Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
«fl!״׳ Farsangi kiegészítők A kirakatok szines lampionjai, papirfűzérei, meg a nap- tár is jelzi, hogy itt van a farsang, a vidám téli mulatsá- gok, bálok időszaka. Ilyen alkalmakra báli jellegű ruhát vi- selünk: kisestélyit vagy megfelelő anyagból készült kiskosa- tümöt. Nem biztos, hogy sikerül farsangra új ruhát csinál- tatnunk, de a tavalyit is újszerűvé, elegánssá tehetjük né- hány ízléses kiegészítő cikkek A kesztyű például ״teljessé” teszi a kisestélyi ruhát. Ha a kisestélyi sötét tónusú, fekete csipkeszövetből készült, fém- szállal díszített nylon kesztyűt ajánlunk. Természetesen a cipő is fekete. Ha például fémszálas anyagból készült kis- kosztümöt viselünk, rövidebb, csuklón felül érő kesztyű elő- nyös. Mind a könyökig érő, mind a rövidebb szárú kesztyű lehet színes, de harmonizáló színű legyen. Düsessz, bársony, gloké vagy fémszálas anyagból készült kisestélyihez sima lakktáskát vagy skay táskát ajánlunk, az utóbbit kis lakkpánttal. Például, ha lakk díszítésű fekete in- tilop cipőnk van, akkor ugyanilyen díszítésű fekete táskát ajánlunk. A fémszálas vagy düsessz kiskosztümhöz hasonló anyagokból készült estélyi táska illik. Arra mindenképpen ügyelnünk kell, hogy a cipő, a táska, a kesztyű színe har- moni7áljon. Újdonság a boríték-formájú lapos táska vagy a téglalap alakú bársony vagy brokát estélyi táska gyöngyös aranylánc fogóval. Öltözékünknek Igen mutatós kiegészítője lehet egy szép stóla, természetesen csak dekoltált, ujjatlan kisestélyi ruha- hoz. Ez lehet csipkéből, nylon csipkeszövetből, vékony szövő- sű gyapjúból. A. E. Kerámiavázák télen A lakásban többféle váza boFor barkás ága, s a platántalálható, ■Ezek nyáron szebb- gally, amelyen rajta marad- nél szebb virágokkal pompaz- tak a termések, nak, télen azonban üresen áll- A k'sebb kerámiavázákba nak, s legfeljebb valamelyik ugyancsak tehetünk ilyen galy szekrény tetején porosodnak, lyakat. Szép benne a sás bu- Kis körültekintéssel, ötlettel zogánya is. Sokáig épen ma- télen ts megfelelő módon dí- rád, ha a buzogányt hailakVal szíthetik a lakást. A nagyobb lefújjuk. Ugyancsak sokáig padlóvázákba tegyünk gallya- megmarad az ezüstfenyő galy- kát. Szépen díszít a piros bo- lya. gyós galagonya, a mogyoró- — ács — SALÄB1— deg magatartásával, párán- csoló utasítgatásaival. Q Végül nem ritkán kér*־*• kedésre épül a család bán a szülők tekintélye. Ax apa alapmagatartása általa- bán ön telt a családban; be- képzelt, öntömjénező. gőgös és nagyokat mondó. Állandó- an munkahelyi beosztására, eredményeire, pőtolhatatlansá- gára hivatkozik fontoskodóan túlértékeli magát, ugyanakkor másokat becsmérel és lenéz. Bírálatot önmagával szemben neon ismer. Ezek a személyi- ség vonások gyakran az anya jeliemében is jelentkeznek: is állandóan dicsekszik, hival- kodik férje állására és kere״ setére, a jólétükre, összekötte- téseikre, ismeretségükre, a külsejére és a költséges öltöz- ködösének szépségeire, lenéző összehasonlításokat téve isme- rőseik szerényebb életkörül- menyeire. A példa természetesen ra- gad. így a gyermekek is ugyan , úgy viselkednek társaik élőit. Csakis ״előkelő” gyermekek- kel barátkoznak, a szeré- nyebb életkörülmények között élő gyermekeket gőgösen le- kezelik, s folyvást abból áll a társalgásuk, hogy ״nekünk ez van. az van, a miénk kü- lönb, ti oda nem jöhettek, ahova mi megyünk, én ezt kap- tarn s neked ilyen nincs” stb. Az ilyen családot nem szereti' senki, mert felfuvalkodottak különleges érdemnek fogják fel szerencsés élethelyzetüket és embertársaikat anyagi kö- rúlményeák