Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-23 / 302. szám
I 190*. DECEMBER 23. napló 3 \ álasztástól választásig Céljaink megvalósultak Isz-eink megszilárdít' ak, a tagság jövedelme nőtt Ja tűit az egészségügyi ellátottság — 397 új lakás A jövő év elején sorra kelülő tanácsválasztásokig visz- szalevő hónapok a számadás idejét jelentik a tanácsoknál. , Mindenütt a négy éve kitűzött feladatok alapján számba veszik az eredményeket. Baranya járásai közül a sás- diban számoltak be először a jelenlegi tanácsciklusban végzett munkáról, ezért kerestük fel kérdéseinkkel Benedek András elvtársat, a sásdi járási tanács végrehajtó bizottságának elnökét. Egészséges nagyüzemek — Mit tartott legfontosabb feladatának a tanács az elmúlt négy évben7 — A legutóbbi tanácsválasztásoknál legalapvetőbb feladatunk az volt, hogy a termelőszövetkezeteket a tagság és a nemzetgazdaság szempontjából egyaránt" előnyös gazdasági körülményekhez segítsük. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása az aprófalvas Hegyháton különösen nagy munka. Mégis elértük, hogy az 1962-ben működött 45 kis szövetkezettel szemben most húsz olyan nagyüzemi gazdaságunk van, amelyben gépi művelés, korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazása, nagyüzemi termelés lehetséges. A termelőszövetkezetek megszilárdításával szorosan összefüggő feladat volt a járási tanács mezőgazdasági osztályát és a tsz-eket megerősíteni egyetemet, főiskolát végzett agrárszakemberekkel. A járási mezőgazdasági osztályon ma nyolc agrármérnök dolgozik, s csupán egyetlen olyan tsz-ünk van, amelyben nem egyetemi végzettségű szakember irányítja a munkát. — Milyen eredményekkel jártak ■ a termelőszövetkezetek megszilárdítására irányuló törekvések? — Számokkal szeretnék bizonyítani. A járásban működő termelőszövetkezetek 158 millió forintot kitevő közös és 63 millió forint tiszta vagyonnal rendelkeztek. Jelenleg 311 millió forintot tesz ki a termelőszövetkezetek közös és 158 millió forintot a tiszta vagyonuk. A gépesítésnél 234 százalékos fejlődésről számolhatunk be. Az idei betakarításnak mintegy 90, a talajmunkáknak pedig már száz százalékát tudták géppel elvégezni A munka megkönnyítését, egyben a terméshozam növelését célozta a vegyszerezés is. Az elmúlt gazdasági évben a kukorica és a kenyér- gabona vetésterületének felét vegyszereztük már. — Mindennek eredményeként nőttek a termésátlagok. Búzából 1962-ben 10,2 mázsa volt a járási átlag, idén 12,3 mázsa, őszi árpából a négy évvel ezelőtti 10,2 mázsával szemben 13,1 mázsát takarítottunk be holdanként. Emelkedett a járásban felvásárolt termékmennyiség is. 1962-ben 65 760 mázsa kenyérgabona, 20 170 mázsa vágómarha, 8990 sertés felvásárlása történt meg a járásban, összesen 69 350 000 forint értékben. Idei számaink: 86 000 mázsa kenyérga bona, 22 000 mázsa vágómarha, 12 600 sertés, 92 millió forintot meghaladó összegben. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme is lénvegesen emelkedett. 1962-ben 9050 forint jövedelemhez jutott átlagosan egy-egy dolgozó tsz-tag, ez az összeg idén 12 691 forintra nőtt. — A tsz-ek megszilárd tása tehát sikerrel járt. Emellett szól az is, hogy a korábban állami dotációval működő szövetkezetekben megszűnt a mérleghiány. Mi volt a másik fontos cél a tanácsciklus kezdetén? — A járás egészségügyi helyzetének megjavítása. 