Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
HAJNAL GABOR: T) fii 3. Ma tavaszizekkel teli a januári levegő ilyenkor már a hóvirág gyorsan bújik elő. Süss januári nap reám hóvirág nézz át minden mosolyon ilyenkor titkon lomb dereng a fán s régi csavargásokról álmodom. A köd elillan még a tócsa is csupa ragyogás megváltozott a világ tegnap óta a gyökerekben felébredt a vágy. 1. Szűköl vinnyog a szél s némán lerogy a csend megmarkol marja szememet a sápadt égkupola csupa vacogás csak hó és jég és szikla van köröttem * 2. A hó lila fénye zuhant rám megállók a rét közepén tujákon a hő pamacsokban s a tölgy göbe mind csupa fén lebeg feketén a fehérben nagy varjú rikoltva felém. Megindul a hószakadás és előttem utat betakar a csend puha szédületéből szorongva riad fel a dal derengve a tél közepében az úttalan élni akar. A ״Vörös Zászló hőseinek útján' A magyar konyha híres remek 19. Ellopta 20. Bruttóban van. 1 Gyakori családi név. 23. Az Alp< része. 25. Moszkva legnagyot áruháza. 26. Híres betyár vez névjegye. 28. Női táska. 30. A ha madik fémkorszak. 31. Kis n׳ Európában. 33. Gyengíti az Öss2 tartást. 36. ,.összetört” ipari n vény. 37. Az S־hang három b tűje — keverve. 38. Több — al fokon. 40. Afrikai állam rövic tése. 42. Értékes győzelem. '4 Mint a vízszintes 43. 45. Viss sem lát (!). 46. Község a sikló járásban. 47. Küz-delem. 48. Ai az egyik érzékszervünkre hat. ‘ Lüké. 51. Papírra jegyzed. ! Ilyen növényzet is van az érd ben. 55. Távolít. 57. Ig״kötő. ! Azonos mély magánhangzók. ( Kétjegyű mássalhangzók. 61. Via sza: föl3'óvíz. Beküldendő a vízszintes 1, 5, 24, 39, 65 és a függőleges 11, 1 42, 59־ből összeállított szöveg. A megfejtéseket levelező lap« a következő címre kell bekülder .,Szabó István” Uttörőház Péc István tér 17. II számú keresztrejtvényünk h iyes megfejtése: ,,Mi, kommunis ifjak indulunk, mert bennül apáink reménye.” A rejtvényt összeállította: Ho zsa Sándor, Komló. * A rejtvénypályázat I. fordulójj könyvet nyertek: Major Klára Komló, Mécsé] falu. Rausch Mária Máriakémén Széchenyi u. 1. Bódog Marg Bóly, Rákóczi út 48. Brasch Be lyam. 43. Híres állami gazdaság működik itt. 44. Olvasnivaló az újságban. 46. Sportág. 47. RéméVÍZSZINTES: 1. Gyere! 5. Helyhatározó szó. 7. Gyermeklap. 12. Ilyen kardot hordtak végig az országban ve- szély esetén. 14. Ebből a folyó- ból kettő is van a Szovjetunió- bán. 16. Európai nép. 18. Az ék, az emelő is ez. 19. Becézett leány —■ ékezet hiánnyal. 20. Tudomá- nyos elmélet. 22. óv. 24. Vedd majd észre! 26. Tolna megyei község. 27. Lakoma. 29. Folyó a Pireneusi félszigeten. 30. A fej- lettebb növények szaporító szer- ve. 31. A Nap igéje. 32. 2500. 33. Éneklő szócska. 34. Nagy köl- tőnk. 35. Amit a kertész használ — ékezethiánnyal. 37. ״ . . .alkoss, gyarapító!” — (Köcsejó 39. Bir- tokolni fogjuk» 4L. Szibériai fo- * nadette Pécs, Bánki D. u. 9/ Sümegi János és Pécsi Lász Komló, Alkotmány u. 38/2. Oro Miklós Pécs, Keszüi u. 18. Fábií Klára Pécsvárad. Dózsa György 6. Gallai László Királyegyháza, F szabadulás u. 264. Mikó Dáni Diósviszló. Vasút u. 28. Hóvir őrs 2179. sz. Bartók Béla Uttör csapat Pécs, Istenkúti ált. lsk. A rej+vénypályázat n. fordul ján könyvet nyertek: Major Valéria Hosszú hetén Lander u. 5. Czigot Edit Péc Mátyás u. l. Koch Erzsébet Pé< Tiborc u. 33. Katona Zsuzsa Pé< Mecsekaljai ált. iskola. Péter £ Pécs, Geisler E. u, 17» nyuk. 48. S. E. S. 50. Ismételve dunántúli település. 