alapján értékelik csupán, más értékmérő nincs számukra. Ezek általában a leggya- koribb helytelen tekintély-faj- ták. Természetesen tudni keli azt is. hogy ezek a téves te- | kintély-típusck a családban! csak nagy ritkán fordulnak ; elő ennyire egyirányúan, egv-' oldalúan. legtöbbször váltó- zalos formában, egymásba fo- nódva találkozunk velük; ál- tálában így tipikusak, így jei- lemzőck. Viszont éppen ezért annál veszélyesebbek is a csa- ládi nevelőm unkában; hiszen többirányú és alapvetően sú- lyos jellemhibákból formálód- nak ki, és ezzel még inkább akadályozzák az egészséges, építő jellegű szülő—gyermek viszony kialakulását és ennek eredményeképpen — a sikeres családi nevelő munkát Dr. Varsányi László lyekből bizalmat megértést biztatást és egyben türelmet is olvashatnak ki. Van még egy harmadik csoportja is a téves alapokra épülő tekintélynek. Ez a szü- lök zsarnokoskodására vagy kimért távolság tartására, il- letve öntömjénező kérkedésé- re, háryjánoskodására épül. áZ Zsarnokoskodó són ala- puló tekintély. Az ilyen családban egyedül az apa szava a döntő a ne- velősben, aki kényúr módja- ra irányítja azt. Minden ap- róság kihozza a sodrából, go- romba, durva, ordítással, fo־ nyegetéssel és veréssel pró- bálja korlátlan hatalmával ״tekintélyét” biztosítani. Ilyen kor még az anyát is megfé- lemlíti úgy, hogy moccanni sem mer senki a családban. Főleg a felszabadulás előd volt ez a forma uralkodó, de azért ma sem ritka. Az ilyen családban hangtalanok a gyér- mekek és félelmükben hazug, gyáva, képmutató, önallótlan, akaratgyenge ifjakká neve- lödnek, akik azután a csalá- dón kívül, a kisebbek kömye- zetében élik ki magukat, ahol a szülői példa nyomán — maguk is kegyetlenkednek, zsarnokoskodnak. H Vannak azután olyan * * családok is, melyekben a távolságtartáson alapul a tekintély. Elsősorban az apa a gyér- mekeivel szemben hideg, ki- mért magatartásai, velült ál- landóan hivataloskodó hangon beszél, csak utasításokat ad nekik mereven, szinte közö- nyösen, szinte sethmibe véve a gyermekek személyét. Az apa rendszerint külön szobá- bán él, meghatározott időben érintkezik csak gyermekeivel, lekezelő, kiszolgáltatott mo- dórban, lakon ikus rövidséeű parancsokban. A gyermekeket ál tatában az anya és a nagyszülők neve- lik s ellenkező felfogásban, mint azt az apa kívánja. így a gyermekek hozzájuk húz- nak, akiktől legalább feloldó- dóst, megértést remélhetnek. Az ilyen apa arra hivatkozik, hogy igen sok a dolga, nem jut ideje gyermekeivel való rendszeres foglalkozásra, va- • lójában azonban nem is keres erre időt nevelési feladatai megoldására, elintézettnek véli mindezt tartózkodó, riKozmetika Citrom arcra, (e^rc jót tesz szeplők esetében is: a citromot vékony szeletekre vágjuk, s egészen befedjük vele az arcot. Kb. 10 percig hagyjuk rajta. A korpás fejbőrnek ugyan- csalt gyógyszere: egy citrom levéből és két tojássárgájából pépet keverünk, belemasszí- rozzuk a fejbőrbe, majd lan- gyos vízzel leöblítjük. Az eredmény gyorsan megmutat- kozik. Puha, fényes lesz ha- junk, ha az öblítő vízbe cit- romot csavarunk. A - háziasszony kezének ápo- lásában is nagy szerepet ját- szák a gyümölcsök ״gyön- gye”: eltünteti a gyümölcs- vagy zöldségtisztítástól szár- mazó barna'־ foltokat. Ha a ke- ziink nem is foltos, mosóvi- ztinkbe tegyünk kicsavart citromlié.jakat s ezeket — mo- sás közben — ujjainkkal jól nyomkodjuk meg: megszaba- dulunfc a ״konyhaszagtól”, melyet különösen a hagyma- szeletelés idéz elő. így fino- módik is kezünk, mert a cit- rom puhítja a bőrt. A citrom gyógy-, szépség- ápoló- és tisztítószernek