Dunántúli Napló, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-08 / 264. szám
I 2 napló 19M. KÖVEMBE* fi Az elmúlt négy esztendő alkotásokban, eredményekben gazdag időszaka volt életünknek (Folytatás az 1. oldalról.) mezte a tanácskozásokat. A taggyűléseken és pártértekezleteken mintegy öt és fél ezer felszólalás hangzott el. Ezeknek fő jellemzője az volt, hogy csaknem kivétel nélkül mindenki közügyek érdekében kért szót. A politizáló légkör jellemezte a taggyűléseket, ami örvendetes dolog, és keresnünk kell a módját, hogy ezt a légkört tovább erősítsük és általánossá tegyük. Minden taggyűlésen sok szó esett arról, hogyan seg tik a Központi Bizottság politikájának megvalósítását. A kongresszus után feltétlenül keresni kell a politikánk gyakorlati megvalósításának hatékonyabb módszereit és útjait, hogy munkánk még eredményesebb legyen. Örvendetes, hogy pártszervezeteink egyre többet és behatóbban foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel. A köz- gazdasági gondolkodás kezd utat törni. Sokan mondták el véleményüket az ipartelepítés és más fontos gazdasági döntéssel kapcsolatban. A legtöbb észrevétel azonban az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban hangzott el. Sokan kérték, hogy közérthetőbb nyelven ismertessük az új gazdasági mechanizmus elveit. Segítsük, hogy a széles tömegek jobban megértsék a párt gazdasági politikáját, és jobban mutassuk meg a közgazdasági vonatkozások mellett az új gazdaságirányítás emberi vonatkozásait is. Azt, hogy mit ad majd a munkásoknak, a dolgozó embereknek. Az új mechanizmussal kapcsolatban egy helytelen jelenI ségre is felhívta Rapai elv- I társ a figyelmet. Általában [ ott, ahol valami baj van, ahol a vezetés nem tud megbirkózni a feladatokkal, sok- í szór hallani, hogy majd az | új mechanizmus megold min- i den problémát. Ez a túlzó vá- I rakozás helytelen. A problé- I mákat az új mechanizmus be- j vezetése után is az embereknek kell megoldaniuk, kinek- ! kinek a maga posztján. Az j emberek alkotó munkája nél- i kül akkor sem tehetünk elő- 1 re egyetlen lépést sem. csu- I pán más keretek között kell 1 dolgoznunk, sok tekintetben i kedvezőbb körülmények kö- I zött, de maga a mechanizmus, az új keretek, emberi alkotómunka nélkül nem oldják meg a mi feladatainkat. Hangot kaptak a taggyűléseken a népszaporulattal kapcsolatos gondjaink is. Sok javaslat hangzott el ez ügyben. Többen javasolták, a nagy- családosok előnyben való részesítését az anyák jobb megbecsülését és sok mást. Mi ezeket a javaslatokat eljuttatjuk a Központi Bizottsághoz, hiszen itt országos ügyről van szó, és várható, hogy a központi szervek is állást foglalnak majd ez ügyben. Megnyugtató volt tapasztalni, hogy párttagságunk külpolitikai kérdésekben is egységesen áll a Központi Bizottság mellett. így többek között egységes párttagságunk álláspontja az amerikaiak vietnami agressziójával kapcsolatosan és más nemzetközi kédések megítélésében. Mindemellett többen kifejtették véleményüket, hogy a KGST eredményeit jobban kellene népszerűsíteni, megmutatva I azt is, hogy a közös érdek miként függ össze nemzeti érdekeinkkel. Ugyancsak több figyelmet kellene fordítanunk a nemzetközi erőviszonyok alakulásának bemutatására, és nem utolsó sorban a kapitalista viszonyok leleplezésére. összefoglalva elmondhatjuk, hogy a taggyűlések és a pártértekezletek betöltötték fel- alatukat. Kifejezték, hogy megyénk kommunistái egyetértenek a párt Központi Bizottságának politikájával és támogatják azt. Pártszervezeteink önállósága megnövekedett, és bátran támaszkodhatunk rájuk, megyénk kommunistáira, mert szíwel-lélek- kel dolgoznak politikánk végrehajtásáért. Rapai Gyula elvtárs szóbeli kiegészítése után Havas József elvtárs, a megyei Revíziós Bizottság elnöke mon- dotta el a kiadott írásbeli jelentéshez szóbeli kiegészítését és kérte az írásbeli jelentés és a szóbeli kiegészítés elfogadását. Azután az elnöklő Navies János elvtárs bejelentette, hogy a megye ifjúságának képviselői kívánják köszönteni a pártértekezletet. Kürtszó