Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
BODA ISTVAJf: Mindennapi csoda Ez 18 csak az, mindennapi csoda, este van, megszólal a zongora, Csajkovszkij B-moll, tudom, két szemem úgy figyel már, hogy rezzenéstelen, mert olyan már ez ősi jel beszéd, hogy önmagámban érzem a zenét, a sötét és világos hangokat, a kemény és lágy akkordokat, a hullámokat és örvényeket, a fel-felznkogó törvényeket, a szépséget, a jóságot, derűt: csak zene van, csak zene mindenütt, nevedben Is csak ez van, csak zene emlékezetem végső édene, ebből vétettem .!ajdan, valaha, lassan belém hull neved illata, s amíg testem veled átlényegül a mindent megérteni kényszerül, a teljességet, s azt is már amit csak a zene, a zene adhat itt a látomást, hogy végül ez marad mindent egybegyűjtve, a pillanat, a csodát, melyből úgy léptél elő mint váratlan fényből a hegytető, a titkot, melybe úgy simulsz bele, mint alkonyba a virág-levele, a világot, mely szinte akkora, mint itt e fel-felhangzó zongora: csak ezt értem s csak azt, hogy este va! az életnek százezer hangja van és százmillió s ezermillió kemény és tiszta, mély és olvadó, ebből vagyunk, a csontunk és szívünk, a létezési formánk, a hitünk, férhak nők és nők és férfiak s mindenki, aki valamit sirat, ebből szól, itt szól: zene, csak zene, álmaink végső titka, lényege.., TÉNAGY SÁNDOR: Befog vagy Egyszer csak elmégy. Hálóing, törülköző a szatyorban. Kísérlek, segitlek szótlan. üvegajtó. Bezárul a csapda Most itt hagylak. Magadra. Hirtelen félni kezdek, gyere vissza, gyere vissza. Agyad húsevő növény, szirmait kinyitja. Mondanám, ne félj, de már messze vagy, messze. Tabletták árnya hull szemedre. Elmúlnak napok, hetek. Selyem napírban szikkad a remény. Asztalkádon szőlő, sütemény. / halálomig szívemben őgyeleg / az égszín szemű riadt kisgyerek.” Aki nem így érez. aligha tud az ií- júság számára írni Az igazságos Ma- tyás felhőtlen derűjének, önfeledt iá- tékosságának eredete és feltétele a ״felnőtt” Pákolitz költészetében gyö- kerezik. N, ernrég, egv olvasás-statisztikai felmérés adatainak értékelésekor. met- lepődéssel tapasztalták a tanulmány- írók hogy milyen sok felnőtt olvassa az ifjúságnak szánt műveket Magya- rázatul hozzáfűzték: bizonvára azé״־ mert a kisebb képzettségű, nehezen 01- vasó vagy fáradt ember — bestseller és ponyva hiányában — ezeket talált«: élvezhetőnek. Ez a magyarázat ha nem is teljesen valószínűtlen, de aligha teljes. Egy- részt nemcsak a kbebb képzettsés׳ és nehezen olvasó felnőttek fordulna« szívesen az értékes ifjúsági irodalom- hoz, másrészt pedig az ifjúsági műv-t nem ponyva és bestseller oótlék >k. Miként igen sok kiváló Írónk van aki felnőttként is szeretettel és mos- becsüléssel ír az ifjúságnak mert mez őrzött masában valami•■ az et nem tűnő varázsból úgv az olvasó fein'׳' tek között is mind:e 'esznek. akik 57׳ vesen visszatérnek a M°se a Muzsik, és a Játék örökké ifjú csodá iához páWViitz István ׳r műve az 5 kö•׳ vük is: bizalommal fordulhatnak hozzá örömüket lelik benne. SZEDERKÉNYI ERVIN Valójában az sem fontos, hogy tudató- san kinek szánta a költő a művet. Igaz, a mostani kötet előképe Pákolitz köteteinek sorában kétségkívül az öt esztendővel korábban