Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-08 / 264. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! / DunCmlúU i lapio W- 1 ......................■........................................................................................................................................................—-------------------------------------------------------------------------—.............................W: Az MSZMP Baranya megtgel Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _____ SS E!. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM Ara so fillér I960. NOVEMBER 9., SZERDA Az elmúlt négy év alkotásokban, eredményekben gazdag időszaka volt életünknek Megkezdte munkáját a Baranya megyei párt ért eke siet T egnap, kedden délelőtt kilenc órakor a Pártiskola nagytermében kezdődött meg a Baranya megyei kom­munisták kétnapos pártértekezlete. Zámbó István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, • Bikali Állami Gazdaság igazgatója nyitotta meg. Javasla­tára a küldöttek egyhangúlag megválasztották az elnökséget és a különböző munkabizottságokat. A pártértekezlet elnöksége: Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Központi Bizottság tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Rapai Gyula, a Központi Bizott­ság tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Novics János, dr. Nagy József, Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság tit­kárai, Palkó Sándor, a Központi Bizottság póttagja, a Me­gyei Tanács vb-elnöke, Ambrus Jenő, a Pécsi városi Párt- bizottság első titkára, dr. Nemes Alajos, a Megyei Rendőr- főkapitányság vezetője, dr. Bihari Ottó egyetemi tanszékvezető tanár, Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója, Pataki Mihály nyugdíjas, dr. Bedő Pálné, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagjai. Havas József nyugdíjas, a Megyei Revíziós Bi­zottság elnöke, Sziveri Kálmán, a mágocsi termelőszövetke- *et elnöke, a Központi Bizottság póttagja, Pfeiffer Alajos csapatvezető vájár, Bezensek Antálné, a Pécsi Kesztyűgyár pártbizottságának titkára, Gergely Lajos nyugdíjas, a me­gyei képviselőcsoport elnöke, Szabó Istvánná, a Mohácsi já­rási Tanács vb-elnökhelyettese és Vida Györgyné, a Bara­nya megyei Építőipari Vállalat munkaügyi előadója. A jelölő bizottság elnöke: dr. Szabó József, a Siklósi járási Pártbizottság első titkára, tagjai: Földes Andrásné a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Gergely Lajos nyugdíjas, Bogár József, az SZMT vezető titkára, Takács József, a Mohácsi Já­rási Tanács vb-elnöke, Wieder Béla, a Pécsi Városi Pártbi­zottság titkára, Rocskár Bálint, a Zobák-aknai pártbizottság titkára, Neményi Ernő, a Szentlőrinci Technikum igazgatója. Vasvári Ferenc, a Dunántúli Napló főszerkesztője. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, tagjai: Borsos János, a Mohácsi városi Pártbizottság titkára, Tóth Sándomé, a vásárosdombói párt- alapszervezet titkára, Nemeskéri László, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója, dr. Horváth Mihály, a siklósi kórház főorvosa. A szavazatszedő bizottság elnöke: Papp Imre, Pécs város Tanácsának vb-elnökhelyettese, tagjai: dr. Tóth Lajos, a Komlói Rendőrkapitányság vezetője, Fajcsi Istvánná, a Nő­tanács pécsi járási titkára, Bernáth Béla, a Szigetvári Járási Tanács vb-elnöke, Lakatos János vájár, István-aknai alap­szervezeti titkár, Csiga István, a Pécsi városi KISZ-bizottság titkára, Mókus Béla, a Sopiana Gépgyár párttitkára. Ezután Novics János, a pártértekezlet elnöke rövid be­szédben köszöntötte a kétszázkilencven küldöttet, a meghí­vott vendégeket, és eredményes tanácskozást kívánt, majd Rapai Gyula fűzött szóbeli kiegészítést a Megyei Pártbizott­ság írásos beszámolójához, amelyet a küldöttekhez már ko­rábban írásban juttattak eL A kommunisták szívvel, lélekkel dolgosnak politikánk végrehajtásáért Rapai Gyula elvtársnak, a Megyei Pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítője A megyei pártbizottság írás­beli jelentések szóbeli kiegé­szítésében Rapai elvtárs utalt arra. hogy a pártbizottság je­lentése és a statisztikai kiad­vány azokat a tényeket tárta a küldöttek elé, amelyek jel­lemzőek megyénk életére, amelyek alapján a küldöttek áttekinthetik megyénk négy éves fejlődését. Az elmúlt négy év alkotásokban, ered­ményekben gazdag időszaka volt életünknek. Uj létesít­mények sora jelzi a négy év munkájának az