Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

! Ha a kedvével is törődnek... (Folytatás az 1. oldalról) sem ér fel azzal az alkotó lendülettel, amire egy öröm­mel dolgozó ember képes Aki nemcsak puszta szán- szerűséggel kezeli a felada­tát, de érzi azt is, hogy ez az ő munkahelye, munkájá­nak értelme van, munkáját figyelemmel kísérik, és ha netán valami gond, problé­ma éri, lesz, aki erre azon­nal s jó szívvel felfigyel és segít megoldani. Bizonyos üzemekben gyakori visszaté­rő probléma, hogy a munkás kollektívából hiányzik a len­dület, nem kielégítő a mun­kakedv, viszonylag magas az üzem fluktuációja, az üzem szakemberei a képességük­höz mérten kevesebbet nyúj­tanak, a selejt aránya ért­hetetlenül ingazodik, s időn­ként a termelés mennyisége is csökken. Mi az oka? Ami a parasztembernek a természethez való ragaszko­dása, az ipari munkás szá­mára azt jelenti az egymás iránti közösség érzése. Az egymásrautaltság, a munka kollektív jellege — ez az érzelmi alapmotívum. Az ei- gépiesedés veszelye bár egy­re nagyobb, az emberek nagy­többsége szeret dolgozni, és felfedezi a saját munkájá­ban is az alkotás- örömét Ezt a felfedezést elmélyíte­ni, a kollektív viszonyt meg­tölteni egy kis érzelemmel, ragaszkodással — a legtöbb­ször vezetői feladat. Csak épp időnként megfeledkez­nek erről. Csak ülnek, érte­keznek, törik a fejüket, csak éppen az nem jut az eszük­be, hogy mitől szereti egy munkás az üzemét, hogy az üzem embereivel a szólam­szerűségeken túl is törődni kell, hogy csupán a kitűnő­en szervezett anyagellátas nem minden, a munkások megbecsülésre, rétegezett megbecsülésre várnak. Szak- képzettségük, céljaik, elkép­zeléseik, munkaerejük meg­becsülésére. Bizalmat kíván­nak, a munkatárs közvetlen bizalmát, egészen addig, hogy ismerni akarják az üzem problémáit, terveit. Tudni akarják, hogy egy-egy be­ruházásnak vagy látszólag szokatlan intézkedésnek mi a célja. Érezni akarja, hogy bevonják az üzem áramkö­rébe, nem csupán a puszta munkaerejére van szükség, de a kedvére is. Érezni akar­ja. hogy az üzem azt is fon­tosnak tartja, hogy a mun­kások szeressék a munkáju­kat. Érezni akarja, hogy megbecsülik, egyforma súly- lyal a morális és az anyagi kérdésekben. A parasztember olthatatla- nuí szereti a földet. A mun­kásember is szereti az üze­mét, ragaszkodik hozzá, na ott felnőtt, megbecsült helye van, és a kedvével, kis vá­gyaival is kellő súllyal tö­rődnek. (T) 2--------------­I j «öröí! kormány Csütörtökön délelőtt Kons­tantin görög király előtt le­tette az esküt az új görög kor­mány. A 16 tagú kabinet, amely t Paraszkevopulosz, a Görög Nemze“' Bank kormány zóia alakított, főként egye­temi tanárokból, visszavonult hadporeatábornnkokból áll. Az úi minis-terek között nincs hivatásos nolitikus. 564 00C M - NKAN ' iÜLI ANGUÄBAN A brit munkaügyi minisz­térium csütörtökön b ‘ tette hogy decemi.. ben ed­di*? 