1962- ben 3200—3400 ember tartozott egy-egy körzeti orvoshoz. Azóta 2600-ra sikerült ezt csökkenteni. Kárászon és Gödrén orvosi székhelyet létesítettünk, Sásdon, Szászváron és Felsőmindszenten fogorvosi rendelő, Egyházaskozá- ron gyógyszertár nyílt. A járás 63 községének összefogásából — 650 ezer forintot áldoztak e célra — megkezdhette működését a sásdi tüdőgondozó intézet. Az egészségügyi intézményeken kívül Gödreszentmártonban és Vi- dákpusztán két szociális otthont, Egyházaskozáron és Gödrekeresztúron öregek napközi otthonát létesítettünk. Sásdon tavaly gyermekszakorvosi rendelő kezdte meg működését. Szak ren dszerű oktatás — Kulturális vonatkozásban milyen eredményekről számolhat be a járási tanács? — Négy évvel ezelőtt alapvető problémánk volt — településeink szétszórtsága és alacsony lélekszáma miatt — az általános iskolások szak- rendszerű oktatásának megoldatlansága. 1962-ben a sásdi járás iskoláskorú gyermekeinek mindössze 69.2 százaléka részesült szakrendszerű oktatásbem, jelenleg 86.7 százalék. Úgy tudom, ez az arány Baranyában a legmagasabb. Ebben a tanácsciklusban 18 iskolai tanterem épült és létrejött a járás első általános iskolai diákotthona, amelyben olyan gyermekeket helyeztünk el, akik lakhelyük félreesett- sége miatt korábban nem részesülhettek megfelelő oktatásban. A diákotthon bevált, a szülők elismerik, a gyerekek szeretik, éppen ezért jövőre második általános iskolai diákotthonunkat Bikaion hozzuk létre. Négy év alatt 9-ről 13-ra nőtt a járás óvodáinak száma. Az óvodai hálózatot tovább kell bővíteni, hiszen jelenleg az óvodáskorú gyermekeknek csak mintegy 27—30 százalékát tudjuk intézményeinkben fogadni. Ugyanez áll az általános iskolai napköziotthonokra is, bár a négy év előtti hattal szemben jelenleg már tíz van belőlük. — Célunk volt növelni a járásban a klubok számát, mivel kultúrházat építeni minden apró községünkben nem lehet. 1962-ben hét klub működött a járás községeiben, ma 44. Felszereltségük, színvonaluk javítása további feladata lesz a tanácsoknak. Hatvanmillióé betétál lománv — Hogyan alakultak 1962 és 1966 között a lakosság anyagi körülményei? • __ Az előbb elmondottakból k övetkezik, hogy a járás lakosságának életkörülményei egyre jobbak. A négy év előtti 129 millióról 1965 végére 156 millió forintra nőtt a bolti forgalom. Ebből az ösz- szegből ruházatra 25, élelmiszerekre 61. vendéglátásra 31 millió forintot költöttek az emberek 1962-ben, míg tavalv 32 milliót tett ki a ruházkodásra, 73-at az élelmezésre 40-et a vendéglátásra fordított összeg. Az egy lakosra jutó bolti forgalom a négy évvel ezelőtti 3289 forintról 3986 forintra nőtt. A lakosság kedvezőbb anyagi helyzetét mutatja, hogy négy év alatt 24 millióról 60 millióra emelkedett az OTP járási fiókjánál elhelyezett betétállomány. A négy év előtti 72-vel szemben jelenleg 242 gépkocsitulajdonos van a járásban, a televízió előfizetők száma 768-ról 2185-re nőtt, négy év alatt 397 lakás épült, s ugyanebben az időszakban 240 lakásbővítésre jogosító építési engedélyt adtunk ki. — A jövőt illetően milyen főbb feladatok megoldását látja célszerűnek? — Mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a tanácsválasztásoknál elismert, a község lakosságának bizalmát élvező emberek kerüljenek a tanácsokba. Az újonnan választott tanácsok és végrehajtó bizottságaik előtt komoly feladatok állnak. Ilyen például: további tanácsi összevonásokat kell végrehajtani azokon a területeken, amelyeken a „gazdasági körök” már kialakultak és biztosítani kell a tanácsi és gazdasági szervek egységesebb, magasabbszintű együttműködését. Mivel a