Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
mn. janija* t napio Január 1-én életbe léptek az új tsx-nyugdijrendeletek Munkalehetőség több száz asszonynak? Gyári munka Egyelőre a jelentkezők a’ig egynegyedét tadják foglalkoztatni Újra telhiv.uk a figyelmet a Finomkőtőttárugyár kirendeltségére remek be, akkor a régebbi, kis kapacitású gépekből né- hányat lejuttatnak Pécsre is. Tovább kelt kutatni Ami általában a bedolgozó rendszer meghonosítását illeti: Pécsett több olyan vállalat van, amely külső munkaerőt alkalmazhatna, csak meg kell találni a módot erre, többek között kiválasztani olyan tér- mékeket, amelyek egyedi tér- melésre alkalmasak. A bedől- gozó rendszer kiterjesztésének nagyon kedvező társadalmi hatása lenne, több, száz olyan ben 1500 pulóvert kötöttek síkkötőgépeken. — Sajnos, itt egy nehézség van: csak olyan bedolgozókat tudunk alkalmazni, akiknek kötőgépük van. Egy kötőgép hét-tizenkétezer forint, de a beszerzése is szerencse dől- ga. Állandóan hirdetjük, hogy kötőgépet keresünk, s ha va- lahol találunk egyet, akkor annak a jelentkezőnek fel- ajánljuk, akinek van rá pén- ze. Tehát befektetés nélkül nem megy ez. Közben két nő jön nagy bőröndökkel: Pápai Ferencné és Mihály Teréz. lékos, tehát az asszony kere- setére nagyon is szükség ven. — Mennyit keres? — Három hét alatt ötven dunnahuzatot varrtam és százhetvenkét klott nadrágot. Körülbelül, ötszáz forint. A nadrágon kevés a pénz: egyért kapok egy forint tíz fillért. Gumizni, varrni, vasalni kell. A dunnahuzat darabjáért négyötvenet kapok és fél óra alatt megvarrok egyet. Ez ki- lene forint órabér lenne, ha rendszeresen kapnék munkát. Nos, ez az, ami egyelőre nincs: a folyamatos foglalkoz- tatás. De ezt a vállalat a leg- jobb szándéka ellenére sem Mester Gyula művezető átveszi a kHz pulóvereket Pápai FerencnétíA. nő, akik vállalatoknál eddig nem jutottak munkaalkalom- hoz, találna biztos megél he- tést. Rab Ferenc szakítást megszüntette és cgyi* ségeser. az ipari biztosította• kához hasonlóan S éves meg• ■ szakítást vezetett be. Ezzel , egyúttal megszüntette az ipari 1 biztosítás és a termelőszövet- ; kezed biztosítás között eddig ׳ megtalálható kettősségeket Lehetőséget ad u új sza- bál yozás arra is, hogy az ipa- n és a kisipari biztosítási időket egységesen lehessen egybeszámítani a termel öszö- vetkezeti időikkel. Ez a sza- bályozásá forma már előbbre jár az ipari biztosításnál, ahol ez még nincs kellő módon megoldva. Ugyanígy Jelentő• változó- sok történtek az összegszerű- ség megállapításának rend©- zése területál. Mindenekelőtt megszüntette az egységes, a ma már tarthatatlan alacsony 900 forintos munkabérátlagot. Ez az egyenlő szabályozás . egyre inkább akadályozta a fejlődésit, s jelentős mérték- ben hatott a termelőszövet■ kezetek munkaerőhelyzetére* valamint a munkához való viszonyra is. E kérdés sza- bályozásá szinte égető köve- telménnyé lépett elő az utói»• bi időben. A termelőszöveti- kezetek fejlődésével, gépesí- téséved, a szakmunkásképzés- sei és -igénnyel csak úgy le- hét lépést tartani, ha amun- ka ellenértékét differenciál- tan állapítjuk meg. s ennek eredménye nemcsak a mun- ka ellenértékében, hanem a szociális ellátásban, így a nyugdíjban, baleseti járadék- bán stb. is mélyrehatóan meg- mutatkozik. A jogszabályt rendezés e kívánalmaknak tett eleget akkor, amikor be- vezette a nyugdíj alapjául vehető tényleges munkabérek jelenlegi formáját, ami a me- zőgazdaság helyzetét alapul véve