Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

Világ proletárja!, egXjesOljeXek! DundnTűli napló v __________________________________ ______•*__________________ _ ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 23-, PÉNTEK A vietnami szolidaritási hét baranyai mérlege Tegnap délután rendezték meg a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet télapóestjét. A közös gazdaság ezúttal már harmadszor gondol egy kedves ünnepség keretében a ta­gok gyermekeire. A tegnapi rendezvényen az Uj Barázda kétszázhetvennyolc 14 éven aluli gyereke ment el a volt sokacházba. ahol a gazdasag vezetői nagy fenyőfa alatt fo­gadták őket. Józsa István, a tsz elnöke röviden köszöntötte a gyerekeket, majd a külvá­rosi általános iskola úttörői énekszámmal szerepeltek és dramatizált formában mesét mondtak. Ezután a gyerekhad megkezdte a karácsonyfa bontást, s mindenki ajándékkal tért haza a közös gazdaság télapó-ünnepségéről Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A jövő évi termelési feladatok ismeretében szervezik a munkaverseny t Ha a kedvével is tärödnek... Legutóbb egy unalmasnak ígérkező szociológiai beszá­molót hallgatva ilyenek ütöt­ték meg a fülemet: falun nemcsak magasabb az átlag­életkor, mint a városi em­berek körében, de magasabb es munkabiztosabb az a kor­határ is, ameddig a falusi emberek munkára képeseit. A közbeszólásra is világosan emiekszem: persze, a terme­szét áldásai, a jó levegő, a füvek, fák és vizek közelsé­ge, az a csodálatos varazs- szer, ami a termesze tuen Kö­rülveszi az emuert... A sóz- beszoias tooDe-sevesbe tgc^. fvagy eieLkorokra csas a ter­meszei tiszia Körülményéi kozoit kepes az emuer, de a munka szempomjapoi is a termeszét — a hegyeit ké­mény vonulatai, a nedves főin savanyKas szaga, a vi­zes mozgása, a füveik és a fás zöld derűje — olyan piusz, mellyel a legkorsze­rűbb gépes is nehezen ve- sziK fed a versenyt. Azon­ban van ezensivüi valami meg, amire a szociológusok­nál!. időnként eraemes volna feifigyeiniok vagy inkább ez üzemek, vállalatok vezetói- nes: ez pedig a munka, a munkahely iránt érzett sze­retet. Azt mondják, a paraszt­éin oer járása hasonlatos a csiiiagmozgassal, lépese szin­te óvatos, ha művelt föld közeleoen jár, és mit szü­lei, gyerekei után legjobban szeret, a föld és a vele való munkája az. Özem Den ez sokkal bonyo- luitaob. A munsas es a gé­pé Közötti kapcsolat elsó- soroan racionális jellegű. Amiért a parasztember oit- hatauanui szereti a főidet, a munsas nem szeretheti úgy a gépét, de ez nem jelenti azi, nogy nem szeretheti, & nem sen szeretnie. A bzovjeiumoban huszon­öt vaualatnai megkerdeztes keiezerhatszaz 30 even aluli munsast, hogy szeretik-e a munsajukat, és azt a szak­mai, amit választottak ma­gáknak. A válaszok nem OKOZtak nagy meglepetést. Tizenhat szazales teljesen eiegedett volt a körülmé­nyeivel, 4,6 százalék pedig teljesen elégedetlen. A szá­mos valószínűleg torzítanas kissé, mivel az emberek a legtöbb statisztikai kérdést gyanakvással fogadják, de nem is a 4,6, illetve a 16 százalék érdemli a figyel­met. Viszonylag nem sós em oer bői lesz az, ami ere­detileg lenni szeretett ^olna, mégis kevés az olyan, aki egesz életében sértett em­bernek érzi magát, és mun­káját, munsahelyét távo­la bbnak érzi, mint a Spitz- bergákat, akit nem izgatnak fel a munkájában rejlő szép lenetőségek, akiben nem kezd feszengeni elöbb-utóbb a kez­deményező készség. A nagy problémát a közömbösnek látszó hatvan vagy hetven százalék okozza. A termelés szempontjából a legfontosabb az ember. A gépek — gépek. A technoló­gia — technológia. S még az sem elég, ha egy-egy mun­kakörbe épp a legmegfele­lőbb szakembert állítják Minden mögött ott áll a kér dés: szereti-e a munkáiét, a munkahelyét'’ Mert a legtö­kéletesebb gépi berendező; (Folytatás a 2. oldalon) A szerdával zárult vietnami szolidaritási hét a fiatalok ez­reit mozgatta meg Baranyá­ban. Ifjúsági tiltakozó nagy­gyűlések zajlottak le Kom­lón, Véménden, Szalántán, Szigetváron. Siklóson és Pécs nagyobb üzemeiben, köztük a Bőrgyárban, a Kesztyűgyár­ban, a Téjüzemben, valamint a Ság vári Endre művelődési házban. Az összevont nagy­gyűléseken a többi gyáras, illetve a környező falvak fia­taljai