járás ivóvize erősen fertőzött, további erőfeszítéseket kell tenni a törpevízműhálózat kiépítésére. Javítani kell a szolgáltatásokat, mert jelenleg a sásdi járásban az iparosok létszáma évi két százalékkal csökken. A szövetkezetek szakmunkás■ utánpótlása érdekében a sásdi • járásban szakmunkásképző is- I kólát kell létesíteni. S ami | a távolabbi jövőt és a taná- I csők jogkörének bővítését il- j leti, a tanácsi feladatok jobb i megoldása érdekében szaba- : dabb kezet kellene biztosíta- | ni a tanácsok számára a fel- | újítási hitelek felhasználásá- ! nál. A tanácsok nagy összege- j két fordítanak minden évben ! régi épületek megvásárlására, | azok felújítására, tatarozására. Sok esetben előfordul, hogy két-három régi épület felújítási, tatarozási költségein akár új házat is építhetnénk. az érdekelt orvosnak vagy tanárnak. Erre azonban nem adnak lehetőséget a jelenlegi jogszabályok. Harsányt Márta Kéüzuln ek a iövo évi tervek Útépítés 47 millióért Gépek veszik a munkák zömét — A legkorszerűbb muoKa-zervezes — Kezdés: február 15-én A Közúti Üzemi Vállalat november 7-re teljesítette éves tervét. Ezenfelül még tízmillió forint értékű munkára vállalkozott. Ezt, dacolva az időjárással, előreláthatóan karácsonyra teljesítik. Amíg kint az utakon e feladat végrehajtásán fáradoznak. bent a vállalat központjában a fiatal műszakiakból álló előkészítési osztály már a jövő évi munkát készíti elő. A jövő évi terv előreláthatóan 105 millió forint. Ebből több mint 22 millió forint értékben tsz-bekötőutakat, körülbelül 25 milliós értékben községi bekötőutakat építenek, 15 milliót fordítanak útfenntartásra, körülbelül 25 milliót korszerűsítésre, ezenkívül utakat építenek a MÁV, a Szén- bányászati Tröszt, valamint a város részére. Hogyan lesz képes a vállalat e nagy feladatok megoldására? Érdemes megnézni, hogyan jutottak el a 105 millióig. 1959-ben a vállalat terve 40 millió forint volt, létszáma 541 fő, az egy főre eső termelési érték pedig 159 351 forint. Azóta évenként 10 mii lió forinttal nőtt a feladatuk Idén a több mint 93 millió forint értékű munkát átlagban 340 dolgozóval végezték, s az egy főre eső termelési érték november elsejéig 169 ezer forintra emelkedett. Javult a dolgozók átlagkereső« is. 1959-ben egy dolgozóra 16 520. tavaly pedig 20 630 forint kereset jutott. Idén ez tovább emelkedett, s előreláthatóan 12 napi munkabérnek megfelelő nyereségre is számíthatnak. Az eredmények elérésében kétségtelenül nagy szerepe volt annak, hogy évről évre fokozatosan tértek át a mur kák alaposabb előkészítésére. Tavaly néhány nagyobb munkára készítettek ciklo- grammos programot, idén pedig a munkák felére és egyben tovább finomítják a módszert Több esetben megtörtént ugyanis, hogy a főmérnöknek vagy más vezető beosztású dolgozónak egy-egy fontos ügyben úgymond az árokparton kellett intézkednie. Munkáját sok apró-cseprő probléma foglalta le, nem jutott elég idő az átfogó irányításra. Most új módszert dolgoztak ki. A beérkezett és a várható tervek alapján elkészítették a vállalati ciklogrammot. Ez hónapok szerinti pontos ütemezéssel tartalmazza a nagyobb munkákat, meghatározott létszámmal, meghatáro zott géplánccal a termeién értéknek s a gazdaságosabb termelésnek megfelelően. Ennek alapján fényképszerűén látható, hogy melyik munkahelyen milyen gépek mennvi ideig tartózkodnak, hova keli őket átirányítani. Ennek alapján bontjuk le a feladatokat az építés-vezetőségekre, máj i a munkahelyekre. Huszonöt év után ismét testvérei körében Száva János — eredeti nevén Ivan Andrejevics Sza- vics — Ukrajnában született. 