helyesen történt. A 21 nyugdíjosztály a legreálisabb megállapítást teszi lehetővé. Teljesen új módon szabó• lyozták a rokkantság mérté- kének és a baleseti járadék összegének megállapítását. Ujj s eddig ismeretlen volt a te*>- melőszövetkezeü tagok vonat- kozásában a házastársi pótlék fogalma. A most életbe lé- pett rendelkezések bevezetik a házastársi pótlékot nemcsak a nyugdíjak, de a járadékok vonatkozásában is. Az új jogszabályok egyút- tál a régi, korábban megáll»- pított nyugdíjakat január 1- tői az új rendelkezések alap- elvednek megfelelően felémé, lik. Ez a nyugdíjemelés ki- zárólag a termel őszö vetkezett nyugdíjtörvény alapján éllá- tásban részesülőkre vonatko- zik. Újságunk hasábjain az el- következő napokban részlete- sen ismertetjük az új terme- lőszö vetkezeti nyugdíj rendele- teket. k A termel őszé vetkezeti ta> gokra vonatkozó új nyugdíj■ rendeletekkel kapcsolatba! felkerestük a pécsi Társada lombiztosítási Igazgatóságot Dr. Varga János helyette! igazgatóval beszélgettünk a: új nyugdíjtörvényről és a» nak lényegéről. 'Pártunk IX. kongresszus! részletesein foglalkozott a pa rasztság helyzetével és meg■ határozta a következő ével fő feladatait. Ezek között sze repel a termelőszövetkezet tagság társadalombiztosítás helyzetének közel egyszántr! hozása az ipari dolgozókéval Ennek első láncszemeként 1 nyugdíjbiztosítás új rendezé se, szélesebb, egységes ala pakra helyezése szerepelt. A Népköztársaság Elnök Tanácsa december 24-én meg■ alkotta a kongresszus széllé méhen az 1966. évi 30. számi törvényerejű rendeletet, amelj a termelőszövetkezeti tagol kötelező kölcsönös nyugdíj• biztosításáról szól. A rende lettel egyidejűleg megjelen־ a Magyar Forradalmi Mun• kás-Paraszt Kormány 30/196( (XII. 24 ). számú rendelete is valamint a Szakszervezetei Országos Tanácsának 6/196( (XII. 24.). számú szabályzata E három jogszabály együtt© sen rendezi a termelőszövet- kezeti tagok kötelező kölcsö• nős nyugdíjbiztosítását. A január 1-én életbe lépett rendelkezések alapél vei lé nyegükben megegyeznek ai ipari dolgozók nyugdíjbaztosí- tásának alapelveivel. Ezzel gyökeres változás álK be s termelőszövetkezeti tagok tán sadalombiztosítáaa területén. A megjelent jogszabályok egységes egészben tartalmaz- zák és teljes mértékben fel- ölelik a termelőszövetkezet tagok nyugdíjbiztosítását — Most már egy helyen, egysé ges szerkezetben található ג nyugdíjbiztosítás, a baleset• biztosítás és az öregségi mun- kaképtelenségi járadékra jo- gosultság szabályozása. Ez egymagában már igen nagy jelentőségű. A rendelkezések a nyugdíj- évek vonatkozásában meg- szüntették az aránytalanságo- kát és lehetővé tette a mun- kában való részvétel kellő értékelését. Lehetőséget ad a pártoló tagságnak rendes tag- sággá alakulása esetén a nyugdíjévek visszamenőleges rendezésére. Megszüntette azt a különbséget, hogy akik 1961 december előtt léptek be a termelőszövetkezetbe tagnak, azok 10 év, akik pedig ez idő- pont után, azok csak 20 év alapján részesülhetnek ellá- tásban. A megszakítás kérdését te újból kedvezőbben szabályoz- ták. A korábbi kétéves megAntikvár könyvek Az Állami Könyvterjesz- tő Vállalat pécsi, Kossuth Lajos utcai antikváriuma az új évben új módszerrel vásártája fel a régi, hasz- nált könyveket. Eddig Dél- dunántúl területén úgy tör- tént a felvásárlás, hogy meghatározott vidéki köny- vés boltban meghirdették, s ott vették át a könyveket, majd kizárólag Pécsett áru- sították azokat. A jövőben