is részt vettek. A Me­cseki Szénbányászati Tröszt 14 üzemében a hónap végéig tartanak a szolidaritási gyű­lések. Két alkalommal a har­Jó példa az Ankarában fo­lyó szóvjet—török magasszin­tű párbeszéd feszélyezettség- től mentes légkörére a szovjet nagykövetségen szerdán es’e lezajlott fogadás. Koszigin miniszterelnök és Szmimov nagykövet, a házigazda szívé­lyesen elbeszélgetett Demirel miniszterelnökkel, Caglayangü külügyminiszterrel, valamint a parlament két házának ve­zetőivel. A kormány aktív tagjain kívül megjelent Isi­met Inönü volt miniszterel­nök, a Köztársasági Néppart elnöke, Atatürk hős katonája, akit az antant-betolakodók el­len Inönü várca mellett kiví­vott győzelem után tiszteltek meg az Inönü névvel. A szov­jet nagykövetség fényes foga­dótermében mindenfelől fel­csattant a taps, amikor Ko­szigin a búcsúzásnál,1 karon­fogva az ajtóig kísérte az idős politikust, az atatürki idők török—szovjet együttműködé­sének egyik tevékeny részve­vőjét. A Koszigin vezette szovjet küldöttség és a török kor­Nehéz lenne összeszámolni, hogy hány égő ontja fényét a műhelyben, ahol nyári nap­sütésnek beillő világosságban a jövő év őszi-téli kesztyű modelljei készülnek. December 24-én lesz két hónapos ez a mintaműhely, ahonnét új kesztyűmodellek kerülnek bemutatásra Európa számos országába. Harminc ember dolgozik itt, kiváló sza­bászok s az egyik legjobb s legerősebb brigád, a Béke szocialista brigád asszonyai. Temessi István művezető azonnal a bemutatással kez­di: Pozsgai László már itt az új műhelyben ünnepelte nemré­giben 40 éves jubileumát. Már tizenhárom éves korában itt dolgozott a gyárban, negy­ven éve szabász Az ünnepsé­gen virággal köszöntötték a Béke-brigád asszonyai. And- reli József ugyancsak 25 éve szabász, bari János a tiata- fabb korosztály tagja, de a sertésbőrök nagy specialistája, Szendrői Tibor pedig a leg- pedánsabb, fiatal szabász. A coló Vietnam segítésére fel­ajánlott termelőműszakon vesznek részt a bányászfiata­lok, akik ezúton további 120 ezer forinttal tetézik vietna­mi csekkszámlájuk összegét. A Mágocsi Gépjavító Állo­más „vietnami műszakjára” szintén a közeli napokban ke­rül spr. A Hazafias Népfront bara­nyai bizottságai a Vietnamot ismertető előadásokkal, film­vetítésekkel, falugyűlésekkel csatlakoztak a szolidaritási hét eseményeihez, míg a termelő- szövetkezetekben a nőbizott- ságok, az üzemek jelentős ré­szében a szakszervezetek szer­vezték az akciókat. mánydelegáciő tárgyalásain nem hivatalos értesülésen szerint a két ország kapcso­latainak bővítéséről, Vietnam­ról, az európai biztonságról é* Ciprusról esett szó. Török részről tanújelét ad­ták annak a törekvésnek, hogy folytassák a közeledés irányában ható pozitív lépése­ket A szovjet fél azonban nagyon is tisztában van az­zal, hogy az országon belül és kívül már a látogatás előtt készülődtek és közben is te­vékenykednek azok az erők, amelyek gátolni igyekeznek a jobb megértést. Érthető, hogv az Egyesült Államok, amely katonai támaszpontokat' tart fenn Törökország területén, rossz szemmel nézi a két orr szág viszonyában bekövetke­zett változást * Csütörtökön délelőtt Anka­rában, a török miniszterelnök hivatali rezidenciáján folyta­tódtak a megbeszélések Alek- szej Koszigin szovjet kor­mányfő és Szulejman Demirel török miniszterelnök között. művezetője külön ajánlotta erre a munkára. A Béke-bri­gádot nem kell különösebben bemutatni, hiszen már több­ször is írtak róla az újság­ban, nagyon megb zható, na­gyon szorgalmas asszonyok. A kesztyűk tervezője sem is­meretlen, hisz Skutnyik Fe­renc modellőr már több íz­ben tervezett díjnyertes kesz­tyűket. A Kesztyűgyár idén már sokkal nagyobb önállósággal dolgozott, mint a megelőző években, s ez természetesen nagyobb feladatot jelentett a piackutatás terén is. Világ- színvonalon, a legdivatosabb, legkeresettebb modelleket ké­szíteni, s azt mielőbb bemu­tatni a vásárlóknak — tűzték célul a mintaműhely létreho­zásával. S a műhely már az első napokban sikerrel vizs­gázott. A.lig nyílt meg, máris egy angol vendég érkezett a Szokatlan téma szerepelt a Szakszervezetek megyei Taná­csa csütörtök délelőtti ülésé­nek napirendjén. Az SZMT kérésére a Megyei és a Városi Tanács tervosztályának