is al- kalmas, Ami a szépségápolást Illeti, igen ajánlatos a gyenge cit- romos vízben való mosakodás. Este hideg vízbe belevágunk egy fél citromot, s reggel ez- zel mossuk meg arcunkat, mégpedig úgy, hogy meg sem töröljük, hanem hagyjuk, hogy a víz beigya magát bőrünkbe. Ez igen üdítő hatású, jót tesz az idegeknek, rugalmassá te- szí a meglazult izmokat, ki- simítja a ráncokat, s fehéríti az arcbőrt. Pakolás formájában is al- kalmazhatjuk: egy citrom le- vét, egy tojás fehérjével fel- verünk, kis lángra tesszük és tovább verjük, amíg pépszerű lesz. Az arcot tápláló krém- mel bekrémezzük, majd rá- kenjük a keveréket és 10 perc múlva langyos vízzel lemos- suk. Ha zsíros az arcunk, kiké- szítás előtt citromlébe már- tott vattával kenjük be, Igea A megvesztegetésen ala״-*• puló tekintély-formában megtaláljuk az előzőek egy- egy vonását is. A lényege azonban az, hogy benne ígér- getésekkel, s folytonos aján- dékozással vásárolják meg a szülők a gyermek rájuk hall- gatását mondván: ״ha jó ,e- szel, ezt és ezt megveszem neked”. Az ilyen eljárással nevelő szülőknek nem lesz valódi te- kintélyük, mert csak kétes ér- tókű és rövid ideig tartó en- gedelmességet érnék el és vélt 'nyugalmuknak, kényelmük- nek egyre nagyobb anyagi ára lesz. A gyermek ugyanis rájön, hogy engedelmeskedni csak akkor és addig érdemes, amíg megkapja a megígért ajándékot, s utána kezdődhet a kovetelődzés elölről. így a szülők követeléseinek lassan nem lesz egyáltalán foganat- ja, mert a gyermek mindent csak valamilyen ajándék íés egyre igényesebb ajándék) el- nyerése árán fog csak telje- sáteni. Az ilyen gyermek fék- telenül önző, antiszociális lénnyé nevelődik, aki köteles- ségének teljesítését nem meg- győződésből, hanem nyertóz- kedésből végzi. Természetesen kell és lehet ajándékozással is ösztönözni a gyermeket — időnként, fel- adatai teljesítésére, de azt csak akkor tegyük, ha a fel- adat a részéről nagyobb ki- tartást és erőfeszítést kíván, sohasem járhat azonban j1.״- talom az engedelmességért és a napi természetes kötelessé- gek teljesítéséért! A téves alapokra épített te- kintélynefc vannak olyan faj- tái is, melyek a szülők hosz- szadalmas, unalmas feddései- re, vagy pedig vélt csalhatat- lanságuk állandó hangoztató- sára épülnek. A Ilyen pl. a merev pedantériára épülő forma is. Ebben az esetben a szü- lök minden intézkedésükben, utasításukban felsőbbrendűsé- güket hangsúlyozzák, féltéke- nyen őrzik vélt tekintélyüket, magukat tévedhetetlennek tartják, mint akiknek minden szava törvény, s félnek beis- merni tévedéseiket. Képtele- nek a gyermek élethelyzetei- be belehelyezkedni, mindent a felnőttek szemüvegén át néznek, s gyermekük eléfoly- vást tilalmi hálózatot szőnek, így a gyermek egyetlen lé- pást sem tehet szabadon, mert szinte fogolyként keze- lik, annyira gyámkodnak fe- lette. Az• ilyen szülők merev bürokraták s a gyermek ön- állóságának, aktivitásának béklyóba kötői. Körülöttük állandóan feszült a légkör, a gyermekek menekülnék elő- lük, hiszen nem élhetnek tér- mészetes gyermekéletet. ןד A prédikáláson alapuló tekintély -faj tát képvise- lő szülőket az állandó és hosszas erkölcsi bölcselkedés, ezután az elvont, üres, kor- holó feddések jellemzik gyér- mekükkel végzett nevelőmön- ka közben. Ezekből az unal- más szócséplésekből hiányzik az eleven példákra, eszmény- képekre való hivatkozás, az őszinte, bizalmas elbeszélje- tés, az addig elért sikerekre éipítő, serkentő tónus. Nagyon terrmészetes, hogy az ilyen módon nevelő szu- lektől idegenkednek a gyér- mekek s minden szavuk lepe- rag róluk, unottan, nyugtala- nul, nemegyszer