Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

xmó(j. DECEMBER 2. 4 —---------------------------------------napló------------------------------------------­A z MSZMP IX. kongresszusának csütörtöki tanácskozása Most, amikor az Egyesült Államok vietnami agresziója új veszélyeket növel az egész világ felett, az Európában le­selkedő veszélyekről nemcsak megfeledkeznünk nem sza­bad, hanem éppen felszámolá­sukra kell törekednünk. A Közép-Európában élő népek közvetlen problémája, s egy­úttal a nemzetközi élet világ- problémája az európai béke '»s biztonság rendszerének létre­hozása. Az európai biztonsági rendszer Mihályfl Ernő, Kodály Zoltán és Erdei Ferenc a tanácskozáson (Folytatás a 2. oldalról) cialista világrendszer az em­beri társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik.” Az ENSZ-ben további új jelentős munkakörökre nyílik meg előttünk az ajtó. Min­den nemzetközi fórumon kö­vetkezetesen, megalkuvás nél­kül képviseljük a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Dél-vietnami Felszabadítási Front, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság ügyeit, s az ENSZ-beli jogai helyreállítása érdekében síkra szálltunk a Kínai Nép- köztársaságért is. Hazánk képviselői tevékenyen vesz­nek részt olyan nemzetközi bizottságokban, amelyek az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének pénzügyi és politikai válsága megoldásáért, az eu­rópai gazdasági együttműkö­désért. a dél-afrikai faji meg­különböztető politika felszá­molásáért. a gyarmati rend­szer utolsó maradványainak kiküszöböléséért, az új jel­legű fegyverkezési verseny ki­alakulásának megakadályozá­sáért. a világűr békés felhasz­nálásáért küzdenek. Budapes­ten tartotta ebben az évben véerehaitó tanácsi ülését az UNESCO, a világ legnagyobb hatású és tekintélyű nemzet­közi kulturális szervezete. Magyarországot történelme során soha nem vette körül világszerte elismerőbb meg­becsülés és tisztelettudóbb szimpátia, mint éppen most. — Nemzetközi hatékonysá­gunk megnövekedésének egyik döntő magyarázata itthon van. Mint érzékeny szeizmográfok, más országok hozzánk való viszonyán, itthoni életünk minden lényegesebb megrez- dülése állandóan érezteti ha­tását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt újjászervezése és a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány tevékenysé­gének kibontakozása után, a gazdasági, politikai és kul­turális élet valóban szocia­lista fejlődése olyan tiszte­letet ébresztett hazánk iránt, hogy barátainkban mélyült az egyébként is meglevő szeretet irántunk mások pedig megtanulták, hogy komolyan kell számol­ni velünk. A szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezé­sével egyidőben indult el nemzetközi kapcsolataink te­rén az a folyamat, amelyben a vezető NATO-hatalmak is sorra ajánlották fel, hogy diplomáciai kapcsolataikat kö­veti szintről nagyköveti szintre kívánják emelni. Ez a folyamat most fejeződött be, amikor az Amerikai Egyesült Államokkal is megállapod­tunk diplomáciai képvisele­teink nasvkövetségi szintre való eme1'seben. Hangsúlyo­zom. hogy ez a folyamat ép- ipen a szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezé­sével egyidőben indult el. Nemzetközi helyzetünk ja­vulásának másik döntő ma­gyarázata a szocialista világ- rendszer fejlődésében, a Szo- jetunióhoz s a többi testvéri szocialista országhoz fűződő szoros kapcsolatunkban, a ve­lük való baráti együttműkö­désünkben van. Azt a felemel­kedő utat. amelyen Magyar- ország az elmúlt tíz esztendő nemzetközi eseményei között végigment — belső eredmé­nyeink mellett — a szocialista világrendszer nemzetközi ha­tásainak köszönhetjük. Most az elért eredmények próbáját és az erőgyűjtés ide­jét éljük — mondotta Péter János, majd így folytatta: Nő a szocialista világrendszer tekintélye Kádár János elvtára a Központi