kép­viselői tájékoztatták a részt­vevőket a jövő évi terv elő­irányzatairól. Uj dolog ez, le­hetőséget ad a szakszervezet­nek, hogy az 1967-es terv ada­tainak ismeretében lendítője legyen a termelésnek, mozgó­sítója a szervezett dolgozók­nak. Dr. Misángyi Sándor, a Vá­rosi Tanács tervosztályának vezetője a jóváhagyott városi terv lebontott irányszámait ismertette. A nyolc tanácsi helyiipari vállalat éves terv­gyárba. Biszkup Gyula főmér­nök szobáját pillanatok alatt kiállító helyiséggé alakították át. Harminc pár kesztyű ka­cérkodott a vendéggel. A vendég gondosan szem­ügyre vette őket, s egymás után rakosgatta félre a neki tetsző párokat. A gyár veze­tői izgalommal figyelték moz­dulatait. — Yes — mondta végül a 16 pár kesztyűre mutatva, melyet aztán magával is vitt Angliába. A szabászok és a varrónők minden leleményességére és gyorsaságára szükség van itt. A minap egy francia modellt hozott bemutatóba a külke­reskedelmi vállalat azzal, hogy ebből azonnal kellene egy pár: — Ketten varrtuk — mond­ja szomszédjára mutatva Grófsics Pálné. Igaz, hogy azelőtt még ilyet nem csinál­száma összesen 167 millió fo­rint, 16 százalékkal magasabb, mint 1966-ban. A kiemelt cik­kek: százezer pár bőrcipőt, 15 ezer tonna kartondobozt, 350 ezer tonna könyvet, 607 ezer tonna napilapot, illetve fo­lyóiratot, 59 ezer tonna ípari- és háztartási kokszot, közel 24 millió formt értékű bútort és 46 millió forint értékű ru­haipari terméket kell a Vá­rosi Tanács vállalatainak elő­állítani. A Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat éves terve 40 millió forint. 1967-ben szinte valamennyi kommunális és szolgáltató vállalatnak megnő a tevékenysége. Az önállósult Pécsi Hőszolgáltató Vállalat például 46 millió forint érté­tunk, de azért sikerült... S a kesztyű huszonnégy óra múlva már repülőn utazott a bemutatóra. Ezek az asszonyok tisztá­ban vannak azzal, hogy min­den új modell újabb vevőket jelenthet. S a kesztyűk minő­sége ezt a vevőkört csak szé­lesítheti. Mert itt van például a kanadai megrendelés. Gu­lyás József igazgató nemrég beszélt a vásárlóval, aki azt mondta, hogy jövőre az idei megrendelésnek a háromszo­rosát látja eladhatónak. S ugyanakkor az angol vásár­lók többet is igényeltek, mint amennyit a gyár szám­tani tud. S napjainkban, amikor az utolsó pár kesztyűk hagyják el a gyárat, már a jövő évi megrendeléseken dolgoznak a műhelyekben. Itt a mintamü- helyben pedig szebbnél-szebb áj modellek készülnek és Skutnyik Ferenc tervező na­gyon boldog. Nemcsak nyáron, télen is lehet napfényes utakon jár­ni..: két termel majd az idei hét­millióval szemben. Istók Miklós, a Megyei Ta­nács tervosztályának csoport- vezetője a kiemelt cikkekről szólva elmondta, hogy ruha­ipari termékből a kormány által előírt termelési feladat 16 millió forinttal alacso­nyabb, mint a tanácsi javas­lat volt. Hasonló a helyzet a ládatermelésnél, ahol 1718 négyzetméterrel csökkentették a tervjavaslatot. Azonban 1967-ben ezeknél a termékek­nél sem fog csökkenni a ter­melési színvonal. A bőr­cipő termelés megkétszerező­dik, bútorból 6,3 millió forint értékben termelünk többet, mint ebben az évben. 8,3 mil­lió forinttal több bér fizethető ki, mint 1966-ban, tehát mint­egy 450 fővel növelhető a fog­lalkoztatottak létszáma. Az átlagbér növekedés 1—2 szá- - zalékos, az építőiparban 2.5 százalékos lesz. A helyiipari termelés értékel 17—18 százalékkal lesz maga- 1 sabb, mint az idén. A növe­kedést a belső tartalékok fel­tárásával, főleg a Baranya megyei Szerelő és Szolgáltató­pari, a Mohácsi Vegyesipari és a Komlói Helyiipari Vál­lalatnál kell elérni. A Sütőipari, valamint a Szesz- és Szikvízipari Vállalat termelését a vásárló lakosság növekedésének arányában mi­nimálisan, illetve 20 százalék­kal kell növelni. Az építőiparban a Magas- és Mélyépítő Vállalat terme­lése 20 százalékkal nő 1967- ben, gépesítésre a v. b 750 ezer forint beruházási hitelt oiztosít. Ezenkívül jóváhagy­ok az autódaru és az út­henger beszerzé-ét 240 ezer deviza forint értékben. A tájékoztató után elhang­zott kérdésekre, melyek főleg szociális, egészségügyi beru­(Folytatás a 2. oldalon,) Koszigin Ankarában QL apffni/es utaljon k 4 A

Next

/
Thumbnails
Contents