harsant, majd dobpergés hangja mellett vonultak a terembe a pirosnyakkendős úttörők és a kékinges KISZ-fia- talok. Temesi Edit, a Tanárképző Főiskola hallgatója köszöntötte az értekezlet résztvevőit, majd átadta a megye fiataljainak munkáját, tetteit megörökítő albumot az elnöklő Novics elvtársnak. A fiatalok köszöntését a pártértekezlet nevében Novics elvtárs köszönte meg meleg szavakkal. Lőrincz János. a csertői tsz elnöke Csertő teljesítette vállalását A megyei pártértekezlet küldötteinek nevében Novics Já- nos elvtárs átveszi a pécsi kiszesek és úttörők ajándékalbumát bér 29-ig befejezik az őszi be- hogy a tsz dolgozói a vállas takarítást, az őszi vetést és lást a megyei pártértekezlet mélyszántást. Bejelentette, napjára teljesítették. Szabó Györgyné, a Pécsi Kesztyűgyár szocialista brlgádv esettéi A nők munkájára számítani lehet Élénk, alkotó vita Romkar Bálint Zobák-akna pártbizottságának titkára Munkás helytállás ban elért eredményekről. Beszámolt a szocialista ^ brigádmozgalom jelentős térhódításáról. Elmondta, hogy míg 1964-ben a zobáki bányaüzemben csupán négy brigád mintegy száz fővel vett részt a szocialista brigádmozga- lomban, 1965-ben már 23 brigád hatszáz fővel, ez évben pedig 66 brigád körülbelül ezemégyszáz tagja küzd a elmért vagy a efen megtartásáért — Az eredmények nem önmaguk tói születtek — mondta befejezésül. — Az eredmények mögött kemény munka áll, az üzem kommunistáinak és a pártonkívüli dolgozóknak példás, munkás helytállása. Problémáink ellenére is üzemünk eddig 82 millió forintot fizetett vissza a beruházási összegből. S egyben azt is jelenthetem, hogy Zobák- akna a pártikongresszusi felajánlásaként éves tervét a határidő előtt tíz nappal befejezi. Ezt követően Lőrincz János, a csertői Kossuth Termelő- szövetkezet elnöke kért szót. Hozzászólásában a gazdaság- irányítás új rendszerével foglalkozott, kérte, hogy a gazdasági mechanizmus fő vonásait tegyék közérthetővé a tömegek számára. A továbbiakban a régi, bürokratikus rendeletek hátrányaival foglalkozott Befejezésként ismertette a megyei pártértekezlet résztvevőivel a csertői termelőszövetkezet kongresszusi felajánlását: vállalták, hogy novemA vita következő fetedM9* ja Szabó Györgyiid, . a Pécsi Kesztyűgyár brigádvezetőnője volt. A gyár mintegy kétezeg munkásnőiének képviseletié«1 ben elmondta, hogy nagy részük részt vesz a szocialista munkamozgalmakban, majté saját brigádjának megalakulásáról, fejlődéséről, műnkéi járói, családias koliektívitáeéá ról beszélt. Ismertette gátijának munkaeredmény jellegzetesen szocialista lődését, munkán kívüli élette let, összefogásuk nép példáit* majd hozzászólását a kötet# keaö szavakkal fejezte be: — Munkahelyünket V«te» meemylen nagyon szeretjük fe> * munkánkkal la bizonyftanl szeretnénk, hogy a vámosi egyik legnagyobb könnyűipari üzemében minden körttt* mények között számítani !w* bet a nők munkájára. A következő felszólaló M Nagy József volt. a Megyei Pártbizottság titkára. t Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára A gazdasági reformban pártunk politikája ölt testet A vitában elsőként Rocskár Bálint, Zobák-akna pártbizottsága rak titkára kért szór. _ Négy éve a küldöttek ez en a helyen Zobák-akna beruházási problémáiról beszéltek — Kezdte hozzászólását. — Most azt jelenthetem a megyei pártértekezletnek, hogy Zobák akna belépett a termelésbe és az eredeti terveknek megfelelően napi termelése eléri az 1458 tonnát. A továbbiakban Zobák- akna 99 százalékos termelésemé1' édesének részletes adatait ismertette. Az akna termelése 1964-ben napi 909 tonna volt, 1966 első félévében a napi termelés 1811 tonnára emelkedett. Részletesen beszélt az üzem gondjairól, problémáiról, a munkafegyelem terén kitűzött feladatokról, a szocialista tudat kialakításáHámori György, a Mohácsi Selyemszövőgyár szocialista brigádvezetője Példás összefogás Mohácson A következő felszólaló Hámori György, a Mohácsi Selyemszövőgyár küldötte volt. Felszólalását egy bejelentéssel kezdte, miszerint a mohácsi üzemek a kongresz- szus tiszteletére