Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
1966. DECEMBER 2. napló 5 A kongresszus szerda délutáni ülése Gáspár Sándor9n SZÓI főtitkára Nő üí sza hszervezetek jogköre és társadalmi felelőssége A szerda délutáni ülésen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Elöljáróban kijelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Központi Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. Ezután társadalmunk szocialista vonásainak erősödéséről. a munkásosztály vezető szerenének érvényesüléséről beszélt. Gáspár Sándor ezután a szakszervezetek feladatairól szólva rámutatott: — Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szakszervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában azonban csak most bontakozik ki, minden gondjával és nagyszerűségével együtt — A párt és a szakszervezetek viszonyában fontos elem. hogy a párt. mint eszmei. politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is igényli a szakszervezeti mozgalomban tömörített osztályerők véleményét. A szakszervezeti és az államigazgatási szervek viszonyát meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők élet- körülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak. a tárcáknak, a főhatóságoknak ki kell kémiök a szakszervezeti tanács, illetve az inarági szakszervezetek véleményét. A szakszervezetek önálló elemzése és állásfoglalása alapján konstruktív javaslatokkal segítik az egyéni, szakmai és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek összehangoltabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépés erre a kormány és a szakszervezeti tanács közös munkaterve, az új gazdasági mechanizmussal krncsolatos törvények, rende- etp>k kidolgozása, az együttműködés helyesebb módsze- >-«v kia'akítása. Miről van szó. amikor a r/V-tervezeti jogok bővítéséről beszélünk’ Valóiéban a c7~~-.,’iSta demokrácia fejlesztéséről a dolgozók jogainak bőv'tócérő] van szó. A szer- ■ r„7r,n rnunkásók, a szakszeriét! tagok régi kérésének téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi , v-s-tAsokon nem választjuk Aiiá az üzemi tanácsokat. Az 'izemi tanácsok törvényben biztosított jósa az üzemi szak- ^o.-.-cotek hatáskörébe kerül. A tervezett gazdaságirányí- tósl -p'^rni kancsán megnöve- zp-itk az üzemi, gazdasági ve- Wk hatásköre és felelősEzzel a szakszervezetek egvetértenek. A minisztériumok most dolgoznak a vállalati iog^sa^álvzaton, amely rögzül az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszerve| munkaszervezés kérdése. A | gazdasági vezetők figyelmét nyomatékosan felhívjuk arra, . hogy teremtsenek rendet ub- ! ben a kérdésben, — hangsúlyozta a szónok. Pártunk IX. kongresszusa hosszú távra meghatározza, megszabja jövőbeni feladatainkat társadalmi, gazdasági és kulturális életünk területeire egyaránt. Törekvéseinket támogatják a magyar dolgozók. Ha a célokat a tennivalókat virágosán határozzuk meg, ki tudjuk bontakoztatni társadalmi rendszerünk leglényegesebb mozgató erejét, a tömegaktivitást. A IX. kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munka verseny sikerei a munkásosztály magasfokú osztályöntudatáról tettek tanúságot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kongresszus határozatait teljes mértékben s minden vonatkozásban végrehajtsuk. Gáspár Sándor elvtárs után Domozi János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, Verái János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz. elnöke és Csepelyi Tamás, a nagykállói Járási Pártbizottság titkára szólalt fel. Ezután szünet következett, majd Cseterki Lajosnak, a Központi Bizottság titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az első felszólaló Pál Lé- nárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatóhelvettese volt. Öt követően Oldrich Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja tolmácsolta pártja és a csehszlovák nép üdvözletét. Ezután Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szólalt fel, majd Betty Sinclair Észak Írország Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Anna LHsa Hyänen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gaston Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Leoni- dasz Sztringosz, a Görög Kom munista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kristin E. An- dersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja és dr. Vladimir Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke szólalt fel. Koszigin Párizsba utazott Alekszej Koszigin, a Szovjet Minisztertanács elnöke csütörtökön hajnalban hivatalos látogatásra repülőgépen Párizsba utazott. Kíséretében van