könyvtárakban és művelő- dési otthonokban rendezik meg a felvásárlást, de egy- úttal ott is árusítanak régi, használt könyveket. ^Qozinai'inq a q 6 ml)h/n kokban — Ketten megvásároltuk a gépet Terikével — mondja Pápainé — és beosztottuk egy- mást két műszakba: reggel hatra megyek Terikéékhez, mert ott a gép, kettőig dől- gozok, Tériké pedig kettőtől este tízig dolgozik. — Műszakváltás, akár egy üzemiben... — Igen. De muszáj. Bs meg is éri. — Éspedig? — Külön-külön mindketten megkeressük az ezemyolc- száz-kétezer forintot. Én ko- rábban takarítónő voltam az egyetemen, havi kilencszáz- ért. Van egy kislányom, két- ten vagyunk. Bizony nagyon örülök ennek a keresetnek. Mester Gyula közben át- vesz minden darabot külön- külön megvizsgál, aztán ny- Ion-zacskókba csomagolják. A művezető elmondja még, hogy ez a helyiség ideiglenes, több támogatást kér a bedolgozók nevében a város vezető szer- veitől. A budapesti vállalat eddig megtette azt, amit lehe- tett: munkaalkalmat kínált fel Pécsett, biztosítja az anya- got is, sőt, ha új gépeket szetudja biztosítani, ha egyszer nincs megrendelés. Csak gépekkel Sokkal biztatóbb a helyzet a Budapesti Finomkötöttáru- gyár pécsi kirendeltségén. Az ősz folyamán a kirendeltség vezetőjének, Mester Gyula művezetőnek hosszas és ke- serves utánjárása eredménye- képpen a vállalat kapott egy kis raktárhelyiséget Ujme- csekalján. Ez persze nem üzem, hanem egyetlen helyi- ség, ahol kiadja a fonalat és átveszi a nagyon szép férfi- és női pulóvereket. — Sokan nem bíztak abban, hogy ebben a kis kuckóban megteremtjük a feltételeit an- nak, hogy néhány kereset nél- kül élő asszonynak munkáit adhassunk, — mondja Mester Gyula művezető —. Vállala- tunk küld fonalat bármilyen mennyiségben, csak legyen, aki feldolgozza. Jelenleg tizenhét bedolgozó köti a pulóvereket. Érdemes megnézni a kirendeltség havi teljesítményét: októberben 180, novemberben 980, decembervetkezet elnöke alig győz .kőszöngetni. Ki kell szöktetni a teremből, hogy pár szót vált- hassunk erről a nem minden- napi lakodalomról. — A vőlegény itt a szövet- kezeiben lett traktoros, az apja meg gyalogmunkás... Tavaly például több mint 400 munkaegységet szerzett a Bogdán-család. Nemrégiben elébem állt a gyerek: nősü- lök, elnök elvtárs. — És mi- lyen lakodalmat akarsz? —5 Azt mondja: nagyot, hét fa- lura szóló cigánylakodalmat! Cigánylakodalom?... A ven- dégek sötétkékben, az assz»- nyok ízléses, modern ruhák- bán, az asztalokon virág... — A konyhát nézze megj — mondja egy asszony —% azt érdemes. — Hét eleje óta dolgoznak a falu legjobb sza- kácsnői... Három disznót vágtak a nagy alkalomra: egyet a tsz adott, egyet a fiú, egyet a lány apja. A szövetkezet emellett még ajándékozott » helyén, úgy érzi, mindenki őt nézd, s hiába mosolyog rá bá- torítón a vőlegény. Az öröm- apa — kikeményített fehér ingben, csillagos munkásőr sapkában —, az ajtóban in- vitálja a vendégeket. ״Lakodalom van a mi ut- cánkban” — énekelnek az asszonyok, akik a férfiaktól kissé elkülönülve, az ajtó melletti asztalnál ülnek. Itt van a tanácselnök, a szövet- kezet elnöke, az agronómus, a gépállomás egész vezérkara és a falurendőr — civilben —, aki fehér kötényben a fő- rendező tisztét látja el. A vőlegény Bogdán Nán- dór, az ócsárdi termelőszö- vetkezet traktorosa, az ifjú asszony Kovács Ilona, akit népes küldöttség kért ki és hozott Mozsgóról. Már a ta- nácsházán tartott ünnepélyes szertartáson is többen voltaR százötvennél. a kultúrház