indított munkaversenyben tett felajánlásaikat rendben, határidő előtt teljesítették. A továbbiakban ő Is részletesen beszélt a szocialista brigádmoz- galom eredményeiről és problémáiról, a kollektív szellem kialakításának tényezőiről. Elmondta, hogy a szocialista brigádok tagjai ma már nem csupán a termelési eredményeket tartják szem előtt, hanem egyre több gondot fordítanak a brigádon belüli kollektív szellem és a szocialista tudat kialakítására. Ugyanakkor a gazdasági vezetőik is egyre jobban látják a szocialista brigádok jelentőségét, a mozgalomban rejlő nagy lehetőségeket. Hozzászólása befejező részében Mohács váró: lakóinak példás összefogásá— Megyénk gazdasági helyzetének az az erőteljes fejlődése, amiről a pártbizottság jelentése beszámol, az 1966-os évben is tovább foltyatódott — kezdte beszédét dr. Nagy József elvtárs. — Ami azért is figyelemre méltó, mert ez évben ipari üzemeink termelési feladatainak meghatározása több vonatkozásban altért a korábbi évektől. A gazdasági reform előkészítéseként csökkent a kötelező tervmu- tatók száma, ami elősegítette a rugalmasabb vállalati gazdálkodást, továbbá a termelékenység és minőség tekintetében magasabbak a követelmények, a gazdaságossági és takarékossági szempontok nagyobb súllyal szerepelnek a tervekben, végül pedig, miután az 1966-os év a III. ötéves terv első éve, az éves tervekkel együtt a távlati feladatok is napirendre kerültek. Elmondta, hogy a megye ipari üzemeit illetően kielégítenek az első háromnegyed év termelési eredményei. Nőtt a munka termelékenysége, a tervek túlnyomó többségét teljesítették, emelkedett a gazdálkodás hatásfoka, és mindezek következtében tovább javultak a dolgozók életkörülményei. Elmondta, hogy a jó eredményeket nagymértékben elősegítette a politikai munka felélénkülése, a kommunisták kezdeményező készsége, ezzel együtt tovább erősödött a megye munkásságának öntudata, és ez a termelési feladatok megvalósításában is kifejezésre jut. Igazolja ezt, hogy megyénkben az első háromnegyed évben az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett. Bár a növekedés üteme lassúbb, mint tavaly, a termelés azonban jobban igazodott a kereslethez, és olyan termékek tervét teljesítették túl, amelyek szükségesek. A fontosabb termékeinkből lemaradás az előző évekhez viszonyítva csak terméskőből, porcelánszigetelőből, gyümölcs- konzervből, mészből mutatkozik. A megye ipara 16 százalékkal adott több exportárut, mint az előző évben. A vállalatok jó eredményeket értek el a termelékenység növelése terén is, és ennek révén a termelés-növetaedéaneÜ •4 százaiéira termelékenység-? «melkedésbői származik. Mindezek mellett a termeié« üte* inessége azonban még nem kielégítő, továbbra is van tel végi, negyedévi munkatorlódás, és nagy a túlórázáséi« •zárna is. A készlethelyzet, az anya»* gazdálkodás és a foglalkoztatottság problémái után dcC Nagy József elvtárs az építőipar helyzetével foglalkozott« melynek termelése 13,7 százalékkal haladta meg a múlt évit. Főleg a lakásépítés üteme alakult kedvezően, az 'del év első három negyedében 1278 lakás épült fel. Mindemellett ez évben is mintegy 100 millió forintos kapacitáshiánnyal kellett számolni Az Építésügyi Minisztérium kollégiuma a múlt évben ugyan több határozatot hozott a magye építőiparának műszaki fejlesztésére, kapacitásának nő* velősére, azonban ezekből eddig kgvés valósult meg. Ez évben jelentősen javait a beruházások előkészítése^ tervellátottsága. A fontosabb szénbányászati beruházások közül a Kossuth-, a Zobák- és Béta-aknai beruházások program szerint megkezdődtek. Üzembe helyezték Pécs- szabolcs kompresszorházát, a szászvári gépházat, a Hőerőmű pernyeleválasztóját, és az 50 megawattos új gépegységet. A kommunális beruház zások közül átadták a Bolgár kerti élelmiszerboltot, a har-i kányi kempinget, a mentőál-; lomást, befejeződött a kom-; lói kórház bővítése, a hosszú-; (Folytatás « 7. oldalon! X A ról beszélt, amelynek nagy része volt abban, hogy a város sikeresen vehette fel a küzdelmet a nagy dunai árvízzel.