Bizottság referátu­mában ismertette azokat az alapelvekét, amelyek külpo­litikai tevékenységünket meg­határozzák az internacionalis­ta felelősség és a nemzeti ér­dekek összehangolásának le­hetőségében és szükségszerű­ségében. Külpolitikai tevékenysé­günkben ezeket az elveket al­kalmazzuk következetesen és megalkuvás nélkül. A szocialista országokhoz fűződő bensőséges, baráti és testvéri kapcsolataink elmé­lyítését úgy munkáltuk, hogy mindig kerestük, a Szovjet­unióval és más testvéri orszá­gokkal együtt, valamennyi szocialista ország együttmű­ködését zavaró problémák ki­küszöbölését s az akcióegység megteremtését mai nemzetkö­zi harcunk legfontosabb kér­déseiben. A jelenlegi bonyolult nem­zetközi viszonyok között sa­játságos módon növekszik a Szovjetunió és általában a szocialista világrendszer nem­zetközi tekintélye. Az az erő, következetesség, körültekintés és felelősség- tudat, amellyel elsősorban a Szovjetunió támogatja a vietnami nép védelmi har­cát az agresszió ellen s egyúttal az egész világot védi az imperialista fele­lőtlenség ellen, amely a vietnami agresszió révén termonukleáris katasztrófá­ba tudná sodorni a világot, megnövelte a népek és kor­mányok tiszteletét a szocia­lista világrendszer, ennek keretében elsősorban a Szovjetunió iránt. Soha nem volt a világtör­ténelemben olyan főváros, mint ma Moszkva, ahova a föld egész kerekségéről olyan bizalommal. és olyan szaka­datlan sorban járnának állam­fők. kormányfők, hivatalos és félhivatalos delegációk tanács­kozásra, tervek kialakítására a legfontosabb mai nemzetkö­zi kérdések megoldása érde­kében. A nemzetközi viszonyoknak ez az új kedvező változása lehetőségeket nyit új kezde­ményezésekre a háborús ve­szélyek csökkentése, a békés egymás mellett élés megerő­sítése érdekében. A varsói szerződés tagálla­mai bukaresti értekezletükön közös állásfoglalásban új ja­vaslatokkal fordultak felelős kis- és nagyhatalmakhoz. \ javaslatok közül a legidősze­rűbb s a nemzetközi közvéle­ményt. az európai kormányo­kat is leginkább foglalkoztatja az európai béke és biztonság rendszerének előkészítésére, az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó ja­vaslat. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésé­nek fokozódásával, mozaik- szerűen, a feszültségeket okozó kérdések fokozatos megválaszolásával tevődik majd össze az összeurópai biztonsági rendszer. Fokozatosan csoportos együttműködések alakulhat­nak majd ki s ezekből orga­nikusan szerveződhet tovább a különböző rendszerű európai országok biztonságának egész rendszere: a Balkánon Romá­nia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia, Görögország és Tö­rökország együttműködése közvetlen problémáik megol­dásában; Közép-Európában sajátságos lehetőségeket nyújt Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ma­gyarország és Ausztria együttműködése; a Duna-völgye a Német Szö­vetségi Köztársaságtól a Szov­jetunióig a külöbönző rendsze­rű országok újfajta együttmű­ködését teheti lehetővé több­féle formában. így az éppen Budapesten székelő Dunabi- zottságban is. Ebben a fokozatosságban az egyik döntő jelentőségű lépés a két Németországgal szomszédos nyugati és keleti országok népeinek egyetértés a német kérdésre vonatko­zóan. A két Németország szomszédainak ehhez sok köz­vetlen és türelmes eszmecse­rét kell vállalniok. Ha a Né­met Szövetségi Köztársaság jövendő kormányai nem a Német Demokratikus Köz­társaság rovására akarnak majd kapcsolatokat keresni a kelet-európai országokkal, maguk is hatékonyan segít­hetik elő az európai biztonság felé vezető út egyengetését. A jelenlegi nemzetközi élet fő problémája az Amerikai Egyesült Államok fokozódó agressziója a dél-vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Amig ez az agresszió tart, sőt fokozódik, egyre inkább növekszik a na­gyobb méretű nemzetközi