21 500-zal emel!., ’-tt a munkanélküliek jtsma a i- getorszäpv'an és elérte a há­rom és W éve legmagasabb {US4 000-res szintet. IlttplO 1966. DECEMBER tt Másfél nappal a líízszünet előtt Nyolcvanegy támadást hajtottak végre a ellen Harminchat órával a kará­csonyi tűzszünet előtt Viet­nam mindkét részében válto­zatlan hevességgel folyik a háború — jelentik Saigonból a nyugati hírügynökségek. Az amerikai hadijelentés szerint a B—52-es bombázók Saigontól 70 kilométerre bom­bázták a partizánok állásait a hajnali órákban, csütörtö­kön délután pedig a demili- tarizált övezetet támadták. Az amerikai haditengerészet Kö­zölte, hogy Phantom típusú gépei rakétával lelőttek a VDK területe fölött két las­sú, légcsavaros repülőgépet, amelyeket ellenséges gépnek véltek. A VDK ellen szerdán 81 támadást hajtott végre az amerikai légierő és egy gép elvesztését ismerte be. (A gép lelövését Hanoiban is jelen­tették.) A pilóta eltűnt. Dél- Vietnamban szerdán az ország legkülönbözőbb területein foly­tatódtak az összecsapások a partizánok é6 az amerikai csapatok között. Az amerikai főparancsnok­ság közzétette az elmúlt hét veszteséglistáját is. A decem­ber 17-én véget ért héten eszerint az amerikaiak sebe­sültekben és halottakban 521 embert vesztettek. Az ameri­kai adatok szerint a vietnami háborúban eddig 6407 ame­rikai katona halt meg harci cselekmények következtében. A dél-koreai külügyminiszté­rium közlése szerint a Viet­namba vezényelt dól-koreai csapatok halottakban és se­besültekben több mint kétezer A pápa karácsonyi üzenete VI. Pál pápa csütörtökön a vatikáni rádión keresztül ka­rácsonyi szózatot intézett a világhoz. A pápa, az üzenet tanúsága szerint mindenek­előtt a világ békéjéért fejezte ki aggodalmát, s különösen nagy figyelmet fordított a vietnami háború veszélyeire. A katolikus egyház feje elöljáróban megelégedését fe­jezte ki, hogy a szembenálló felek Vietnamban a karácso­nyi ünnepekre rövid fegyver­nyugvásban egyeztek meg. — Reméljük — hangzik to­vább az üzenet —, hogy a felek kiterjesztik a fegyver­nyugvás időtartamát, s az el­lenségeskedések szünetelteté­séből kiindulva lehetséges lesz haladni a jóhiszemű tárgya­lások felé, mert ez az egyet­len útja a szabad és igazsá­gos béke elérésének. „A jóakarat a béke kulcsa" — mondotta a pápa, majd azt fejtegette, hogy ennek a jóakaratnak őszinte, konkrét akciókban kell megnyilvánul­nia. Ezt a jóakaratot a felek­nek egyidőben kell kifejezés­re juttatniok, s akkor a há­ború befejeződik — jelentet­te ki. embert vesztettek eddig. A dél-koreai csapatok teljes lét­száma 45 000 fő. Az amerikai parancsnokság szerint az el­múlt héten a partizánok vesí/- tesége 825 halott volt. Az amerikai parancsnokság közleményéből kitűnik az is, hogy 1966. december 17-én összesen 425 000 külföldi kam- na tartózkodott Dél-Vietnam­ban, ebből 371000 amerikai. A dél-vietnami kormánycsa­patok létszáma hivatalos ada­tok szerint 617 000 fő. Az ame­rikaiak a partizánok létszá­mát 280 000-re becsülik: velük szemben tehát több mint egy­millió ember áll fegyverben Dél-Vietnam földjén. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) házásokat, valamint a női munkaerőfelesleg levezetésé­nek megoldását hiányolták, az előadók válaszoltak. Istók Miklós a női munkaerőfeles­leg levezetéséről szólva el­mondta, hogy Komlón az Or­szágos Tervhivatal által biz­tosított 2 millió forintos hi­telből telephelyet építenek 1967-ben az Elektroakusztikai Ktsz részére, ahová újabb 400 nőt tudnak majd felvenni. Szorosan összefüggött a tá­jékoztatóval a tanácsi válla­latoknál szervezendő jövőévi munkaverseny irányelveinek ismertetése. Az ismertetést vita követ­te, melyet Bogár József, az SZMT vezető titkára zárt le. Helyesnek tartotta azt a ja­vaslatot, miszerint a jövőben akkor tanulmányozhassa az SZMT a szervezett dolgozók nevében a következő .