51. A Tiszába ömlik. 52. Juhok laknak benne. 53. Mutatószó. 54. Rácsap. 56. A középkori Erdély erőssége. 58. Rá- tesz. 59. Emeletes ház része. 62. Helyhatározó szó. 63. Ez is egy- százötven. 64. Úttörő összejövetel. 65. Ének. FÜGGŐLEGES: 2. Sáv. 3. Szitában vihető víz. 4. Vissza használd a mérleget! 5. Kötőszó. 6. Angol királyn-év — kiejtve. 7. 3, 14. 8. És New Yorkban. 9. Igen — Bécsben. 10. Megforgattad-e a talajt? — régié- sen. 11. Magához kéret. 13. Sóvárog. 15. A Tiszába ömlik. 17. Új könyv Pécsről emlékjellegű épületek Szab- vány felsorolása. Amint lát- juk tehát, lényeges eltérés a belső rendszerezésben nincsen s ennek megfelelően termé- szetesen a tartalomban sem. A lényeges eltérést nem szer- kezeti, tárgyalási forma, ha- nem az a történelmi bővítés adja, amelyet a szerzők az első kiadás hiányosságainak kiküszöbölésével, a helyi is- meretek alkalmazásával és az újabb kutatások bedolgozásé- val adtak. Ennek a bővítésnek köszön- hető elsősorban az a nagy érdeklődés, ami helytörténeti feldolgozással nem rendelke- ző városunkban ezt a máso- dik, bővített kiadást fogadja. Maholnap már ezt a második kiadást sem lehet kapni, mert más híján, történelmi feldől- gozás hiányában, az áltálé- nosságban helytörténet után érdeklődők is ezt vásárolják. A munka első és második kiadása egyformán elsősof■- bán műemléki érdekű. Bár ismételten hangsúlyozni kell, hogy a második kiadásnak a történeti bevezetését lénye- gesen megnövelték. A szer- zők nemzetközileg elismert szakértői a műemléki kérdé- seknek, a műemlékvédelem- nek. Pécs sok beesés műem- lékével az ilyen szempontból való feldolgozásra nagyon al- kalmas település. A műem- léki leírások jobb megérté- sét az igen jó minőségű fo- tők nagyban elősegítik. Az el- ső kiadás szabvány könyv- alakú volt, szövegét egy ha- sábra szedték. Ez az új, bő- vített kiadás album-alakú, igen gondos tipográfiai mun- kával készült, szövege három hasábra szedett. Ezért a mun- ka díszkönyvnek, albumnak is felfogható és tartalmi ér- tékein kívül formai értékei miatt ajándékozásra is igen alkalmas. Természetesen bármily nagy nyeresége is a Deresé- nyi—Pogány—Szentkirályi könyv második kiadása Pécs helytörténeti kutatásá- nak — megismerésének, sa- játos szempontjai, rendelteté- se miatt nem pótolhatja az annyira hiányzó pécsi hely- történeti öszefoglalást. Véle- ményünk szerint az inkább előbb, mint utóbb, de feltét- lenül elkészítendő Pécs mo- nográfiának ez a könyv a legbecsesebb előmunkálati része. Talán furcsa, hogy egy önálló, a maga sajátos cél- kitűzéseit maradéktalanul el- érő, nagy értékű munkát el- sősorban, mint egy valamikor elkészítendő nagy összefog- laló mű részmunkálatát ér- tékelünk. De Pécs sajátos ese téből következően érthető és könnyen menthető az állás- pontunk, mert bennünket, pécsieket mindenekelőtt vá- rosunk fontossági sorrend- ben leghangsúlyosabb fel- adatai érdekelnek. A Dercsényi—Pogány — Szentkirályi-téle Pécs városképei — mü- emlékei c. értékes és mindenki száméra ajánlott munka egyik leg- nagyobb hasznát, jelentőségét abban látjuk, hogy újból fel- hívta a figyelmet várostör- ténetünk