visszabeszél- ve nekik — kénytelenek vé- gighallgatni a hosszú, lapos szentenciákat. A gyermekek így tovább járják a maguk külön útját, hiszen a szülők- tői nem remélhetnek megér- test, támogatást. Az ilyen szü- lök nem számolnak azzal, hogy a tartalmatlan ״okosko- dások” a gyermekektől távol állanak és csakis élmények- kel és érzelmekkel átitatott párbeszédes ráhatásokkal le- hét őket megközelíteni, meA szülők otthon, mint tár- idalmunk íeleiős meghálál- lazottjai, megbízottjai végzik evelési teendőiket. Nevelő munkájuk eredmé- ^ességéhez nélkülözhetetlen öv elei meny az is, hogy jól rtelmezett, meggyőző alapok- 1 épülő tekintélyük legyen yermakeik előtt. Tekintély nélkül nem lehet atékony nevelőmunkát íoly- itni a családban sem. Saj- os, otthon — sok szülőnek omoly gondot jelent a helyes :kintély biztosítása, mert té- es utakon próbálja azt ki- laki tani. Vagy rákényszeríti a gyér- lekre saját akaratát vagy Llenkezőltg: túlzott engedő- enységgel próbálja engcdel- !ességre bírni, vagy megvá- Íróija azt ígérgetésekkel, agy pedig teletömi a fejét 1 tások tömkelegével. Az eredmény így nem lehet lás, mint az, hogy a gyér- lek elzárkózik, elidegenedik szü'őktől vagy íöléjük ke- akedik, félrevezeti őket, s bi- almukkal él vissza. Pedig minden szülőnek a ágya az, hogy gyermekei Lszteljék, tanácsait őszintén övessék, vagyis, hogy meg- y őzödéiből engtdelmeskedje- ek neki. A telein tély megszerzésének ínye ped׳;g nem valami ״ve- !született” adottságon alapul, árki megszerezheti, elérheti zt gyermekei részéről, ha jó- an, példamutatással egybe- ötött, igényes, de humánus s a gyermekek fejlődési kö- ülmér.yeihez igazodó követéi- nényekre építi azt fel. Makarenko kiváló szovjet ledagógus nyomán először is ózzuk meg a helytelenül ér- elmezett, ״hazug alapokra” pülő tekintély-formákat, me- y ékből sokat lehet tanulni, ászén ezeknek mind a szü- ők, mind *1 gyermekek csak :árát vallják. Ezek kontraszt- aként már nem lesz nehéz elvázolni a7 igazi, a helyes ekinté'y tartozékait. Az első csoportba azok a ekintély-formák tartoznak, nelyek teljesen kiszolgáltat- ák a szülőket, gyermekeik lényének, kedvének anélkül, íogy azok rájuk hallgatnának is tisztelnék, őket. "I Ilyen pl. a szereteten ־*־• alapuló tekintély. Ma igen elterjedt tekintély־ !orma. Benne az engedelmes- iég forrását a szülők az ál- ;aluk gyakran és sokféle fór- nában kinyilvánított szeretet- yen látják. Gyermeküket (fő- eg az egykés családban) ál- andóan becézik, simogatják, csókolgatják, istenítik, szinte :saknem szerelmet vallanak íeld, s cserébe ők is ilyen cülsŐséges ömlengést várnak öle. Ebben a szentimentális szeretet-hajhászásban azután negleleökeznek a valódi ne- /elésről és csak későn jönnék rá arra. hogy önző, követelőd- ■ő, számító gyermeket nevel- aek, áld formális szeretet- 1yi.lvánílásávaI akarja min- len kívánságát elérni a szu- Löknél, s ezzel valóságos zsar- nokává válik azoknak. O Hasonló az előzőhöz a “• jóságon alapuló tékin- bély-forma. Ebben Is eltúlzott engedőkenységgel lágysággal, min- fent elnéző ״á! jósággal” vá- súrolják meg a szülők gyér- mekük engedékenységét. Ilyen olcsó eszközükkel próbálják számukra a családi békét, nyugalmat biztosítani. A gyér- mekek ezt igyekeznek is ki- használni a maguk önző ja- vára: elkezdenek parancsol- gatni, szeszélyeskédni, s e helyzeteknek a szülők egyre inkább nem tudnak ellenáll- ni, és egyszercsak azt látják, hogy a gyermek a fejük fölé nőtt, leckézteti, becézi, kíné- veti szü’eit, s r 'g ה go rom- basátoktól sem riad vissza velük szemben. A tekintéiy problémája a családban
