Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
SSM. NOVEMBER 18. Sorrendben a hatyannyolcadik 4% .,fír(t4$i »merni*** jegyiben Egy város gyermekcipőben Kétezer új munkás — Villanegyed, étterem, szálloda Szigetvárán lezajlottak a 400 éves jubileum és a várossá nyilvánítás zászlókat lobogtató ünnepségei. A statisztikába beírták: Magyarországon a 68. város Szigetvár. A tanács, az ügyészség, a rendőrség, egy sor közület és intézmény tábláján a községi megjelölést városi váltotta fel. Aztán folytatódtak az egyszerű hétköznapok ... „Község maradt ez, hiába varrtak csillagot a parolijára” — mondják sokan. Meg is okolják: milyen város az, amelyik magában foglalja a falut — Becefát, Hobolt, Zsi- bótot? « Igaz, mint város „gyerekcipőben” jár még. de .. 4 Kétszázmilliós rekonstrukció De rohamos fejlődés előtt áll. Ennek a fejlődésnek pedig az ipar adja meg a lendületet. A húzóerő a konzervgyár és a cipőgyár rekonstrukciója. 310 millió forintot költ erre államunk. Ezekben a gyárakban néhány éven belül több mint 2000 új munkásra lesz szükség. Lesz-e edég munkáskéz? — erről 'érdeklődtem először a város vezetődtől. A válasz megnyugtató: az előzetes felmérések alapján biztosítottnak látszik a munkaerő. A gondot nem ez, hanem a lakáshelyzet adja. Mert ahhoz, hogy például a konzervgyár a jelenlegi 800 fős lét- száfnát — időszakiakat is beleértve — a következő években 1500-ra növelje, még akkor is lakásokra van szüksége, ha az új munkások többségé’. a környező községekből jár be. A cipőgyárban- is több száz új munkáskéz kell és természetes: ha valaki munkahelyet változtat, elsősorban lakás után néz. A konzervgyár 24 lakásos új épületet épít. Készül egy 30 és egy 36 lakásos ház, lehetőség lesz szövetkezeti lakásba is költözni. Nem mondható tehát, hogy nem épül lakás Szigetváron. Az igényekhez képest azonban kevés. A konzervgyár részére épülő 24 lakiás például alig-alig lesz elég csak az újonnan érkező műszakiak részére. S hód marad még a többi igény kielégítése? A városban 500 lakásigénylőt tartanak nyilván, ezek közül 30 család életveszélyes lakásban lakik. Nem szólva az egészségtelen körülményék között, zsúfolt lakásokban lakók kétségkívül jogos kéréséről. Hatványozódnak a gondok A megoldás egyik útja a családiház-építkezés. Most már erről is városi szinten kell gondolkodni. A családi házak eddig 400—600 négyszögöles területen épültek. Szép nagy kert tartozott hozzájuk. Igen ám, de a várható fejlődés ezt a területpazarlást népi engedheti meg, a városiasodás a kisebb területei igénylő, úgynevezett sorházas megoldást „választja”. A. tanács a jövő évben megkezdi a házhelyek kialakítására ál- ka1 más parcellák kisajátításiát. A gyárak bővítése, a városnak. a környékére gyakorló szívó hatása, egyéb gondok megadását is sürgeti. A cipőgyár konzervgyár jobbára nőket foglalkoztató üzemek. Várható hogy Szigetvárról és a környékéről sok nő jelentkezik majd munkára. Ha azt számítjuk, hogy egy csalódból inár nemcsak a férfi, hanem a feleség is dolgozik, akkor várhatóan megnő az igény bölcsődékre, napközi otthonokra, ame1 ’kben er' 1 sem bővelkedett a város. SzigetKilencmilliós megtakarítás 474 ú ítási javaslat a Mh V-nel 95 jelvény es újító várnak mindössze egyetlen bölcsődéje