évi ter­vet, amikor még igazíthatnak rajta. így is jobban felké­szülve tudunk segíteni és a dolgozók mozgósításával sok­kal több tartalékot tudunk felszínre hozni, mint amenjr- nyit felmérői lehetséges — mondotta. A Szakszervezetek megye» Tanácsa elfogadta a munka­verseny javasolt irányelveit* majd a szünet után Bogár Jó­zsef elvtárs beszámolójára ke­rült sor az 1967. évi szakszer­vezeti szervek újjáválasztásá- ról, és a választási előkészü­letek eddigi tapasztalatairól. Rusk sajtóértekezlete A* ll$A nem módosítja vietnami politikáját Rusk külügyminiszter szer­da délutáni sajtókonferenciá­ján megismételte: az U Thant ENSZ főtitkárhoz intézett amerikai felkérés nem jelent olyan lépést, amely a vietna­mi politika módosítását jelen­tené. Nyugatnémet folyóirat is kiadja a Kennedy haláláról írt könyvet A Stern nyugatnémet képes folyóirat főszerkesztője csü­törtökön bejelentette, hogy a Miről tárgyalnak a kínai és amerikai diplomaták? A Phnom Penh Press meg­jegyzéseket fűz azokhoz a je­lentésekhez, amelyek szerint a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok között meg­állapodás jött létre arról, hogy kínai acéllemezeket ad­nak el az amerikaiaknak és az utóbbiak e lemezeket dél­vietnami repülőtereik építésé­nél használják fel. A lap két- kulacsossággal vádolja Kínát, majd így folytatja: — Ismeretes előttünk, hogy már hosszú idő óta találkozók folynak a kínai és amerikai diplomaták között, a megbe­szélések órák hosszat tarta­nak, de hogy miről, az titok. Mindenesetre kérdés, hogy mire vezethetnek ezek a tár­gyalások. Bár a Kína és az Egyesült Államok közötti fe­szültségben külső látszatra nem mutatkozik enyhülés, a fent említett ügyletről szóló jelentések mégis elgondolkoz­tatok. Stern hamarosan folytatások­ban közli majd Manchester „Egy elnök halála” című könyvének teljes szövegét. A többi között elmondotta, hogy a folyóirat 72.500 dollárt fi­zetett a közlés jogáért és mi­után a szerződésben semmi­féle előírás sem vonatkozik a könyv esetleges módosítására, a Sternt nem érinti az a meg­állapodás, amelyet a New York-i Look Magazin kötött a Kennedy-családdal. Kenne- dyné — mondotta a főszer­kesztő — törvényszéki eljá­rással nem akadályozhatja meg a nyugat-németországi közlést, mivel a nyugatnémet törvények szerint kifogást emelni csak az ellen lehet, ami az írásban vagy valótlan, vagy kárt okoz valaki becsü­letének. A könyv folytatásos közlé­sét a Stem 1967. január 10-1 számában kezdi meg. Látogatás az adriai Riviérán Nem, nem azokra a világ­hírű isztriai fürdőhelyekre gondolok elsősorban, amelyek nemzedékek óta változatlan erővel vonzzák a látogatókat, s amelyeket nem kell bemu­tatni a magyaroknak sem, ha­nem azokra az ősi tengerparti városkákra és halászi..vra, amelyekhez csak az utóbbi néhány évben nyitott a szó szoros értelmében új utakat a vendéglátást eredményesen jugoszláv idegenfor­galmi poli* ka, s azokra a mél tán híres fürdővárosokra Is. amelyek a viszor"?lagos elzárt Ságból gyakorlatilag csak most az utóbbi néhány évben emel kedtek ki, s váltak valóban nemzetközi