Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

1«W9. NOVEMBER IS. 4----nctplő ---------------------­Ex pressz November 18—19-^n Pécseit bútor­tisztítás A 15 éves Pa­tyolat Vállalat sokféle szolgálta­tása közül a la­kosság szempont­jából az egyik legkényelmesebb a bútorkárpit tisz­títása. A Clarke márkájú ameri­kai gyártmányú, hordozható vegy­tisztítógéppel ugyanis házhoz mennek a Patyo­lat alkalmazottai s „expressz?“ ütem­ben végeznek jó minőségű munkát. Országos bábjátékos napok Bemutatók a kamaraszínUazban Külföldi megfigyelők Strip-lease, marionettek Tizennégy órás munkanapok Mi legyen a mérce? Anyagbeszerzés köti le a tsz-elnökök munkaidejének zömét Pécs és Dunaszekcső között jártam a minap, s öt tsz-el- nöknek tettem fel a követ­kező kérdést: — Mivel tölti el a munka­idejét? Az öt elnök közöl négy lé­nyegében egybehangzóan vá­laszolt, az ötödik véleménye azonban merőben eltért a társai álláspontjától. Ennyit elöljáróban. „Anyagbeszerzők vagyunk?“ Az első tsz-elnök (ragasz­kodott hozzá, hogy ne nevez­zem meg) valóságos panasz- áradattal fogadott. Azt mon­dotta, maholnap anyagbeszer­zővé válik. Szinte minden fontos anyag — fa, sóder, cement, hullámpala, műtrá­gya stb. — hosszas utánjárást igényel. Szüntelen ingajáratot bonyolít le Budapest, Pécs, Szajol és más helységek kö­zött. Tíz-tizenöt napja minden hónapban utazással megy el. Fischer Ferenc, a belvárd- gyulai Közös Ut elnöke elő­vette golyóstollát, számolgatott kicsit, majd megkért, hogy ír­jam fel a következőket: évi munkaidejének mintegy 30 százalékát a gépek és alkat­részek beszerzése rabolja eL Ennek ellenére sincs elég al­katrész, most is négy nehéz traktoruk áll emiatt. A mun­kaidő további 45 százalékát koncentrátum, műtrágya és más anyagok beszerzésére fordítja, újabb 15 százalékot a szállítási problémák vesz­nek el. A \ különböző vállala­tok ugyanis, amelyeickel a tsz szerződéses kapcsolatban áll, nagyon hajlamosak arra, hogy csak késve szállítsák el a cu­korrépát és a többi terméket. Rengeteg alkudozásba, harcba kerül, mire megteszik. Az elmondottak után már csak 10 százaléknyi idej^ ma­rad, s ebbe a 10 százalékba kellene belepréselni az üzem- szervezést, meg azt, hogy az emberekkel foglalkozzék. Ter­mészetesen, hogy ez nem elég, ezért a tsz-elnök nem tehet mást. minthogy megnyújtja a munkaidejét. Speidl József, a habard, Szabó Mátyás, a bólyi tsz el­nöke munkaidejének felét for­dítja anyagbeszerzésre. Sza­bó Mátyás tavaly háromszor vagy négyszer utazott a fő­városba egy borsóarató gépért, az idén pedig már ötször-hat- szor járt Budapesten és Bere- menden cementért. „Mindenki a maga dolgát** Porkoláb József, a duna- szekcsői Egyetértés Tsz elnö­ke olymódon válaszolt a kér­désre, hogy elmondotta, mivel telik el egy átlagos napja. Eszerint reggel kimegy a ha­tárba, ellenőrzi az előző nap kiadott utasítások végrehajtá­sát, segít a menet közben felvetődő problémák megoldá­sában és természetesen beszél­get az emberekkel. Délután egy óra és fél kettő között bejön, két órakor eligazítást tartanak, melyen az agronó- musok és brigádvezetők vesz­nek részt. Maximum három óráig tart az értekezés, ek­kor beszélik meg a másnapi munkát. Három érától kezdve az iro­dában dolgozik. Felbontja, el­olvassa az aznapi postát, vá­laszol és válaszokat a leve­lekre. Utána gyűlésekre és ülésekre készül, hiszen