van — 60 férőhellyel. „Az igény jelenleg ennek a háromszorosa” — mond ják á város vezetői. Mi a megoldás? „KÖFA-alapból egy újabb 60 férőhelyes bölcsődet építünk majd”. Napközi otthon? „Jövőre 120 személyes napközi otthon építéséhez látunk”. Általános iskola? „A lédekszámhoz viszonyítva városunkban a tanuló ifjúság 17 százalék, szemben az országos 11 százalékos átlaggal. Egy 8—12 tantermes új iskolára van szükségünk. Jövőre megkezdjük a gimnázium bővítését. Készülnek egy öttantermes ipaxitanuló-iskola tervei is”. Szigetvár azonban nemcsak iparosodó város, hanem idegenforgalmi központ is, s nincs j étterme. Igaz, a cipőgyár en- | gedve a kényszerhelyzetnek, I megnyitotta üzemi konyháját I a nyilvánosság előtt is. De ez | csak ideiglenes megoldás ie- I hét, s az idegenforgalom igé- ! nyeinek kielégítése szempontújából számításba alig jöhet Szálloda és étterem híján pedig korszerű idegenforgalmat lebonyolítani nem lehet. De nemcsak az idegenek, hanem a város lakói is igényelnek egy színvonalas — mondhatjuk — városias szórakozóhelyet. A tervek szerint jövőre megkezdik az Oroszlán étterem építését. Az épületben szálloda is lesz. Mi legyen a melea, vízzel ? Ha már az idegenforgalomról szóltunk, meg kell említeni a természet ajándékát, a városban nemrég feltört 63 fokos meleg vizet, aminek léte növeli majd az idegenforgalmat. „Fürdővárossá kell fejleszteni Szigetvárt” — lelkesedtek azonnal a patrióták. Szállók, medencék építéséről beszéltek. Aztán aludtak egyet-kettőt a dologra és most már újabb és újabb javaslatok, ötletek hangzanak el, amelyek figyelembe veszik a lehetőségeket is. Abban megegyeznek, hogy kell egy szép melegvizes strand, de nem „fürdövárosd” követeléssel. — Mind több szó esik arról is, hogy ezt a vizet egyéb célokra is fel lehet használni. Vannak, akik melegházi kertészkedés alapját látják benne, mások javasolják: létesítsünk egy lenfeldolgozó üzemet, amihez köztudomásúan sok víz kell. Lent a járás 600 holdon termel, nyersanyag tehát lenne bőven. Nincs a városnak tisztasági fürdője, a meleg víz sokat segíthet ennek a gondnak a megoldásában is. Egy sor, immár városiassá növekedő intézmény megfelelő elhelyezése is szükséges. — „Helyiségprobléma” — mondják a város vezetői. A csatornahálózat kiépítése a megfelelő ivóvízszolgáltatás, mind megannyi kérdőjel. A kérdőjelekre a tanács igyekszik válaszokat adni: az ivóvízellátás problémáján lényegesen segít majd a jövőre megépülő víztorony. Nem feledkeznek meg a csatornahálózat bővítéséről sem: a következő években mintegy 3,5 kilométer hosz- szúságúra növelik a hálózatot. Hiába, Szigetvár most már város, s az igények nőnek. Nem szólva arról, hogy Bece- fa, Hóból, Zsibót is nyújtja kezét ugyancsak városi joggal..« Megértő segítökészséo „Mindenütt megértő, segítőkészséget tapasztaltunk, s ezért munkákedv és bizakodás jellemzi a várost”. — összegezik tapasztalatukat a város vezetői. Nem kétséges: a fejlődés lehetséges és a következő évek valóban városi színvonalra emelik Szigetvárt. A ma még „gyerekcipőben” járó város holnap felnőtté válik. Garay Ferenc A Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági vezetése, párt- és szakszervezeti bizottsága szombaton délelőtt összevont értekezleten értékelte