Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-10 / 265. szám
napló 1066. NOVEMBER M. 2 A baranyai kommunisták helyeslik a párt eddigi politikáját (Folytatás az 1. oldalról) natkozásban is, hogy a pax politikája az élet fejlődésével együtt változzon ahogyan azt a társadalom igényli. Vagvi ■ szinkron van közöttünk abban az értelemben is. hogy ne 'e- gyünk konzervatívak, politikánkat ne tekintsük változ- tathata ti annak. Az elmúlt négy esztendőben, mert hiszen ez a négy esztendő jelenti a beszámolási időszakot — de talán beszélhetünk tíz évről is —, a magyar társadalom rendkívül sokat fejlődött. Jelent lsen fejlődött az ipar, forradalmi kialakuláson ment keresztül a , mezőgazdaság, és ez a fejlődés újabb problémákat ve^'t fel. Az új problémákra elvtársak nekünk kell a választ megadni, ez a válasz pedig azt jelenti, hogy alapvető nautikái elveinken nem változtatva a gyakorlatban mégis sok mindenben változtatnunk kell. Ez a változás tulajdonképpen nem most kezdődött el. A gazdasági élet területén. mindnyájan emlékeznek a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatára, amely változtatásokat igényel a gazdaságvezetésben. és a gazdaságosság elvét elsőrendűnek szövegezte meg. A gazdasági mechanizmus reformja változást jelent politikai és közéletünkben. módszereinkben és bizonyos fokig gazdaságpolitikánkban. A társadalom és a gazdaság növekedéséből adódó problémákra már választ találhatunk az új harmadik ötéves tervünkben is. az úi ötéves tervben már ott szó-- 'ölnek azok a válaszok, - 3p- p—»»-ét a társadalomban problémákra adni ki ’-"k. A TX. kongresszus előkése ' -a során az állandó elemek i- "sítésével és a változó el-mok vizsgálatával foglal- * kcph-nk. Ezek közül az első 1 és ‘’oglényegésébb a gazdasági mechanizmus. Most inkább a gazdasági mechanizmusnak a céljairól szeretnék ** beszélni, ezeknek a céloknak scs' iii avi társadalmi hatásáról. A gazdasági mechanizmus fő céljai közé tartozik a szocialista termelési viszonyok megemelése, de a társadalmat, az embereket közvetlenül érintő hatása és célja is az, hogv igazságosabbá tegyük az elosztást. Ha őszintén és alaposan megvizsgáljuk a mostani elosztásunkat, nem mondhatjuk, hogy ez teljesen szocialista elosztás. Tehát olyan elosztást kell megvaló- s terű. amely termelésre ösztönöz, olyan elosztást, amely azoknak az embereknek, akik többet, jobbat nyújtanak a társadalomnak, többet és jobbat juttasson maga a társadalom is. Az elosztási rendszerünk akkor válik igazán igazságossá és szocialistává. Önök is hallották, hogy pártunknak az elosztással kapcsolatban különböző tervei van; nak. Többek között az, hogy ne a fogyasztást honoráljuk, hanem a tényleges termelést. Ennek egyik ilyen részét képezték a februári árintézkedések, amelyeket az emberek nem egészen értettek meg és azok, akiket rosszul érintett, ma sem nagyon értik meg. De el fog következni, talán nem sokára az az idő amikor az elosztásnak ez a helyes rendszere mindenkit meggyőz. A gazdasági mechanizmusnak egy másik ilyen jelentős társadalmi célja a demokrácia továbbíei!esztése. Ma általában beszélünk önállóságról, de az önállóság mögött nemcsak az van, -hogy a gazdasági egységek vezetői maguk döntik majd el a piac követelményeinek megfelelően, hogy mit hogyan gyártanak és forgalmaznak, hanem emö- gött az is van, hogy a gyárnak, az üzemnek, az intézménynek a dolgozói az önállóságot élvező vezetőkkel együtt dönthetnek végre az őket érintő gazdasági kérdésekben is. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a szocialista demokráciának ez lesz a leglényegesebb eleme. A gazdasági mechanizmusnak egy harmadik ugyancsak társadalmat érintő célja: a mainál tisztább közélet megteremtése. Szembe kell nézni olyan ténnyel — bármilyen sajnálatos is —, hogy van protekcionizmus, • de korrupció is előfordul kisebb-na- gyobb mértékben. Ezt természetesen nem lehet tűrni! Ez a szocializmus tisztaságával kiáltó ellentétben van és hallatlan ellentmondás, amit a társadalomnak ki kell vetnie magából. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági mechanizmus. amely megsokszorozza majd a tömegek ’ ellenőrzési jogát, erre kitűnő gyógyszer lesz, és segít abban, hogy a protekcionizmus és az itt-ott még előforduló korrupció megszűnjön. Van társadalmunknak egy másik betegsége is, a bürokrácia. Meggyőződésünk. hogy a gazdasági mechanizmus — habár nem csodaszer és nem fog egyik napról a másikra mindent megoldani —, de ahol megfelelően végrehajtják, ahol megértik, hogy mit akarnunk; ott a gazdasági mechanizmus reformjával fel fogják számolni a bürokráciát, a bürokrácia vaskos kinövéseit mindenképpen, amelyek terhek, sebek a szocialista társadalom testén. I teljes felépítése. Ez politikai program, ez hosszú időszakot I felölelő folyamat. Ez az osz- j tályharc feladata. Mi ez a fel- jadat? Építeni, erősíteni szocia : lista hazánkat, megvédeni függetlenségét. megvédeni sza- j badságát. Felelősek vagyunk ; az ország védelméért, szabaa- i ságáért, az emberek életkörüi- ’ rnényeinek folyamatos javításáért, a nép békéjéért. Ezek az osztályharc mai feladatai. Gondoskodni a kulturális javak további bővítéséről, terjeszteni a marxista gondolatokat, a marxizmus—leninizmus tudományát. És természetesen lesújtani nagyon keményen azokra akik ellenségei társadalmi rendszerünknek, népünknek. Még nagyobb sikereket Baranyának! A hatalom a munkásosztály kezében van — Engedjék meg elvtársak, hogy néhány vitatott politikai és ideológiai kérdésről beszél- I jek. Lényegbe vágó feladataink közé tartozik, és ezt a kong- j resszus tézisei is érintik: a munkás-paraszt szövetség. Ezt a szövetséget sem jelszavakban hangoztatjuk, hanem komoly intézkedésekkel szeretnénk a két nagy testvéri osztály együttműködését, szövetségét erősíteni. Ez a mi ál- j lamhatalmunk leglényegesebb tézise. Mire gondol a Köz- j ponti Bizottság? Gondol bizo- 1 nyos árintézkedésekre, pél- ( dául arra, hogy bizonyos me- j zőgazdasági termékek felvásárlási árál fel kell emelni, 1 időszerűnek ttudjuk továbbá, közelíteni egymáshoz a városi lakosság, a munkásosztály és : a falun élő, mezőgazdaságban : foglalkozó emberek szociális j ellátottságát. Hasonló ilyen kérdés a nyugdíjak és a gyermek után fizetendő családi pótlék rendezése is, vagyis, amennyire lehetőség és mód van, közelíteni kell egy- 1 máshoz a falu és a város j kulturális és szociális ellátott- ságát. | A másik ilyen a munkás- osztály és a párt vezető szerepe. Nekem az a véleményem, hogy a munkásosztály és a párt vezető szerepe teljesen érvényesül. Erről a kérdésről úgy kell beszélnünk, hogy a munkásosztályunk vezető szeAsszonykiildöítek az értekezleten repét nem 1945, hanem a mai, 1966-os viszonyaink között vizsgáljuk. Ennek megfelelően a munkásosztály és a párt vezető szerepét ma sokkal korszerűbben, a mai helyzetnek megfelelő fogalmazásban kell némi. Ez a helyes szempont: a munkásosztály és a párt vezető szerepe teljes egészében érvényesül. Ennek a vezető szerepnek megvannak a klasszikus és a mai, korszerű értelemben vett ismérvei. Ezek a következőben foglalhatok össze: a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, a magyar munkásosztály céljait követik, a Szervezeti Szabályunkban le van írva, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztaga. Amikor tehát a párt, a magyar munkásosztály politikai céljait követi, egyben a nemzetközi munkásosztály politikai céljait is szolgálja. Mi a munkásosztály politikája? A szocializmus építése, majd a kommunizmus építése. A magyar nép a párt irányításával a szocializmust építi. Kié a hatalom? Ez az a klasszikus kérdés, amire mindnyájunknak válaszolni kell, amikor a munkásosztály vezető szerepét bárki kétségessé teszi. Nyugodtan állíthatjuk, a Magyar Népköztársaságban