1941-ben gyermekként német katonák hurcolták al. akiktől megszökött Magyar katonák vették pártfogásba, majd egy tiszavasvári család nevelte fél. Magyarországon megnősült. Testvéreiről csak halvány emlékei maradtak. Ez év őszén a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, valamint a szovjet hatóságé« közreműködésével Kasperovka községben és környékén megtalálták Száva János testvéreit: a szülők időközben meghaltak. Az Ukrajnában és Magyarországon áő testvérek karácsonykor — 25 év eltel téve] — személyesen is találkoznak. Tekintve, hogy a Szovjetunióban a karácsonyt újév első napján tartják, Sza va János és felesége decem bér 28-án indul ed Nyíregyházáról. A munkahelyeken lévő művezetők a ciklogrammos program alapján tíznaponként jelentik majd az építés-vezetőségnek a munkák állását ás az esetleges problémákat. Személyileg felelősek a munkahelyen lévő emberekért gépekért, anyagért, a program tartásáért. Az építésvezetők: ugyancsak tíznaponként tájékoztatják a központot a hozzájuk tartozó munkahelyei munkájáról. A gépészet ugyancsak a ciklogrammos ütemezéshez alkalmazkodva köteles gondoskodni a gépek megfelelő állapotáról. Jelenleg elérték azt, hogy csupán a szegélykőlerakást és a kövezést végzik kézzel, a többi munkát nagyrészt gépesítették* Jövőre már az árokásást is csaknem egészében géppel végzik, s a lakatosműhely azon dolgozik, hogy a gépeket a céloknak megfelelően úgy alakítsa át. hogy az átépítési munka meggyorsuljon* Az a céljuk, hogy a többtermelés legalább nyolcvan százalékban a termelékenységből adódjon. Ezért nem kívánják a létszámot növelni* de gondoskodnak a munkásoB szakosításáról. Egyazon munkákat lehetőség szerint ugyanarra a brigádra bízzák. Egyrészt biztosítja a gépek megfelelő kiszolgálását, a nagyobb gyakorlat termelékenyebbé és jobbá teszi a munkát. Az új módszer megköny- nyíti. de ugyanakkor felelő- sebbé is teszi az építésvezetők, a művezetők munkáját. Ezért január közepétől csaknem egy nőnapon át előádaé sokat tartanak nekik és még«' bízzák őket egy-egy cik.to- gramm elkészítésével. Tenát a feladatok teljes ismeretében kívánják elkezdeni — ha aa időjárás is engedi — legalább február tizenötödikén a 105 milliós program teljesítését. Nagyon nehéz munka lesz, niszen sok kis utat kel] épi- tenünk, amelyek a megye útviszonyainak javításához elengedhetetlenül szükségeseit, Ezért is van szükség arra, hogy erőikét a feladatoknak! megfelelően koncentrálják, a a dolgozók, a gépek is a legtöbbet adjáik. A pécsi siketek helyi csoportjának tagjai kórüiülik a hosszú asztalt, fél hét felé jár az idő,, rögtön kezdődik a beszéd- és értelemfejlesztő gyakorlat, mint minden kedden és csütörtökön. Márkus József, a Gyógypedagógiai Nevelőintézet igazgatóhelyettese még befejezi az ipari tanulók korrepetálását az elvontabb tárgyakból, mint amilyen a nyelvtan, az algebra, aztán felemeli a kezét. A gyakorlat — melynek célja az, hogy a halló megértse a siketné mát, de ő is le tudja olvasna a halló szájáról a szavakat — kezdetét veszi. „Pék” — mondja Márkus József. „Pék pék” — szinte hangtalanul ejti a szót, mereven figyelik a száját. Végre egyikük válaszol: „pék”. \ gyógypedagógus helyeslőén bólint. de tovább ismétli a péket. míg csak mindenki visz- sza nem igazolja. — Mit csinál a pék? Ezt rögtön megértik —nyílván van bizonyos rendszer a kérdés feltevésében —, és már sorolják is. „Apám pék” — mondja egy vékony fiatalember, dt a gyógypedagógus nem elégszik meg ennyivel. „Volt. PeK volt” — teszi hozzá, mert tudja, hogy a fiatalember édesapja már nem él. A ragok, kénzők. időegyeztetések okozzák a legtöbb oroblémát, mert a jelbeszéd nek nincs nyelvtana. „Pók. Hol él a pók?’