megjelent, gyér- mekvemeke׳■ tartalmazó Altató, még- sem érzünk a költő művészetében külön ifjúsági s külön felnőtt ..vo- nalat”. Az Igazságos Mátyás az Al- tató mellett éppoly szorosan kapcso- lódik legutóbbi kötetéhez, a Messze- nézőhöz is. A Messzenéző legjelentősebb darab- ja, az Évgyűrűk, a költő megjelölése szerint ״lírai rajz a gyermekkorról”, valójában sokkal több annál. Szám- vetés a múlttal, szembenézés önma-, gával ha úgy tetszik, a szó eredeti, nemes je’entése szerint: önkritika. Énnek az önkritikának a legfőbb kritériuma az Pákolitznál. hogyan tud szembenézni gvermek-önmagával élet- be-indulása hitével, eszménveivel. — ״... ha elfojtod az emléket bennem, / a gyermeket is megölöd szívemben” — írja az elején, s az Évgyűrűk fel- oldása akkor következik be amikor megteremtődhet az egység a műit és .3 דסיסמ g t*vérmék'él°k tiszta álma: -s a férfi élettapasztalatai, világnézete közöt• Amikor a vitra nem ״«ik szét többé két részre, az ifjúkori ייזדיס!? a m׳׳'d'׳n hitétől megfosztot* férfik• •1 világává. Ebbn1 a szemszögből nézve nem érez- 7Ük ov׳־•־•״ ״•ekes szén ti t ״ר-a liz ״ ״יsn מ k amikor a költemény más helvén így ír a költő: ogésaer felnőtt nem ]eszelt soha, / s bár újra oktat új tapasztalás, való művész azonban úgy gondolko- dik, mint Gorkij, aki egész életében fáradhatatlanul harcolt a magas mű- vészi szintű gyermek- és ifjúsági iro- dalomért, s aki ígv fogalmazta meg igényességét: 3z ifjúságnak ugyanúgy kell írni mint a felnőtteknek, csak va- lamivel jobban. Pákolitz István új kötete a művészi Igényesség szempontjából is nyűgöd an ״felnőtt mérce” alá helyezhető. A mon- dák verses feldolgozása mes erségbeli játék de egyben művészi teljesítmény. A meglévő anyag lényegéhez való ra- gaszkodás mellett a biztos komponálás, a hajlékony formakezelés, a ritmus °s rímelés gazdag változa •ossága, s fő- ״éppen az egész anyag korszerű szem- élete jellemzi. A történetet nem aktja- 'zálja. a szemléletmód azonban szán- ékoltan mai. A népi eredetű anyag 1 jramesélésének örömét érezzük ben- ne, az teszi lehetővé, hogy a? alap- szőve׳be szinte észrevétlenül simulia- nak bele a mai szemléletből adódó le- 'eménvek módosítások (Különösen jól sikerült ebből a szempontból A '<0- lozsvári birc és a Mátyás király Ge- mürben) Az epikus anyag fgy a♦- meg átszövődik finom líraiságga] és sok szállal kapcsolódik a költő lírai alko- fásaihoz. ? Igazságos Mátyást nem ifjú- sági kiadó, hanem a Jelenkor—Mag- vető adta ki. külsőleg semmi sem jelzi, hogv elsősorban az ifjúságnak szánt snű, de ez a külsőség nem is fontos. A napiö tcurfata ...és a hatalmas kőt(b”b. •וזמ״י-bal bifaragja a műi esz a szobrot. Fájdalom (gipsz) * Modern «־?'»^-,--mroziciö (gipsz) k6 voltaképpen egy lustán heverő, kedves nőalak. Emitt megvan gipszből is, de ez csak olyan, mintha mondjuk egy jó fénykép lenne. Az iga- zi benne van a kőben. Amit kész tortúra volt kivála sztár i is, nemhogy idehozni. Teher- autó. daru. hat ember, veri- ték és izgalom, hogy kibírja-e a ház. Jó kemény mészkő, felső sarkain átlósan vésett árok. A sarkak egyben hullanak majd le. összesén körülbelül a kétharmad része feleslege Lényegesnek tartom a ״tit- kot”, hogy t. i. miért állt