Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
1966. DECEMBER 25, 7 Az iskolareform öt éve A z oktatási reform meg- születése óta az idén az Btödik tanévet kezdték iskoláink. Oktatási rendszerünknek ez a fél évtizede sok gonddal, kísérletezéssel telt el, és a reform még korántsem fejeződött be. Eredetileg íe több időt szántak oktatási rendszerünk korszerűsítésére. Arra mégis vállalkozhatunk már, hogy néhány lényegesebb eredményt és további feladatot számba vegyünk. A közoktatás alapja az általános iskola. A reformtörvény megerősítette ezt az iskolatípust, jóváhagyta szervezeti felépítését, ugyanakkor azonban jelentősen átalakította az oktatást és a nevelést. Teljesen új tantárgyként bevezették a gyakorlati foglalkozást, amelynek jelentős szerepe van a gyerekek kézügyességének fejlesztésében. Néhány helyen szakosított tantervű — tagozatos — osztá- j lyokat szerveztek. 1963-ban készült el a tervszerű nevelés programja, a három év ta-1 pasztalatai máris igazolják szükségességét és hasznát: ] emelkedett a nevelői tévé- j kenység színvonala, egységes j célok érdekében dolgoznak j és a pedagógusak lassan belátják, hogy a tanulók nevelését is meg lehet tervezni. A nevelés-központúság gondolatának terjedésével minden bizonnyal megoldódnak az olyan feladatok is, mint a közösségi érzelem, a haza- szeretet, az internacionalizmus kibontakozása. Nagy eredménye az oktatási rendszer korszerűsítésének a szakrendszerű oktatás, a körzeti iskolák fejlődése. Ez összefügg azzal a következménnyel, hogy valamennyi' intézményben megközelítően J azonos szintre emeljék az ok-, tatás színvonalát, megköny- j nyítse a továbbtanulni szán- j dékozó munkás- és paraszt- j fiatalok helyzetét. Baranya sajátosságai, a kisközségek,, a kis iskolák különösen fontossá teszik, hogy a jövőben is nagy gondot fordítsunk a körzeti iskolák fejlesztésére és újabbak létesítésére. 1961-ben hatvan szakrendszerű oktatást nyújtó iskola volt, ahol 11.513 felsőtagozatos diák tanult, az összes 61,1 százaléka, idén pedig már számuk meghaladja a 17 ezret, százalékban pedig a nyolcvanötöt. A fejlesztés egyik akadálya a szaktanárhiány, pillanatnyilag mintegy kétszázzal kevesebb a szükségesnél. A falu mai állapota, gazdasági, kulturális szintje sokszor nem vonzza a fiatal tanárokat, másrészt a lakáshiány miatt nem szívesen mennek falura. Nagyon örvendetes, hogy az elmúlt két évben a megyei tanács ötvennégy lakást vásárolt, az állam is széles körű köicsön- akciót indított a falusi pedagógusok lakásviszonyainak megoldására. A főiskolai tanárképzés ütemének megváltoztatása ahhoz is hozzájárul majd, hogy a jelenleg még elég nagyszámú képesítés nélküli oktatók helyét jól felkészült tanárok fogtáljaik el. C okkal nehezebbnek lát^ szik a tanteremhiány felszámolása. A második ötéves tervben Pécsett 104, a megyében 43 tanterem épül. A megye általános iskolái összesen 1181 osztályteremmel rendelkeznek, viszont a tanulócsoportok száma 1404. Az osztálytermek 19.2 százaléka szükségtanterem, 18,5 százalékát pedig váltakozva használják. Az építőipari kapacitáshiány, a beruházások késedelme miatt évről évre elmarad egy-két iskola megépítése. A harmadik ötéves terv is csak szerény tanteremépítést tesz lehetővé a megyében, ezért a megyei szervek gondos felmérés után állapítják meg, hol és mikor létesítsünk új tantermeket, zöld utat biztosítva újabb körzeti iskoláik szervezésére. Emellett olyan álláspontra jutottak, hogy a költségvetési és egyéb hitelek koncentrálásán túl a helyi, járási és közI. díj: 20 ooo.