há­borús konfliktus veszélye. Éppen ezért közös fő feladata minden szocialista országnak, együtt és külön-külön, a viet­nami nép védelmi harcának támogatása. A mai nemzetközi viszonyok között is érvényes a kommu­nista és munkáspártok 196r. évi moszkvai közös nyilatko­zatának felhívása: minden demokratikus erő fő feladata — küzdelem a termonukleá­ris háború veszélyének elhá­rításáért. Külpolitikánkban nagy nemzetközi összefogáso­kat keresve, hullámzó ve­szélyek között ezt a feladatot szolgáljuk. A Központi Bizottság jelen­tése helyesen elemzi a mai nemzetközi eseményeket, vi­lágosan jelöli ki a további külpolitikai feladatokat. A külügyminisztérium dolgozói, külképviseleteink vezetői és tagjai sok erőt kapnak mun­kájukhoz abból a bizalomból, amelyben a Központi Bizott­ság bennünket részesít. Meg­köszönve ezt a bizalmat, ígér­hetem a kongresszusnak, hogy népköztársaságunk külügyi szolgálatának tagjai, pártta­gok és pártonkívüliek hűsé­gesen állnak helyt á kong­resszusi útmutatások alapján nemzetközi felelősségünk és nemzeti érdekeink szolgálatá­ban — mondotta befejezésül Péter János. Péter János nagy tapssal fogadott felszólalása után An- dorka Magdolna, a Bősárká­nyi Általános Iskola tanára kapott szót. Ezután Pák Szón Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Julio Camacho Aguilera, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, Fraciszek Waniolka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, Jean Kill, a Luxemburgi Kom munista Párt Központi Bi­zottságának titkára, Decsigijn Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és David Bowman, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának tagja szólalt fel. Ez­után ebédszünet következett. A délutáni ülés, amelyen Somogyi Sándor, az I. kerü­leti pártbizottság első ritkára elnökölt, Czinege Lajos, a_ Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszó­lalásával kezdődött. Ezután felszólalt Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tag­ja, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első tit­kára, dr. Varga Jenő, a Bács- Kiskun megyei Tanács vb-el- nöke, Végh László, a Pamut­nyomóipari Vállalat vezér- igazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Felszólalt: Max Rei- mann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára,' Garai Gábor író, Boros Ottóné, a Szolnoki Köz­gazdaság! Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Hans Mah­le, a Nyugat-Berlini Német Szocialista Egységpárt Elnök­sége Titkárságának tagja. Eivind Wik, a Norvég Kom­munista Párt Titkárságának tagja, Arturo Colombi, az Olasz Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo, a Proletár Egység Olasz Szocialista Párt­ja Központi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának tagja. A kongresszus pénteken reggel 9 órakor folytatja ta­nácskozását. A kongresszus sajtóvisszhangja A csütörtöki szovjet lapok részletesen ismertetik Kállai Gyula és Fock Jenő kongresz- szusi beszédét. A Pravda sa­ját tudósítóinak jelentését közli: a szerda esti Izvesztyi­jában Rogyionov, a lap buda­pesti tudósítója beszámolt Kádár János és a magyar kommunista veteránok talál­kozásáról. A szovjet sajtó át­tekintést ad Leonyid Brezs- nyev keddi budapesti beszé­dének világvisszhangjáról. A csütörtöki prágai lapok­nak ugyancsak egyik fő témá­ja a magyar pártkongresszus. A Rudé Právo kiemeli Kállai Gyula beszédéből a nemzeti egység megteremtésével, va­lamint a Magyar Népköztár­saság külpolitikájával foglal­kozó részeket és ismerteti Oldrich Cerniknek, a CSKP küldöttének üdvözlő szavait. A román pártküldöttség látogatásai Az MSZMP IX. kongresszu­sa alkalmából hazánkban tar­tózkodó román pártküldött­ség Ilié Verdetnek, a Köz­ponti Bizottság állandó elnök­sége tagjának, a miniszterta­nács elnökhelyettesének ve­zetésével szerdán délután meg látogatta