nagytermében azonban szinte az egész falu összegyűlt. Szabó János, a termelőszöKi gondolta volna, hogy ennyi gyerek van ebben a fa- luban? Minden sarokba, min- den asztalhoz, minden vőfély mellé jut egy-két szurtoské- pű, legkiváltképp a konyha és az élelmiszer-raktárnak ki- nevezett KISZ-klub körül 3et- tenkednek, nagy titkolózva. Az egyik, nyolc-tíz éves 'e- het, benéz az ajtón, aztán hátraikiált — mintha retten- tő csúnya dolgok történné- nek a háta megett —, sami- kor a vérmes szakácsnő ki- ugrik az udvarra rendet te- remteni, felkap egy szál húr- kát. s nekiiramodik ... Közben a nagyteremben már hordják a gőzölgő leve- ses tálakat. A színpadon a legújabb slágert játssza a ze- nekar, a fiatalok összefogódz- va táncolnak, négyes-ötös gyűrűkben, mintha nem is dzsesszt, hanem valami régi. ellenállhatatlan erejű ritmust hallanának. A menyasszony — arannyal átszőtt selyemben — megilletődve ül az asztal fő Kiss Jánosné bedolgozó. Dr. Sári István igazgató. Pécsett jelentős azoknak a nőknek a száma, akik munkát keresnek. Foglalkoztatásukat biztosítani kell, erre pártba- tározat van, de végrehajtása elég lassan halad. A bedolgo- zó rendszernek nálunk nincs olyan hagyománya, mint mondjuk a svájci óraiparban vagy a japán tranzisztoros rá- dióiparban, ahol a termelés 70—90 százaléka ezen alap- szik. Pécsett a tanácsi válla- latok közül a Vegyesipari fog- lakoztatta éveken át a leg- több bedolgozót, amíg kötődé- je meg nem szűnt. De ők is csak kevés embernek tudtak munkát adni. Rendszeres munka Pedig a bedolgozó rendszer- nek nagy előnyei vannak. Asszonyok ezrei dolgozhatná- nak otthon a háztartási munka mellett. Foglalkoztatá- suk nem igényel különösebb beruházást (munkapad, gép, öltöző, fürdő) a bérezés egy- szerűbb és a termék önkölt- sége is alacsonyabb. E csábító előnyök ellenére is még igen nagy akadályo- kát kell elhárítani, hogy a be- dolgozó rendszert — az erre alkalmas pécsi vállalatoknál — megteremtsék. Dr. Sári Ist- ván, a Ruhaipari Vállalat igazgatója elmondja, hogy de- cember elejétől a párthatáro- zatnak megfelelően próbálkoz- nak ״külsősök” foglalkoztatá- sával. Az üzem profilja: férfi- és fiúkonfekció és férfi-, női fehérnemű gyártása. Csak az utóbbinál lehet bizonyos tér- mékek gyártását kiadni. — A hirdetésre körülbelül hetven jelentkező volt, de egyelőre egynegyedét sem tudjuk alkalmazni. — Miért nem? — Először is a foglalkoz- tatás a megrendeléstől függ. Megbeszélésünk eredménye- képpen a Dél-dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalat öt- ezer klott alsónadrágot ren- delt. Ez januárban lemegy. Van egy ezres tétel dunnáim- zat is, amit szintén kiadtunk. De több rendelés egyelőre i nincsen. Megrendelés nélkül j pedig nem gyárthatunk, mert ן a termék a nyakunkon marad, és a bank büntetőkamattal sújt. — A jelenlegi bedolgozók munkájáról mi a véleménye? — Ez is probléma. Egyik bedolgozónk korábban alkal- mazottja volt a vállalatnak, tehát ismerhette a minőségi követelményeket. Mégis egyik szállítmányában másodosztá- lyú volt kivétel nélkül min- den darab. Nyilvánvaló, hogy kevesebb bért kapott, de az elrontott anyagon ’ ez már nem változtatott. Igaz, ritka eset ez, mert zömében meg- hozzák azt a minőséget, amit kívánunk. Kiss Jánosné a vállalat bedolgozója. A Kertváros ut- ca 65. szám alatt lakik. Fér- je kőműves, havi kétezret ke- rés. Van egy katona fiuk és egy gimnazista lányuk. A ház, amelyben laknak, még hátraMi bennük új? Folytatólagosan ismertetjük