a munkásosztály kezében van a hatalom. Gyakran felteszik azonban a kérdést hogy igen, de a hatalmi pozíciókban nem a munkások ülnek. Elvtársak, ez egyszerűen nem így van. Ki tudjuk mutatni és bizonyítani tudjuk, hogy Magyarországon a hatalom úgy is a munkás- osztály kezében van, hogy a munkásosztály az elmúlt húsz óv alatt körülbelül 250 ezer munkás és parasztembert emelt ki a munkapad mellől, a földekről, és a legfontosabb hatalmi pozíciókba, a munkás- osztály emberei, a parasztság emberei kerültek. A hatalmi pozíciók természetesen széles kört ölelnek fel, a minisztertől le egészen a hatalom helyi képviselőiig. Ebben a témakörben felvetődött néhány helyen, hogy a párt miért adja át bizonyos hatalmi pozícióit a pártonkívülieknek? Ez sem így van elvtársak. A szövetségi politikából adódik, hogy a pártonkvíüliek is betölthetnek bármilyen pozíciót, ami nem párt pozíció. Gyakran felmerül, hogy az emberek nem értik az osztályharc mai feladatait. Az osztályharc mai feladatait a Központi B zottság a kongresszusi tézisekben megfogalmazta, és még részletesebben ki fogja fejteni ezt a tézist pártunk IX. kongresszusa. Mi az osztályharc célja? A szocializmus Szirmai elvtárs a továbbiak- i ban kulturális kérdésekről beszélt és többek között a követ- j közöket mondotta, j — Sokat beszélünk a kul- j túrforradalomról, és ha meg- I nézzük összesített kiadványainkat, mint a Baranya me- j gyei pártértekezletre készült I statisztikai kiadványt is, ak- I kor látjuk, mennyivel több sz általános iskolánk, mint a j korábbi időben volt, mennyivel több az általános iskolai j pedagógus és az általános iskolákban tanuló gyerek. Megtudjuk ezekből a statisztikákból. hogy mennyien' végzik el a nyolc osztályt az általános iskolákban, mennyivel több a középiskolás gyerek és középiskolai pedagógus, mint korábban volt. Csak elismeréssel tudunk arról beszélni, hogy hatvanezer példányban jelenik meg a Dunántúli Napló, menynyivel nőtt a rádió,- tv-előfize- tők száma és milyen gazdagok a folyóiratok. Ezt általában áz emberek, a kommunisták is j tudomásul veszik, mint valami I természetes dolgot. Gondol- ! junk csak arra, hogy húsz év nem nagy idő, és húsz évvel :zelőtt a kultúrforradalom, a szo-’alista kultúrforradalom I rr célokat tűzött maga elé'. Az írástudatlanság, a műveltség monopóliumának fels-ímolását. Húsz év után eljutottunk ezekhez a számokhoz és eljutottunk oda, hogy esztétikai, művészeti koncepciók felett vitázzunk. Ez a kulturális forradalom nagy vívmánya. Mi, akik felelősei vagyunk a kultúrpolitikai iránynak, nagyon örülünk ennek. Nagyon örülünk, hogy irodalmi és művészeti életünk az elmúlt években rendkívül gazdag volt, könyvtermésünk, drámairodalmunk, színházaink repertoárja kiszélesedett. Néhány jól sikerült film született. Hangsúlyozni szeretném, jogos az az igény, hogy a proI letárdiktatúra következeteseb- i ben érvényesítse a kulturális j termékek elbírálásénál a maga igényeit és ezt a kritikát {el is fogadjuk. Én azt hiszem j elvtársak, hogy jogos az a kívánság. hogy a kultúrpolitikai ! irányítás legyen következete- '• sebb. részünkről viszont jogos | az a kívánság, hogy az irodalommal, művészettel szemben legyen nagyobb türelem, legyen nagyobb megértés, mert alkotó emberek munkájáról, alkotásokról van szó, amelyeknek döntő többsége bennünket segít. Szirmai elvtárs beszéde további részében a szocializmus építésének további feltételeivel foglalkozott. elmondta, hogy az elmúlt években nőtt az ország anyagi és kulturális javakban, javultak az élet- körülmények, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség rendben végzi a maga feladatát. Megerősödött a nemzet összefogása, egysége, és megvannak azok az erők. amelyek a párt vezetésével folytatni tudják azt a történelmi feladatot amit mi úgy hívunk: a szocializmus telies felépítése. — Ez nemcsak országos viszonylatban van így — mondta befejezésül Szirmai elvtárs — hanem Baranyában is. Amit a beszámoló közölt a megyei nártértekezlet résztvevőivel, amit megtudtunk a korreferátumokból és a hozzászólásokból, valamint amit magunk is láttunk baranyai sétánk sorén, azok olyan eredményeket bizonyítanak, amelyekhez csak gratulálni tudunk. Gratulálni és sok szerencsét kívánni a pártbizottságnak, a baranyai kommunistáknak, azokhoz az eredményekhez, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt Baranyában elértek. A következő négv esztendőre hasonló, vagv még nagyobb sikereket kívánok! Ipari televízió közvetíti a párt« értekezlet eseményeit a szom* szédos termekbe szervezetének tevékenységéröli néhány gondolatot felvetett az ifjúság megítélésével kapcsolatban is. — Szükségét éreztük annak* hogy e számvetés előtt kikérjük a KISZ-ben dolgozó kommunisták véleményét és ta- pácskozzunk az ifjúság egyes rétegeinek képviselőivel —• mondotta. — Az ifjúmunkás parlamenten, a falusi fiatalok parlamentjén és a fiatal műszakiak fórumán elhangzott hozzászólások, a fiatalokkal történt beszélgetések alapján kijelenthetem: ifjúságunk teljesíteni fogja kongresszusi vállalásait és készen áll újabb feladatok megvalósítására ist Pártunk számíthat Baranya megye ifjúságára. msm Óberi Béla, a szabadszentkiráíyí tsz elnöke Az átszervezést igazolta az élet A párt értekezleten felszólal! Öbert Béla, a szabadszentki- ráiyi termel őszövetkezet elnö- , ke. Felszólalásában ismertette ' a pártértekezlet résztvevőivel a szabadszentkiráíyí tsz termelési eredményeit, melyek a közös gazdaságok viszonylatában jók. elmaradnak azonban 'az ál'smi gazdaságok eredményeitől. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeteknek is mind jobban birtokba kell venn; a .modern agrolcbrika módszereit:, tudományos módszerességgel kell alkalmazni a legjobb technológiákat, a rnun- , kaszervezés bevált eredrné- i nyeit. Hangsúlyozta, hogy a I pártnak a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos politikáját is igazolta az élet, nem ritka az olyan tsz, család, melynek évi átlagjövedelme eléri a hetvenezer forintot, de ritka a húszezer forinton aluli jövedelem. Befejezésül a közös gazdaságok vezetőinek helyzetéről beszélt. Szünet után a tanácskozás a párt értekezlet címére küldött táviratok ismertetésével folytatta munkáját. Távíróban üdvözölte a megyei pártérte-: kezlelct a Mohácsi Selyem- szövő Vállalat és a Mohácsi \ Vegyesipari Vállalat kollektívája, a szigetvári területi I KISZ-alapszervezet, a Mecsekij Szénbányászati Tröszt KISZ Bizottsága, a Tüzér alakulat kommunistái, a Baranya megyei Építőipari Vállalat. Komló Béta akna és a Mecseki Szénmedence dolgozói. Sza- bolcsbánya kommunistái és a ■°ácsi Határkerület párt- és KISZ- bizottsága. f ti ’ a megrvci KISZ-bizoí' ", titkára Pántunk »'/ámíthat uz iS is*á»íi‘í» A következő hozzászólt kár- Vinos, a Brronyn me«' KISZ Bizottság első. titkár volt. Szólt a megye csaknem 30 ezer KISZ-tagjának, ezer A KISZ Központi Bizottságának a közelmúltban megjelent dokumentuma állást foglalt a KISZ murv ájának néhány időszerű kérdésében, összegezte az eddigi tapaszt a- iatokat, önkritikusan felvető1 - te munkánk negatívum "to is. A végkövetkeztetés: a KISZ az elmúlt időszakban eleget tett hivatásának, munkája sokat fejlődött. — A Mecseki Szérrtrösrt. a Mecsek) Ércbánya Válla lm \z Aknamélyítő Vállalat az építőipari Vállalat, a MÁV. a Be- remendi Cementgyár, a Porcelángyár, a Szigetvári Konzervgyár és sok más ügetn kiszís- tái szocialista brigádokban vagy a címért dolgozva, tervük túlteljesítésével, gazdaságosabb, jobb munkával készülnek a kongresszusra. —Az eredmények részletezése kapcsán külön kiemelte a fel széki ló a tanulóifjúság hel’tállá- "H az építőtáborokban a nyá- i és őszi betakarítási mun- ákban, a szállítások segíté- 'ben, majd a fiatalok közéleti (Folytatás a 4. oldalon) i X * t Á
