Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

NO> EMBER IS. napló 5 Minden a helyiségen múlik Üj üzem születik Gépesített széntermelés Egvelle« pép ÉmiNW fori Bt — Hatékonyabb központi irányitá« kell Sxoroeabb együtt« ff bódéét • bánya- és gépészmérnökök között! Mepkemdte működését a F inom köt öttár úgy ár pécsi telepe Úrnak induitak az első pulóverek ÜJmeeaekalJán egy héteme­letes épület bejárati ajtaján kézzel irt tábla fogadja a lá­togatót: „A Budapesti Finom­kötöttárugyár kirendeltsége az alagsorban’1. Alatta egy má­sik: „összeállító nőket egye­lőre nem veszünk fel”. Ami a lakóházakban nem éppen mindennapinak számító kiírá­sok magyarázatát illeti: a Bu­dapesti Finomkötöttárugyár pár héttel ezelőtt bedolgozó rendszerű kötőüzemet nyitott Pécsett, amely megfelelő he­lyiség híján a ház üresen ál­ló Jégópincéjében rendezte be fcköipontját“. Gépek és szakmunkások Pécs legfiatalabb és ma még kétségtelenül legkisebb üzemének egyelőre tizenegy dolgozója van. A távolabbi lehetőségek azonban nagyon Is figyelemre méltóak. Mester Gyula, a gyár pécsi megbí­zottja, tűd üzem- és műszaki vezető, szervező, raktáros, mi­nőségi ellenőr és kötőgépja­vító mechanikus egy személy­ben, így összegezte az előz­ményeket: — A termelő munkát — hét kötőnővel — szeptember 10-én kezdtük. A Finomkötött- árugyárnak négy üzeme van — Pesten, Zuglóban, Rákospa­lotán és Balassagyarmaton —, a kötöttáruk iránt megnyi- vánuló nagy érdeklődés azon­ban túlszárnyalja a jelenlegi kapacitást. A gyár bedolgo­zó-rendszer szélesítésével igyekszik ezen segíteni. Pécs­re egyebek mellett azért esett a választás, mert a Vegyes­ipari Vállalat keretében az elmúlt években dolgozott egy hasonló profilú üzem, így szakképzett kötőnők biztosí­tása nem okoz gondot. — A Magyar Autóklub he­lyi csoportja november 21-től november 25-ig tartja a gép­kocsik műszaki felülvizsgála­tát. A segélyszolgálati mű­szaki felülvizsgálat a klubta­gok részére díjtalan. Tekin­tettel a nagy érdeklődésre, a torlódások elkerülése végett kérik az érdekelt klubtagokat, A Finomtötöttárugyár szí­nes, szintetikus anyagokból készült pulóvereket kíván gyártani Pécsett. Az elképze­lések szerint 1967. elején hat­vanra emelik a bedolgozók létszámát. Egy-egy kötőnő ha­vonta 200-J—250 pulóvert ké­pes elkészíteni. A gyár gazda­ságossági szempontból 15 kö­tőnőben, illetve havi 3000 pu­lóverben határozta meg a pé­csi telep nagyságának alsó ha­tárát. Ami az érdeklődést il­leti, a hatvanas, sőt, ennél nagyobb létszám elérésének sincs akadálya. A város érdeke is A kötéshez 80/100, illetve 10/100-as kézi síkkötőgépek­re van szükség. Ezekről a be­dolgozóknak kell gondoskod­tok. E géptípusokból vi­szonylag sok van forgalom­ban, így beszerzésük, illetve bérbevételük nem okoz kü­lönösebb nehézséget. Nagyobb gond már elhelyezésük, illet­ve üzemben tartásuk. A mo­dem kislakások többsége er­re alkalmatlan. A bedolgo­zók zöme természetesen saját otthonában dolgozik majd, né­hány „központi” munkahely kialakítása azonban éppen a legjobban rászorulóknak — az albérletben, illetve kis­lakásban él öltnek — nagyon nagy segítséget jelentene. Az új vállalkozás legnagyobb problémája tehát a megfelelő helyiség. Hely kell az anyag­nak, hely az átvételre, hely a csomagolásra. A gyár az in­duláshoz megkapta a segít­séget: a Hazafias Népfront városi bizottsága ideiglenesen biztosított raktár céljaira egy pincét, ezzel azonban csak a beindulás akadálya hárult el. összesen mintegy 100 négy­zetméternyi alapterületű he­lyiség kellene. A fővárosi gyár ennek biztosítása esetén gépek, illetve javítóeszközök beállítására is hajlandó lenne. Havi ezeröt§záz • •• Egy rövidujjú pulóverért 7 forint 94 fillért fizet a gyár. Tehát a kétszázas — minimá­lis — teljesítmény mellett is több mint 1500 forintról van szó havonta. anyagellátás zavartalan, így nünden feltétele meglesz az egyenletes havi keresetnek ... — Véleménye szerint mi­lyen lehetőség van a tovább­fejlesztésre? — Ez is a helyiségtől függ. Ha lesz hol, akkor a gyár létrehoz egy összeállítórészle­get is. Ezt a munkát otthon semmiképpen sem lehet el­végezni: egységes munkára és szigorú minőségellenőrzésre van szükség. Az összeállító részleg újabb 10—12 főt je­lent. A pécsi kötőüzem egyéb­ként — ha minden a tervek szerint megy — már jövőre exportra termel... <B. S.) Magyarországon a gépi j6­vesztéssel termelt szén vala­mennyi frontfejtésből kiho­zott szén 7.8 százaléka volt 1965-ben. Bár ez az eredmény az 1960. évi 3.1 százalékos gépi termeléshez viszonyítva jó, abszolút értékben nem sok jelentősége van. Sziget­vári Józseffel, a Bányászati Kutató Intézet bányagépkisér- leti osztályának vezetőjével a magyarországi széntermelés gépesítésének további bővíté­si lehetőségéről. beszélge­tünk. Csak külföldről — Az a legnagyobb baj, hogy nem egységes az ország széntermelésének gépesítése. Ha volna egy szerv, amely kellő létszámmal, kellő igye­hogy igényüket — beuteme- zés céljából — legkésőbb no­vember 18-ig jelentsék be a klubirodában (Széchenyi tér 1. szám). —j A kereset felső határát 216Ó, alsó határát pedig 1440 forintban határozták meg — mondja Mester Gyula —. Af Játékvásár A karácsonyi ünnepek közeledtével városszerte megkezdőd­tek a játékvásárok. Az idei vásárra új társasjátékok, szer­számos készletek érkeztek, kapható a keresett, többféle tár­sasjátékot tartalmazó német Spiel-magazin is, újdonság a vá­rosnézőbusz, a lendkerekes rendőrautó és az egy méter hosz- szú, dudával felszerelt kisautó. Az áruház játékvásárának kirakata előtt már válogatnak a mamák ORSZÁQÚTJÁN dett, Vajszlóra került inas­nak Varga Dezső és Varga Jenő bognárműhelyébe. Gye- nis, ellentétben a szokásos­sal, szeretettel emlékezik vissza inaséveire, mesterei­re, akik úgy bántak vele, mintha saját gyermekük lenne. — Mestereimet elvesztett apám helyett is tiszteltem. Tőlük tanultaim emberi ma­gatartást, becsületességet és a munka szeretetét — mondja most. I 1929-ben szabadult, mint segéd, s a gazdasági vál­ság nehéz éveiben járkált munka után. Erzsébet-pusz- tán. Zehi-pusztán, Kiság- pusztán, majd ismét Erzsé- bet-pusztán dolgozott elő­ször segédként, később bog- nál-mesterként. A Drasko- vieh-birtokok és a káptala­ni földek között vándorolt. A pártiroda megtelik a régi baranyai puszták em­lékével. Történetek, Iratok kerülnek elő. Segédlevél, mesterlevél, munkakönyv, igazolások. Nevek, urasá- gok és cselédek nevei Csendőrkalandok emléke. Gyenis sokat és szépen me­sél. Mondandójának vezér­fonala az igazságkeresés minden ügyben és minden­kivel szemben. — Erzsébet-pusztát és a szomszédos földeket akkor a Wolf és Deutsch cég bé­relte. Egyik a tőkét adta, a másik pedig gyakorlatilag gazdálkodott, és hetven-har- minc arányban osztoztak mindenen. Egyszer pün­kösd előtt jelentkeztem a béremért. Búcsúra készülőd­tünk. A Deutsch uraság a tornácon állt és nézelődött. Szétnyitotta a tárcáját, az­tán mondta, hogy men­jek máskor, mert nincs nála apró. Kértem, hogy menjen be érte az iro­dába, melynek az ajtaja közvetlenül a háta mögött nyílt. Erre felháborodottan rám nézett, és ért mondta: „Hát mit gondolsz, a te kedvedért bemegyek én az irodába?!” Amikor meghalt a kislányom, pénzt kellett szereznem koporsóra. Be­mentem az urasághoz és kértem, hogy a kommen- ciómból adjon ki előre egy mázsa búzát. Mivel úgyis eladtam volna, az árát, 20 pengőt kaptam meg. A ré­szemből az uraság aztán két mázsát tartatott vissza egy helyett, mert időközben 10 pengőre esett a búza ára... Az egyik intéző.' ha szólt hozzánk mindig hátat for­dított. úgy beszélt. Egyszer meguntam. Amikor bejött a műhelybe, azonnal megfor­I dúlt, és úgy beszélt hoz­zám. Csak akkor szólaltam meg, amikor már ordított: [ „A becsületes magyar em­ber, ha a kutyájához szól, annak is megemeli a féjét és a szemébe néz!” így él­tünk a pusztán ... — És Wolf’ — A nyilas rendszer az­tán elsöpörte a Wolf és Deutsch céget. Wolf óvadék ellenében kiszabadult a get­tóból és álnéven bujkált Budapesten. Irt nekem, hogy vigyek neki élelmet, mert elpusztul. Ekkor számomra már nem a pusztai uraság volt, hanem egy bajba ju­tott ember, aki életveszély­ben van. A nyilas terrortól felfordult Pestre az utolsó pillanatig felszökdöstem és vittem nekik a saját kis krumplinkat, szálonnánkat, kolbászunkat. Csaknem bent­rekedtem az ostromgyűrű- ben. Wolf ismerte az em­bereket, tudta, hogy meg­bízhat bennem és segítek rajta, a korábbi megalázta­tásaim ellenére is. Gyenist igazságkeresése vitte évről évre közelebb a szocialista gondolathoz. Ami­kor a csendőrök, „le piszkos- kommunistázt'-k”, gondol­kodóba esett. Renget'get ol­vasott. tanult pusztai iparos korában is. —- Lnaséveimtő! kezdve újságolvasó ember vagyok.., A mi házunkban a legna­gyobb szegénység idején is volt újság és könyv, ha nem is a legjobb irodalmi köny­vek — mondja. 3. A felszabadulás Zichy- újfalun érte Fejér megyé­ben, de néhány hónap múl­va már újra Baranyában volt, Pécsett. 1945. május 15- én jelentkezett a Magyar Kommunista Pártba. 1951- ben, amikor a háromhóna­pos pártiskolát végezte, a pártiskolai könyvtárból ke­rült a kezébe a „Csendes Don” és Azsájev „Távol Moszkvától” című könyve. Ez a két erőteljes regény­élmény inspirálta az írásra, a pusztai emberek életsorsá­nak feljegyzésére. — És a család? — Két fiam van. Az idő­sebb diplomata, egyik kö­vetségünkön kulturális at­tasé, a másik segédmunkás Wolf Adám már meghalt, de levele, melyben köszö­netét mond egykori cseléd­jének, emlékeztet a múltra. Emlékeztet és figyelmeztet az emberi magatartás nor­máira. Gyenis József párt- titkár a i"!°nt',s sznélv; iratai között őrzi. Bertha Bulcsn hcnaital foglalkozhatna a szer­vezéssel, nem állnánk ilyen rosszul. Véleményem szerint ez a kérdés kulcsa. A Nehéz­ipari Minisztériumban a szén- termelés gépesítésével csak egy pár ember foglalkozik, akik egyedül képtelenek el­látni ezt a feladatot. Ez any- nyit jelent, hogy ez elvi irá­nyítás kimerül az egyes trösz­tök által javasolt gépek enge­délyezésével. Bár meg kell jegyeznem, hogy az engedé­lyezés is általában automa­tikus. — Mi a helyzet a Mecseki Szénbányászati Trösztnél? — A mecseki bányák szén- termelését gázkitöréses voltuk miatt nehezebb gépesíteni. Villamos gépeket közvetlenül a munkahelyeken általában nem távolabb is csak sújtó­légbiztos kivitelben szabad alkalmazni. Sűrített levegővel működő gépekkel lehetne gé­pesíteni, de nálunk ebből nincs olyan választék, sőt, több helyen teljes hiány van. Rakodómotor, kaparómeghaj­tó motor, nagyobb vitlamotor nincs. Csak külföldről, majd­nem kizárólag csak Nyugat­ról lehet beszerezni. Egyedi tervezés A mecseki bányákban a meredek dőlésű fejtésekben alkalmazható jövesztőgépre volna szükség. > Létezik-e ilyen? — Létezik, hogyne. Az Egyesült Államokban és Angliában, sőt, újabban a Szovjetunióban is alkalmaz­nak olyan gépeket, melyek­kel meredek dőlésű terepen gyalulni és marni is lehet. A gépek ára egy- és tízmillió devizaforint között ingadoz­hat, alkalmazásuk rendkívül fegyelmezett és precíz mun­kát igényel. Beszerzését a drá­gaság mellett akadályozza, hogy kis mennyiségben gyárt­ják, egyenként kell megren­delni. Ez természetes. Az egyedi tervezés is a legjobb esetben egy bányakörzetben alkalmazható, ott sem biztos, hogy minden telepre. Például a maróhengeres gépeket, ame­lyek az egész világon bevál­tak, egy-egy széntelepre kell átalakítani. Nehezíti a beszer­zést, hogy a szocialista orszá­gok szállítási határideje rend­kívül hosszú, kedvező eset­ben 3—4 év. Ezt kivárni nem lehet, mert esetleg a gép el­avul és ezért érthetően senki nem meri vállalni a kockáza­tot A nyugati gépek jóval drágábbak és kérdés, hogy a mi bányáinkban gazdaságo­san alkalmazhatók-e. Minden esetben helyszíni kipróbálást igényelnek. Nemrég járt itt a nyugatnémet Westphalia Lünnen bányagépgyár igazga­tója és műszaki gárdája. Az egész világon bevált Lübbe- féle gyalut és a hozzátartozó kaparót a magyar bauxitbá­nyákban kívánták kipróbálni. Még a nemzetközi vásáron azt Ígérték, hogy ha a gép nem alkalmazható, visszavi­szik és minden költség őket terheli. Szeptemberben meg­tekintették a bányát és azon­nal elálltak korábbi propa­ganda céljuktól. Egyszerűen nem merték ezt a gépet itt felhasználni. Ha egy ilyen nagy, az egész világon ismert cég visszariad a kockázatvál­lalástól, hogyan vállalja a fe­lelősséget. mondjuk egy üze­mi bányamérnök? — Persze, ami a bánya mű­szaki feltéteieit illeti, véle- j ményem szerint csak másod- \ sorban jöhet szóba. Elsősor- i ban mérnökök, a művezetők : szakképzettségét kell megte­remteni és főleg biztosítani kell, hogy mint az iparban mindenütt, a bányában is ott legyen a szakmérnök a gép mellett, tehát a munkahelyen. ! Az egész bánya tervezését, a ’ feltárási rendszert a gépesí- ! tés követelményeihez kell idom tani. A komplex gépe­sítés erre kényszerít. Márpedig gápes.'íeni. csak komplex mó­don gazdaságos. Ma már az ehhez szükséges bányaterve- | zés kiváló bányamérnököké^ a gépek üzemeltetése kiváló gépészmérnököket feltételez* akiknek — mert ezek a dol-j gok nagyon is összefüggnek! — egymás munkájába is van beleszólásuk, egymás nélkül képtelenek a bányaviszonyolo adta folytonosan változó fel­adatokat megoldani. A bánya- és gépészmérnöknek tehát, ha­sonlóan a fizikaiakhoz, három harmadban kell dolgoznia. Addig nem is lesz Magyaror­szágon a jelenleginél nagyobb ütemű gépesítés, amíg ez a* első feltétel nincs meg. Mil­liós tételekről van szó. min­den más gyámál már néhány százezer forintos egységnél állandó mérnöki felügyelek van. Eredmények az any at> mozgatásban — • Mit tudna mondani ax anyagmozgatás gépesítéséről? — Ez ma az egyik legfonto­sabb tudományos kérdés. Most terveztük meg a gumiszalag- görgők szállításlát, hevederrel lesz összefogva 10—20—30 da­rab, csilléből-csillébe géppel emelhető, nincs szükség em­beri erő alkalmazására. Meg lehet oldani a biztosító szer­kezetek: TH-gyűrűk, beton- idomkövek, betonelemek gép-; pel való mozgatását, de a süveggerenda vagy a fémtám mozgatását is. A megrendelés­nek megfelelően megtervez­zük, természetesen előzőleg minden anyagot összegyűj­tünk. A Mecseki Szénbányá­szati Tröszt például fatelepét gépesítette részben a terve­zőintézet segítségével. A* előbb felsorolt biztosító szer­kezetek gépi mozgatására azonban mindeddig senki nem jelentett be igényt. Vélemé­nyem szerint a konzervativiz­mus is gátló tényező, hiszen „minek gép, amig az ember tud cipelni”. Nem szeretném* ha félreértene, szintén a Me­cseki Trösztnél Drenyovszky Béla bányamérnök szerkesz­tett egy betonelem beemelő gépet, üzembehelyezés előtt csupán néhány tanáccsal egé­szítettük ki. Most több mint egy éve üzemel. Ez is egy út. Nem ragaszkodunk, hogy min­dent csak mi csinálhatunk* csak ahol mozdulatlanok, ott lenne célszerű külső szerv­hez fordulni a problémákkaL — Úgy gondolom, megköny- nyítené az anyagmozgatást, ha a biztosító berendezések köny- nyebbek lennének a maiaknáL Van-e erre lehetőség, például a hidraulikus íémtámok eseté­ben? — Nincs. Képzelje el, hogy a hidraulikus rész minden négyzetcentiméterére 200 at­moszféra nyomás hat, ez ele­ve megszabja a fémtám sú­lyát. A tervezők az optimá­lis értékre törekszenek, ami a kívánt 30—50 tonna igény- bevétel mellett a lehető leg­könnyebb. Ugyanaz a bányász* aki a súlyt kifogásolja, elfe­ledkezik arról, hogy a biz­tonság legtlább tízszer na­gyobb, mint a régebbi, köny- nyebb súlyú biztosító szerke­zetek alkalmazása mellett. Lesz-e könnyű fejtőkalapács ? — Ugyanez a helyzet a kis­gépeknél? Létezik-e például könnyebb és nagyobb telje­sítményű fejtőkalapács? . — Nyugaton vannak lénye­gesen könnyebbek és jóval na­gyobb teljesítményűek is. Zárójelben: a hidraulikus fém- tárnok Nyugaton sem köny- nyebbea. Sajnos, ebben a pil­lanatban senki sem foglako­zik fejtőkalapácsok fejlesz­tésével. A KGM megszűntette* mint profilt, csak kényszerű­ségből gyártja és — mert ál­lítása szerint az évi 50—60 ezer darab nagyon kií srim — műsza'd >jl«cztésé*' m foglalkozik. Aczé! Gábor \

Next

/
Thumbnails
Contents