a vállalatnál folyó újítási munka ezévi eredményeit és a soron következő feladatokat. A vállalat újítási csoportjához január 1. és szeptember 3Ü-a között 474 újítási javaslat érkezett be, melyből 205-öt fogadtak el megvalósításra. Hetvennégy újítóval kísérleti szerződést kötöttek. Az elfogadott javaslatok közül 188-at már megvalósítottak, melyekből az év első háromnegyed évében 9,5 millió forint megtakarítás származott. Az idei év újító tevékenységének a Nehézipari Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghirdetett Újítási szemle adja a keretet. A vállalt KISZ-bizottsága védnökséget vállalt az újítások fe-J lett, mely egyebek mellett a gyors ügyintézéshez ad jelentős segítséget. A vitás kérdések eldöntését» a szak- szervezeti bizottság ez év februárjában megalakí itta az Újításokat Egyeztető Bizottságot. Az újítók fokozott erkölcsi megbecsülését juttatja kifejezésre a vállalat vezetősége által alapított „A MÉV új technika élenjárója” jelvény, melyet első ízben az idei bányásznapon kilencvenöt dolgozónak adtak ki. Az üzemek között a vállalat félévenként meghirdeti az újítási versenyt, melynek első három helyezettje jelentős pénzjutalomban részesül. A szombat délelőtti újítási értekezlet második napirendi pontjaként a jövő évi újítási feladattervet vitatták meg. A munka művészei A FELSÖVÁMHAZ utca 48. szám alatti műhely olyan, mint amilyen egy kis asztalosműhely egyáltalában lehet: négy gyalupad, egy gyalugép, egy fűrészgép. A villanyre- zsón enyvet főznek, a polcokon poros, ragacsos üvegekben vegyszerek, a földön friss faforgács, a levegőben fenyőillat, a sarokban felújításra váró öreg stílbútorok, az ablakban szürke papírdobozokban szögek nagyságrend szerint, az egyik szerszámszekrény ajtaján sörcimkék, a másikon világhírű filmsztárok lenge öltözetben. Ha bekapcsolják a gépeket, éktelen visítás tölti be a műhelyt, ha kikapcsolják, üres csend támad hirtelen. Karbantartó műhelye ez a* Vendéglátóipari Vállalatnak, és gondolná az ember, hogy a „főprofil” itt csak a javítás, toldás-foldás lehet. A vállalatnak száznál jóval több Huszonháromezer csemete — Miket? — Egerszeginél kombinált- szekrényeket és intarziás bútorokat is, elég gyakran. Elkészített egy szép bútordarabot, leült és nézte. Elfogta az öröm. Lám, mivé változott keze alatt a deszkamé- retre hasított holt anyag. A velejáró fáradozás, tűnődés egyes egyedül az övé, ugyanúgy az alkotásokozta öröm és elégedettség is. — De itt, a vállalatnál, amikor többedmagával épít meg egy egész berendezést, osztozni kell az örömben s. Nem kívánkozik-e vissza a kisipari világba? — Nem. Megmagyarázza. Úgy vannak ők hatan asztalosok és a két kárpitos, mint egy többszólamú kórus: mindegyik más-más hangot üt meg, de az összhang mégis harmonikus, és amikor egy-egy új szórakozóhely először tarja ki ajtaját a közönség előtt, akkor ők nyolcán teljes egészében látják több hónapos munkájuk eredményét. Ezt csinálták a lakatosok, azt az üvegezők, emezt a vízvezetékszerelők, de ami furnérozva, fényezve, faragva van, az az övék. — És a vendég? — A vendéget nem érdekli, hogy a szék vagy az italszekrény vagy d faburkolat, vagy éppen a bambuszfüggöny kinek a kezét őrzi. A vendégnek egyszerűen „tetszik” a környezet, ahol