turisztikai köz- Donttá. A látogató, aki szehasonlítja az adriai ten­gerpart tegnapját a mó™1 és ho*ekinthet a holnap terveibe is, csak elismeréssel szólhat a rohamos feilődésről Rijeká- tól Dubrovnikig. Aki járt az új tengerparti úton, nem felejti el sem a hagyományos vend^gbar-t*-5*’ tie'»eét, sem azt az örömet, smelvet az uras érez. a^n-or '«űhokv-n előtte egy merész kanyar után egy napfényben ragyogó városka, a tengeröböl kék vízében tükröződő színes házaival. De a legmaradandóbb an­nak az utasnak az öröme, aki nemcsak a tájakkal és fé­nyekkel kápráztatja magát, hanem elviszi magával a kéz­szorítások emlekít is: a pia­cé..ról a ráauásként kapott szőlőfürttel együtt a fekete- kendós p asztasszonyok mo­solyát, a kikötőből a frissen fogott hallal együtt a halá­szok baráti tanácsát is, ho­gyan kell ropogósra sütni a schombrit és a gilicét, a falusi fogadókból a ó szívvel kínált isztriai crno vinot, vagyis a sűrű vörösbort. Sok a látnivaló az adriai Riviérán, Lovrántcl délre nyolc kilométerre találjuk Moscenicka Draga: halászfa­lu és fürdőtelepet. Müven kristálytiszta itt a tenger, mi­lyen áttetsző a napsütésben! Aztán Bakar és Kraljevica. az Adria talán ezen a parton a legváltozatosabb, sziki*5**, a fürdőzőK csak a tenger felől megközelíthető, apró kavicsos öblökhöz úszn’c, s a kavics­szőnyegre terítik gumimatra­caikat. A i -igeten vadonatúj Rusk optimista hangon ér­tékelte az 1966-os év nemzet­közi eseményeit. A főbb kér­dések között első helyen em­lítette meg, hogy „folytató­dott a kapcsolatok kiépítése a Kelet és Nyugat között”. Kü­lönösen a kelet-európai orszá­gokkal. Az év Amerika számára kedvező politikai fejleménye­ként értékelte, hogy Ázsia „szabad országai” — ez az amerikai politikai szóhaszná­latban olyan országokat je­lent, mint a Fülöp-Szigetek, Dél-Korea, Dél-Vietnam és Thaiföld — „készek a csopor­tos együttműködésre”. A latin­amerikai kontinensről szólva méltatta, hogy áprilisban sor kerül a latin-amerikai ál­lamfők és Johnson elnök csúcstalálkozójára. A külügyminiszter kitért az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének most véget ért közgyű­lésére. Biztató jelnek minősí­tette, hogy sikerült nemzet­közi megállapodásra jutni a világűr békés felhasználásá­ról. Nem szólt azonban arról* hogy a világszervezet tagál­lamainak többsége a közgyű­lésen elítélte a vietnami há­borút. Sőt, kijelentette, szük­ség van a VDK elleni bom­batámadásokra, mert ezek, úgymond, „csökkentik az em­berek és a hadianyag áram­lását”. Egyéb kérdésekről szólva a külügyminiszter foglalkozott a fegyverkezési verseny kér­déseivel. Az amerikai sajtó nagy port vert fel McNamara hadügyminiszter jelentése kö­rül, amelyben a hadügymi­niszter közölte, a Szovjetunió jelentős mértékű elhárító ra­kétarendszert épített ki. En­nek nyomán az amerikai ka­tonai és politikai körök egy része azt követeli, hogy füg­getlenül az előreláthatólag legalább 40 mill'árd dolláros költségtől, az USA is létesít­sen ilyen rendszert. Rusk sze­rint Genfben olyan megálla­podásokra kell jutni, amelyek feleslegessé teszik az ilyen kiadásokat. 