit. Többet nem, egy fél- cit minden reggel. Aztán gyújtok otthon, teszek va- imit. Vasárnap délután >ktunk mink öregek ősz- íjönni a kocsmában, öccsözünk, kártyázunk. — Mit játszanak? — Ruffónit, ramslit, ami 1... — És ez a kisfiú, unoka?- Szomszédék gyereke, !gszánkáztatom — így ti Sámuel, aztán, amikor *ind készülök, utánam 1׳: — Ha azt a fát el- ézi, áldom magát, még a anyomát is. !lcsúszkerálunk a havas ákon a tanácsig. Ben- János tanácselnököt nem Újuk, vizsgázik Vajszlón. /edésból közben egy má- ajtón is benyitunk, gy konyha, két asszony. Iszag, kolbászillat...- Hát maguk?- Ez a tsz konyhája — ndja Ifjú Púnak József- és Fabi Zsuzsánna. Fag- om az aszonyokat. Mán־,׳főznek, mit főznek’ in a téli napon épper, >la babot. Bablevest, bab- íléket kolbásszal 22 főre, \