ül és fogyaszt. — S ez nem bántó önökre nézve? — Nem. Ha veszek egy kabátot, nem jut szembe a szövő. Vagy szép a kabát, vagy nem. A többi nem érdekek Tudja, úgy van ez. hogy a futballmeccs az nyilvános, de a termelés, nem. A MŰHELY KICSI. udvar is kicsi. Esik az es ' -:ik az anyag az udvaron. bár befedik, ahogy tudják Nem valami vonzó ez a környezet, s mégis ... Amikor a nyikorgó kapun kilépek az ütcára, az elhanyagoltságnak e. látványát feledteti velem ezeknek a tehetséges emt- nek, a munka művészeinek meg- kapóan szép munkálkodása. Rab Ferenc Tizennyolcezer franciabarack és ötezer más gyümölcsfacsemetét hoz forgalomba a Kísérleti Intézet bicsérdi telepe. A franciabarackot termelőszövetkezeteknek, a körte-, alma- és birse°”metéket pedig házikertek tulajdonosainak adják e1 A képen: csemete kitermelés franciabarack parcellán KOZMOSZ 131. Szombaton a Szovjetunióban pályára bocsátották a Kozmosz 131 ,t. A Kozmosz 131. folytatja a kozmikus térség kutatását annak a programnak megfelelően, amelyet a Kozmosz szériájú "• iholdak részére dolgozlak ki. I K á egységében — presszókban, éttermekben, kiskocsmákban, vendéglőkben — eltörik egy szék, egy asztal, romlik a zár, lazul az ajtó, akkor ez a hat asztalos ' fogja a szerszámosládát és ... A gyakorlat mégsem teljesen ez. A javításokat Szekeres József, Regdon András végzi, de az új berende- ‘ zéseket rajzok, főként saját elképzelés alapján Gólyák Miklós, Mozsgai József, Rugá- si Rezső es Kozári József „gyártja“. Gyártja? Egyedi munkadarabokról van szó, amelyeket nem lehet szériában gyártani, mert ahogy a vállalat jóvoltából a mohácsi Török presszóhoz, a pécsi Kuba, Hullám vagy most az Éva presszóhoz hasonlóan egyre több nagyon szép, ízlésesen berendezett szó- j rakozóhely nyílik, úgy tolódik el a karbantartó részleg tevékenysége inkább a szinte művészi igényű munkák felé. Kozári mutatja az Éva presz- szó színes tervrajzát: vörösmárvány, kovácsoltvas, tükrök, fények, biedermeier bútorok, sötétre pácolt italszekrény ... Ez a terv. — A méreteket, arányokat már mi komponáljuk meg, mi választjuk meg az anyagot, ami éppen legmegfelelőbb, — mondja Kozári József —. De az talán még a könnyebbik munka, nehezebb, a bizományi áruházakból összegyűjtött rozzant stílbútorok rekonstruálása, hiszen egy hiányzó székláb helyett azonos stílusú lábat kell csinálnunk olyan szerszámokkal, ami éppen rendelkezésünkre áll. Bonyolult, piszmogó munka ez, de például a Mozsgai Jóska éppen ezt szereti. KOZÁRI JÓZSEF tehetséges, jó kezű asztalos, a mű- bútorszakmában párját ritkítja. Tizenhárom esztendős múlt, amikor Ábrányi tűzifa- kereskedőhöz kocsikísérőnek jelentkezett. Aztán szőtte az álmokat: lehet, hogy pék lesz, vagy hentes vagy cukrász. „Ahol sokat lehet enni.. — mondja. Vagy fodrász: „Fehér köpenyben kiáll az ajtó elé. Úriember a borbély ...“ — És a műbútorasztalos? — Ezt választottam. Élt itt egy híres mesterember, az Egerszegi, itt volt a műhelye a Rákóczi úton. Odajártam ebédelni az udvarukba, láttam hogy a segédek hogyan simogatják, fényezik a szép bútorokat. Akkor tetszett már a szakma. * — Mi benne a szép? j — Az. hogy a kivágott, el ! halt fát az asztalos kézbe veszi és újra életrekelti. Széf dől- ' csinálni a fá ; ból.