ne- ki maga a művész a kőnek, amikor elküldhette volna a gipsz-szobrot a kőfaragó üzembe, ahol precíz műsze- rekkel, pontról-pontra lemá- solták volna az eredetit. — Nem lehet kihagyni egyetlen lehetőséget sem. Ki tudja, lesz-e még valaha al- kalmam, ekkora követ kifa- rágni. De persze nemcsak er- ről van szó. Az anyaggal való találkozás lehetőségéről in- kább. a vállalkozás nehézsé- géről. vagy nehézségeiről, ré- szint arról, hogy az túl ké- nyelmes volna, megcs'nálni a szobrot gipszben, s mások- ra hagyni a többit — részint pedig arról van szó, hogy ez a kőtömb, maga a kő. mint anyag, valahogyan félelmetes és birkózásra ingerlő, nem tudom, ez érthető-e, nagyon nehéz elmagyarázni... Ausztriában, azon a n״ári hónapon — mert mégiscsak vissza kell kanvarodni egv pillanatra ..élettörténetének” erre a részletére — ez leien- tette a fiatal szobrász szá- mára a leenegvobb élménvt. Hata’mas kőbánva mellet, kőfalak tövében, mint az erdő faóriásai álltak egvmás mél- lett a ronnant kőszobrok. Ezen a művés^telenen usvan- is csak kőszobrokat készbe- nek azok. akiket ide me״hfv- nak. s mindenki egvet kőte- les otthagyni a müveiből, minfoev ..ellenszolgáltatásként”. Több méteres szeb״ok erd°ie. a n'־ers kő ronnent ereie és kere׳sé״e. az ott dől- gozó művéssek hallatlan anvag-tissteiete — mindez maradandé óirpónvt ieientett* Megilietődést. félelmet az erőn-סיימ imoi-nát,, a munka verni tékes örömét. Ez a le’kiállaoot fiatal mű- vész számára termékeny lég- kört teremhet. Pécsre ke- rült — felszámolta az add:g1 dolgait, ólakat kezde+t. re״־ geteeet dolgozott, noha idő- ről-időre hónapokig nem volt műterme, és például elég oénze ahhoz, hogy bronzka öntesse azokat a szobrait, amelyeket csak bronzban tudott elkénzelni Egy kismé- rét׳"׳ szobor bronzba öntése 2—3000 forint. Azóta is. ha akad ilyen célra pénze, vagy erre, vagy új szerszámokra Moat tudni« rantimktaa rendszeresen szeretnénk bemu- tatni olvasóinknak a megyénk- ben éló, dolgozó képzőmdvé- székét, szeretnénk átfogó ké- pet adni tevékenységOkrdl, eredményeikről. A bemutatá- són túl az is célunk, hogy egy- reszt közelebb hozzuk a kö- zönséghez a kiállításokon lát- ható műveket és azok alkotóit, másrészt a magunk lehetósé- geivel segítsük a megyénkben egyre inkább kibontakozó, élénk képzőművészeti élet Irán- ti fokozódó érdeklődést. 1964-ben végezte a főisko- lát, szobrász szakon. Mesterei Pátzay Pál, Szabó Iván és Somogyi József voltak. Köz- vétlenül a diploma megszer- zése után Ausztriában töltött egy hónapot, ösztöndíjjal, az Európai Szobrászok Szövetsé- ge meghívására, a burgerlan- di mflvésztelepen. Ősszel Pécsre költözött, állást ka- pott a Művészeti Gimná- ziumban. Már negyedéves korában kiállított a vásáי ־ vi őszi tárlaton, azóta minden évben szerepel a magyar képzőmű- vészed élet e hagyományos és rangos fórumán. Pécsett 1965 tavaszán kapta első megbízását, egy 2,20-as kút- figura elkészítésére, amelyet majd Kővágószöllősön he- lyeznek el. Nem sokkal utá- na a csertői gyermekotthon parkjában elhelyezendő gyér- mekfigura elkészítésével bíz- ták meg. Mindkét munka fo- lyamatban van. Egy ízben megyei egyhó- napos ösztönd'jat kapott, ez alatt az idő alatt készítette el