Vlagyimir Kirillin, a Minisztertanács elnökhelyettese, Andrej Gromiko külügyminiszter és több más hivatalos személyiség. A szovjet kormányfő De Gaulle meghívásának tesz eleget. A francia köztársasági elnök idén júniusban a Szovjetunióban tett látogatása során meghívta Franciaországba Koszigint, Brezsnyevet és Podgornijt. Mint hivatalosan közlik, Brezsnyev és Podgor- nij 1967-ben utazik Francia- országba. Koszigin franciaországi látogatása december 9-ig tart. A Pravda párizsi tudósítói a lap csütörtöki számában rámutatnak arra, hogy erősödik a Szovjetunió és Franciaország együttműködése. így például a kölcsönös áruforgalom tavaly az 1964 évihez viszonyítva 28 százalékkal növekedett. Az idén még nagyobb arányú növekedés várható. A Pravda tudósítói megállapítják, hogy a kereskedelmi, a tudományos és a műszaki együttműködés jó alapot teremt a politikai közeledéshez is. A Kreml és az Elysée-pa- lota között létrehozott közvetlen kapcsolat, a „zöld telefon” elősegíti majd ezt a célt. A csütörtöki Humanité nyilatkozatot közölt, amelyben a Francia Kommunista Párt melegen üdvözli Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy Franciaországba látogat. Franciaországban nem feledkeznek meg arról az áldozatról. amit a Szovjetunió hozott a második világháborúban. A hitleri szellem nyugatnémetországi feltámadásának veszélye láttán a francia és a szovjet népnek együttesen keli munkálkodnia a béke megszilárdításán. * Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön, magyar idő szerint 10 óra 56 perckor, megérkezett Párizsba Az orlyi repülőtéren De Gaulle tábornok, köztársasági elnök, Pompidou miniszterelnök és a francia kormány tagjai fogadták. Tito elutazott Romániába Hivatalos közlemény szerint Ceausescunak, az RKP főtitkárának meghívására Tito elnök december 1-e és 3-a között, nem hivatalos látogatást tesz Romániában. A jugoszláv és román vezetők találkozójára — mint egyes értesülésekből kitűnik — Temesvár környékén kerül sor. Tito elnököt elkíséri Romániába Mijalko Todorovics, a JKSZ Végrehajtó Bizottságának titkára, Marko Nikezics külügyminiszter és Kiró Gi- logorv szövetségi pénzügyminiszter. A Tanjug jelenti, hogy Tito elnök csütörtökön reggel 8 órakor háromnapos magánlátogatásra Romániába utazott. Új kormány Bonnban Mint a DPA-hírügynökség jelenti, Heinrich Lübke nyugat német államelnök csütörtökön reggel 9 órakor írásban hivatalosan közölte Erhard kancel lárral, hogy lemondását elfogadta. A bonni Bundestag csütörtök délelőtt kancellárrá választotta Kurt Georg Kiesingert. A zsúfolt karzat előtt lefolyt titkos szavazáson a 496 szavazati joggal bíró képviselő közül 473 adta le szavazatát, a nyugat-berlini képviselők nem vehettek részt a szavazásban. Kiesingerre 340-en, ellene 109-en szavaztak, 23 képviselő tartózkodott. Egy szavazólap pedig érvénytelen volt. A most már ellenzéki Szabaddemokrata Pártnak 49 képviselője van. A Szociáldemokrata Párt szerdán megtartott parlamenti frakcióülésén 53 képviselő ellenezte a nagykoalíció létrehozását. Ezeken kívül azonban még néhányan szavaztak Kiesinger ellen és a szavazástól tartózkodó képviselők állásfoglalását is ellenszavazatnak lehet számítani. Ez a tény azt jelenti, hogy a Szociáldemokrata Pártban mintegy 60 tagú koalíción belüli ellenzék alakult meg. A választás kihirdetése után Kiesinger Lübke köztársasági elnökhöz hajtatott, hogy átvegye tőle a kancellári kinevezést. Kiesinger a kancellári esküt délben fél egy órakor tette le. A kormánylistát még nem hozták nyilvánosságra, de ha az utolsó pllanatban változások nem történnek, a fontosabb tárcák megoszlása a következő: Kancellár: Kurt Georg Kiesinger (CDU). Alkancellár és külügyminiszter: Willy Brandt (SPD). Belügyminiszter: Paul Lücke (CDU). Hadügyminiszter: Gerhard Schröder (CDU). Pénzügyminiszter: Franz Josef Strauss (CSU). Gazdasági miniszter: Karl Schiller (SPD). össznémetügyi miniszter: Herbert Wehner (SPD). A Bundestag minisztere: Carlo Schmid (SPD). Az áttelepültek ügyeinek minisztere: Kai Uwe von Hassel (CDU). Leonyld Brezsnyev és Münnich Ferenc beszélgetnek a kongresszus szünetében. Összehívták az Arab Liga Védelmi Tanácsát Ali Amer tábornok az Egyesített Arab Parancsnokság főparancsnoka miután megbízottai három napon át tanulmányozták a helyzetet Jordániában és megbeszélést folytattak az ammani kormánnyal, kérte az Arab Liga Védelmi Tanácsának csz- szehívását. E kérés al'i" ;‘n Hasszuna, az Arab Lis>a írtitkára összehívta a védelmi' tanácsot a jövő hét szerdájára Kairóba. t * zetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak kell lennie, mert j