— Ft u. díj: 15 000.— Ft m. díj: 8 000.— Ft L díj: 10 000.— *Ft n. díj: 8 000.— Ft in. díj: 5 000.— Ft i. díj: iíü 000.— Ft. n. dij: 15 000.— Ft in. díj: 8 000.— Ft Pályázati felhívás J Pécs mj. Város Tanácsának és Baranya megye Tanácsának Végrehajtó Bizottságai a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa AZ ELSŐ magyar EGYETEM ALAPÍTÁSÁNAK 600 ÉVES ÉVFORDULÓJA alkalmából pályázatot hirdetnek az alábbi feltételekkel: MŰVÉSZETI AGAK: L IRODALOM: Egész estét betöltő drámai mű U. KÉPZŐMŰVÉSZÉT: Olajfestmény HL ZENE: Nagyobb terjedelmű kórusmü kísérettel, vagy anélkül; oratórium Mindhárom művészeti ágban követelmény, hogy a művek kulturális életünk szocialista fejlődésével, mai eredményeivel, vagy az első magyar Egyetem alapításával, 1U. történetével foglalkozzanak. Pályázni csak eredeti, új alkotásokkal lehet. A már megjelent, vagy előadott műveket, továbbá a más pályázatokon szerepelt alkotásokat a bíráló bizottság nem veszi figyelembe. Egy pályázó több müvet is beküldhet. A bíráló bizottságokat művészeti áganként — javaslattételre — a Magyar írók Szövetsége a Magyar Képzőművészek Szövetsége. illetve a Magyar Zeneművészek Szövetsége képviselőiből alakítjuk meg. A pályadíjak odaítéléséről a pályázatot hirdető szervek képviselőiből alakult bizottság dönt. A bizottságnak jogában á'l 'a pályadíjakat módosítani, vagy megosztani. A bizottság a kitűzött díjakkal arányban nem álló. gyenge művek esetén vissza is tarthatja a dijakat. A zenei pályázatnál megjelölt összegek a zeneszerző és a szövegíró együttes pályadíját jelentik; a zeneszerző és a szövegíró közötti megosztási arányról a bizottság dönt A pályázatot kiíró szervek a lehetőség szerint biztosítják, hogy a nyertes drámai művet a jubileumi ünnepségek sorált a Pécsi Nemzeti Színház bemutatja. A többi, bemutatásra alkalmas műre a bemutatás jogát két évre fenntartják. A képekből a lubileumi ünnepségek idejére kiállítást rendezünk. A nyertes kórusmfivek, illetve oratórium bemutatását a pályázatot kiírt szervek az ünnepségek idején — a lehetőségeknek megfelelően — biztosítják. A pályadíjak nem érintik a drámai művek és zeneművek szerzői jogdíjait, vb amint a képek árát. A pályázatot hirdető szervek ugyanakkor a képekre - z elővételi logot fenntartják. A pályázat nyilvános, azon bárki részt vehet. A pályaműveket jeligévé — zár* borítékban közölt névvel^ és pontos lakcímmel — ellátva 1967. iúlius 1-ig kell beküldeni a Pedagógusok Szakszervezete Pécsi Nevelők Háza. Pécs, Szt. István tér 6. címre. A határidőn tű’ érkaző műveket a bíráló bizottság nem veszi figyelembe Eredményhirdetés: 1367. augusztus 20. A művészeti pályadijak átadása 1967. októberében, a jubileumi ünnepségek keretében. A feltételek be nem tartása miatt kirekesztett, továbbá a díjazásnál, illetve a kiállításnál figyelembe nem vett képeket a beküldő költségére visszaszállítjuk. A meg nem vásárolt, de a kiállításon szereplő képek visszaküldése a pályázatot hirdető szervek költségére történik. A pályázattal kapcsolatos minden további felvilágosítást az érdeklődők Pécs mj. Város Tanácsa VB Művelődésügyi Osztályán kapják meg* Pécs, Széchenyi tér 1. Telefon. 