hiányára, ügy vél- jük, hogy egy könyvnek leg- nagyobb eredménye * az, ha újabb feldolgozások igényét támasztja fel, ha kezdemé- nyező tud lenni, újabb, ma- gasabb szintű munkák elvég- zésében. Ezt a szép és érté- kés kiadványt forgatva az az érzésünk, hogy ezt az ered- ményt el is érte. Danké Hmw ány magyarázza elsősorban, hogy Pécsett a helytörténeti jellegű munkák után, bármily terjedelműek és színvonalúak legyenek is azok, igen nagy az érdeklődés. Ez a körül- mény magyarázza azt is, hogy a Dercsényi—Pogány—Szent- királyi-féle pécsi kiadvány el- ső kiadása napjainkat való- ságos könyvritkaság lett. s hogy a jelen második kiadás iránt is igen nagy az érdek- lődés. De nemcsak ez indokolta a Dercsényi—Pogány—Szent- királyi-féle könyv újból va- ló kiadását, hanem az is, hogy az első kiadás hibáit és hiá- nyosságait. amelyekre annak idején a Dunántúli •Napló rá- mutatott, kijavítsák. Az előttünk fekvő kiadás- bán a hibákat és hiányossá- gokat a szerzők kétféle mód- szerrel küszöbölték ki. Elő- szőr úgy. hogy Ruzsás La- jóst, kiváló helytörténészün- két. a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársát kérték fel egyik lektorul. A Harczos Ottó által annak idején fel- sorolt hibák és hiányosságok zöme az aprólékos helyisme- rét hiányából származott. Ru- zsás Lajos lektori tevékeny- sége láthatóan ezen a téren jelentett legtöbb hasznot a kiadvány számára. Munkája révén a részletekbe menő helyismeret hiányából szár- mazó hibák szinte teljes mér- tékben eltűntek. A másik mód, amivel az első kiadás- hoz viszonyítva alaposabbá, gazdagabbá tették a szerzők munkájukat, az az, hogy fel- használták az 1956 óta eltelt évek Pécsre vonatkozó hely- történeti, régészeti, néprajzi, művészettörténeti, stb. kuta- társainak eredményeit is. Ezál- tál egy nagyszerű, rövidre fogott, monografikusnak ígér- kező összefoglalás alapjait vetették meg. E gyébként az első és második kiadás majd ugyanazon beosztás- sál, azonos kép-il- lusztráclós anyaggal készült. Az első kiadásban az előszót követően A város ki- alakulása összefoglaló cím alatt a következő öt fejezetet találtuk: A település alakú- lása az államalapításig, Pécs fejlődése a török hódoltságig, Pécs a török időkben, A ba- rokk Pécs, és A mai Pécs ki- alakulása. Városképek cím alatt további öt, összetartozó fejezet szólt azután a tulaj- donképpeni tárgyról, Pécs műemlékeiről: Táj és város, Városszerkezet, Városképi együttesek a város központ- jában, Városképi együtte- sek a Belvárosban és Városképi együttesek a kül- ső városrészekben alcímek kel. A műemlékek és mű- emlékjellegű épületek című fejezetnek — a tulajdonkép- peni tárgy — nem voltak kü- lön alfejezetei. Egyszerű fel- sorolás ez, rövid leírásokkal, beszédes fotókkal. Ezt köve- tőén jegyzetek, majd iroda- lomjegyzék, mutató- és kép- jegyzék következett. A máso- dik kiadás beosztása majd ugyanilyen. Itt is az előszót követő A város keletkezése és fejlődése napjainkig című fejezet öt részből áll: A tele- pülés alakulása az államala- pításig, Pécs fejlődése a tő- rök hódoltság alatt, A barokk Pécs és A mai Pécs klalaku- lása címmel. A második feje- zet címe: Városképek. Ennek hat része van: Táj és város, Városszerkezetek, Városépítő- szeti együttesek a város köz- pontjában, Városépítészeti együttesek