falun minden héten van két-három esti gyűlés. Ezt követően ha­zamegy, szakfolyóiratokat, szakkönyveket olvas. A csen­des esti órák nagyon alkal- I masak a töprengésre, az el­mélyült gondolkodásra. Ilyen­kor szokott elgondolkozni ar­ról, hogyan szervezhetnék meg jobban a munkát, mi­lyen erőátcsoportosításokra, új üzemágakra stb-kre volna még szükségük. Porkoláb József egy szót sem szólt az anyagbeszerzés­ről és a vele járó gondokról. Ezért (anélkül, hogy elárul­tam volna neki, hogy mit mondott a másik négy elnök) feltettem a kérdést: ha ilyen a munkabeosztása, ugyan mi­kor foglalkozik anyagbeszer­zéssel? A válasz: ő nem anyagbeszerző. A gépek és alkatrészek beszerzése a gép­csoportvezető, illetve műhely­főnök feladata, a műtrágya a főagronómusé stb. Mindenki a maga dolgát végzi. Most már elmondottam, hogy mit hallottam a többi tsz-ben. Porkoláb József ugyanilyen nyíltan megmon­dotta, hogy ő ezt helyteleniti. Hozzátette, hogy évente egy- szer-kétszer ő is meglátogatja a MÉK, MÉSZÖV, AGROKER és más vállalatok vezetőit, tehát azokat, akikkel a tsz szerződéses vagy kereskedel­mi kapcsolatban áll. Ennyi azonban szerinte elég. A töb­bit megteszik a tsz illetékes szakvezetői. Ki bírja a versenyfutást? Ha most felszólítanának, hogy döntsem el, a két el­lentétes munkamódszer közül melyik a helyesebb, nem vol­na könnyű a választás. Mi legyen a döntő kritérium? A tsz gazdálkodásának eredmé­nyessége talán? Ha ezt néz­zük, a következőt mondhat­nánk: a dunaszekcsői Egyet­értés jó szövetkezet, évről évre gazdagabb és erősebb, mégis egyelőre a belvárdgyu- lait meg azt a tsz-t ismerik jobban az országban, mely­nek elnöke nem akarta meg­nevezni magát. Nyilvánvaló, hogy ez nem véletlen. Valami más mércét kell te­hát találni Az új gazdasági mechaniz­mus feltételezi, hogy nagy munkabírású, határozott, erő­teljes egyéniségek álljanak a tsz-ek élén. Tagadhatatlan, hogy egy ilyen nagy munka­bírású, kiemelkedő szervező- képességű ember egymaga akár több anyagbeszerzőt is meg tud takarítani a tsz szá­mára, ennek azonban igen nagy az ára. A vezető 14—16 órát kénytelen dói gozni na­ponta. Valószínű jövőre, meg az­után is lesz anyaghiány, s két- három év múlva is ugyanúgy kell harcolná az anyagokért, mint manapság. Lebet 14—16 órézni egy évig, kettőig, talán még há­romig is, de sokáig nem. Sen­ki, még a legnagyobb munka­bírású emberek sem bírják örökké. Magyar Lásaté Három évvel ezelőtt Pé­csett rendezték meg az I. or­szágos bábjátékos napokat. Az azóta eltelt idő is iga­zolta, hogy a felnőtteknek szóló bábművészet előtt nagy perspektívák vannak. Mind a közönségigény, mind pedig a művészek érdeklődésének irá­nya azt mutatja, hogy szük­séges ma már e próbálko­zások, kísérletek ilyen jelle­gű, országos seregszemléje. A Békéscsabán megrende­zett bábos-találkozókon in­kább a gyermekeknek szóló bábjáték képviselői vonultak fel, az úttörő-csoportoktól a felnőtt bábszínházakig. Pé­csett a modem törekvések, az irodalmi, zenei és képi il­lusztrációk, a modem költői művek feldolgozásai, a spe­ciális felnőtteknek szóló báb­játék egyes irányzatai mu­tatkoznak l?e. A bábjátékos napok mottója lehetne Obraz- cov egyik alapvető megfogal­mazása a bábszínház felada­táról: „Olyat játsszunk, ami­re más szípház képtelen.” — Ezúttal is érdekes kísérletek gyűlnek majd össze, vala­mennyi éppen ennek a