30-01. Baranya megye Tanácsa VB Pécs mj. Város Tanácsa VB Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa ségi anyagi eszközökből, társadalmi összefogásból is gyorsítsák meg ezt a munkát. Ami a diákotthonok helyzetét illeti, a legszükségesebb igények kielégítésére 600 új férőhelyet kellene létesíteni, közben a régieket korszerűsíteni. A körzeti és önálló iskolák felszereltsége is elmarad a korszerű követelményektől. 1959-ben a minisztérium felmérése szerint a legszükségesebb hiányok pótlására 25 millió forint értékű oktatási eszközt kellett volna vásárolni Baranyában. A megyei és járási tanácsi szervek évenként két és félmillió forintot | biztosítottak beszerzésre, több- ! szőr póthitelt adtak, ezek kétharmadát azonban elsősorban bútorok vásárlására kellett fordítani. Ezen a téren további nagy erőfeszítésre van szük- | ség: az állam pénzzel, a tantestületek pedig leleményességgel — sok jó példa van már — segíthetnek a gondokon. Csak így közösen érhetjük el azt, hogy az alsófokú oktatási intézmények, városiak és falusiak, kül- és belterületiek nagyjából azonos feltételek között, azonos színvonalon oktathassák, ' nevelhessék a gyermekeket. A reformtörvény világ'o- san leszögezi, hogy az általános iskolát végzett fiatalok a szakmunkásképző intézetekben és a középiskolákban folytathatják tanulmányaikat. Az öt esztendő egyik nagy vívmánya, hogy ma már a szakmunkásképző intézet sem zsákutca, az itt végzettek közvetlenül eljuthatnak a középiskolákba. Évről évre több úgynevezett emeletszintű osztályt indítanak, itt a diákok a szakmai ismeretekkel egy- időben megtanulják a szak-1 középiskola első két évének közismereti anyagéit, munkába lépésük után esti vagy levelező tagozaton két év alatt megszerezhetik a szakközépiskolai végzettséget. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szülők és fiatalok nagyobb bizalommal fordulnak a szakmunkás- képző intézetek felé. A megyében és Pécsett évente mintegy 6500 tanuló képzése főijük 110 szakmában. A vájár- és az építőipari tanulóintézet, kivételével azonban olyan felszerelési és épület problémák vannak, amelyek veszélyeztetik a képzés színvonalát és méretének reális fejlesztését. Az iskolareform legközvetlenebbül a középiskolákat érintette. A két korábbi típus közül a gimnázium továbbra is megmarad, míg a technikum csak átmenetileg és fokozatosan valamennjüt szak- középiskolává szervezik át. így jelenleg tehát tulajdonképpen háromféle középiskola működik: gimnázium, technikum és szakközépiskola. A reformnak megfelelően azonban a középiskolák közül már most előnyben részesítik az utóbbi kettőt, amelyek szakmát adnak, egy bizonyos ponton pedig meghaladják majd a gimnazisták számát. A jövőre induló új első osztályokból Pécsett húsz a gimnáziumi és huszonöt a technikumi, illetve szakközépiskolai, a megyében pedig ötvennyolc — negyvenkettő az arány. Ez a tendencia teljes mértékben megegyezik a népgazdaság szükségleteivel középiskolai és szakképzettség vonatkozásában. A gimnázium ezután mint a továbbtanulásra elsősorban felkészítő intézmény szolgálja a felsőfokú szakemberképzést A reform első éveiben a gyakorlati foglalkozás tantárgy bevezetésekor bizonyos szakmai előképzést próbáltak megvalósítani. Rövidesen bebizonyosodott, hogy ennek nincsenek meg a feltételei. A mun- káranevelés természetesen