e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezetek együttes és külön-kü- lön jogait és felelősségét. A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szakszervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik körében ki kell kérniök a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési joguk lesz. Az üzemi demokráciát fej^ leszti, a dolgozók jogait növeli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megítélésénél. kinevelésénél, felmentésénél a dolgozók véleményét a szakszervezetek képviselik, érvényesítik. A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt növekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel kell használniok a dolgozók szocialista tudatának formálására. Gáspár Sándor ezután a szakszervezet tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban kifejtette: Megítélésünk szerint a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az eddiginél bonyolultabb. összetettebb és árnyaltabb lesz — ezt már most látjuk. Erre időben felkészülünk. A harmadik ötéves terv időszaka alatt lép életbe gazdaságirányítási rendszerünk reformja. amelynek legfőbb célja a dolgozó emberek életviszonyainak a munkateljesítményen, a társadalmi hasznosságon alapuló fejlesztése, — folytatta ezután Gáspár Sándor. A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez joguk és kötelességük —, hogy a reform céljai szocialista módon érvényesüljenek. A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozókról való gondoskodás lehetőségeit. Gáspár Sándor ezután hangoztatta: Az életszínvonal emelésének legfontosabb tényezője természetesen a bérek alakulása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontosságát, az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrendszer továbbfejlesztésével ezt az elvet akarjuk még jobban érvényesíteni. Sok tényező abban az irányban hat majd, hogy a végzett munka eredményessége alapján a jövedelem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá tenni, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szociális meggondolás továbbra is érdekképviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötelezettségeink vannak a csökkent munkaképességűekkel; a munkában megrokkantakkal. továbbá a sokgyermekes családokkal és a nyugdíjasokkal szemben. A kisgyermekes dolgozó nők gyermekgondozási segélyének tervezett bevezetése is erre utal. A következő években a vállalati önállóság növekedése a nagyobb jövedelmezőségre való törekvés, a piac, a kereslet-kínálat törvénye jobba1- fog érvényesülni. Ez a sza- badDiaci árak nagyobb moz gását eredményezheti. Enne! szabályozására megfelelő társadalmi garancia szükséges. A pártnak, a kormánynak és a I szakszervezeteknek — külö- j nősen 1968 január elseje után — azon kell őrködniük azt kell biztosítaniuk, hogy az; árváltozások ne befolyásolják hátrányosan a dolgozók életszínvonalának rendszeres eme- ■ lésére vonatkozó céljaink megvalósítását. Az ötéves terv reálbér-programját teljesíteni kell. Gáspár Sándor beszélt a szociális ellátásról és szolgáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az üzemi étkeztetés, a munkásszállás, a munkásszállítás — fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További fejlesztésük a vállalat jövedelmezőségétől függ. A szolgáltatások másik körét az úgynevezett vállalaton kívüli szolgáltatások, lakás, közlekedés, villany, gáz stb. alkotják. A dolgozók jelenlegi élet- színvonala a szolgáltatásokhoz juttatott magas összegű állami dotáció mellett alakult ki. Véleményünk szerint e szolgáltatások díjainak megváltoztatása, a dotáció megszüntetése vagy csökkentése, az értékarányos árak bevezetése csak úgy és akkor valósítható meg, ha egyéb intézkedésekkel biztosítható, hogy a dolgozók reálbére nem csökken. A lakásproblémát • érintve kifejtette: Segíteni és ösztönözni kell a magánerőből és állami kölcsönökkel történő építkezéseket. Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek az új gazdasági mechanizmusban az üzemi lakásépítést lehetővé teszik. Okosabb és körültekintőbb lakáselosztási rendszert kell kialakítani. A munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban a sürgősebb tennivalókról szólt. Rámutatott: Amiről Kádár elvtárs szólott a beszámolójában, hogy minden egészségre ártalmas munkakörben be kell i vezetni a munkaidő-csökkentést. Továbbá, 48 órára kell I csökkenteni a munkaidőt a i népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még magasabb Radikálisan csökkentenü.k kell a munkások egészségét veszélyeztető, mértéktelen túlórázást. Tudjuk, hogy ez nem egyszerűen elhatározás, hanem elsősorban megfelelő