1966 legnagyobb kudarca Rusk szerint az, hogy „nem sikerült a vietnami kérdést a tárgyalóasztalhoz juttatni”. Letartóztatások Kínában szállodák, motelek, vendég­lők és mind tele! A tenger, a szép táj és a jó konyha, nem is százezreket, hanem milliókat vonz a jugoszláv Adriára. Ami a magyarokat illeti: a közös múlt emlékei is sorra ösztönzik, hogy megismerjék Jugoszlávia eme részét, pl. a bakari és kraljevicai Zrínyi— F rangepán várkastélyokat, Biográdban koronázták Hor­vátország királyává Könyves Kálmánt, a Trogirba (Trau) menekült annak idején IV. Bé­la a tatárok elől, a trsati Frangepán-kastélyban tartotta menyegzőjét Zrínyi Miklós, a szigetvári hős első felesé­gével, Frangepán Kát*?1' --u A közös múlt emlékein kí­vül ma már a közös jeler egyre derültebb képei tűnnek fel. Öröm látni, hogy Jugo­szláviával mint bővülnek Ma­gyarország kapcsolatai forgalom és kereskedelem ré­vén, amelyek eredményeként i.jbban megismerjük szomszé­dunkat és ezúton önmagun­kat is. D&IIos Ferenc Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: A pekingi „vörösgárdisták" Tungfanghung című lapjának jelentése szerint a kínai ál­lambiztonsági szervek letar­tóztattak több mint 30 ellen- forradalmárnak minősített embert. A letartóztatottak — amint a lap írja— „nyíltan ki­tartottak a Mao Ce-tung-el- lenes ellenforradalmi irányvo­nal mellett”. Támadták a KKP KB mellett működő „kulurális forradalommal” foglalkozó bizottságot és „nyíltan felléptek Mao elnök és legjobb h costársa, Lin Piao alelnök ellen“’. A vörös­gárdista újság a letartóztatot­takkal szemben azt a vádat is említi, hogy „elnyomták a forradalmi baloldalt, az ame­rikai imperializmus és a szovjet revizionizmus érdeké­ben tevékenykedtek”. A lap a hírhez hozzáfűzi: „Aki el­lene van Mao elnöknek, az ellenforradalmár. Aki ellene van Liu alelnöknek, az ellen- forradalmár, aki ellene van a Központi Bizottság Kulturális Forradalmi Bizottságának, az ellenforradalmár”. A „kulturális forradalom" kezdete óta ez az első eset, hogy Pekingben hír jelent meg arról: „állambizlonsagi szervek tartóztattak le embe­reket ellenforradalmi tevé­kenység” vádjával. Pekingben dolgozó kÜIíojj tudósítók a sorozatos letartóz­tatásokat a harc éleződésé'?- hozzák összefüggésbe. „Vörösgárdisták“ Pekingben kifüggesztett plakátjai ma már egyértelműen támadnak és „ellenforradalmámak” mi­nősítenek mindenkit, aki „Csiang Csing ellen támad". Csiang Csing, aki napról nap­ra nagyobb szerepet játszik a kulturális forradalom ese­ményeiben — Mao Ce-tung felesége. Más plakátok újabb össze­ütközésekről adnak számot Kina különböző részeiben. Nanking! „vörösgárdisták” szerint Kiangh Szu tarto­mányban rendszeresen vere­kedésekre és összetűzésekre került sor, „elnyomják a tö­megeket”, s mindezért a tar­tományi pártbizottság felelős- ségrevonását és „teljes lelep­lezését” követelik. Kianghszu tartomány pártbizottságát már hosszú nőnapok óta támadja a „vörösgárda". Hszianban húszezer vörösgáydista körül­vett 500 munkást Az össze­tűzés során 2 munkás meg­halt Tovább bővült a „vörösgár­disták” által támadott ma­gasrangú kínai vezetők köre. Gárdisták élesen támadják Ho hung miniszterelnökhe­lyettesi, a Politikai Bizottság tagját a Kína felszabadításá- ért folytatott forradalmi har­cok egyik legnevesebb kato­nai parancsnokát. A gárdisták a legsuiyosabD váddal illetik Ho Lungct: „Peng Csen sző* i etségesének" nevezik. ,v< » A

Next

/
Thumbnails
Contents