Janus Pannonius szobrát, amely jelenleg még minden további terv nélkül műterme- ben áll. 1966 tavaszán felesé- gével közös kiállításuk volt Pécsett. « — Nincs élettörténetem — mondja kissé tanácstalanul. Ez minden, amit adatszerűén el tud mondani magáról. De nem is ez a lényeg• A lényeg itt van valahol, ebben az alacsony kis ״műteremben”, ahol a pucér villanykörték kemény fénye furcsa, fájdal- más kis figurákon törik meg, mozdulatlan köveken és iá- zas. boldog, izgatott gipsz-k*- rokon. Ez a műterem tulajdonkén- pen egy garázs. Alacsony mennyezetén meztelen vörös téglák sorakoznak, aki behú- zott nvakkal lemászik a lépcsőkön, parányi kálvhába botlik. amely a terem ke'las közepén trónol. Ott, ahol az eredeti bejárat van hatalmas négyzetes kőtömb emelkediK. különleges gerendákkal, iá- bakkal alápolcolva. Kis asz- talfélén gondosan sorbara- kott szerszámok, vésők, két csomag cigaretta, aztán min- denütt, állványokon, polco- kon, falakon — a szobrok. A kőtömb két köbméter, öt és fél tonna. (3 most a szenzáció. Mondom: ő, mert ez az ormótlan, kocka alakú világa zárt egész, a gyerek fölé hajló fejek fölött mégis ott nyúlik ki a világminden- ségbe a kezek emberien rész- kető. mégis győzelmes vona- la... Egy megtört kis nő- alak nagy, félelmetes és szó- katlan formák között — ״a kor totemei között... mi az a dolog, az a csodálatos do- log, ami végülis halhatalan- ná teszi a huszadik század emberét?” — a gyönge ember szinte elvész ebben a miszz- tikus térben, tán első pilla- natra azt hihetné az ember: agyonnyomják ezek az óriá- si, megdőlt formák, amelyek századunk minden rettenetes bűnét, de minden nagyszerű* mégis kétélű vívmányát :S jelenthetik, s aztán látszik már, hogy a törékeny kis alak nem roppan össze, csak áll az árnyak között, és övé a végső győzelem — egyelő- re méternyi gipsz-figura, de szuggerálja a nagy mérete- két, a nagy szabad teret, ahol elmondhatna mindent, amit ״tud”.־, — Csak azt tartom jó mű- nek — mondja a szobrász — ami az általánosságnak olyan fokát éri el, hogy magába tud sűríteni minden lényeges gondolatotHALLAMA ERZSÉBET fordítja. Dehát ez végeredményben természetes állapot. Folyamat, amelyben a vég- zett munka, a megvalósított feladatok teremtik az újabb lehetőségeket. S az újabb feladatokat. Azt mondtam, furcsa, fáj- dalmas kis figurák ... Igen, lázongás, fájdalom, feszülő érzelmek sugároznak ezekből a szobrokból, de furcsák, mert ugyanekkor örömteliek és nyugalmat árasztok. Fiú báránnyal — ősi viszony, meg- hittség, megannyi mélyről buzogó legenda és titok. ״Ember és állat viszonylaté- bán a térproblémák izgat- nak: létre tud-e jönni köztük az a tér. ami ezt a meghitt csöndet sugallja ..Szomor- kodó nő — de semmi súlyos és nyomasztó benne, csak ugyanez a csöndes fájdalom, csöppet groteszk és mélyről- jövő bölcsesség. Család — ״megint a térproblémák: nem tudom. világos-e, hogy itt minden pozitív formának megvan a negatívja, s e fór- mák mégis éppen magukba tudnák foglalni ezt a kis gombócot...” — a derűs és ártatlan kis gyerek-״gombóc” kétoldalán a védő ölelő, fáj- dalmas és boldog, rémült és diadalmas szülők, hármójuk Az. uránbánya részére készülő fekvő nő gipszmodell je.. i RÉTFALVI SÁNDOR
