Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-10 / 265. szám

Á baranyai kommunisták helyeslik a párt eddigi politikáját Megválasztották a párt megyei vezető szerveit Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Szirmai István elvtárs beszéde Szerdán a megyei pártértekezlet reggel kilenc órakor folytatta munkáját. A második nap délelőtt Palkó Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagja, a Megyei Tanács vb-elnőke elnökölt. Tegnap délelőtt felszólalt Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. • — Tisztelt Pártértekezlet! Szép tisztem, hogy tolmácsol­hatom Önöknek, baranyai kommunistáknak a Központi Bizottság meleg, elvtársi üd­vözletét, és külön megbízá­som, hogy üdvözöljem Önö­ket Kádár János elvtárs ne­vében, akinek maradandó él­ménye az a bizalom és sze­retet, amit legutóbbi bara­nyai látogatásakor tapasztalt. — Most már jó egynapos vita után vagyunk és nyu­godtan megállapíthatom, hogy • pártértekezlet azokról a kérdésekről vitázott, amelye­ket a Központi Bizottságunk kongresszusi tézisei fogalmaz­tak meg. Azt is megállapít­hatjuk. hogy a baranyai kom­munisták pártértekezlete a tézisekben megfogalmazott politikával alapvetően egyet­ért, és úgy látom, végül is egy olyan határozat születik, amely szerint a baranyai kommunisták is jónak tart­ják az eddigi politikát, és az eddigi úton kívánnak halad­ni a jövőben is. A hidegháborús politika megbukott Szirmai elvtárs ezt köve­tően a nemzetközi élet kér­déseivel foglalkozott, és töb­bek között a következőket mondotta: — Meg kell nézni, milyen • nemzetközi helyzet. A tő­kés világról elég gyakran ál­lapítjuk meg, hogy különbö­ző érdekek, új tendenciák és folyamatok figyelhetők meg, másrészt, hogy a tőkés világ válságban van. Ez a válság politikai válság, bizonyos ér­telemben katonai válság, és nem utolsó sorban a tőkés világban a gazdasági válság tünetei is jelentkeznek. Mi­ben mutatkozik ez meg? Meg szűnt az a bizonyos gazdasá­gi csoda, megszűnt a legfej­lettebb tőkés országokban is a konjunktúra. Az infláció jelenségei tapasztalhatók Ang­liában és Amerikában, drá­gulás van, nehezedik az élet. Ennek a következménye ter­mészetesen a munka és a tő­ke összeütközése, élesedik a helyzet a tőke és a munka között, amit illusztrál az a sztrájkmozgalom, amely a világ különböző részein a ka­pitalista országokban szinte megszakítás nélkül folyama­tos Uj tendenciákról szól­tam. Ezek a tendenciák első­sorban Európában jelentkez­nek. A fejlettebb tőkés orszá­gok eljutottak oda, hogy sze­retnének megszabadulni az Egyesült Államok támogatá­sától. Ez a támogatás termé­szetesen nem atyai szerete- tet jelent, hanem az ameri­kai monopoltőke beszivárgá­sát Európába, az európai bur- zsoá tőke bizonyos értelmű szabályozását jelenti, azt, hogy az európai őkének Eu­rópában kevesebb hely jut arra. hogy a maga kizsákmá­nyolási lehetőségeit biztosít­sa. Az elvtársak mindnyájan ismerik például a francia po­litikát. Ezek a folyamatok most Nyugat-Németországban fto jelentkeznek. Ismeretes a szagok békés egymás mellett élését kívánják. — Nyugodtan beszélhetünk arról, hogy a tőkés világban nincs egység. Az a körülbe­lül húsz esztendővel ezelőtt kialakult tőkés-politika, — amelynek megjelenési formá­ja a szovjetellenesség, a szo­cialista országokkal szembeni ellenségesség, helyesebben ezek elleni háborúra való ké­szülődés, egyszóval a hideg­háború volt — ez a politika megbukott. Legalábbis je­lentős szakadékok bomlaszt­ják, és ennek a politikának a realitását erősen kétségbe vonják. Beszélni kell az úgy­nevezett embargóról, diszkri­minációról, árulistákról, ame­lyek feltüntetik: mit nem szabad a szocialista országok­nak eladni. Ezek az árulisták egyre szűkülnek. Az európai fejlett tőkés országok és az Egyesült Államok versenybe kezdtek a szocialista orszá­gok piacaiért, a szocialista or­szágokkal együttműködve je­lentős gyárak építését vállal­ják, hiteleket biztosítanak a franciák, az olaszok és a nyugatnémetek. Módosult te­hát a tőkések korábbi gazda­ságpolitikája, a fejlettebb tő­kés országokban ugyanakkor bizonyos új folyamat játszó­dik le. Ebben vannak biztató tényezők, amelyek komolyab­ban veszik az általunk már régen meghirdetett békés egy­más mellett élés politikáját, és ennek a politikának olyan bizonyítékait adják, mint az eddiginél jóval nagyobb kész­ség a gazdasági, kereskedel­mi, kulturális és bizonyos ér­telemben politikai együttmű­ködésre. Hogy a fejlődés mek­kora, arra elég szemléltető példa az, hogy a Magyar Nép- köztársaságnak tulajdonkép­pen az Egyesült Államokon kívül, minden fejlett tőkés­országgal nagyköveti szinten van diplomáciai kapcsolata. Szirmai István beszédét tartja A szocializmus állandó előrehaladásban van A másik világ, a má vilá­gunk, a szocialista tábor. Éh­ben is különböző folyamatok játszódnak le. A szocialista világom belül a