eredményét, amire joggal lehetünk büsz­kék. Ezután Rapai elvtárs a ve­zetési stílus egyik lényeges eleméről, a bátor kezdemé­nyezések fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a kezdeménye­zések, a helyi erők feltárása nélkül liem lehetne eredmé­nyes munkát végezni az élet egyik fontos területén sem. A Központi Bizottság hatá­rozatai is ösztönzik a veze­tőket arra, hogy legyenek hát­nak e tekintetben, maguk is, és karolják fel az alulról jövő kezdeményezéseket. Sok új kezdeményezés szü­letett megyénkben az elmúlt négy év alatt az élet legkü­lönbözőbb területein. A ter­melés terén kiemelkedő kez­deményezés volt a szénbányá­szatban bevezetett négy mű­szakos termelés, a termelés koncentrálása. Az ércbányá­szatban pedig az anyagellátás üj rendszerének a kialakí­tása. A Pécsi Kesztyűgyár ve- ■etőinek kezdeményezésére új együttműködési forma alakult íig a külkereskedelem és a termelő üzem között, ami a gyár exporttervének jelentős túlteljesítését eredményezte. Az építőiparban pedig tért hódít a garancialevél-mozga­lom. Elmondhatjuk, hogy mindenütt komoly munka fo­lyik a tartalékok feltárása érdekében, ami igen örvende­tes és biztató jelenség, jó elő­készítése a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének. Sok jó kezdeményezés szü­letett megyénk mezőgazdasá­gában is. Legfontosabbak ezek között a termelőszövetkezetek egyesülései, amelyek nyomán optimális nagyságú földterü­lettel rendelkező gazdaságok alakulhattak ki. Ez is előse­gítette a jobb gazdálkodást és a vezetés színvonalának a ja­vulását. Nagy jelentőségűek az iregszemcsei takarmány- termesztési módszerek elter­jesztésére és a drávamenti tsz-ek földjeinek megjavítá­sára hozott határozatok is. A baksai termelőszövetke­zet kezdeményezésére megszü­letett értékesítési társulás igen sokat segített a pécsi zoldség­effátág megjavításában, és igen hasznos a mohácsiak ál­tal létrehozott értékesítési tár­sulás is. Sajnos, a jó kezde­ményezések nem mindig és minden szinten találnak őszin­te támogatásra. Például a mo­hácsi társulást a belkereske­delmi minisztérium nem tá­mogatja, arra hivatkozva, hogy ilyen típusú társulás még ismeretlen és jogilag nincs szabályozva. Erre csak azt mondhatjuk — mondta nagy taps közben Rapai elv­társ —, hogy dolgozzanak csak Rapai Gyula elvtárs szóbeli kiegészítőjét mondja bátran tovább a mohácsiak, az élet biztosan őket igazolja majd. Nem hiányoztak a jó kez­deményezések a közigazgatás­ban sem. Ismeretes, hogy meg­szűnt a sellyei és a pécsvára- di járás. A megnövekedett járásokban javult a vezetés színvonala és a csökkent lét­számú apparátusok is gyorsab­bá, gördülékenyebbé tették az ügyintézést. Megkezdtük a közigazgatási körzetek kialakítását is. Ez a kezdeményezés eredményez­te azt, hogy községek vezeté­sének a színvonalában is ész­revehető fejlődés következett be. Kialakulnak a kulturált körzeti központok, ami nem­csak a közigazgatási munkát, hanem a kulturális, népműve­lési és oktatási feladatok jobb megoldását is biztosítja. Kulturális életünk területén a jó kezdeményezések között kell megemlítenünk a baranyai vasárnapokat, amelyek magas színvonalon elégítették ki a népművelési igényeket. Egyre több új színt fedezhetünk fel a történelmi és munkásmoz­galmi évfordulók megünnep­lésében. amelyek egyrészt ki­fejezik történelmi múltunk megbecsülését és megfelelően szolgálják ideológiai és politi­kai céljainkat is. Szólni kell. arról is, hogy a II. Játékfilm­szemle is szép sikerrel zárult és Pécsett nyílt meg a közel­múltban az ország első gyer­mekszínháza. Szociális téren, a megyei végrehajtó bizottság az elmúlt évben megvizsgálta a Pécsett élő nagycsaládos dolgozók helyzetét. Pécsett 105 segítés­re szoruló sokgyermekes csa­lád él. Egy év alatt hatvan ilyen családnak juttattak la­kást, harmincöt család kapott segélyt és ezenkívül sok mó­don tették könnyebbé ezek­nek a családoknak a hely­zetét. Ezeknek a családoknak a megsegítése is jól példázza azt, hogy helyi erővel is sok mindent meg tudunk oldani) ha van bennünk kezdeménye­zőképesség. A megyei pártértekezletet megelőzően lezajlott vezető­ségválasztó taggyűlésekről és pártértekezletekről szólva el­mondotta Rapai elvtárs. hogy mindenütt a párttagság meg­növekedett aktivitása jelle­(Folytatás a 2. oldalon.) Novics János elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára üdvözli a pártértekezleten megjelent küldötteket. 4 i I X

Next

/
Thumbnails
Contents