továbbra is cél maradt, ahol rendelkeznek korszerű műhellyel és oktatókkal, ott 5+1 keretében, legtöbb helyen azonban áttértek a heti két órás politechnikai foglalkozásra. Az első és második osztályokban már a reformtan- terv és könyvek alapján ok tatnak, két esztendőre tehető az az idő, amíg mind a négy osztályban bevezetik. A korszerűség irányába hat az is, hogy a sok tantárgyból úgynevezett tagozatos osztályokat létesítettek, ezekből az utóbbi években már mind több a természettudományos tanulócsoport. A szakközépiskolák rendszerét és helyét a múlt évi országgyűlésen véglegesítették. Nem vált be ugyanis az az elképzelés, hogy a szakközép- iskolák középfokú műveltséget és valamilyen meghatározott szakképzettséget nyújtsanak. Ezért a képzés olyan középfokú általános műveltséget és szakmai ismeretet ad majd a fiataloknak, amely lehetővé teszi számukra, hogy munkába állásuk után szakmunkásteendőket és bizonyos részfeladatok irányítását is elláthassák. Közben alaposabban megismerkedhetnek egy speciális szakmával az egyetemen, főiskolán tanulhatnak tovább. Az ennek megfelelő há lózat kiépítése most van napi renden, egyes pécsi technikumok már a jövő évben — az építőipari és a közgazdasági technikum — teljesen átalakcfl újtípusú szakközépiskolává, ugyanez történik a Széchenyi Gimnáziumban is, ahol eddig is s’kerrel működtek szakközépiskolai osztályok, az autószerelői szakmában sikeres érettségi vizsgát is tettek. A A közoktatás mindannyi unk ügye, gyermekeink, a társadalom jövője múlik szervezeti és tartalmi szín vonalán. Az oktatási reform megvalósítása ezért sajátos érdeke pedagógusnak és szülőnek egyaránt, szellemének, in tézkedéseinek további megoldása csak közős erőfeszítéseik gyümölcse lehet. Boez József Eszéki frigyes: Karácsonyfa díszek 1. Ó R A K Az órák lábakon szaladnak ketyegnek szüntelen ha keli ha nem kemény tokokba zárt szerkezetek tik-takkip-koptik-kop-kip-tak egyik siet másik meg elmarad kopik széthull örökre néma lesz az órák lábakon szaladnak ülök s az órák táncát kémlelem. 2. VÖRÖS FENYŐK A fán ezernyi dísz pihés kis angyalok repesnek láthatatlanul a gyanta illatában ringunk a béke látszatában e röpke órák tákolt tatáján de másutt vér folyik s vörös fenyőkön feketén fityeg a gyász. 3. FENYŐFA-FÉNYEK Szikrák sziszegnek színes kis fények villanásait rejtik maguk közé az ágak a vattahó telet varázsol s a vallató rossz gondolatokat — ahogy fenyő a fényeket — a kályha jó melege rejti el szikrák sziszegnek vakító rőt tüzek világlanak s a csillagszórók sercenésein leomló házak hangja reccsen át Ó gyermekek kacaja fuldokol fenyőágakon a béke fénye lángol s mögötte ott zokog a lel kiismeret ne ölj 4. FÖSVÉNY Úgy féltelek mint fösvény a kincseit s mint lencse a sugárnyalábokat gyűjtögetem szemed kis rezdüléseit hogv ú.ira-újra '’túszában tüzedben égjen el szívem. 5. ALOM Illat virágkehely közül — úgy száll a szó az ajkadon: mint méh ha félve ráröpül — szép szirmaid közt álmodom. 