Varsói Szer­ződés tagállamai között a kapcsolatok jók. a kapcsola­tok erősödtek. Nem monda­nám, hogy problémamentesek, de azért a Varsói Szerződés tagállamainak politikája, a békés egymás mellett élés, a béke védelme, a nemzeti füg­getlenség stb., tehát a leglé­nyegesebb elemekben meg egyeznek, egység van. Ezt dokumentálja a Bukarestben lezajlott tanácskozás, amit a Varsói Szerződés tagállamai­nak mindegyike aláirt, a nyi­latkozatban ország-világ előtt dokumentálják ezt az egysé­get A szocialista táborban, a gazdasági építőmunka üteme egészséges, és mindig maga­sabb. mint a tőkés világ fej­lődésének az üteme. Nem kis dolog ez. és érdemes elgon­dolkodni, hogy ma már a szo­cialista tábor a világ ipari termelésének 38 százalékát adja. A szocialista tábor szem­betűnő eredményei mellett is szembe kell nézni azzal, hogy a szocialista tábor egységét a kínai vezetők megbontot­ták. Sajnos, hogy a szocialis­ta tábor nem egységes, abból következik többek között — nem kizárólag, de jelentős mértékben —, hogy az impe­rialisták, és elsősorban az Egyesült Államok háborús esz­közökhöz merészkednek folya­modni Vietnamban, az impe­rialista agresszió eszközéhez nyúltak, önök ismerik, hogy a szocialista országok többsé­ge, közöttük a mi pártunk és országunk is nagy erőfeszíté­seket tesz azért, hogy ha nem is tudunk létrehozni elvi ala­pom egységet a szocialista tá­borban, hozzunk létre akció­egységet a vietnami nép meg­segítéséért. A kínaiak ez él ű is elzárkóznak. Sorozatos kí­sérleteket tettünk és a soro­zatos kísérleteket elhárították. Mégis, ha figyelemmel kí­sérjük a nemzetközi helyze­tet, azt kell látnunk, hogy történelmileg, stratégiailag a szocializmus van támadásban az egész világon. Az egysé­günk megbomlása az imperia­listáknak csak átmeneti, tak­tikai lehetőségeket nyújt, itt nemcsak arról van szó. hogy a szocializmus az. amely egye­dül mutat jövőt az emberi­ség számára, hogy a szocializ­mus gondolata az, amely a világ minden táján előretör, győzelmeket arat, hanem ar­ról, hogy nem lehet a vilá­got mérlegre tenni csupán egy-két év eseményei alapján* Történelmileg húsz év nem nagy idő, de ha csak húsz év­re tekintünk vissza, akkor mit látunk, elvtársak? Hús* éve, hogy befejeződött a né­met imperializmus elleni há­ború. Felszabadultak a kelet- európai országok és megin­dult a szocializmus építése a népi demokráciákban, Keleti Európa országai a szociális- mus útjára léptek. Ez volt 1945-ben. 1949-ben győzött a kínai forradalom, majd győ­zött a koreai forradalom ée a vietnami forradalom — fele­fele országban. Ez után nyer­te el önállóságát India és húsz év alatt vált szabaddá az Egyesült Arab Köztársaság és szabadult fel Afrikában na­gyon sok ország. Húsz év táv­latában sorolhatnám, hogy milyen óriási országok, népek szakadtak le a tőkés világból és indultak el jelentős részé­ben a szocializmus útján. Más részük antiimperialista politi­kát folytat, erősíti nemzeti ön­állóságát. Láthatjuk, hogy megváltozott a világ képe és igazolva láthatjuk azt is, hogy stratégiailag a szocialista po­litika van erőfölényben. Mi azt állítjuk, hogy a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as közös nyi­latkozata ma ts érvényes, amely szerint a szocializmus a történelem meghatározó ere­jévé válik, ma is helyes ér­vényű. mert a szocializmus állandó előrehaladásban van. Ennek az előrehaladásnak azonban megvannak a maga feltételei. Többek között olvan feltételek is, hogy folytassuk a harcot a szocialista világ egységéért, és olyan feltétele is, hogy ne engedjük az ame­rikai imperialistákat, győzni Vietnamban. Politikánkat ne tekintsük változ tathatal Sannak Szavaz a pártértekezlet Szirmai elvtárs ezután a párt politikájának kérdései­vel. belpolitikai problémák­ká! foglalkozott. — Úgy látom, hogy a Köz­ponti Bizottság kongresszusi tézisei és a megyei pártérte­kezlet tegnapi vitája teljesen szinkronban van, oly értelem­ben is, hogy a párt politiká­jának fő elemei maradjana! továbbra is, tehát ezen n úton haladjunk tovább. Ot szinkronban van olyan vo­(Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt na ö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 365. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1966. NOVEMBER 10.. CSÜTÖRTÖK « 1 » « NATO válsága. Franciaország amely lényeges katonai té­nyezője volt ennek a szerve­zetnek, katonai parancsnoksá­gából már kivonult. Francia- országban fel kell számolni az Egyesült Államok támasz­pontjait, az amerikai katonák kivonulnak Franciaországból. Németországban még mindig ott vannak a megszálló erők, . de már éles vita folyik arról, hogy ezeknek a megszálló erőknek ki fizesse az eltartá­sát. Franciaországban, Né­metországban és más nyugat­európai országban erősödnek azok a politikai folyamatok, fejlődnek azok a politikai i erők, amelyek az európai or-

Next

/
Thumbnails
Contents