a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyá­rát. A küldöttséget elkísérte Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A vendégeket Csató László vezérigazgató, Vigh Lajos, a pártbizottság titkára és Morvái Lajos, a szerszámgépgyár igazgatója fogadta. Ezután megtekintet­ték a gyárat, többek között a nagyfontosságú célgépeket gyártó új üzemrészt, majd a vállalat vezetői ismertették a szerszámgépgyár munkáját. A kongresszuson részt vevő román pártküldöttség két tagja: Hie Verdet, a delegá­ció vezetője, a Román Kom­munista Párt KB állandó el­nökségének tagja, a miniszter- tanács elnökhelyettese és Aurel Dúca, a KB tagja, Ko­los tartomány első titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, a KB tagja, va­lamint Vince József, hazánk bukaresti nagykövete és dr. Tapolczai Jenő, a városi ta­nács vb-elnöke, a KB nóttag- ja, kongresszusi küldött tár­saságában csütörtökön Duna­újvárosba látogatott. Dunaújvárosban Bodnár László, a Megyei Pártbizott­ság osztályvezetője és Sárosi József, a Városi Pártbizottság titkára köszöntötték a ven­dégeket. A vendégek megtekintették a várost, majd a Dunai Vas­műben a hideghengerművet keresték fel. Závodi Imre ve­zérigazgató-helyettes elmond­ta, hogy az alig másfél éves hideghengermű szovjet beren­dezései kiválóan dolgoznak. A vendégek délben Duna­újvárosból Besnyőre indultak, ahol találkoztak az országos hírű Sallai Termelőszövetke­zet vezetőivel és tagjaival. A tsz eredményeit Nagy László elnök ismertette a vendégek kel. Részletesen írnak a csütör­töki lengyel újságok is a bu­dapesti tanácskozásról. A Trybuna Ludu három hasábot szentel a kongresszus mun­kájának, részleteket idéz Kál­lai Gyula, Fock Jenő és Gás­pár Sándor beszédéből. A román lapok csütörtökön az Agerpress munkatársának tudósítását közlik. Beszámol arról, hogy a magyar minisz­terelnök állást foglalt egy összeurópai biztonsági érte­kezlet összehívása mellett. Jugoszláviában valamennyi lap feltűnő helyen, kiemelke­dő címek alatt számol be a kongresszuson elhangzott főbb beszédekről. A belgrádi Borba és a Politika kiemeli, hogy a Központi Bizottság beszámoló­ja állást foglalt a kommunista pártok újabb értekezletének összehívása mellett. A Rabotnicseszko Delo, a Narodna Mldadezs és a többi bolgár sajtóorgánum részlete­sen tudósít a bolgár küldött­ségnek a nyergesujfalui Vis- coza Gyárban tett látogatá­sáról. Az olasz lapok csütörtökön is számos tudósításban és kommentárban foglalkoznak a Dózsa György úti tanácsko­zó teremben elhangzott fel­szólalásokkal. Az II Popolo, a Kereszténydemokrata Párt lapja Kállai Gyula beszédét A RCVfl Fokozza az arcbSr vér­bőségét, frisseségét és ru­galmasságát, megelőzi a mitesszerek ké^zőaését. ismertetve kiemeli a magyar­miniszterelnök pozitív érték­ítéletét a Vatikánnal való kap csőlátókról. A Messaggero négyhasábos cím alatt számol be a tanácskozásokról, kiemel­ve, hogy Kállai Gyula „határo­zott álláspontot foglalt el az Egyesült Államok irányában és a német kérdésben”. A csütörtöki francia lapok­nak a kongresszussal kapcso­latos híradásai ugyancsak el­sősorban a magyar kormány­fő felszólalását ismertetik. A londoni Morning Star csü törtöki száma „Magyarország figyelmezteti az Egyesült Ál­lamokat a vietnami háborúval kapcsolatban” címmel ismer­teti Kállai Gyula szerdai fel­szólalását. A csütörtöki osztrák lapok közül a néppárti Volksblau. valamint a Kurier és a Presse ad hírt Kállai Gyula beszédé­ről, kiemelve az osztrák— magyar kapcsolatokról és a"/ európai biztonsági értekezlet­ről mondottakat. A nyugat-berlini Tagesspieg . tudósításában kiemeli, hogy Kállai miniszterelnök egy európai biztonsági konferen­cia mellett foglalt állást. Az NDK lapjai közül a Neues Deutschland elsőoldalas beszámolót szentel a magyar kongresszus eseményeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents