Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
NO> EMBER IS. napló 5 Minden a helyiségen múlik Üj üzem születik Gépesített széntermelés Egvelle« pép ÉmiNW fori Bt — Hatékonyabb központi irányitá« kell Sxoroeabb együtt« ff bódéét • bánya- és gépészmérnökök között! Mepkemdte működését a F inom köt öttár úgy ár pécsi telepe Úrnak induitak az első pulóverek ÜJmeeaekalJán egy hétemeletes épület bejárati ajtaján kézzel irt tábla fogadja a látogatót: „A Budapesti Finomkötöttárugyár kirendeltsége az alagsorban’1. Alatta egy másik: „összeállító nőket egyelőre nem veszünk fel”. Ami a lakóházakban nem éppen mindennapinak számító kiírások magyarázatát illeti: a Budapesti Finomkötöttárugyár pár héttel ezelőtt bedolgozó rendszerű kötőüzemet nyitott Pécsett, amely megfelelő helyiség híján a ház üresen álló Jégópincéjében rendezte be fcköipontját“. Gépek és szakmunkások Pécs legfiatalabb és ma még kétségtelenül legkisebb üzemének egyelőre tizenegy dolgozója van. A távolabbi lehetőségek azonban nagyon Is figyelemre méltóak. Mester Gyula, a gyár pécsi megbízottja, tűd üzem- és műszaki vezető, szervező, raktáros, minőségi ellenőr és kötőgépjavító mechanikus egy személyben, így összegezte az előzményeket: — A termelő munkát — hét kötőnővel — szeptember 10-én kezdtük. A Finomkötött- árugyárnak négy üzeme van — Pesten, Zuglóban, Rákospalotán és Balassagyarmaton —, a kötöttáruk iránt megnyi- vánuló nagy érdeklődés azonban túlszárnyalja a jelenlegi kapacitást. A gyár bedolgozó-rendszer szélesítésével igyekszik ezen segíteni. Pécsre egyebek mellett azért esett a választás, mert a Vegyesipari Vállalat keretében az elmúlt években dolgozott egy hasonló profilú üzem, így szakképzett kötőnők biztosítása nem okoz gondot. — A Magyar Autóklub helyi csoportja november 21-től november 25-ig tartja a gépkocsik műszaki felülvizsgálatát. A segélyszolgálati műszaki felülvizsgálat a klubtagok részére díjtalan. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a torlódások elkerülése végett kérik az érdekelt klubtagokat, A Finomtötöttárugyár színes, szintetikus anyagokból készült pulóvereket kíván gyártani Pécsett. Az elképzelések szerint 1967. elején hatvanra emelik a bedolgozók létszámát. Egy-egy kötőnő havonta 200-J—250 pulóvert képes elkészíteni. A gyár gazdaságossági szempontból 15 kötőnőben, illetve havi 3000 pulóverben határozta meg a pécsi telep nagyságának alsó határát. Ami az érdeklődést illeti, a hatvanas, sőt, ennél nagyobb létszám elérésének sincs akadálya. A város érdeke is A kötéshez 80/100, illetve 10/100-as kézi síkkötőgépekre van szükség. Ezekről a bedolgozóknak kell gondoskodtok. E géptípusokból viszonylag sok van forgalomban, így beszerzésük, illetve bérbevételük nem okoz különösebb nehézséget. Nagyobb gond már elhelyezésük, illetve üzemben tartásuk. A modem kislakások többsége erre alkalmatlan. A bedolgozók zöme természetesen saját otthonában dolgozik majd, néhány „központi” munkahely kialakítása azonban éppen a legjobban rászorulóknak — az albérletben, illetve kislakásban él öltnek — nagyon nagy segítséget jelentene. Az új vállalkozás legnagyobb problémája tehát a megfelelő helyiség. Hely kell az anyagnak, hely az átvételre, hely a csomagolásra. A gyár az induláshoz megkapta a segítséget: a Hazafias Népfront városi bizottsága ideiglenesen biztosított raktár céljaira egy pincét, ezzel azonban csak a beindulás akadálya hárult el. összesen mintegy 100 négyzetméternyi alapterületű helyiség kellene. A fővárosi gyár ennek biztosítása esetén gépek, illetve javítóeszközök beállítására is hajlandó lenne. Havi ezeröt§záz • •• Egy rövidujjú pulóverért 7 forint 94 fillért fizet a gyár. Tehát a kétszázas — minimális — teljesítmény mellett is több mint 1500 forintról van szó havonta. anyagellátás zavartalan, így nünden feltétele meglesz az egyenletes havi keresetnek ... — Véleménye szerint milyen lehetőség van a továbbfejlesztésre? — Ez is a helyiségtől függ. Ha lesz hol, akkor a gyár létrehoz egy összeállítórészleget is. Ezt a munkát otthon semmiképpen sem lehet elvégezni: egységes munkára és szigorú minőségellenőrzésre van szükség. Az összeállító részleg újabb 10—12 főt jelent. A pécsi kötőüzem egyébként — ha minden a tervek szerint megy — már jövőre exportra termel... <B. S.) Magyarországon a gépi j6vesztéssel termelt szén valamennyi frontfejtésből kihozott szén 7.8 százaléka volt 1965-ben. Bár ez az eredmény az 1960. évi 3.1 százalékos gépi termeléshez viszonyítva jó, abszolút értékben nem sok jelentősége van. Szigetvári Józseffel, a Bányászati Kutató Intézet bányagépkisér- leti osztályának vezetőjével a magyarországi széntermelés gépesítésének további bővítési lehetőségéről. beszélgetünk. Csak külföldről — Az a legnagyobb baj, hogy nem egységes az ország széntermelésének gépesítése. Ha volna egy szerv, amely kellő létszámmal, kellő igyehogy igényüket — beuteme- zés céljából — legkésőbb november 18-ig jelentsék be a klubirodában (Széchenyi tér 1. szám). —j A kereset felső határát 216Ó, alsó határát pedig 1440 forintban határozták meg — mondja Mester Gyula —. Af Játékvásár A karácsonyi ünnepek közeledtével városszerte megkezdődtek a játékvásárok. Az idei vásárra új társasjátékok, szerszámos készletek érkeztek, kapható a keresett, többféle társasjátékot tartalmazó német Spiel-magazin is, újdonság a városnézőbusz, a lendkerekes rendőrautó és az egy méter hosz- szú, dudával felszerelt kisautó. Az áruház játékvásárának kirakata előtt már válogatnak a mamák ORSZÁQÚTJÁN dett, Vajszlóra került inasnak Varga Dezső és Varga Jenő bognárműhelyébe. Gye- nis, ellentétben a szokásossal, szeretettel emlékezik vissza inaséveire, mestereire, akik úgy bántak vele, mintha saját gyermekük lenne. — Mestereimet elvesztett apám helyett is tiszteltem. Tőlük tanultaim emberi magatartást, becsületességet és a munka szeretetét — mondja most. I 1929-ben szabadult, mint segéd, s a gazdasági válság nehéz éveiben járkált munka után. Erzsébet-pusz- tán. Zehi-pusztán, Kiság- pusztán, majd ismét Erzsé- bet-pusztán dolgozott először segédként, később bog- nál-mesterként. A Drasko- vieh-birtokok és a káptalani földek között vándorolt. A pártiroda megtelik a régi baranyai puszták emlékével. Történetek, Iratok kerülnek elő. Segédlevél, mesterlevél, munkakönyv, igazolások. Nevek, urasá- gok és cselédek nevei Csendőrkalandok emléke. Gyenis sokat és szépen mesél. Mondandójának vezérfonala az igazságkeresés minden ügyben és mindenkivel szemben. — Erzsébet-pusztát és a szomszédos földeket akkor a Wolf és Deutsch cég bérelte. Egyik a tőkét adta, a másik pedig gyakorlatilag gazdálkodott, és hetven-har- minc arányban osztoztak mindenen. Egyszer pünkösd előtt jelentkeztem a béremért. Búcsúra készülődtünk. A Deutsch uraság a tornácon állt és nézelődött. Szétnyitotta a tárcáját, aztán mondta, hogy menjek máskor, mert nincs nála apró. Kértem, hogy menjen be érte az irodába, melynek az ajtaja közvetlenül a háta mögött nyílt. Erre felháborodottan rám nézett, és ért mondta: „Hát mit gondolsz, a te kedvedért bemegyek én az irodába?!” Amikor meghalt a kislányom, pénzt kellett szereznem koporsóra. Bementem az urasághoz és kértem, hogy a kommen- ciómból adjon ki előre egy mázsa búzát. Mivel úgyis eladtam volna, az árát, 20 pengőt kaptam meg. A részemből az uraság aztán két mázsát tartatott vissza egy helyett, mert időközben 10 pengőre esett a búza ára... Az egyik intéző.' ha szólt hozzánk mindig hátat fordított. úgy beszélt. Egyszer meguntam. Amikor bejött a műhelybe, azonnal megforI dúlt, és úgy beszélt hozzám. Csak akkor szólaltam meg, amikor már ordított: [ „A becsületes magyar ember, ha a kutyájához szól, annak is megemeli a féjét és a szemébe néz!” így éltünk a pusztán ... — És Wolf’ — A nyilas rendszer aztán elsöpörte a Wolf és Deutsch céget. Wolf óvadék ellenében kiszabadult a gettóból és álnéven bujkált Budapesten. Irt nekem, hogy vigyek neki élelmet, mert elpusztul. Ekkor számomra már nem a pusztai uraság volt, hanem egy bajba jutott ember, aki életveszélyben van. A nyilas terrortól felfordult Pestre az utolsó pillanatig felszökdöstem és vittem nekik a saját kis krumplinkat, szálonnánkat, kolbászunkat. Csaknem bentrekedtem az ostromgyűrű- ben. Wolf ismerte az embereket, tudta, hogy megbízhat bennem és segítek rajta, a korábbi megaláztatásaim ellenére is. Gyenist igazságkeresése vitte évről évre közelebb a szocialista gondolathoz. Amikor a csendőrök, „le piszkos- kommunistázt'-k”, gondolkodóba esett. Renget'get olvasott. tanult pusztai iparos korában is. —- Lnaséveimtő! kezdve újságolvasó ember vagyok.., A mi házunkban a legnagyobb szegénység idején is volt újság és könyv, ha nem is a legjobb irodalmi könyvek — mondja. 3. A felszabadulás Zichy- újfalun érte Fejér megyében, de néhány hónap múlva már újra Baranyában volt, Pécsett. 1945. május 15- én jelentkezett a Magyar Kommunista Pártba. 1951- ben, amikor a háromhónapos pártiskolát végezte, a pártiskolai könyvtárból került a kezébe a „Csendes Don” és Azsájev „Távol Moszkvától” című könyve. Ez a két erőteljes regényélmény inspirálta az írásra, a pusztai emberek életsorsának feljegyzésére. — És a család? — Két fiam van. Az idősebb diplomata, egyik követségünkön kulturális attasé, a másik segédmunkás Wolf Adám már meghalt, de levele, melyben köszönetét mond egykori cselédjének, emlékeztet a múltra. Emlékeztet és figyelmeztet az emberi magatartás normáira. Gyenis József párt- titkár a i"!°nt',s sznélv; iratai között őrzi. Bertha Bulcsn hcnaital foglalkozhatna a szervezéssel, nem állnánk ilyen rosszul. Véleményem szerint ez a kérdés kulcsa. A Nehézipari Minisztériumban a szén- termelés gépesítésével csak egy pár ember foglalkozik, akik egyedül képtelenek ellátni ezt a feladatot. Ez any- nyit jelent, hogy ez elvi irányítás kimerül az egyes trösztök által javasolt gépek engedélyezésével. Bár meg kell jegyeznem, hogy az engedélyezés is általában automatikus. — Mi a helyzet a Mecseki Szénbányászati Trösztnél? — A mecseki bányák szén- termelését gázkitöréses voltuk miatt nehezebb gépesíteni. Villamos gépeket közvetlenül a munkahelyeken általában nem távolabb is csak sújtólégbiztos kivitelben szabad alkalmazni. Sűrített levegővel működő gépekkel lehetne gépesíteni, de nálunk ebből nincs olyan választék, sőt, több helyen teljes hiány van. Rakodómotor, kaparómeghajtó motor, nagyobb vitlamotor nincs. Csak külföldről, majdnem kizárólag csak Nyugatról lehet beszerezni. Egyedi tervezés A mecseki bányákban a meredek dőlésű fejtésekben alkalmazható jövesztőgépre volna szükség. > Létezik-e ilyen? — Létezik, hogyne. Az Egyesült Államokban és Angliában, sőt, újabban a Szovjetunióban is alkalmaznak olyan gépeket, melyekkel meredek dőlésű terepen gyalulni és marni is lehet. A gépek ára egy- és tízmillió devizaforint között ingadozhat, alkalmazásuk rendkívül fegyelmezett és precíz munkát igényel. Beszerzését a drágaság mellett akadályozza, hogy kis mennyiségben gyártják, egyenként kell megrendelni. Ez természetes. Az egyedi tervezés is a legjobb esetben egy bányakörzetben alkalmazható, ott sem biztos, hogy minden telepre. Például a maróhengeres gépeket, amelyek az egész világon beváltak, egy-egy széntelepre kell átalakítani. Nehezíti a beszerzést, hogy a szocialista országok szállítási határideje rendkívül hosszú, kedvező esetben 3—4 év. Ezt kivárni nem lehet, mert esetleg a gép elavul és ezért érthetően senki nem meri vállalni a kockázatot A nyugati gépek jóval drágábbak és kérdés, hogy a mi bányáinkban gazdaságosan alkalmazhatók-e. Minden esetben helyszíni kipróbálást igényelnek. Nemrég járt itt a nyugatnémet Westphalia Lünnen bányagépgyár igazgatója és műszaki gárdája. Az egész világon bevált Lübbe- féle gyalut és a hozzátartozó kaparót a magyar bauxitbányákban kívánták kipróbálni. Még a nemzetközi vásáron azt Ígérték, hogy ha a gép nem alkalmazható, visszaviszik és minden költség őket terheli. Szeptemberben megtekintették a bányát és azonnal elálltak korábbi propaganda céljuktól. Egyszerűen nem merték ezt a gépet itt felhasználni. Ha egy ilyen nagy, az egész világon ismert cég visszariad a kockázatvállalástól, hogyan vállalja a felelősséget. mondjuk egy üzemi bányamérnök? — Persze, ami a bánya műszaki feltéteieit illeti, véle- j ményem szerint csak másod- \ sorban jöhet szóba. Elsősor- i ban mérnökök, a művezetők : szakképzettségét kell megteremteni és főleg biztosítani kell, hogy mint az iparban mindenütt, a bányában is ott legyen a szakmérnök a gép mellett, tehát a munkahelyen. ! Az egész bánya tervezését, a ’ feltárási rendszert a gépesí- ! tés követelményeihez kell idom tani. A komplex gépesítés erre kényszerít. Márpedig gápes.'íeni. csak komplex módon gazdaságos. Ma már az ehhez szükséges bányaterve- | zés kiváló bányamérnököké^ a gépek üzemeltetése kiváló gépészmérnököket feltételez* akiknek — mert ezek a dol-j gok nagyon is összefüggnek! — egymás munkájába is van beleszólásuk, egymás nélkül képtelenek a bányaviszonyolo adta folytonosan változó feladatokat megoldani. A bánya- és gépészmérnöknek tehát, hasonlóan a fizikaiakhoz, három harmadban kell dolgoznia. Addig nem is lesz Magyarországon a jelenleginél nagyobb ütemű gépesítés, amíg ez a* első feltétel nincs meg. Milliós tételekről van szó. minden más gyámál már néhány százezer forintos egységnél állandó mérnöki felügyelek van. Eredmények az any at> mozgatásban — • Mit tudna mondani ax anyagmozgatás gépesítéséről? — Ez ma az egyik legfontosabb tudományos kérdés. Most terveztük meg a gumiszalag- görgők szállításlát, hevederrel lesz összefogva 10—20—30 darab, csilléből-csillébe géppel emelhető, nincs szükség emberi erő alkalmazására. Meg lehet oldani a biztosító szerkezetek: TH-gyűrűk, beton- idomkövek, betonelemek gép-; pel való mozgatását, de a süveggerenda vagy a fémtám mozgatását is. A megrendelésnek megfelelően megtervezzük, természetesen előzőleg minden anyagot összegyűjtünk. A Mecseki Szénbányászati Tröszt például fatelepét gépesítette részben a tervezőintézet segítségével. A* előbb felsorolt biztosító szerkezetek gépi mozgatására azonban mindeddig senki nem jelentett be igényt. Véleményem szerint a konzervativizmus is gátló tényező, hiszen „minek gép, amig az ember tud cipelni”. Nem szeretném* ha félreértene, szintén a Mecseki Trösztnél Drenyovszky Béla bányamérnök szerkesztett egy betonelem beemelő gépet, üzembehelyezés előtt csupán néhány tanáccsal egészítettük ki. Most több mint egy éve üzemel. Ez is egy út. Nem ragaszkodunk, hogy mindent csak mi csinálhatunk* csak ahol mozdulatlanok, ott lenne célszerű külső szervhez fordulni a problémákkaL — Úgy gondolom, megköny- nyítené az anyagmozgatást, ha a biztosító berendezések köny- nyebbek lennének a maiaknáL Van-e erre lehetőség, például a hidraulikus íémtámok esetében? — Nincs. Képzelje el, hogy a hidraulikus rész minden négyzetcentiméterére 200 atmoszféra nyomás hat, ez eleve megszabja a fémtám súlyát. A tervezők az optimális értékre törekszenek, ami a kívánt 30—50 tonna igény- bevétel mellett a lehető legkönnyebb. Ugyanaz a bányász* aki a súlyt kifogásolja, elfeledkezik arról, hogy a biztonság legtlább tízszer nagyobb, mint a régebbi, köny- nyebb súlyú biztosító szerkezetek alkalmazása mellett. Lesz-e könnyű fejtőkalapács ? — Ugyanez a helyzet a kisgépeknél? Létezik-e például könnyebb és nagyobb teljesítményű fejtőkalapács? . — Nyugaton vannak lényegesen könnyebbek és jóval nagyobb teljesítményűek is. Zárójelben: a hidraulikus fém- tárnok Nyugaton sem köny- nyebbea. Sajnos, ebben a pillanatban senki sem foglakozik fejtőkalapácsok fejlesztésével. A KGM megszűntette* mint profilt, csak kényszerűségből gyártja és — mert állítása szerint az évi 50—60 ezer darab nagyon kií srim — műsza'd >jl«cztésé*' m foglalkozik. Aczé! Gábor \