« „Pince”. „Sarok”. Siketnémák között 2. Beszélni tanul a gyermek „Mit csinál a pók?" „Háló”. „Szó”. íme az igazi siket beszéd Magasabb rendű a jelelésnél, de a ragokat megspórolja Néhányan még itt tartanak — Nem szabad csodálkozna ezen — mondja Márkus Jó zsef. — Mi hallók tulajdonképpen a fülünkkel beszelünk, pontosabban azzal ellen őrizzük, amit mondunk. Náluk hiányzik ez az ellenőrzés Akikkel velük született a si- ketség. csak több éves késéssel, szakemberek segítségév^ taníthatók meg a beszédre, ne akkor sem tudják kontrollál ni kiejtésüket. Különben ;s. mihez viszonyítanának? Emberi szót életükben nem hal lottak. , — A siketség az ok, a némaság csak okozat — mondja Duránczky József, a Kaposvári Siketnéma Tanintézet igazgatója —, a hallási analizátor sérülésének a következménye. Ez a némasag az esetek nagy részében megszüntethető. meg kell külön böztetni az úgynevezett hal1«' némaságtól, mely a beszéd központ gátlás alá kerülésé ■•ek eredménye. A kaoosvári intézethez Ba ranya, Somogv, Tolna és Zas megye kis siketnémái tartóz nak. A hallóktól elkülönítve nevelik, oktatják őket, hogy életük későbbi szakaszában már ne legyenek elszigeteli- légre kárhoztatva. A múltbar 6—8 éves korukban és makialakult jelbeszéddel kenitek ide a növendékek. Szin-e minden ember gesztikulácio val kíséri beszédét, a siketnémáknál azonban e jelbeszei előtérbe lép s a gondolat köz lésének kezdetleges eszköze lesz. A siketek ugyanúgy jeleli« a piros, a hamis, illetve a ha zug szót. Logikájuk nyomon követhető: a hamis ember na. zudni is szokott, ennek pedig velejárója a pirulás, a piro- sodás. a piros ..., de a példa azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelelés nem tudja visszaadni a finomabb árnya latokat, a csak jelelő egyen a valóság konkrét tényei való elvonatkoztatás, az álta lánosítás képességével nem rendelkezik. A gondolkodás kifejlődésével a legszorosab” kapcsolatban áll a nyelv 3 hangos beszéd. Ebből kiindulva az intézel alapvető jelszava: „Ne jelelj’’ A gvőevnedagőeusok annak örülnek, ha már nésvéves fonákban idehozzák a siketn“ mákat, hnev még a mesterié, tes ielalés ki'dakn’ása eléri megkezdhessék a hangos oe- szédre nevelést. A siketóvoda, amelyet 1959-ben az országban elsőként létesítettek, ól a szociális szempontokon (a siket gyereket nem veszik *el más óvodába), e cél szolgálatában áll. Az jde kerü'fl rsöppségek egy része először míg sirni-nevetni sem tud* vissza kell ugrani velük 5—6 hónapos korukba, a gagyogás időszakába. Mindennapi kenyerük a fonetika. Mire az előkészítő osztályba kerülnek (az intézetben két előkészítő el'd meg a nyolc általánost) mar ötven-hatvan biztos szavuB van, az első általános megkezdésének idejére pedig áfli® —600 szó és számtalan aoró mondat elsajátításával a teljes hangképzés befejeződött. Azok számára, akik nem jártak óvodába, a két előkészítő osztályban 170 szó elsajátítását írja elő a .tanrend. Az óvodából kikerülők a továbbiakban is megtartják eió- nyűket, kétszer-háromszor nagyobb beszédanvagot tudnak átvenni, beszédük emberibb esz. Elmondva roppant egyszerű mindez, de hány és hány buktató leselkedik rájuk! Kéri Tamás Következik: KETRECBEN A KÉK KlGXO