cél­kitűzésnek jegyében született. Gyermekopera a pécsi úl törőházban Az utca rémei címmel egy Seeger gyermekoperát tanulnak be a Pécsi Szabó István Uttörőház kamara- kórusának és zenekarának tagjai. A mű az utcai köz­lekedés szabályainak meg­szegőiről szól. A szöveg­könyvet Galambon László írja versben. A darabot Pe­re János, az úttörőház szak­köri vezetője tanítja be a kertvárosi, a Vámház utcai, a Szent István téri általá­nos iskolásokból álló sze­replőknek, összesen 22 gye­reknek. A művet orató­riumként mutatják be de­cember elején. A pécsiek Szaltán cárja egy irodalmi mű speciális il­lusztrációja. Hasonló jellegű — legalábbis megközelítőleg — az Állami Bábszínház ka­maraszínpadának produkció­ja, Mrozek: Strip-tease. Az egri bábosok az irodalmi szín­padok bábjátékkal való ki­egészítésén fáradoznak, mű­soruk összeállítás lesz Weöres Sándor Rongyszőnyeg című ciklusából. Más-más lehetősé­geit ostromolják a felnőtt bábjátszásnak a szegedi, a debreceni, a váci, a kecske­méti csoportok, valamint az egyetlen résztvevő külföldi együttes, a bielsko-bialai Ba- nialuka Bábszínház. A Buda­pest XIX. kerületi Tanács If­jú Gárda Művelődési Ottho­nának ASTRA marionett­együttese lesz az egyetlen marionett-produkció, ez a kísérletek újabb érdekes irá­nyát képviseli. A II. országos bábjátékos napokat a Művelődésügyi Mi­nisztérium közművelődési fő­osztálya, a Népművelési Inté­zet, Pécs város Tanácsának művelődésügyi osztálya és a Doktor Sándor Művelődési Ház rendezi az UNIMA ma­gyar tagozatának védnöksége alatt. A programot a bemuta­tók mellett filmvetítések pl. lengyel rajz- és kollázsfilme­ket vetítenek) és előadások, viták egészítik ki. Megvitat­ják a felnőtt-báb játszás hely­zetét, a bábjáték pedagógiai és pszichológiai alkalmazásá­ról hallgatnak előadást, illet­ve beszámolót a témával kap­csolatban Budapesten meg­rendezett nemzetközi konfe­renciáról. A fő vitatéma ter­mészetesen : maguk a bemu­tatók. Ezúttal már díjazzák is a produkciókat, ami az I. bábjátékos napok alkalmával még nem volt. A zsűri össze­állítása is ennek az érdekes művészeti ágnak a szélesedé­sét mutatja, a zsűriben a társművészetek rangos képvi­selői és neves kritikusok vesznek majd részt Mindez azt is szolgálja, hogy kisza­kítsák a bábjátszást a szűk szakmai keretekből, meg­szűnjék ez a művészet né­hány érdekelt ügye lenni, a zsűri-tagok ítélkezzenek más művészetek oldalán állva, sa­ját szemszögükből és általá­nosabban. Ugyanakkor megmutatko^ zik a bábjátékos napok má*i sik célkitűzése is: necsak a magyarországi bábosok isi merkedjenek meg itt egymás próbálkozásaival, hanem lei gyen ez a rendezvény a köri nyező országok művészei hai sonló törekvéseinek seregi szemléje is. Az idei eseméi nyéknek a már említett leni gyei együttesen kívül többi külföldi résztvevője lesz! Egyelőre még csak megfigye­lői minőségben vesz részt ai Csehszlovák Színházművésze-! ti Szövetség két megfigyelő*! je. Jan Malik professzor, a* UNIMA ^ (a nemzetközi bábi művész szövetség) főtitkárai valamint a nagyváradi bábi színház tervező művésze. A következő alkalommal vii szont — ezt már jövőre téri vezik, nem hosszabb szünet*! tel — lengyel, román és csehi csoportokat is várnak, s még több megfigyelő szakembert! A II. országos bábjátékod napokra november 18-án és 19-én kerül sor Pécsett. A bemutatók és vetítések m