6. VÁDLOTTAK Ha bűn bűnös vagyok bevallhatom s túrámnak lelkedet teszem előtte nem fellebbezek te döntsz s ha bűn bűnös leszek: szeretlek. Igen csak így csak így jclzótlemü hasonlatok ravasz kis szóvirágok hamis zenéje nélkül csak így egyszerűen szeretlek. (1966JI Kattognak a szedőgépek, egymás mellé sorakoznak a kiöntött betűsorok. A szedők megfeszített idegmunkával nézik, böngészik a sokszor bizony alig-aiig olvasható kéziratok szövegét. Néha azonban a szedők legjobb Igyekezete, találékonysága is csődöt mond, ha a kézirat szövegébe rejtett tartalmi hibák vagy az értelmet, módosító, megváltoztató helyesírási hibák kerülnek. A szedőnek csak az a kötelessége, hogy a rábízott anyagot a kézirat szerint kiszedje. Nincs arra ideje, hogy a szöveg tartalmi vonatkozásaira is ügyeljen. Ezért igen sok sajtóhiba a szövegbe szorulna, ha a szedést ellenőrző javítók (korrektorok) csak a nyomdai jellegű sajtóhibákkal törődnének, s a kéziratok „baklövésein” átsikla- nának. El kell ‘ ismerni, nemcsak a szedők, javítók tévedhetnek. hibázhatnak néha a szerzők is, az írók, a költők s talán még az apróhirdetések feladói is. Lássunk néhány példát! önkritikával kezdjük. Egyik nemrégiben megjelent Sajgó hibák tanulmányunkban azt írtuk, hogy Mikszáth „egy cseppnyi attikai sót hint az éledő antiszemitizmusra.” A tanulmányt megjelenése előtt a hivatalos két bírálóm kívül többen is elolvasták. A ki- nyomatás után is kézbe vették bizonyára néhányan, de ezideig még senki sem figyelmeztetett arra, hogy a sót nem lehet, vágj' legalábbis nem szokták a boltokban cseppekben mérni. Miért nem vették észre ezt a szerző által elkövetett hibát oly sokan? Bizonyára azért, mert a cseppnyi és a csipetnyi (= nagyon kevés, igen csekély) egymáshoz hangzásban közel áll. Az alábbi politikai „baki” majdnem megjelent a kaposvári újságban ■ „Pártunk VW. Kongresszusa meghatározta szocializmusból a kapitaliz musba való átmenet útját." A sportkedvelőknek egy régi komlói sporthír: „Jerabek a mérkőzés végén kiállította a bírót .” Egy gazdasági riport címe: „Hal vagy kolbász?” — az újságban így jelent meg: „Hol. vagy kolbász?” Az utolsó pillanatban, közvetlenül a ki nyomatás előtt lőtték le a hibajavítói: ezt a téves címet: „Mi újság a mohácsi csatatéren?” A cikkben szó sem volt a csatatérről, hanem a keltetőt nézte annak a szedő. Sok gondot, bajt okoznak a helyesírási hibák is. A rosszul kitett vesszők pl. nevetségessé tehetik az apróhirdetés értelmét. Hadd idézzünk egy-két példát, erre is! Nemrég olvastuk: „Bicikli, háromkerekű gyermek részére eladó.” — Másutt: „Lakás féregmentes házaspárnak kiadó.” — „Téli bunda jó állapotban lévő Hú részére eladó.” A „Ketten boldogok leszünk” jeligére szóló házassági hirdetésben olvastuk, hogy egy teltkarcsú, önhibáján kívül elvált asszony, „kimondottan jó alak”, férjei keres házasság céljából. Senkinek sem volt annyi baja a sajtóhibákkal, mint Szemere Miklósnak, akinek a családja nagybüszkén Huba vezértől származtatta magát. Hevenyészve írt cikkeiben még a javítás után is 'gén sok sajtóhiba maradt. E; et az utolsó lapon helyesbít el te De egyszer éppen ezzel lárta meg. Szégyenszemre a hiba- kiigazítás helyén er. a cím fityegett: Nyomtatási Hubák. Kegyetlenül megjárta a sajtóhibákkal Döbnentey Gábor is. Egyik könyvének címlapján ez áll: SHAKESPEARE REMEKEI — Ordította: Döbrentey Gábor. Se szeri, se száma - ? mulatságosabbnál mulat:':'.. osabb sajtóhibáknak. Nem csoda, ha egy merész újságír 5 ösz- szegyűjiésükre vállalkozott össze is válogatott több százat, ki is nyomtak már n)ű- véből vagy ötezret. amikor valaki észrevette a címlapon díszelgő címet: Sajgóhibák tyűjteménye. Az Ilyen sajtóhib; nemcsak sajog, fáj is. TOLLSEPRO t *