a Belvárosban, Városépítészeti együttesek a külső városrészekben, Az épü lő Pécs új városképei. Ezt követi a Műemlékek és mű0 karácsonyi könyvpiac eseményszámba menő áruja volt a Műszaki Könyvkiadó Pécs vá- városképei — mű- emlékei című elegáns kiadva- nya. Tulajdonképpen nem új könyvről, most először nap- világot látó nyomdatermékről van szó, mert a szerzők, Der- csengi Dezső, Pogány Frigyes és Szentkirályi Zoltán 1956- bán már közreadták ezt a könyvet. Második, lényegesen javított kiadásról van csupán »zó. Természetesen ez mitsem Von le a könyv értékéből, sőt még újszerűségéből sem. Egy- tészt, mert az első kiadást Igen gyorsan szétkapkodták s ma már antikváriumokban is nehezen megszerezhető könyv- vé vált, másrészt pedig azért, mert lényegesen javított, bő- vített második kiadásról van szó. Pécs, noha hazánk negye- dik nagy városa, és sok te- rületen a negyedik helynél is előkelőbb helyen áll városa- ink sorában, abban a sajná- latos helyzetben van, hogy nincs érdemleges helytörté- neti feldolgozása. Érdekes, hogy városunk a múlt szá- zad végén, a millenium hatá- sára felvirágzott helytörté- neti, kutató- és feldolgozó munkából Is kimaradt. Egyet len, valamelyest használható helytörténeti munkának az Ágh Timót Emléklapok-ját vehetjük csupán, 1894-ből (Emléklapok Pécs sz. kir. vá- ros múltjából és jelenéből). Ágh munkája egy vándor- gyűlés kapcsán tájékoztató- ként készült s bár sok fon- tos adatot tartalmaz, koncep- dó nélkülisége és a lényeges részek kiemelése nélkül csak forrásként használható. An- Bál szomorúbb ez a helyzet, mert tudjuk, hogy sokkal je- lentéktelenebb városok, mint Pécs, régóta nagyszabású hely történeti feldolgozásokkal rendelkeznek. Közülük nem egy okmánytárral is ellátott, nagyigényű monográfia. Elég itt Nyíregyházára (Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története I—n» Nyíregyháza, 1887.), Kiskunhalasra (Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéről I—III., Kis- kunhalas, 1924—26.), Hajdú- nánásra (Barcsa János: Haj- dú-Nánás és a hajdúság törté- nete, Hajdúnánás, 1900.), Gyulára (Scherer Ferenc: Gyula város története I—II» Gyula 1938.) hivatkoznunk. Természetesen nagy városa- ink még jobban állnak ezen a téren. Kecskemétnek példá- «11 több, mint egy évszázada nagyszerű helytörténeti fel- dolgozása van (Hornyik Já- nos: Kecskemét város törté- nete I—IV. Kecskemét, 1860— 1866.) De Debrecené sem sok- kai fiatalabb (Szűcs István: Szabad kir. Debreczen város történelme I—III., Debreczen, 1870—71.). Miskolcé is közel akkor készült (Szendrei Já- nos: Miskotcz város történe- te I—V. Miskolc, 1886—1911.). Szegedé ugyancsak hasonló korú (Reizner János: Szeged története I—VI. Szeged, 1889 —1900.) és Hódmezővásárhely nagvszabású várostörténete is még voltaképpen a múlt szá- zadból származik (Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely tör ténete I—IV. Hódmezővásár- hely, 1900—1913.). Sorolhatnánk még tovább és megemlíthetnénk a leg- újabb várostörténeteket is és a sort talán Orosháza nap- jainkban megielent nagvsza- bású helytörténeti monográ- fiájával zárhatnánk le. De feleslegesnek véljük a felső- rolás folytatását, mert az ed- digiekből is kitűnik, hogy ezen a téren Pécsett hiányos- *ágak varrnak. Ez a iúb * GRAIN ANDRÁS: BUSÓK