kamaraszínházban, az eUH adások és viták a Doktoe Sándor Művelődési Háteaa lesznek. AZ IQAZSÁQKERESÉS 1. „Az Idő mér nagyon el­járt fölöttem és nem szeret­nék eltávozni ebbő! az élet­ből anélkül, hogy ne köszön­jem meg neked, abban a csúnya nyilas világban irántam tanúsított jóságo­dat Akkor, amikor hamis néven laktam Pest», sen­ki sem tudta az én lakbe­lyemet Csak Te! És te szembeszálltál minden ve­szedelemmel és minket el­látta! rendszeresen minden­féle élelemmel, amire csak szükségünk volt. Ezt elfe­lejteni soha nem fogom. A teljes életem a te kezed­ben volt, de soha még gon­dolatban se jutott eszembe, hogy te talán elárulod vagy kibeszéled hollétünket.. — Ezt a levelet néhány év­vel ezélőtt Gyenis József, a Gabanafedvásárló és -fel­dolgozó Vállalat párttitká­ra kapta Wolf ÁdámtóíL KI az a Wolf Ádám? Wolf Ádlám bérlő, Erzsóbet-pusz- ta urasága volt, Gyenis Jó­zsef pedig uradalmi bognár­segéd. Wolf Ádám a hajda­ni cselédei közül Gyenis Józsefre bízta az életét, és erre.alapos oka volt... Gyenis Józsefet az idén tizedszer is megválasztották párttitkámak a vállalatá­nál. 1956. november 8-án ke­rült a pártszervezet élére, tehát az MSZMP vidéki megsaerveződésénefc első pillanataiban. Gyenis régi ember, miár az M KP-ban is vezetőségi tag volt, s poli­tikai életvonalához mindig hű maradt. — Nem én vagyok itt az egyetlen. P*Sdául Pilis zár Jénosné és Hofi Dezsőné is ti* éve pártvezetőségi tag. És az igazgató, az is régi, következetes kommunista — mondja Gyenis József, az­tán hirtelen előrehajol a szé­ken és szenvedélyes hangon kezd beszélni. — Nálam kommunistának lenni nem formai, hanem érzelmi kér­dés, ennek az életem a ma­gyarázata. így aztán, ha a párt nekem szélt, úgy fog­tam fel, mint katona a pa­rancsot. Soha nem firmyás- kodtam, ha pártmunkát kel­lett végezni. Az összevoná­sok Idején nyolc hónapig voltam Túronyban, téli tan­folyamokat vezettem Nagy- vátyon, Hobolban. Fagyban, sárban utaztam, mentem, ahová kellett}.. •— Ez már as utolsó tíz év története.}, — Igen... Az utolsó tíz év jelentősége számomra óriási. A szemem láttára, és az én munkám kapcsán is erősödött, nőtt. érte él mai színvonalát a vállalatunk. A vezetők egy része aluliról kezdte, tanultak, egyeteme­ket végeztek. Ml nem im­portáltunk kádereket. ha­nem kineveltünk a saját so­rainkból. A jó káderpolitika alapja szerintem az embe­rekkel való törődés. Ne­kem öröm a mások öröme, különösen, ha te is hettem közben. Ha látom* hogy valaki egyenesbe ke­rül, boldog vagyok. Hyert kollektívában öröm pértttt- kárnak lenni Az igazgató W komoly gazdasági körüKe- kintéssei vezeti a vállalat tót. A kollégák pedig nagy­szerűek ... így beszél Gyenis JóamcM az utolsó tíz évről, munka­társairól. életformájáról El kell még mondanom róla« hogy vállalatánál a műsza­ki osztályon dolgozik. Ne­ve egyébként nemcsak mint pártmunkásé, hanem mini íróé is ismert. Több mini egy tucat novellája jeleni meg különböző folyóiratok­ban. 1957-ben dijat nyert 4 Népszabadság pályázatát*! 1957-ben egyébként mtel publicista is ismertté tette a nevét, a Dunántúli Napló hasábjain rendszeresen je­lentkezett kibontakozást se­gítő, okos, poUtfkms írásaival* Gyenis József életútja ’ ranyai pusztákról vezetett a szocialista jelenbe. Az első világháborúban elvesztette az apját, és félárván nevel­kedett Amikor felesepere»

Next

/
Thumbnails
Contents